Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]otthonában vagy más általa választott munkavégzési helyen tesz eleget. Az erre irányuló megállapodás belefoglalható a kinevezés módosításába is, de azt akár különmegállapodás is tartalmazhatja. Másfelől a Kjt. hatálya alá tartozók esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója erre irányuló megállapodás vagy kinevezésmódosítás nélkül, akár egyoldalúan is elrendelheti az otthoni munkavégzést.A munkáltató ezekben az esetekben sem kötelezi a közalkalmazottat arra, hogy az otthonából végezzen munkát, csupán arról van szó, hogy az Mt. 16. §-a értelmében mérlegelési jogkörében eljárva egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a közalkalmazott így dönt, elfogadja a közalkalmazotti jogviszony jogszerű teljesítéseként az otthoni munkavégzést is. Ez utóbbival a munkáltató tulajdonképpen a munkavégzés - kinevezésben rögzített - helyének megállapítására vonatkozó jogosultságát engedi át a közalkalmazott számára. Az átengedés lehet részleges is, azaz nincs akadálya annak sem, hogy a közalkalmazott csak korlátozott időtartamban (pl. egy[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költségvetési szervként működő, az a)-c) pont szerinti törvényben meghatározott alapfeladatát önálló intézményként ellátó,a) Ltv. szerinti levéltárra,b) Kultv. szerinti muzeális intézményre, nyilvános könyvtárra, közművelődési intézményre és integrált kulturális intézményre,c) Emtv. szerinti előadó-művészeti szervezetreterjed ki.Ez alapján megállapítható, hogy a Módtv. hatálya a költségvetési szervként működő, olyan munkáltatókra terjed ki, amelyek az alapfeladatukat önálló intézményként látják el, így többek között a Kultv. szerinti közművelődési intézményre is [Módtv. 1. § (1) bek. b) pont]. Az ilyen kulturális intézményben foglalkoztatottak Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonya alakul át a Módtv. erejénél fogva 2020. november 1-jén [Módtv. 1. § (2) bek., 2. § (8) bek.] Mt. szerinti munkaviszonnyá. Mindebből - megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendszerű szakképzésben megszerezhetők, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épülnek.A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Az egészségügyi ágazatra hatályos végrehajtási jogszabály, a 356/2008. Korm. rendelet 14. §-a akként rendelkezik, hogy a Kjt. 66. §-ának (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza. E melléklet szerint az általános ápoló, ápoló, szakápoló, főápoló, főmadám, főműtős, főnővér munkakörökben többletképesítésként a nem aneszteziológiai és intenzív fekvőbeteg-ellátó részlegen (osztályon) dolgozó, intenzív terápiás ápolói vagy aneszteziológiai és intenzív terápiai szakasszisztensi képesítés; mentőápolói képesítés, pszi­chiátriai[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köznevelési ágazati pótléknak minősül.A 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (5a) bekezdése értelmében "a nevelési-oktatási, valamint a többcélú köznevelési intézmény intézményvezetőjét az Nkt. 8. mellékletében meghatározott pótlék mértékét figyelembe véve az intézmény - tárgyévet megelőző tanév, nevelési év - október 1-jei gyermek- és tanulólétszáma alapjánb) nyolcszázegy és ezer fő között a pótlékalap százhatvan százaléka,c) hatszázegy és nyolcszáz fő között a pótlékalap százötven százaléka,d) négyszázegy és hatszáz fő között a pótlékalap százharminc százaléka,e) kétszázötvenegy és négyszáz fő között a pótlék­alap száztíz százaléka,f) százötvenegy és kétszázötven fő között a pótlék­alap nyolcvan százaléka,g) legfeljebb százötven fő esetén a pótlékalap legalább hatvan százalékamértékű pótlék illeti meg".Olyan többcélú intézmények esetében, amelyek nem csak köznevelési alapfeladatot látnak el (pl. óvoda-bölcsőde), az intézményvezető köznevelési ágazati magasabb vezetői pótlékának megállapításához kizárólag az Nkt. 4. §-ának 14a. pontjában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]végzettséget igénylő munkakörök, a "C" fizetési osztályba pedig a középfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök, illetve az érettségi végzettséget igénylő munkakörök sorolandók. A közalkalmazottat annak a legmagasabb iskolai végzettségének, szakképesítésének, szakképzettségének alapulvételével kell besorolni a lehetséges fizetési osztályok közül, amely az adott munkakör betöltéséhez szükséges [Kjt. 63. § (1) bek.].Maguk az óvónői ismeretek, vagyis az oklevél által tanúsított szakképesítési tartalom az egészségügyi, szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél és a besorolásnál nem releváns. Csak azt kell figyelembe venni, hogy az óvónőképző szakközépiskolában 1981-ben szerzett végbizonyítvány az iskolai végzettség tekintetében érettségi végzettséget tanúsít-e, ez dönti el, hogy a segédasszisztens "C" fizetési osztályba[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagyc) e határidőn belül nem állapodnak meg a munkáltatójával a munkaszerződés tartalmában,a közalkalmazotti jogviszony a Módtv. erejénél fogva 2020. október 31-ével átalakulás nélkül megszűnik [Módtv. 2. § (5) bek.]. A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony átalakulása a fennálló vezetői megbízásokat nem érinti.A Tny. értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2) bek.]. Az öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik [Tny. 18. § (2a) bek.]. Ebből következően a jelenleg hatályos törvényi szabályozás lehetővé teszi azt, hogy aki öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez, állhasson biztosítással járó jogviszonyban (pl. munkaviszonyban). Sem a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíjának, sem az általános szabályok szerinti öregségi nyugdíjnak nem feltétele a közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony megszüntetése.Ez alapján megállapítható, hogy amennyiben az érintettek közalkalmazotti jogviszonya valóban átalakul 2020. november 1-jével munkaviszonnyá, ez nem befolyásolja a vezető állású munkavállalók nyugdíjra való jogosultságát és a nyugdíj folyósítását. A munkaviszonyban nem kell szüneteltetni[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szolgálatonként 33 000 Ft védőnői kiegészítő díjazásra jogosult, amelyet a védőnői szolgáltató a védőnői szolgálatban dolgozó védőnőt közvetlenül megillető alapbérének (alapilletményének) kiegészítésére köteles fordítani (a továbbiakban: védőnői kiegészítő pótlék)." Továbbá a 21. § (11) bekezdése kimondja: "A finanszírozási szerződésben feltüntetett ellátási terület adottságait figyelembe véve, amennyiben az ellátandó lakosságszám legalább 15%-a a c)-d) pontban foglalt típusú települések valamelyikében lakik, a védőnői ellátást biztosító szolgáltató a magasabb összegű díjazásra jogosult. A fix összegű díj 15%-a a védőnőt közvetlenül megillető területi pótlék."E rendeletnek a Kjt. nem adott felhatalmazást arra, hogy a védőnők egyes illetményelemeit a Kjt. és végrehajtási jogszabályában foglaltakhoz képest - további pótlékot szabályozva -meghatározza, így felvetődik, hogy ez a rendelkezés a pótlékjogcímeket meghatározó részében alaptörvény-ellenes. Ráadásul a szabályozásra logikátlan módon került sor, hiszen a pótlékjogcímet a finanszírozás részeként határozta meg a jogalkotó, holott éppen fordítva, a munkajogi szabályokban található jogcímekhez kellett volna rendelni a finanszírozást.Az egészségügyi szolgáltató szempontjából, akinek az említett rendelkezéseket végre kell hajtania, természetesen mindez mindegy: a hatályos[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban töltött időket. Ezek közül a kérdést érintően be kell számítani:- az 1992. július 1. előtti valamennyi munkaviszony időtartamát, és- az 1992. július 1-jét követően azoknak a munkaviszonyoknak az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel már rendelkezett.A Kftv. szerinti közfoglalkoztatási jogviszony nem szerepel a Kjt.-ben felsoroltak között, ez tehát a besorolásnál nem vehető figyelembe. A munkaviszonyok közül (ideértve a szövetkezet részére munkaviszonyban végzett munkát is) csak azok időtartama számítható[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kiállított okiratoknak, ha nem nála, akkor az illetékes közlevéltárban meg kell lenniük. Az Lt. alapján ugyanis a jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek és természetes személyek tulajdonában lévő maradandó értékű iratokat - azokat az iratokat, amelyek állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmaznak - a közlevéltárnak kell átadni [Lt. 2. § e) pont, 3. § a) és j) pont, 13. § b) pont].A fennállt munkaviszonyok, közalkalmazotti jogviszonyok stb. időtartamáról, továbbá a társadalombiztosítási szerv által kiállított jogviszony-igazolás is hiteles igazolást ad. A Tny. 96/B. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat az öregségi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hogy a Tny. 97. §-ának (5) bekezdése értelmében a nyugellátásban részesülő személy 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti. Ebből következően az érintettek kötelesek 15 napon belül bejelenteni, ha például az öregségi nyugdíj folyósítását követően újra közalkalmazotti jogviszonyt létesítenek. Ha elmulasztják a bejelentést, és a nyugellátást jogalap nélkül vették fel, kötelesek azt visszafizetni [Tny. 84. § (1) bek.]. Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett továbbra is nyugdíjasnak minősül. Az öregségi nyugdíj a kollégák kérelmére akkor folyósítható újból, ha igazolják közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnését.Ha az érintett közalkalmazottak számára 2020. október 1. napján állapítják meg az öregségi nyugdíjat, majd ezt követően tovább dolgoznak közalkalmazotti jogviszonyban, és erre tekintettel az öregségi nyugdíjuk folyósításának szüneteltetésére kerül sor, akkor az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során - amennyiben 2021 júniusában megszűnik a közalkalmazotti jogviszonyuk - a jelenleg hatályos szabályok alapján figyelemmel kell lenni a Tny. 83/A. §-ának (3) bekezdésére. E rendelkezés értelmében az öregségi nyugdíj szüneteltetést megelőző összegének az időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összege illeti meg. Mivel az öregségi nyugdíj mellett munkavégzéssel szerzett jövedelem után 2020. július 1-jétől nem kell fizetni társadalombiztosítási járulékot, az ezen alapuló nyugdíjnövelési jogosultság is megszűnt (ezzel párhuzamosan a Tny. ezt szabályozó 22/A. §-a hatályon kívül helyezésre került).Az 1. kérdésre akként válaszolhatunk, hogy amennyiben a felmentésre sor kerül, és annak közlése október 1-jét megelőzően megtörténik, ezt az időpontot megelőzően meg kell, hogy kezdődjék a felmentési idő. Ha ugyanis a közalkalmazott annak ellenére, hogy nem kellene megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt az öregségi nyugdíj megállapításához, mégis úgy dönt, hogy a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésében szabályozott lehetőséggel él, és kéri a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, Önöknek - mint munkáltatónak - nincs mérlegelési lehetőségük: felmentéssel meg kell szüntetniük a jogviszonyt. A közalkalmazott a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján akkor kérelmezheti a felmentését, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesíti. Így a közalkalmazott már jóval október 1-je előtt is kérheti a felmentést, így lehetőség van arra, hogy a felmentési idő pontosan október 1-jéig teljen el. Azt, hogy az érintett közalkalmazott valóban teljesíti-e a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági feltételt, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatával kell igazolnia. Értelemszerűen ebben az esetben a Kjt. 33. §-a szerint számított felmentési idő elteltével szűnik meg a közalkalmazotti jogviszony.A 2. kérdésre a válasz: csak abban az esetben jár felmentési idő, ha a közalkalmazotti jogviszonyok felmentés alapján szűnnek meg. Ha ugyanis most úgy döntenek, hogy megszüntetik a közalkalmazotti jogviszonyt, majd ezt követően újra ebben a jogviszonyban foglalkoztatják az érintetteket ("visszafoglalkoztatják"), utóbb ezt a jogviszonyt is meg lehet szüntetni felmentéssel. A Kjt.-ben rögzített valamennyi indok alapján felmenthető a közalkalmazott, ha annak feltételei fennállnak (pl. arra hivatkozva is, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, mivel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül; azt számára jogerősen megállapították) [Kjt. 30. § (1) bek. d) pont, Mt. 294. § (1) bek. g) pont gb) alpont és (2) bek.]. Ha azonban közös megegyezéssel szüntetik meg a jogviszonyt, vagy ha az új közalkalmazotti jogviszonyt határozott időre létesítik [Kjt. 21. § (2) bek.], és az a határozott idő lejártával szűnik meg, értelemszerűen nem lehet felmentési időről beszélni.Az 5. kérdésre a válasz - a jelenleg hatályos jogszabályok alapján - alapvetően nemleges. Az Nkt. 61. §-ának (1) bekezdése értelmében ugyanis nevelő-oktató munka - többek között az óvodai nevelés - csak pedagógus-munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Kivételek ez alól az óraadók és az egyházi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak. Ezen túlmenően az Nkt. ugyanitt kimondja azt is, hogy pedagógus-munkakör ellátására - az óraadó kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. Mivel nem óraadói státuszról van szó, a polgári jogi jogviszony (pl. megbízási jogviszony) létesítése nem jöhet szóba. Munkaviszonyban álló munkavállalót a Kjt. hatálya alá tartozó intézmény - mint amilyen az Önök óvodája is - nem foglalkoztathat, így az óvodapedagógusi munkakörre csak a közalkalmazotti jogviszony létesítése[…] részlet vége a válaszból.