Összes tárgyszó megjelenítése

A véradáshoz szükséges legalább négy óra időtartamból mennyi időt kell kötelezően - talán a 3/2005. EüM rendelet vagy esetleg az Eütv., vagy más jogszabály alapján - kalóriapótlásra és pihenésre fordítani?

A munkahelyen tűz ütött ki, és a hatékony oltás érdekében a munkavállalókat haladéktalanul ki kellett menekíteni. Az öltöző megmenekült ugyan, de a tűzoltás során teljes mértékben eláztak az ott tárolt ruhák és táskák, a bennük lévő értékekkel együtt. Több munkavállalónak is nagyobb mértékű kára keletkezett, különösen a tönkrement mobiltelefonok miatt. A munkáltató mennyiben felel ezekért a károkért?

Milyen következményekkel jár az, ha a munkáltató nem biztosítja a munkavállaló számára a hozzátartozó temetésén való részvételt, arra távollétet nem engedélyez?

2013. szeptember 1-jén léptek hatályba az Nkt. 64. §-ának (1) és (2) bekezdései, amelyek szerint: A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében - a munkáltatótól függően - az Mt.-t vagy a Kjt.-t e törvény rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre, továbbá az előmeneteli és illetményrendszerre, minősítésre vonatkozó rendelkezései - a jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezések kivételével - nem alkalmazhatóak. A Kjt. "A közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere" címe alatt szerepel a 66. § (10) bekezdése, miszerint a garantált illetmény összegét a kerekítés általános szabályai szerint száz forintra kerekítve kell megállapítani, azzal, hogy a kerekítésre egy alkalommal, a garantált illetmény végösszegének megállapítása során kerül sor. Ez azt jelenti, hogy 2013. szeptember 1. után nincs lehetőség az óvodákban a garantált illetmény kerekítésére? Ennek következtében a jubileumi jutalom kifizetésének alapjául szolgáló garantált illetmény esetében sincs lehetőség kerekítésre?

GYES-en voltam 2012. február 10-éig. A korábbi munkahelyemen munkáltatói jogutódlás történt. Szeretném megkapni a kilépőpapírjaimat és a ki nem vett szabadságom megváltásáért járó összeget a jogutód munkáltatótól. A munkáltató jelenlegi tulajdonosa azonban nem válaszol sem a levelemre, sem a telefonos megkeresésemre. Hogyan tudnék hozzájutni a papírjaimhoz és a járandóságomhoz?

A Kjt. 77/A. § szerint a kinevezett vezető számára a kinevezési jogkör gyakorlója tűzhet ki prémiumfeladatot. Ennek a szabálynak az alkalmazása eléggé nehézkes abban az esetben, ha önkormányzati intézmény vezetőjéről van szó, hiszen ekkor a prémiumfeladatot is a képviselő-testületnek kell kitűznie. Átruházhatja-e a képviselő-testület ezt a jogkört, például a jegyzőre?

Felháborítónak tartottam a munkahelyemen dolgozó felettesem kollektív büntetéssel való fenyegetését. Szerintem ilyen megalázó fegyelmezés 2016-ban törvénysértő! Ha igazam van, kérem, legyenek szívesek az Mt. ide vonatkozó szabályait leírni!

Egy költségvetési szervnél dolgozom mint kormánytisztviselő. 2013. március 5-én megszületett az első gyermekem, majd 2016. február 8-án a második is, akikkel folyamatosan otthon voltam (CSED-en, GYED-en és GYES-en) megszakítások nélkül. 2018 szeptemberében kezdeményeztem a második gyermekem után igényelt GYES idejére járó fizetés nélküli szabadságom megszakítását a munkáltatóijogkör-gyakorlómnál, aki ezt engedélyezte is 2018. október 23-ával. Közös megegyezésünknek megfelelően egy kinevezésmódosításban 2018. október 24. napjával munkavégzésre beosztott úgy, hogy a távollétem ideje alatt felhalmozódott 77 munkanap és a 2018. évi időarányosan járó 7 munkanap szabadságomat (összesen 84 munkanap) 2018. október 24. napjától 2019. február 24. napjáig részemre kiadja, és így tényleges munkavégzésre csak 2019. február 25. napján kellene megjelennem. Kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a Kit. alapján mondhatják-e azt, hogy 2019. január 2-án már munkába kellett volna állnom (tekintettel a Kit. 289. §-ára, a 2018. évi szabadságmegváltásokról), és ezzel egyidejűleg kifizetik nekem a benn maradó 38 munkanap szabadságomat, illetve adhatnak-e nekem erről visszamenőleg egy kinevezésmódosítást?

Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?

Korábbi munkáltatómmal szemben pert nyertem, melyben kéthavi munkabért követeltem, és a munkaviszony megszüntetésekor ki­adandó papírjaim és igazolásaim kiadását, amit nem kaptam meg a munkaviszony megszüntetésekor. Munkáltatóm azonban az ítélet ellenére sem fizetett ki, és az igazolásokat sem kaptam meg. Végrehajtást indítottam a cég ellen. A végrehajtó ráterhelte a cég ingatlanjaira a munkabér-követelést, de mivel hatodik vagyok a sorban, és látom, hogy az adóhatóság és egy bank is előttem van több százmilliós követeléssel, véleményem szerint kicsi az esélyem arra, hogy követelésemhez hozzájussak. Ráadásul minden földhivatali bejegyzés után fizetnem kéne 6000 Ft eljárási díjat, ami megterhelő lenne, mivel munkanélküli vagyok. Van egy ingatlanom, amiben lakom és van egy, ami még nem lakható, mert még nincs befejezve. A földhivatal arra hivatkozik, hogy rendelkezem más ingatlannal is, és ezért nem tekint el az eljárási díjtól. Mit tehetek, hogyan juthatnék a pénzemhez, papírjaimhoz, és hogyan kérhetem a földhivatali költségmentességet?

Szociális bentlakásos, ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, illetve minimálbért vagy garantált bérminimumot kell-e megállapítani az alábbi esetekben: mosónő - fodrász végzettséggel; portás - érettségivel; segédápoló - szakmai végzettség nélkül érettségivel; konyhai kisegítő, takarítónő - bármely középfokú (OKJ 34-től) szakmai végzettséggel?

Egy középiskolában dolgozom, ahol a közalkalmazotti tanács elnöke vagyok. 2013. január 1-jétől intézményünket is átvette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, minek kapcsán a munkáltatók jogköre is változott. 2013. január 14-én kaptunk egy írásos tájékoztatást, miszerint az átvétel időpontjától a munkáltatói jogkör gyakorlója a Klebelsberg Központ elnöke. Ebben az esetben a közalkalmazotti szabályzatot kivel köti meg a közalkalmazotti tanács? Korábban az iskola igazgatójával kötöttük.

Az elmúlt időszakban 24 napot voltam táppénzen "7-es kóddal", vagyis közegészségügyi eltiltáson. A munkáltatóm azt a tájékoztatást adta, hogy a közegészségügyi eltiltásra figyelemmel nem neki kell az első 15 napra fizetnie járandóságomat, mert táppénz illet meg. Társadalombiztosítási ellátásból azonban végül járandóságomnak csak egy részét kaptam meg. Helyesen járt el a munkáltatóm, vagy ilyen esetben is ő köteles fizetni a táppénzem első 15 napját?

Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?

A július 1-jétől bevezetendő köznevelési ágazati pótlékkal kapcsolatosan az a kérdésünk, hogy gyakornok fokozatba sorolt pedagógusok esetén mit kell alapul venni, az Nkt. melléklete szerinti összeget, vagy azt ki kell egészíteni a garantált bérminimumra?

Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?

2012. december 31-ig szóló határozott idejű kormánytisztviselői kinevezésem van. Szóban jelezték, hogy 2012. december 31-ig mégsem tartanak igényt a munkavégzésemre, mivel kéthavi felmentéssel minden nyugdíjast felmentenek (kormányzati utasításra). Kérdésem, hogy ha írásban is megkapom a felmentést, megtagadjam-e az átvételét, vagy vegyem át, de írjam rá, hogy ragaszkodom az eredeti határidőhöz, 2013. december 31-hez? Kérem tanácsukat, hogy ha bíróság elé viszem az ügyet, akkor ne utasítsanak el eljárási hiba miatt.

A nálunk működő egyik szakszervezet benyújtotta az alapszabályát, amelyben az szerepel, hogy a szakszervezet munkáltatóknál működő, képviseletet ellátó szervezeti egységei jogi személyek. Ezt hogyan kell érteni? A szervezeti egység ilyenkor önálló szakszervezet? Kit kell érteni ebben az esetben az Mt. szerinti "közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven"?

A Munkaügyi Levelek című kiadvány előfizetési számlájával érvényesíthető-e - a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében - a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?

Egy betéti társaság kültagja lehet-e munkaviszonyban állóként havi 20 órában bejelentve a saját cégében?