Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott közalkalmazotti felmentés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Minősítés és az ezen alapuló felmentés közlése

Kérdés: Zenekarunknál szokásos a zenekari tagok időről időre való meghallgatása, ami alapján a Kjt. szerinti minősítés készül. Az alkalmatlan minősítést kapó tagoktól felmentéssel meg kívánunk válni. Kérdésünk, hogy hogyan kell úgy közölni a minősítést és a felmentést, hogy az lehetőleg támadhatatlan legyen, mire kell figyelnünk?
Részlet a válaszból: […]szakmai előkészítését végző vagy a humánpolitikai munkatárs. A megismerés tényét a közalkalmazott a minősítésen aláírásával igazolja, továbbá feltüntetheti esetleges észrevételeit is. Ebből következően a minősítés kézbesítésének módja személyes kell, hogy legyen, a postai vagy az elektronikus dokumentumba foglalt tájékoztatás nem felel meg a törvényi előírásoknak.Az írásba foglalt minősítés, felmentés kézbesítési határidejére vonatkozóan a Kjt. nem határoz meg konkrét előírást, így az általános magatartási követelményekből (Mt. 6-7. §) kell kiindulni; úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve, egymást kölcsönösen tájékoztatva, a másik fél jogát, jogos érdekét nem sértő módon, a közalkalmazott érdekeit méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve, és joggal való visszaélés nélkül. Mindebből az következik, hogy a munkáltató eljárása akkor nem jogellenes, ha a lehetőségekhez képest haladéktalanul gondoskodik a minősítő irat kézbesítéséről, annak személyes átadásáról és ismertetéséről.A felmentés közlése, amennyiben annak indoka a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének c) pontján alapul (a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná vált vagy munkáját nem végzi megfelelően), szintén nem határidőhöz kötött. A felmentésről szóló döntést a munkáltató mérlegelési jogkörében hozza meg, ehhez megfelelő idő biztosítható. Megjegyzendő, a Kjt. 33/A. §-ának (3) bekezdése még rendkívüli felmentés esetén is az okról való tudomásszerzést követően 15 napot enged a döntés meghozatalára, e határidőnél rövidebb a "normál" felmentés esetén sem lehet ésszerűen indokolt. Természetesen a minősítés és az annak eredményére alapozott felmentés között minél rövidebb időbeli távolság kell, hogy legyen, ami alkalmas[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2294

2. találat: Közalkalmazott felmentése az öregségi nyugdíjkorhatár elérése esetén

Kérdés: 1976. október 7. napjától vagyok élelmezésvezető egy óvodában. Március 16-án voltam 62 éves, és még 183 nap szükséges a teljes nyugdíjazásomig. Ebben az esetben jár-e nekem a négy hónap felmentési idő, amit nem kell ledolgoznom?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyt megszüntetheti a közalkalmazott lemondással, kéthavi lemondási idővel [Kjt. 28. § (2) bek.], vagy a felek közös megegyezésével is, a felek akaratától függően akár azonnali hatállyal is. A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Nyugdíjasnak minősül a közalkalmazott, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. ga) alpont]. A munkáltató azonban nem köteles felmentéssel megszüntetni a közalkalmazott jogviszonyát, a jogszabály csak a lehetőségét adja meg, hogy erre hivatkozással felmentést közöljön. Ugyanakkor javasoljuk, amennyiben a nyugdíjra jogosultság feltételei fennállnak, kezdeményezze a munkáltatónál, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazotti jogviszonyt. Ha a munkáltató az erre irányuló kérését teljesíti, akkor Önt felmentési idő is megilleti, melynek tartama a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időtől függően alakul. Harminc évet meghaladó közalkalmazotti jogviszony esetén a hatvannapos felmentési idő - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - hat hónappal meghosszabbodik [Kjt. 33. § (2) bek. f) pont]. A munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat mentesíteni a munkavégzés alól. Ennél hosszabb időre is mentesítheti döntésétől függően a munkáltató, de azt csak a felmentési idő felére köteles megtenni. Kiemeljük továbbá, hogy a munkavégzés alól a közalkalmazottat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1976

3. találat: Keresőképtelen beteg közalkalmazott felmentése

Kérdés: Jól értelmezzük a Kjt. 38. §-ának (1) bekezdését, aminek alapján a keresőképtelen betegállományban lévő közalkalmazottat is fel lehet menteni?
Részlet a válaszból: […]gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, valamint- a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.A felmondó (felmentő) jognyilatkozat közlését ez a szabály nem akadályozza meg sem a munkavállalók, sem a közalkalmazottak esetén, ugyanakkor a Kjt. 38. §-a (1) bekezdésének hatályos szövege lehetővé teszi, hogy akár a beteg, akár a beteg gyermekét vagy más hozzátartozóját ápoló közalkalmazott esetén a távollét időtartama alatt már megkezdődjön a felmentési idő. A felmentés elkerülését célzó, a Kjt. 30/A-30/D. §-ában szabályozott állásfelajánlási és részmunkaidős foglalkoztatási szabályokat ez esetben is meg kell tartani.A fenti szabályozás már csak azért is különös, mivel a Kjt. 31. §-a egyébként tartalmaz a felmentési idő kezdetének "eltolásáról" szóló szabályt (pl. a külföldön nemzetközi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1461

4. találat: Vezetői megbízások a közalkalmazottaknál

Kérdés: A könyvtárban mint munkáltatónál a határozatlan idejű vezetői megbízások a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-a alapján 5 évig terjedő határozott idejűvé alakultak át. Mi a helyzet az újonnan kinevezettekkel? Ha az a vezető, akinek a vezetői munkaköre kötelezően 5 éves határozott idős vezetői megbízássá alakult át, 3 év múlva nyugdíjjogosult lesz, fel lehet-e menteni? Kell-e részére valamilyen kompenzációt fizetni?
Részlet a válaszból: […]ellátására történő megbízás a pályázat elnyerését követően legfeljebb öt év határozott időre szól. Vagyis a munkáltatónak ad felhatalmazást arra, hogy az öt évnél rövidebb időtartamot határozzon meg. Akár 3 évet is, ha egyértelmű, hogy a vezető akkor nyugdíjjogosult lesz. A magasabb vezetőnek nem minősülő vezetőkre vonatkozóan a rendelet nem tartalmaz előírást, ez esetben tehát a törvény 23. § (3) bekezdése jelenti az egyedüli alkalmazható szabályt: a "legfeljebb öt évig" kifejezés pedig a törvényben is arra utal, hogy a megbízás időtartama lehet rövidebb is öt évnél. Itt jegyzendő meg, hogy a rendelet 7. § (3) bekezdése szerint e rendelkezés nem terjed ki a gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető és vezető beosztásokra. Ugyanakkor maga a Kjt. tartalmazza, hogy öt évnél nem lehet hosszabb a vezetői megbízás, ha pedig alacsonyabb és magasabb szintű jogszabály tartalma között ellentét van, akkor a magasabb szintű tekintendő irányadónak. Tehát a rendelet 7. § (3) bekezdésében szereplő vezetői megbízások időtartama sem nyúlhat tovább az öt éven! Más kérdés a 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ába foglalt átmeneti szabályok értelmezése. Ezek azokra a vezetőkre vonatkoznak, akik 2010. december 31-én is megbízott vagy kinevezett vezetőként dolgoztak. A törvény hatálybalépésével egyidejűleg, azaz 2011. január 1-jén a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízások és kinevezések a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló (vagy­is 2015. december 31-ig tartó) határozott idejű magasabb vezetői, vezetői megbízássá alakultak át. A határozott idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezésekből pedig az eredeti kinevezésben meghatározott időpont lejártáig tartó magasabb vezető, vezető megbízások lettek. Minden esetben, ha kinevezett vezetőről volt szó,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1000

5. találat: Közalkalmazott felmentése öregségi teljes nyugdíjra való hivatkozással

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk 2011 májusában szerzi meg a 2011. január 1-jén bevezetett öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges negyven év jogosultsági idejét. Úgy tudjuk, hogy erre hivatkozással eddig nem szüntethettük meg felmentéssel a közalkalmazotti jogviszonyát, de egy közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás már lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató ebben az esetben is felmenthesse a nő közalkalmazottját. Helyesen gondoljuk ezt?
Részlet a válaszból: […]nem biztosítottak lehetőséget arra, hogy a munkáltató az öregségi teljes nyugdíj idézett szabályaira hivatkozva felmentéssel szüntesse meg a negyven év jogosultsági idővel rendelkező közalkalmazott jogviszonyát. A 2011. évi XXX. törvény értelmében azonban 2011. április 2. napjától a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel a munkáltató abban az esetben is megszüntetheti, ha a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi [Kjt. 30. § (1) bek. f) pont]. E rendelkezéssel párhuzamosan a Kjt. 37/B. § (3) bekezdése is módosult. Az új szabály kimondja, hogy a Kjt. alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott is, aki a negyvenéves szolgálati idővel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 999

6. találat: Felmentési (felmondási) tilalom és a reprodukciós eljárás

Kérdés: Az iskolánkban tanító egyik tanárnő olyan orvosi igazolást adott át részünkre, melyben az állt, hogy az igazoláson szereplő intézménynél reprodukciós eljárásban vesz részt. Tisztázni akartuk vele, hogy ez mit takar ténylegesen. Elmondta, jelenleg különböző diagnosztikai vizsgálatokat végeznek, a tényleges kezelés csak a vizsgálatok eredményének ismeretében kezdődik meg. Az intézményben azonban létszámcsökkentést akarunk végrehajtani, és úgy véljük, hogy mivel a tanítónő még nem áll tényleges kezelés alatt, létszámcsökkentésre hivatkozással az ő jogviszonyát is megszüntethetjük. Jogszerűen járnánk el, ha felmentést közünk vele?
Részlet a válaszból: […]eljárásként nevesíti a testen kívüli megtermékenyítést és embrióbeültetést, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitelt, ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítést és embrióbeültetést, embrióadományozással végzett embrióbeültetést, a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszert [Eütv. 166. § (1) bek]. Mivel az Eütv. az "egyéb módszerek" lehetőségének rögzítésével tágan értelmezi a reprodukciós eljárás fogalmát, teret adva a törvényben nem nevesített egyéb kezeléseknek, álláspontunk szerint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés fogalma sem szűkíthető a konkrét beavatkozás idejére, hanem magában foglalja az eljárás minden szakaszát. A reprodukciós eljárásnak része a megelőző diagnosztikai vizsgálat is, és a kezelés folyamata egy szerkesztőségünk által meglelt másodfokú ítélet alapján a programba történő felvétellel kezdődik meg (Fővárosi Bíróság 59.Mf. 639207/2008/4.). A felmentési/felmondási védelem tehát attól az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 983

7. találat: Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
Részlet a válaszból: […]értelmében a 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. Ha az intézményvezető részére a jogviszony megszűnését követő naptári naptól kerül megállapításra a saját jogú öregségi nyugellátás, akkor nem esik a különadó hatálya alá. Amennyiben viszont nem a következő naptól, hanem mondjuk 2 nappal később kerül sor a nyugellátás megállapítására, vagy ez már korábban megtörtént, akkor az intézményvezetővel szemben is alkalmazandók a különadóra vonatkozó rendelkezések. Ha a közalkalmazott különadó fizetésére köteles - miután e jogviszonyban nem lehet állami vezető, polgármester, főjegyző vagy jegyző, a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja -, a jogviszony megszűnésével összefüggésben kapott juttatások 3 500 000 Ft-ot meghaladó része után 98 százalékos adó fizetésére lesz köteles. A gondolatjelek közötti kivételes esetekben már a 2 000 000 Ft-ot meghaladó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 967

8. találat: Megszakítható-e a felmentési idő?

Kérdés: A nyár végén nyugdíjjogosultság miatt felmentettük az egyik kémiatanárunkat. Január végéig felmentési idejét tölti. Időközben azonban kiderült, hogy az iskola másik kémiatanára hosszabb betegállományba megy. Kinevezhetjük-e határozott időre a felmentési idejét töltő tanárt a másik kolléga helyettesítésének idejére?
Részlet a válaszból: […]alakítására, vagy, ha ebbe a közalkalmazott nem egyezik bele, ismét fel kell őt menteni. A Kjt. ugyanis kifejezetten és egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet (Kjt. 42. §). Ez a tilalom vonatkozik a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyra, illetve a felmentési idejét töltő közalkalmazottra is. E tilalom továbbá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 896

9. találat: Nyugdíjasnak minősülő közalkalmazott felmentése

Kérdés: Közalkalmazottunk az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően továbbra is alkalmazásunkban maradt. Most úgy döntött, hogy vissza szeretne vonulni, és kérte, hogy felmentéssel szüntessük meg a közalkalmazotti jogviszonyát. Kötelesek vagyunk-e erre? Mi történik akkor, ha ebbe nem "megyünk bele"?
Részlet a válaszból: […]azonban a munkáltató nem kötelezhető. Éppen ezért egyedül a munkáltató mérlegelésén múlik az, hogy felmenti-e a közalkalmazottat vagy nem. Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy nem kívánja felmenteni a közalkalmazottat, a közalkalmazottnak ettől még továbbra is lehetősége van lemondással megszüntetni a jogviszonyát, feltéve hogy határozatlan időre alkalmazták, mivel a határorozott idejű közalkalmazotti jogviszony nem szüntethető meg jogszerűen lemondással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 757

10. találat: Melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony?

Kérdés: Amennyiben a közalkalmazott utolsó munkában töltött napja a hónap 22. napja, vajon melyik nappal szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony? Helyes-e az alábbi megfogalmazás: "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22. napi hatállyal hozzájárulok" vagy "a közalkalmazotti jogviszony megszüntetéséhez 2010. április 22-ével hozzájárulok".
Részlet a válaszból: […]napja minden esetben a felmentési idő utolsó napja lesz. E napon a közalkalmazotti jogviszony még fennáll, a következő napon azonban már nem. Azt, hogy pontosan melyik ez a nap, a rendelkezésre álló információk birtokában nem áll módunkban maghatározni, mivel ehhez ismerni kellene a közalkalmazottra irány­adó felmentési időt, valamint azt, hogy abból mennyi van hátra az adott hónap 22. napját követően. A Kjt. 33. § (3) bekezdése ugyanis csak arról rendelkezik, hogy a közalkalmazottat legalább a felmentési idő felére kell mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól, de nincs akadálya annak sem, hogy ennél hosszabb időszakra - akár a teljes felmentési időre - mentesüljön az alól. Továbbá az sem szükségszerű, hogy a felmentési idő második felében kerüljön sor a mentesítésre, a Kjt. nem zárja ki, hogy éppen a megszokottól fordított legyen a sorrend. Ha a megszüntetés jogcíme felmentés, de a felmentési időből egyetlen nap sincs már hátra az utolsó munkában töltött nap után, vagyis az utolsó munkában töltött nap egyben a felmentési idő utolsó napja, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének napja e nap lesz. A nyelvtani értelmezés alapján az Ön által idézett mindkét megfogalmazás azonos jelentéstartalommal rendelkezik. Álláspontunk szerint mindkettő egyértelműen a közalkalmazotti jogviszony tényleges megszűnésének időpontjára utal, azaz arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony április 22-én megszűnik. Ugyanakkor, mivel egyfelől e tagmondatok kiragadásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 677
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést