Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

420 találat a megadott közalkalmazotti jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Felmentési idő hossza és díjazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. A Kjt. 30/A. és 30/C. §-ai alapján az eljárást lefolytattuk, melynek eredményeként egy közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, így közalkalmazotti jogviszonya véleményünk szerint a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg megszűnik. Esetében sem a felmentési idő, sem a felmentési időre járó távolléti díj nem értelmezhető. Ő azonban ezt sérelmezi, mert szerinte a közalkalmazotti jogviszonyát felmentéssel kellene megszüntetni, felmentési idő (8 hónap) megállapításával, az erre járó távolléti díjjal. Megállapítható-e részére a jogviszonya alapján a 8 hónap felmentési idő, valamint az arra járó távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]a) pont, (2) bek. a) pont, (3)-(4) bek.] ebben az esetben is megfelelően alkalmazni kell [Kjt. 30A. § (4) bek.]. Ha a munkakör-felajánlásra irányadó eljárás lefolytatását követően megállapítható, hogy a közalkalmazott esetében nincs felajánlható betöltetlen munkakör, a közalkalmazotti jogviszony valóban a Kjt. 25. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével egyidejűleg fog megszűnni. Ebben az esetben a munkáltató nem kötelezhető arra, hogy felmentéssel szüntesse meg a közalkalmazott jogviszonyát. Ebből következik, hogy a közalkalmazott jogviszonya felmentési idő biztosítása nélkül, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában, azaz 2021. március 31-ével automatikusan szűnik meg. Mivel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4117

2. találat: Jubileumi jutalomra való jogosultság - nem minden jogviszony számít

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szervünk a fenntartó döntésének értelmében 2021. március 31. napjával jogutód nélkül megszűnik. Erre tekintettel közalkalmazottunk jogviszonya is a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével fog megszűnni. Az alábbiak szerint sérelmezi a jubileumi jutalomra vonatkozó korábbi és tervezett intézkedéseinket is. A munkakönyve szerint a munkaviszonya 1981. március 5-én keletkezett egy mgtsz.-ben, majd "munkaviszonya megszűnt" bejegyzéssel megszüntetésre került 1985. december 31. napjával, és 1986. január 1-jén ugyanazon munkáltatónál más munkakörben került alkalmazásra, mely jogviszonya 1992. április 20-ig tartott. Ezt követően 1992. április 21-én áthelyezéssel került a jelenlegi munkáltatójához. Fentiekre tekintettel jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1986. január 1. napjával került megállapításra, így részére 2011. január 1-jén a 25 éves, majd 2016. január 1-jén a 30 éves jubileumi jutalom kifizetésre került. Véleménye szerint azonban a jubileumi jutalomra való jogosultságának kezdete 1981. március 5., a 25 és a 30 éves jubileumi jutalma pedig nem megfelelő időben lett kifizetve, és a 40 éves jubileumi jutalmára már 2021 márciusában jogosult. Véleményünk szerint a jubileumi jogosultságának kezdete korábban helyesen lett megállapítva, illetve a 25 és 30 éves jubileumi jutalma is megfelelő időben lett számára kifizetve. Így a 40 éves jubileumi jutalomra csak 2026 januárjában lenne jogosult. Továbbá értelmezésünk szerint a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése alapján részére a 40 éves jubileumi jutalmat akkor lehetne a munkaviszony megszűnésekor kifizetni, ha a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősülne, és 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezne. Tekintettel azonban arra, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 2023. május 4-én éri el (férfi közalkalmazottról van szó), a munkaviszony megszűnésekor (2021. március 31-én) nem minősül nyugdíjasnak, így részére a 40 éves jubileumi jutalom korábban nem fizethető ki. Jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra, ha igen, kifizethető-e az a munkaviszony megszűnésekor?
Részlet a válaszból: […]és (5) bekezdéseiben rögzített rendelkezéseket kell figyelembe venni. Így például a Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni - többek között - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt is. A felvetett kérdés szempontjából különös a jelentősége, hogy a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdésében foglalt időszakokat, így például az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszonyokat általános szabály szerint csak a fizetési fokozat megállapítása során kell figyelembe venni, a jubileumi jutalomnál nem. Az 1992. július 1-je előtti létesített munkaviszonyok így általánosságban csak abban az esetben számíthatók be a jubileumi jutalomra való jogosultság alapjául szolgáló időtartamokba, ha a munkaviszonyt a közalkalmazott olyan munkáltatónál töltötte el, amely a Kjt. hatálybalépését követően is a közszférába tartozott (pl. költségvetési szerv volt a munkáltató).Az áthelyezésekre ugyanakkor a fentiektől eltérő szabályok vonatkoznak. A régi, 1992. évi Mt. 209. §-a, amely az 1992. július 1-jét megelőző áthelyezésekről rendelkezett, ugyan ma már nincs hatályban, de a Kjt. mögöttes szabályaként funkcionáló Mt. hatálybalépé­sével kapcsolatos kérdéseket rendező Mth. kifejezetten rendezi ezt a kérdést. Az Mth. 2. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy amennyiben a munkavállaló (jelen esetben közalkalmazott) munkaviszonya az 1992. évi Mt. hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, amíg munkaviszonya (jelen esetben közalkalmazotti jogviszonya) nem szűnik meg - a végkielégítésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4108

3. találat: Vezetői megbízás meghosszabbítása

Kérdés: A Kjt. 20/A. §-a és 20/B. §-a tartalmazza a magasabb vezető beosztás ellátására szóló pályázati eljárást. Önkormányzatunk önálló gazdasági intézményének magasabb vezető (intézményvezető) beosztás ellátására a 2020. évben pályázatot írt ki. A veszélyhelyzet miatt - képviselő-testületi döntés nélkül - a polgármester határozatában a pályázatot eredménytelenné nyilvánította. A beosztásra pályázott az addigi intézményvezető-helyettes is, akit egy évre, az új pályázat kiírásáig határozott időre megbíztak az intézmény vezetésével. Kell-e új pályázatot kiírni, vagy újabb pályázat kiírása nélkül meghosszabbítható-e a megbízott intézményvezető vezetői megbízása? Ha igen, lehet-e újabb egy évre a veszélyhelyzet miatt - nincs testületi ülés -, vagy csak a fennmaradó 4 évre?
Részlet a válaszból: […]került sor a képviselő-testület helyett a polgármester részéről az intézményvezetői pályázati eljárással kapcsolatos intézkedések meghozatalára. E szabály a polgármester számára is csak olyan jogkört biztosít, mint a képviselő-testületnek, tehát a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjének kinevezésével, megbízásával kapcsolatosan kizárólag olyan jogkörök illetik meg, amelyeket a Kjt. és annak ágazati végrehajtási szabálya, a 77/1993. Korm. rendelet előír. A Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint "a magasabb vezetői, valamint a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb öt évig terjedő határozott időre szól". A 77/1993. Korm. rendelet nem jelöl meg a törvényben foglalttól eltérő hosszúságú megbízási időt.Mindebből az következik, hogy a veszélyhelyzetben sem adható, csak öt évre szólóan intézményvezetői megbízás. Az intézmény működtetése a fenntartó önkormányzat feladata, ebbe beletartozik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4096

4. találat: Vezető közalkalmazott egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény (továbbiakban: költségvetési szerv) vezetője közalkalmazotti jogviszonyának egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakulásával kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Az intézmény vezetője jelenleg belgyógyász szakorvosi feladatok mellett látja el magasabb vezetői megbízás keretében az intézményvezetői feladatokat (magasabb vezetői megbízása 2021. december 31-ig tart), továbbá a fenntartó jóváhagyásával betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvosként dolgozik. Az 530/2020. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése alapján az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya 2021. március 1. napján alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. Az Eszjtv. 4. §-ának (10) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít. A fentiek alapján 2021. március 1-jétől a költségvetési szerv vezetője kizárólag vezetői feladatokat láthat el? Nem lehet a költségvetési szervnél belgyógyász szakorvos, valamint betéti társaságnál fennálló munkavégzésre irányuló jogviszony keretében háziorvos sem? Aképviselő-testület korábbi döntése alapján a költségvetési szerv vezetésére adott magasabb vezetői megbízás 2021. december 31-ig tart. A jogviszony-átalakulás a fennálló vezetői megbízásokat érinti-e? Vagy a vezetői megbízás időtartama nem változik, és maga a közalkalmazotti jogviszony egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át? Pályázati eljárás lefolytatása nélkül van-e lehetőség az intézményvezetésre adott magasabb vezetői megbízás meghosszabbítására, és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés már ennek figyelembevételével kerülhet-e megkötésre?
Részlet a válaszból: […]illetve háziorvosi tevékenységet nem láthat el. A jogszabályok egyáltalán nem tartalmaznak átmeneti szabályokat arra, hogy a közalkalmazotti jogviszony és a mellette ellátott vezetői megbízás miként alakul át együttesen, egymásra tekintettel egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé. Ezért nem világos, hogy hogyan kell a szerződésbe foglalni a korábban ellátott szakmai munkakört, illetve a vezetői megbízást. Arra sem adható világos válasz, hogy az egészségügyi szolgálati munkaszerződés időtartamát a közalkalmazotti jogviszony vagy a vezetői megbízás időtartama alapján kell-e meghatározni (pl. határozott vagy határozatlan idejű). Az 528/2020. Korm. rendelet ugyanakkor előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem alkalmazható (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Ha a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz az érintett nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4094

5. találat: Felmentés az öregségi nyugdíjra való jogosultságra figyelemmel

Kérdés: Közalkalmazottunk 1956. július 18-án született. Öregségi nyugdíjra való jogosultságára tekintettel szeretnénk felmenteni. Felmentési ideje a hatvan napon túl további öt hónappal meghosszabbodik. A pontos időpontok kiszámításához kérnénk szíves segítségüket. A felmentési idő kezdő napja 2021. január 17., a 60 nap 2021. március 17-én telik le, mely napon van vége a felmentési időnek? Melyik napon telik le pontosan az öt hónap?
Részlet a válaszból: […]követő napon kezdődik. Feltételezve azt, hogy a felmentést 2021. január 16-án közölték, és az előbbi szabályból következően az január 17. napján kezdődött meg, akkor a 60 nap valóban 2021. március 17-én járna le, mivel az Mt. (közalkalmazotti jogviszonyra alkalmazandó) 25. §-ának (2) bekezdése szerinti napon általános szabály szerint naptári napot kell érteni. Figyelemmel arra, hogy a felmentési idő a Kjt. szerint nem határidő, hanem ún. határidőnek nem minősülő időtartam, az Mt. 26. §-a értelmében az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Ebből következik, hogy a további öt hónap felmentési idő értelemszerűen ezt követően folyamatosan telik, első napja március 18-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4093

6. találat: Jubileumi jutalom - a jogszerző idők

Kérdés: Közalkalmazottunk jubileumi jutalomra jogosító éveiben van olyan jogviszony, aminél nem vagyunk biztosak benne, hogy a jogosultságba beletartozik-e. A Magyar Nemzeti Bank és egy külkereskedelmi vállalatnál történő foglalkoztatás az 1983 és 2004 közötti években jogosít-e jubileumi időre?
Részlet a válaszból: […]87/A. §-ának (1) bekezdése a költségvetési intézményeknél, államhatalmi, igazságszolgáltatási, rendvédelmi szerveknél ledolgozott különféle közszolgálati jogviszonyokat rendeli beszámítani, továbbá a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, és a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közalkalmazotti jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt. Munkaviszony beszámítására tehát csak akkor kerülhet sor, ha az költségvetésből működő intézménnyel, illetve szervvel állt fenn, jellemzően 1992. július 1. előtt.A Magyar Nemzeti Bank részvénytársaságként működött, melynek részvényeit államosították. Államosított gazdasági szervezetként, de nem költségvetési szervként működött. 1991 óta ismét részvénytársasági formában, tehát gazdasági társaságként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4088

7. találat: Végkielégítés és a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszerzése

Kérdés: A közalkalmazottnak 2019. december 2. napján az óvoda lépcsőjén kifordult a térde. Bár aznap még dolgozott, de két nap múlva visszamenőlegesen keresőképtelenséget állapítottak meg nála, amit ekkor bejelentett a munkáltatónak. Később üzemi balesetként ismerték el az esetet. Ezt követően egy évig, 2020. december 1. napjáig keresőképtelen volt, majd kiadásra került részére a 2020. évi szabadsága. A keresőképtelenségét követően az elsőfokú munkaköri alkalmassági vizsgálaton nem alkalmas minősítést kapott. Tájékoztattuk, hogy más felajánlható munkakör a munkáltatónál, illetve a fenntartónál nincs, majd közöltük a felmentést. Időközben tudtuk meg, hogy a közalkalmazott elindította a megváltozott munkaképességűvé minősítéshez szükséges eljárást (leszázalékolást). Jár-e végkielégítés, illetve emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottnak (az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnik meg a jogviszonya)? Változtat-e ezen, ha kiderül, hogy a felmentési idő lejártakor rokkantsági ellátásra jogosult? A felmentési idő alatt a munkáltató adhat-e fegyelmit, mert a közalkalmazott az adataiban történt jelentős változásról nem adott tájékoztatást? Ebben az esetben megváltozik-e a felmentéssel történt jogviszony megszüntetésének kötelezettsége?
Részlet a válaszból: […]személy is nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont gg) alpont].A végkielégítés legalább három év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén jár; mértéke ekkor egyhavi, majd lépcsőzetesen emelkedő formában, 20 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő esetén nyolchavi távolléti díjnak felel meg [Kjt. 37. § (6) bek.]. Az így kiszámított mérték további négyhavi távolléti díj mértékével emelkedik, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság - azaz, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] - megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg viszont az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült [Kjt. 37. § (7) bek.]. Ha tehát a közalkalmazott a felmentési idő (közalkalmazotti jogviszony) utolsó napján rokkantsági ellátásban részesül (legkésőbb ettől a naptól állapítja meg azt részére a hatóság), akkor részére végkielégítés (ideértve az emelt összegű végkielégítést is) nem jár.A közalkalmazott adataiban történő változásról köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4075

8. találat: Egészségügyi szolgáltató - a vezető javadalmazása

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?
Részlet a válaszból: […]valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők, továbbá a kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatottak (ez a rendelet még nem jelent meg). Az új illetményeket az Eszjtv. 1. melléklete nem alsó és felső határok között, hanem konkrét összegben határozza meg, az elismerhető gyakorlati idő alapján. Az új illetmény a jogszabály változásán alapul, az érintett kinevezése ezért automatikusan módosul. A kinevezés módosítására vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának külön döntésére nincs szükség.A felsorolt munkaköröket betöltőknek 2021. január 1. és március 1. között az illetményükön felül jár az az illetménypótlék - ideértve a vezetői pótlékot is -, amire a jogviszonyukra irányadó szabályok szerint jogosultak. A pótlékokat azonban még a 2020. december 31-i illetmény, munkabér, illetve pótlékalap figyelembevételével kell megállapítani. Ezek a kedvezőbb illetményszabályok akkor is irányadóak, ha az érintett 2021. február 28-ig nem írja alá az új munkaszerződését, ilyen feltételt ugyanis az átmeneti szabályok nem támasztanak [530/2020. Korm. rendelet 1. § (7)-(8) bek.]. A munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4072

9. találat: Önkormányzati feladatellátás költségvetési szerv által

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság egyik szervezeti egysége által végzett feladat (járdaépítés) január 1-jétől átkerül egy, az önkormányzat fenntartásában működő költségvetési szerv feladatellátásának körébe. Az önkormányzati költségvetési szerv a feladatellátást a gazdasági társaság e munkacsoportjában dolgozó munkavállalóival kívánja a jövőben ellátni.
1. Jelen esetben beszélhetünk-e átadó-átvevő munkáltatóról, alkalmazhatóak-e az Mt. 36-40. §-ai, vagy fenti esetben az Mt. 63. §-ának (3)-(4) bekezdése az irányadó? A munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek átszállhatnak-e a gazdasági társaságról az önkormányzati intézményre?
2. Az önkormányzati intézmény a közalkalmazotti jogviszony helyett foglalkoztatja-e a fenti munkavállalókat munkaviszonyban? Az intézmény alapító okirata szerint az intézménynél alkalmazásban álló személyek lehetséges foglalkoztatási jogviszonyaként szerepel az Mt. szerinti munkaviszony.
3. Az önkormányzati intézménynek van-e lehetősége arra, hogy a gazdasági társaságnál, az adott munkacsoportban jelenleg alkalmazásban álló munkavállalóknak csak egy részét foglalkoztassa január 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]jelenti, hogy az átvétel a költségvetési szerv számára nem választás kérdése, az a törvény erejénél fogva automatikusan következik be. A jogállásváltozásról az érintetteket az átvevő költségvetési szerv a jogállásváltozás időpontját megelőző tizenöt napon belül köteles tájékoztatni.Nem alakul át azonban a munkaviszony, ha az átvevő költségvetési szerv a Kjt. rendelkezései alapján nem létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt az átadással érintett munkavállalóval. Ebben az esetben a munkaviszony az Áht. értelmében a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon szűnik meg. Ezt kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a munkavállalóval szemben a Kjt. alapján összeférhetetlenség áll fenn, kivéve, ha az összeférhetetlenséget kiváltó ok megszüntethető, és ennek érdekében a munkavállaló legfeljebb a jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül intézkedik, és ezt igazolja [Áht. 11/F. § (3)-(4) bek.].A jogállásváltozás időpontját követő tizenöt napon belül a munkavállalót a jogállásváltozás időpontjával a Kjt. szerint be kell sorolni, és meg kell állapítani az illetményét. Fontos garanciális szabály, hogy a határozatlan időtartamú, a teljes munkaidős vagy a részmunkaidős munkaviszony is ugyanilyen típusú közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át. A munkavállaló munkaviszonyát a jogállásváltozást követően a Kjt. szerint közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként kell elismerni [Áht. 11/F. § (7)-(8) bek.]. A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül vagy aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá. Ez utóbbi esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, vagy nem írja alá[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4066

10. találat: Megállapodás a szabadság tárgyévet követő kiadásáról a Kjt. szerint

Kérdés: Aki szociális gondozóként dolgozik, és a Kjt. alapján számítjuk a szabadságát, ami áll egy alap- és egy pótszabadságból az eltöltött évek alapján, ezeknél a dolgozóknál át lehet-e vinni szabadságot megállapodás alapján a következő évre, és ha igen, melyik szabadságot (az alap- vagy a pótszabadságot)? Mivel az Mt. szerint az életkor után járót lehet átvinni, de a Kjt. besorolásánál nincs ilyen.
Részlet a válaszból: […]szólhat [Mt. 123. § (6) bek.]. Ezt a rendelkezést a Kjt. hatálya alatt nem lehet alkalmazni, már csak azért sem, mert a közalkalmazottaknak nem az életkoruk alapján jár pótszabadság, hanem a fizetési fokozatuk szerint [Kjt. 59. § (1) bek. a) pont]. A Kjt. szerint ugyanakkor a felek megállapodhatnak abban, hogy a fizetési fokozat alapján [Kjt. 57. § (1) bek.] és a magasabb vezetői vagy vezetői megbízás alapján [Kjt. 57. § (2) bek.] járó pótszabadságot a munkáltató csak az esedékesség évét követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4062
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést