Keresés eredménye

314 találat a megadott közalkalmazotti jogviszony tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Gazdasági vezető - magasabb vezetői vagy vezetői közalkalmazotti beosztásban
Kérdés: Intézményünk helyi önkormányzat által fenntartott, gazdasági szervezettel rendelkező, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény. Tevékenységi körébe tartozik a szociális és gyermekjóléti alapellátás, valamint a bentlakásos szociális intézmények működtetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Az intézmény gazdasági szervezete ellátja még másik négy költségvetési intézmény (egészségügyi alapellátási intézet, valamint három bölcsőde) gazdálkodási feladatait. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdálkodási jogkörök (kötelezettségvállalás, utalványozás) és a munkáltatói jogkör gyakorlásának tekintetében az intézményvezető helyettesítését a gazdasági vezető látja el. Az intézmény gazdasági vezetője magasabb vezetőnek minősül-e? Milyen összegű vezetői pótlék illeti meg?
Részlet a válaszból: […]szabályokat arra vonatkozóan, ha a munkáltató vezetőjét jogköreinek csak egy része vonatkozásában helyettesíti egy másik vezető. Így nincs akadálya, hogy a részleges helyettesítést is helyettesítésnek ismerjük el. Ekkor viszont látszólagos ellentmondás merül fel a 257/2000. Korm. rendelet 3. §-ának (1)-(2) bekezdése alkalmazásakor, hiszen a gazdasági vezető a (2) bekezdés alapján vezetőnek, az (1) bekezdés alapján pedig az intézményvezető helyettesének, tehát magasabb vezetőnek is minősül. A helyi viszonyok alapján dönthető el, hogy a két jogszabályhely közül melyik alkalmazandó a gazdasági vezetőre.Álláspontunk szerint, amennyiben a gazdasági vezető megfelel a magasabb vezetői kritériumoknak is, a magasabb vezetőre vonatkozó előírások alkalmazandók jogviszonyára. Ezt elsődlegesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3467
2. találat: Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszból: […]egyoldalú intézkedéssel. Hangsúlyozni kell, hogy a kinevezés módosítására irányuló munkáltatói ajánlat visszautasítása nem szolgálhat a rendkívüli felmentés indokául. Az ajánlat elutasítása ugyanis törvény adta joga a közalkalmazottnak, ami nem minősülhet olyan magatartásnak, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, és amely így a rendkívüli felmentés indokául szolgálhat [Kjt. 33/A. § (1) bek. b) pont].Ehelyett a konkrét esetben legfeljebb átszervezésre alapított felmentésről lehetett volna szó, amely közlése következtésben Ön viszont jogosult lett volna felmentési időre és végkielégítésre is [Kjt. 30.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3452
3. találat: Közalkalmazott felmentési idejének számítása
Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonulása miatt szükségessé vált a felmentési idejének megállapítása, amely a korábbi munkáltató intézkedése miatt sajnos nem egyértelmű számomra. A rendelkezésre álló dokumentumokból megállapítható, hogy közalkalmazotti jogviszonya az előző munkáltatónál 2001. január 31. napjával szűnt meg azzal az indokkal, hogy a munkahelye szervezeti változás következtében megszűnt. Részére akkor a felmentési időt hatvan nap és három hónapban állapították meg, azaz 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig a felmentési idejét töltötte azzal, hogy a teljes időtartamra felmentették a munkavégzés alól. Közalkalmazottunk az akkori munkáltatótól hathavi átlagkeresetének megfelelő összegű végkielégítésben is részesült. Úgy nyilatkozott, hogy a felmentési időre járó illetményét és a végkielégítés összegét az akkori munkáltatója kifizette részére. Ugyanakkor intézményünknél 2000. szeptember 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyt létesített, tehát a fent leírtak szerint 2000. szeptember 1-jétől 2001. január 31-ig kettős jogviszonyban állt. Ebben az esetben a közalkalmazottunk mennyi felmentési időre lesz jogosult? Ha a folyamatos közalkalmazotti jogviszonyt nézzük, akkor nyolc hónap, ha csak az intézményünknél eltöltött időt vesszük figyelembe, hat hónap felmentési időre jogosult. Esetleg a maximálisan igénybe vehető nyolc hónapból levonhatjuk-e a korábban már "igénybe vett" öt hónapot, és most csak három hónap felmentési időt állapíthatunk meg?
Részlet a válaszból: […]év után egy hónappal;- tíz év után két hónappal;- tizenöt év után három hónappal;- húsz év után négy hónappal;- huszonöt év után öt hónappal;- harminc év után hat hónappalmeghosszabbodik.Kollektív szerződés nyolc hónapnál hosszabb felmentési időt nem állapíthat meg [Kjt. 33. § (2) bek.].A közalkalmazott felmentési idejét a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottjuk felmentési idejébe be kell számítani azt az időt, amit a korábbi munkáltatójánál töltött el. Nincs a törvényszövegben olyan megszorító rendelkezés, hogy csak a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő vehető figyelembe. Ennek megfelelően a felmentési időbe a 2000. szeptember 1. előtti valamennyi közalkalmazotti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3450
4. találat: Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
Kérdés: Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett-e az a közalkalmazotti jogviszonyban álló személy, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett teljesítésigazolásra jogosult?
Részlet a válaszból: […]előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosult [Vnyt. 3. § (1) bek. c) pont].A költségvetési kiadási előirányzatok terhére történő kifizetések utalványozás alapján történnek, az utalványozás feltétele pedig a teljesítésigazolás [Áht. 38. § (1) bek.]. A teljesítésigazolás lényege: ellenőrizhető okmányok alapján kell- ellenőrizni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3448
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
5. találat: Gépjárművezetői pótlék
Kérdés: Közalkalmazottként gépkocsizó járőr vagyok. A feladatunk különböző objektumok ellenőrzése céges gépkocsival, amit én vezetek rendszeresen, havi tíz alkalommal 24 órában. Jár-e gépjárművezetői pótlék nekünk, mint közalkalmazottaknak? A kinevezésben, valamint a munkaköri leírásban nem szerepel erről semmi, és azt a választ kaptuk a munkáltatói jogkör gyakorlójától, hogy nem jár.
Részlet a válaszból: […]e pótlék fizetését egyedül az 51/2016. NGM rendelet írja elő. E rendelet 8. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a gépjárművezető munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat gépjárművezetői személyi pótlék illeti meg, ha- a személyes gépkocsi-használatra jogosult személy hivatali járművét vezeti, vagy- egyéb feladatkörben foglalkoztatják.Utóbbi esetben a pótlék mértéke a pótlékalap 50%-a.A kérdésében foglalt adatok alapján csak akkor jár gépjárművezetői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3437
6. találat: "Túlvett" szabadság visszakövetelése
Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszból: […]minősíthető, amelyet - a kérdésben is idézett szabály szerint - a munkáltató 60 napon belül visszakövetelhet a munkavállalótól. Elvégre olyan távollétre fizet ilyenkor díjazást a munkáltató, amire nem lenne kötelezhető. A szabályba foglalt időbeli korlát alapján látható, hogy ha a szabadságra járó díjazás kifizetésére ennél korábban került sor, az igény viszont már nem érvényesíthető. Erre ugyanis csak akkor lenne lehetőség, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő (Mt. 164. §). A szabadság kiadásakor azonban egyik körülmény sem állt fenn, hiszen a kifizetés csak utóbb, a munkaviszony év közbeni megszüntetésével (megszűnésével) válik alaptalanná.A visszakövetelés alapozható arra a szabályra, amely szerint a munkavállalót,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3434
7. találat: Zongoratanárok foglalkoztatása
Kérdés: Az eddigi tanévekben az volt a gyakorlat, hogy a megyeszékhelyen működő tankerületi központtal, közelebbről az ott működő alapfokú művészeti iskolával közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó zongoratanárokkal a tankerület megbízási szerződést kötött arra, hogy óraadóként kijárjanak a közeli településekre zongoraórát tartani, tekintve hogy ott nem találtak olyan tanárt, aki betöltené az üres zongoratanári álláshelyet. Az idei tanévtől a tankerületi központ szakított ezzel a gyakorlattal, felmondta a megbízási szerződéseket, és arra adott utasítást, hogy külön díjazás nélkül kell ellátni ezeket a feladatokat. Mi ezt rendkívül méltánytalannak érezzük. Mit tehetünk, hogy újra megbízást létesítsenek velünk?
Részlet a válaszból: […]akkor rendelhető el az eseti helyettesítés, haa) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember, vagyc) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.Az Nkt. nem tartalmaz kifejezett tiltó szabályt arra nézve, hogy a tankerület és közalkalmazottja egymással további jogviszonyt, nevezetesen óraadásra szóló polgári jogi jogviszonyt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3424
8. találat: Áthelyezés közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Új közalkalmazottat vennénk át egy másik intézményből, áthelyezéssel. Ekkor van-e lehetőség próbaidő kikötésére? Minimálisan mennyi időt vehet igénybe az áthelyezés? Meddig van lehetősége az előző intézménynek, hogy visszatartsa a dolgozót?
Részlet a válaszból: […]megüresedő álláshely meghirdetésére, betöltésére észszerű idő álljon a rendelkezésére. Végső esetben természetesen a közalkalmazott élhet a lemondás jogi eszközével, ekkor a lemondási idő két hónap (Kjt. 28. §); ebben az esetben elveszti azt a kedvezményt, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszonyának időtartamát egybeszámítsák az újonnan keletkezővel. Mindebből jogértelmezéssel az vezethető le, hogy két hónap kikötése tekinthető olyan időnek, ami megfelel a rendeltetésszerű eljárás követelményének. Ha az előző, az áthelyező munkáltató nem a fent említett munkajogi elvek alapján jár el, csak az áthelyezéshez való hozzájárulása perrel való kikényszerítésével lehetne próbálkozni, ez azonban nehézkes bizonyítással járó és elhúzódó eljárást jelentene, így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3421
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
9. találat: Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő és a jubileumi jutalomra való jogosultság
Kérdés: Közalkalmazottunk és köztünk vita van abban a tekintetben, hogy beszámítandó-e a jubileumi jutalomra jogosító időtartamba a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezeténél 2010. június 1.-2015. július 12. között szerzett ideje? Az intézménynél korábban dolgozó humánpolitikai munkatárs ugyanis beszámolta ezt az időtartamot a kinevezés elkészítésekor. Keletkeztet-e ez jogot a közalkalmazott oldalán? Arra is hivatkozik dolgozónk, hogy bérezését a Vöröskereszt a Kjt. szerint állapította meg. Van-e lehetősége a munkáltatónak a jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításánál eltérni a dolgozó javára, vagy ezek kógens rendelkezések?
Részlet a válaszból: […]hogy a Magyar Vöröskereszt nem költségvetési szervnek, hanem társadalmi szervezetnek minősül, amely munkavállalókat az Mt. szabályai szerint foglalkoztathat. Az a körülmény, hogy a munkaszerződésben a felek kikötötték, hogy megállapodásuk alapján a Kjt. egyes szabályait (pl. a besorolást) fogják alkalmazni a közöttük fennálló munkaviszonyra, még nem minősíti át a munkaviszonyt közalkalmazotti jogviszonnyá. A Magyar Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött idő a közalkalmazotti jubileumi jutalom szempontjából ezért jogosító időnek nem tekinthető.A munkáltató korábban a Kjt. 87/A. §-ába ütköző módon ismerte el jubileumi jutalomra jogosító időként a Magyar Vöröskeresztnél munkaviszonyban töltött időt. Ez az elismerő nyilatkozata érvénytelen, helyette a törvényi szabályt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3418
10. találat: Kötelező előresorolás időpontja
Kérdés: Közalkalmazottat kívánunk foglalkoztatni. Az eddigi, figyelembe vehető jogviszonyai alapján a besorolásának eszmei kezdete: 1981. július 1. Melyik fizetési fokozatba kell besorolnunk, illetve melyik év első napjával lesz a kötelező előrelépése?
Részlet a válaszból: […]visszafelé számítva kapják meg ezt az időpontot, figyelmen kívül hagyva a megszakítások idejét. Amennyiben a besorolás eszmei kezdete 1981. június 1., ez azt jelenti, hogy a kérdés feltevésének vélelmezett időpontjában, 2018. október 1-jén az érintett 17 év 4 hónap, a besorolás szempontjából figyelembe veendő közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkezik.A Költség tv. 6. melléklete szerint ez a 7. fizetési fokozatba sorolásra jogosítja, amelybe a 17-20 év közötti közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező közalkalmazottak tartoznak. Ha a jelenlegi jogviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3417
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés