Összes cikk:
1. cikk / 121 Jubileumi jutalom a nyugdíjazáskor
Kérdés: A Kjt. szerint foglalkoztatott közalkalmazott közös megegyezéssel kérte a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. A közalkalmazott a reá irányadó nyugdíjkorhatárt a jogviszony megszűnésének dátumával betöltötte, nyugdíjasnak minősül. A közalkalmazotti jogviszonya 1986. november 12. napjától állt fenn, 2021. november 12. napján elérte a 35 évet. A Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti 40 éves jubileumi jutalom kifizetésére jogosult-e a dolgozó közös megegyezéssel történt jogviszony megszüntetés esetén?
2. cikk / 121 Egészségileg alkalmatlan közalkalmazott felmentése
Kérdés: Az intézményben dolgozó közalkalmazott egyéves táppénzideje lejárt. Munkaügy szempontjából mi a teendő? 1. Elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Ez esetben nem terheli az intézményt munkakör-felajánlási kötelezettség. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel. A ki nem adott szabadság megváltásra kerül. 2. Atáppénzjogosultság lejárta után kiadjuk a felhalmozódott szabadságot. A szabadság ideje alatt elküldjük üzemorvoshoz. Az üzemorvos megállapítja, hogy az intézménynél lévő minden munkakörre alkalmatlan. Közalkalmazotti jogviszonyát megszüntetjük egészségügyi alkalmatlanságra hivatkozva felmentéssel.
3. cikk / 121 Munkavégzési hely megváltoztatása
Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?
4. cikk / 121 Áthelyezés és díjazás
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló óvodapedagógus áthelyezéssel történő átvétele esetén az illetménye megállapításánál mi a helyes eljárás abban az esetben, ha az áthelyező intézménynél részesül olyan pótlékban (pl. idegennyelv-tudási pótlék, munkaközösség-vezetői pótlék stb.), amely az átvevő intézményben nem releváns? Átvehető-e a közalkalmazott alacsonyabb illetménnyel, mint amelyben az áthelyező intézménynél részesült?
5. cikk / 121 Változás az óvoda mint munkáltató személyében
Kérdés: Önkormányzataink jelenleg az óvodai nevelést önkormányzati társuláson keresztül látják el, amelyben a településen lévő óvoda tagóvodaként szerepel, a társulás székhelye más településen van. Ez év szeptember 1. napjától az önkormányzatok ki fognak lépni a jelenlegi társulásból, új önálló társulást létrehozva, a fenntartói jogok átvételével, önálló óvodával. A jelenleg a tagóvodában alkalmazásban lévő közalkalmazott óvodapedagógusokat köteles-e az újonnan létrejött társulás foglalkoztatni, akkor is, ha az új fenntartó ezt nem szeretné? Amennyiben igen, áthelyezéssel kell-e a jogviszonyukat rendezni? Hogyan kell eljárni akkor, ha a közalkalmazott nem kíván az új fenntartónál dolgozni, és a régi fenntartó pedig nem tart a munkájára igényt? Ki szünteti meg a jogviszonyát, ki fizeti az esetlegesen felmerülő személyi kiadásokat? Hogyan kell eljárni akkor, ha a régi munkáltatónál jelzi a közalkalmazott, hogy nyugdíjba megy, mielőtt a fenntartóváltozás bekövetkezik? Kit terhelnek a felmentési idő alatt az illetmény és járulékai?
6. cikk / 121 Munkanap-áthelyezés szombatra
Kérdés: Az egyik szerdai munkanapon az áramszolgáltatás karbantartás miatt szünetelni fog. Acég munkanap-áthelyezést akar az e napot megelőző szombatra, megteheti ezt? Ebben az esetben a szerdai munkanapra mit számfejtsünk? Fizetés nélküli, igazolt, nem fizetett távollétet? Tehát nem jár díjazás az Mt. 146. §-a alapján, mert elháríthatatlan külső okból nem volt foglalkoztatás? Aszombati napot rendes munkanapnak kell tekinteni, vagy rendkívülinek, és 100% pótlékot kell fizetni? Megállapodhat a munkáltató és a munkavállaló a munkanap-áthelyezésről?
7. cikk / 121 Közalkalmazott felmentése létszámcsökkentés és átszervezés esetén
Kérdés: Önkormányzati fenntartású intézmény tevékenysége, amelyben a közalkalmazottakat foglalkoztatták, megszűnt, a munkáltatónál létszámcsökkentést, illetve átszervezést kell végrehajtani, emiatt a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. Az érintett közalkalmazottaknak felajánlásra került másik jogviszony, egy másik, szintén önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál, illetve önkormányzati fenntartású intézménynél (mindkét munkáltató az Mt. hatálya alá tartozik). A közalkalmazottak rövid ideje állnak közalkalmazotti jogviszonyban az érintett intézménynél, 8 órás, határozatlan idejű kinevezésük van. Az egyik esetben határozott időre és 6 órás munkaviszonyra, a másik esetben határozatlan, 8 órás munkaviszonyra változna a foglalkoztatás. Munkakörük azonos lenne a mostanival. Hogyan jár el helyesen, a jogszabályoknak megfelelően, illetve humánusan a foglalkoztató, amennyiben nem vállalják az esetlegesen számukra hátrányos foglalkoztatást? Fenntartani a jogviszonyukat nem tudják, mivel a tevékenység megszűnt. Amennyiben a munkáltatói felmentés előtt vagy közben keresőképtelen állományba kerülnek, az hogyan befolyásolja a közalkalmazotti jogviszony megszűnését?
8. cikk / 121 Változás a munkáltató személyében
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 221. számában a 4305. számú kérdésre adott válaszukkal összefüggésben felmerült, vajon az átszálláskor a közalkalmazottak önkormányzatnál lévő jogviszonya a Kjt. 25. §-ának melyik pontja alapján fog megszűnni? Az átvevő munkáltató előterjesztésében a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének b) pontját - tehát az áthelyezést - jelölte meg mint megszűnési módot. Amint azonban azt a 4305. számú kérdésre adott válasz kifejtette, az áthelyezés szabályait ebben az esetben nem lehet alkalmazni, tehát - véleményünk szerint - a megszüntetés jogcíme nem lehet az áthelyezés. Az áthelyezéshez háromoldalú megállapodást kell kötni, ami a közalkalmazottak hozzájárulását kívánja meg, az átszállás ezzel szemben a törvény erejénél fogva megy végbe, a közalkalmazottak akaratától függetlenül. Maga a számfejtő rendszer (a KIRA rendszer) tartalmaz például olyan megszűnési módokat, hogy "a törvény erejénél fogva", "fenntartóváltás miatt" és "egyéb ok", de egyik sem felel meg a Kjt. 25. §-ának.
9. cikk / 121 Leltárfelelősségi megállapodás megkötése
Kérdés: Amennyiben a munkáltatónak több egységben is dolgoznak munkavállalói, akik között előfordul egymás helyettesítése, vagy munkavállalói munkaviszony-megszűnés esetén egyes munkavállalók másik egységbe áthelyezése, jogszerű megoldás-e az, ha a felek között egyszer kerül sor leltárfelelősségi megállapodás megkötésére azzal, hogy az adott egységben való leltározáskor megtörténik a készlet átadása, átvétele, majd egy esetleges áthelyezéskor egy újabb leltárral a készlet visszaadása, és az új egységben egy leltárral az új egység készletének az átadása és átvétele? Azaz minden alkalommal az adott egység leltárjegyzőkönyve konkretizálja, melyik egységben, melyik készletre vonatkozik a leltárfelelősség. Ez segítség a munkáltatónak abban, hogy ne kelljen minden alkalommal új leltárfelelősségi megállapodást kötni, amelyben az adott egység is megnevezésre kerül. Továbbá, ha egy készletet több munkavállaló kezel, akkor kötelező-e a csoportos leltárfelelősségi megállapodás, vagy lehetséges az, hogy egyenként kerül a megállapodás megkötésre azzal, hogy meghatározásra kerül a munkavállalók közötti felelősségvállalás felső határa és az, hogy a távolléti díj arányában oszlik meg a felelősség a munkavállalók között? Mi az igazi különbség a csoportos leltárfelelősségi és a szimpla megállapodás között?
10. cikk / 121 Változik a munkáltató személye
Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat - hivatkozva a képviselő-testületi határozatra - tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?
