Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

443 találat a megadott közalkalmazotti jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Jubileumi jutalom - az összeg kiszámítása

Kérdés: Szociális intézmények, óvodák, bölcsődék, gazdálkodási feladatokat ellátó intézmények adminisztratív és műszaki alkalmazottai esetében, továbbá egészségügyi szolgáltatást ellátó védőnőkre vonatkozóan a jubileumi jutalom kifizetéséhez mely pótlékok számíthatók be a jutalom alapjába? A jogszabályi hivatkozáson túl kérjük a beszámítható pótlékok felsorolását is. A jubileumi jutalom összegébe beleszámíthatóak-e a munkáltatói döntés alapján járó illetmény- és keresetkiegészítés, illetve a vezetői pótlék?
Részlet a válaszból: […]jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a miniszteri rendeletben meghatározott ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani [Kjt. 78. § (2a) bek.]. Egyéb illetményelem - így a kérdésben megfogalmazott illetmény- és keresetkiegészítés, illetve a vezetői pótlék - figyelembevételét a jubileumi jutalom vonatkozásában a törvény nem írja elő, így azok a jubileumi jutalomba nem számíthatók be.A bölcsődék, szociális intézmények tekintetében a 257/2000. Korm. rendelet nem írja elő ágazati pótlék beszámítását a jubileumi jutalomba, hasonlóan az óvodák tekintetében a 326/2013. Korm. rendelet, és a helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes költségvetési intézmények vonatkozásában a 77/1993. Korm.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4317

2. találat: Romániában ledolgozott idő - figyelembevétel a közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: A közalkalmazott 2008. június 9-én szerezte meg az óvodapedagógusi végzettségét, és azóta is óvodánkban dolgozik óvónői munkakörben, Pedagógus I./5 besorolással. Belépésekor nem adott le semmilyen jogviszony-igazolást. Dolgozónk most szeretné megtudni, hogy beszámítható-e a besorolásához az 1991-1999 közötti jogviszonya, amikor is egy romániai óvodában dolgozott óvónőként, de óvodapedagógusi végzettséggel akkor még nem rendelkezett. Romániai munkakönyvében igazolva van ez a jogviszonya. Figyelembe vehetjük ezt az időszakot a besorolásához?
Részlet a válaszból: […]köznevelési intézményben jogszerűen került sor a foglalkoztatásra, annak idejét a szakmai gyakorlatba be kell számítani. Jelen esetben ugyanakkor ez a jogszerűség kétséges, ezért az vizsgálandó, hogy 1991 és 1999 között az akkor hatályos román szabályozás lehetőséget adott-e képesítés nélküli óvónői munkakörben való foglalkoztatásra. Ha nem, akkor a munkavégzés a román szabályok szerint jogellenesnek minősült, szakmai gyakorlatként nem vehető figyelembe. (Erre nézve a román nagykövetségtől lehet információt kérni.)A fizetési fokozat szempontjából hasonló a helyzet. Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a fizetési kategóriára jogosító idő számítása tekintetében a Kjt. 87/A. §-ának alkalmazását írja elő. A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerint a jogosító időbe be kell számítani a közalkalmazotti jogviszony teljes idejét, valamint a munkaviszonyt. Ez utóbbi tekintetében a törvény azt mondja ki, hogy az 1992. július 1. előtt fennállót teljes egészében, az ezt követően fennállt munkaviszonyt pedig akkor kell figyelembe vennie a munkáltatónak, ha azalatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. A munkaviszonyok tekintetében a Kjt. sem tartalmaz szűkítő szabályt arra nézve, hogy csak a magyarországi munkaviszonyok lehetnének figyelembe vehetők. Jelen esetben tehát az 1991. és 1992. június 30. között Romániában munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni a fizetési kategória megállapításánál, az 1992. július 1. - 1999 közötti idő viszont a szakképzettség hiánya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4315

3. találat: Konyhai kisegítő besorolása

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?
Részlet a válaszból: […]osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül. "Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, de ettől függetlenül létezik olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására egyébként képesít, akkor a besorolás attól függ, hogy a közalkalmazott rendelkezik-e azzal. Ha nincs ilyen szakképesítése, akkor az előzőek szerint, a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, még ha az nem is szakirányú. Ugyanakkor, ha rendelkezik a munkakörhöz szükséges, de jogszabályban nem előírt szakképesítéssel, akkor ez alapján kell a besorolást elvégezni - kivéve abban az esetben, ha az előző szabály alapján kedvezőbb besorolásra számíthatna (mert pl. a munkakörhöz középszintű szakképesítés szükséges, de az érintett rendelkezik felsőfokú iskolai végzettséggel is)." Azaz: akkor is az "A-C" fizetési osztályokhoz tartozó legmagasabb iskolai végzettség, szakképzettség számít a besorolásnál, ha az nem szükséges az adott munkakör betöltéséhez, de a közalkalmazott azzal rendelkezik. Így a jelen esetben a 33-as azonosító számú OKJ-s szakképzettség alapján "B", az érettségi alapján "C" fizetési osztályba kell sorolni a kisegítő dolgozót, függetlenül attól, hogy a konyhai munkához ilyen magas szintű végzettség vagy ilyen szakirányú szakképesítés egyébként nem szükséges. Mindez független attól, hogy mi szerepel a munkáltató szervezeti és működési szabályzatában, sőt, ha az ellentétes lenne a rendeletben foglaltakkal (pl. egyetemi végzettség alapján tenné lehetővé a besorolást ebben a munkakörben), akkor ebben a részében érvénytelen lenne, és helyette a jogszabályt kellene alkalmazni.Átsoroláskor nemcsak a fizetési osztályt, de a fizetési fokozatát is újra meg kell állapítani a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján. A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerint a fizetési fokozat megállapításánál egy­felől a költségvetési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyban töltött időből azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4313

4. találat: Átsorolás a szakképesítés megszerzése után

Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?
Részlet a válaszból: […]érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. A kérdéses esetben erről volt szó, és miután a közalkalmazott megszerezte az előírt szakképesítést, őt ez alapján át kell sorolni.Az átsoroláskor a besorolás szabályait kell alkalmazni. Az 54-es azonosító számú emelt szintű szakképesítéssel rendelkezők fizetési osztálya a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének ea) pontja és (3) bekezdése alapján az "E" fizetési osztály. Ehhez kapcsolódóan kell a Kjt. 87/A. §-a alapján a fizetési fokozatot megállapítani. A 87/A. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerint a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál egyfelől a költségvetési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt, másfelől az 1992. július 1. utáni munkaviszonyban töltött időből azt az időtartamot kell figyelembe venni, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel már rendelkezett. Jelen esetben ez a kisgyermekgondozó, -nevelő szakképesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4312

5. találat: Közalkalmazottból munkavállaló - a vezetői pozíció

Kérdés: A településünk kulturális intézményében új pályázatot szükséges kiírnunk az intézményvezető munkakörre. Eddig a Kjt. 83/A. §-ának (1) bekezdése alapján a kinevezés és a felmentés a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozott, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolta. A közalkalmazotti jogviszonyok átalakultak munkaviszonnyá, és a Kjt. hatálya alól a közalkalmazottak átkerültek az Mt. hatálya alá. Ki gyakorolja az átalakulást követően a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, és ezeket melyik jogszabály határozza meg? A Kjt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői feladatokat, ezért a kinevezése határozatlan idejű kinevezés, viszont a Kjt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a magasabb vezetői megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szól. Ez a rendelkezés továbbra is érvényes a kulturális intézményvezetőre, vagy létesíthető a munkavállalóval határozott idejű munkaszerződés a vezetői megbízás idejére?
Részlet a válaszból: […]kulturális intézményvezető felett ki gyakorolja a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat, a rendelkezésre álló információk és a munkaszerződés (munkaköri leírás) ismerete nélkül nem lehetséges minden kétséget kizáróan állást foglalni. A Mötv. ugyanakkor az a jogszabály, amely megítélésünk szerint e kérdésben generálisan az irányadó. A Mötv. 41. §-ának (7) bekezdése értelmében ugyanis a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - nevezi ki az önkormányzati intézmények vezetőit. A Mötv. 42. §-ának (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át kinevezés [Mötv. 42. § 2. pont]. Ezek a rendelkezések a kulturális intézményekre is irány­adók, hiszen függetlenül attól, hogy már nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem munkaviszonyban foglalkoztatják az ott dolgozókat, azok továbbra is ilyen intézmények maradtak [Mötv. 41. § (6) bek.]. Noha a munkaviszony létesítése a szó szoros értelmében véve nem azonosítható a kinevezéssel, lényegét tekintve azzal azonos funkciót tölt be, ezért álláspontunk szerint a vezető munkaviszonyának létesítésére is alkalmazni kell a képviselő-testület kinevezési jogára irányadó szabályokat. Ebből következően a munkaviszony létesítésére a kulturális intézmények vezetői tekintetében a képviselő-testület jogosult.A Módtv. 3. §-ának (9) bekezdése értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4307

6. találat: Változik a munkáltató személye

Kérdés: Az önkormányzat házi szociális gondozó szolgálatának házi segítségnyújtás feladatait 2022. január 1-jétől a kistérségi társulás látja el, erről a képviselő-testület határozatot fog hozni. Ezzel egy időben az önkormányzat közalkalmazott gondozói áthelyezéssel kerülnek a kistérségi társuláshoz közalkalmazotti jogviszonyba. A szociális ebéd kiszállítási feladatát továbbra is az önkormányzat látja el, ezt a feladatot ellátó gondozók az önkormányzat alkalmazásában maradnak. Az áthelyezendő közalkalmazottak nem biztos, hogy elfogadják az áthelyezést. Ebben az esetben jár nekik végkielégítés? Úgy gondoljuk, először az önkormányzat - hivatkozva a képviselő-testületi határozatra - tájékoztatja a gondozókat az áthelyezésről, illetve kéri, hogy nyilatkozzanak, hozzájárulnak-e az áthelyezéshez. Amennyiben igen, akkor a háromoldalú megállapodással az áthelyezés megtörténik. Amennyiben nem járulnak hozzá, kell alkalmazni a munkakör-felajánlási rendszert? Felajánlható, betöltetlen, a végzettségüknek megfelelő álláshely nincs. Jár-e a közalkalmazottaknak ebben az esetben felmentés (felmentési idővel) és végkielégítés?
Részlet a válaszból: […]a házi segítségnyújtás feladatai - jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek a jelenlegi munkáltatóról (az átadó önkormányzatról) az átvevő munkáltatóra (kistérségi társulásra) szállnak át.Mivel az európai uniós gyakorlat szerint a jogügylet fogalmát tágan kell értelmezni, abba a helyi önkormányzat döntése - a képviselő-testület határozata - is beletartozik. Ebből következően a közalkalmazottak 2022. január 1-jével az Mt. 36. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva a munkáltató személyében bekövetkező változás szabályai szerint átkerülnek a kistérségi társuláshoz. Ehhez nem kell a beleegyezésük sem, hiszen a törvény rendelkezései automatikusan, a felek akarata hiányában is érvényesülnek. Így a közalkalmazotti jogviszonyok nem szűnnek meg, azok "törés" és megszakítás nélkül a törvény erejénél fogva folytatódnak az átvevő kistérségi társulással. Ebből következik az is, hogy a közalkalmazottakat nem illeti meg végkielégítés az átszállásra tekintettel, ugyanakkor az önkormányzatnál eltöltött idejüket úgy kell tekinteni, mintha az átvevő, kistérségi munkáltatónál töltötték volna el.A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a helyi önkormányzat - mint átadó munkáltató - az átszállást megelőzően köteles tájékoztatni az átvevő munkáltatót (azaz a kistérségi társulást) az átszállással érintett közalkalmazotti jogviszonyokból és az érintett közalkalmazottak esetlegesen fennálló tanulmányi szerződéseiből származó jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása az átvevő munkáltatóval szemben e jogviszonyokból származó igények érvényesítését nem érinti (Mt. 37. §). További kötelezettség, hogy a kistérségi társulásnak az átszállást követő 15 napon belül a munkáltató azonosító adatainak közlésével írásban tájékoztatnia kell a közalkalmazottakat a munkáltató személyében bekövetkezett változásról, valamint az Mt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkafeltételek változásáról [Mt. 38. § (1) bek.]. Amennyiben az átadó munkáltatónál nem működik közalkalmazotti tanács, és közalkalmazotti képviselő megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett közalkalmazottakat írásban tájékoztatnia) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,b) az átszállás okáról,c) a közalkalmazottat érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamintd) a közalkalmazottat érintő tervezett intézkedésről [Mt. 38. § (2) bek.].Fontos továbbá megemlíteni, hogy az átadó és az átvevő munkáltató egyetemlegesen felel az átszállást megelőzően esedékessé vált közalkalmazotti követelésért, ha a közalkalmazott az igényét az átszállást követő egy éven belül érvényesíti (Mt. 39. §).Megjegyzendő, hogy az átszállást követő 30 napon belül meghatározott feltételek fennállása esetén a közalkalmazott dönthet úgy, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról, és ilyenkor az általános szabályoktól eltérően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4305

7. találat: Illetményfizetés - az egyenlőtlenség kizárva

Kérdés: Költségvetési intézményünk balatoni üdülői május 1. és szeptember 30. között szoktak nyitva lenni, az ott dolgozó közalkalmazottak munkaidőkeretben dolgoznak, egész évre vonatkozó, határozatlan idejű szerződésük van, így a bérkifizetésük egyenletes. Azonban szeretnénk a bérek kifizetését a munka mennyiségéhez igazítani (télen kevesebb, nyáron több), ezért érdeklődnénk, hogy milyen foglalkoztatási formával, módszerrel lehetne ezt szabályosan elérni, illetve mi a megfelelő munkaügyi szabályozás?
Részlet a válaszból: […]az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat az éves költségvetési törvény állapítja meg [Kjt. 66. § (1) bek.] - 2021-re ez a költségvetési törvény 7. mellékletében került rögzítésre [Költs. tv. 62. § (1) bek.]. A melléklet a garantált illetmény összegét havi mértékben határozza meg; ebből következően a közalkalmazott illetményét a kinevezésében is havi illetményként kell megállapítani. Ezzel összhangban a közalkalmazotti jogviszonyban az Mt. órabérre vonatkozó rendelkezései sem alkalmazhatók [Kjt. 80. § (1) bek.].Közalkalmazottak esetén nincs tehát lehetőség arra, hogy az illetményt a felek órabérben határozzák meg, és így az egész[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4304

8. találat: Több műszakos munkarend a bölcsődékben

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?
Részlet a válaszból: […]változik - azaz, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. Ilyen esetben a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés jogosít 30% műszakpótlékra (Mt. 141. §). Erre a munkavállaló akkor lehetne jogosult, ha az eltolt időbeosztás rá is irányadó lenne (egyik héten korábban, másik héten később kezdene, azaz változna a műszakbeosztása), de mivel a munkavégzés 18 órakor befejeződik, így műszakpótlékra jogosító ideje nem lesz.A szociális intézményben, illetve szociális szolgáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott személyre emellett speciális műszakpótlék (is) vonatkozik. Ez akkor jár, haa) a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét,b) munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket, ésc) a beosztás szerinti napi munkaidő kezdő időpontja rendszeresen változik.Ekkor a 14 és 18 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés tartamára jár a 15%-os bérpótlék [Szoctv. 94/L. § (6) bek.].A kérdés szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4295

9. találat: Jubileumi jutalom jogszerző ideje - a munkaviszony beszámíthatósága

Kérdés: Hivatalunk 2021. április 1-jétől köztisztviselői munkakörben felvett egy közalkalmazottat, akinek a Kjt. 25/A-C. §-ának (1) bekezdése értelmében közalkalmazotti jogviszonya - a törvény erejénél fogva - 2020. június 30-ával, az átadás időpontjában megszűnt. A 2020. június 30. és a 2021. március 31. közötti, Mt. hatálya alatti munkaviszony beszámít-e a jubileumi jutalom esetében figyelembe vehető munkaviszonyba?
Részlet a válaszból: […]munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik. Figyelemmel tehát arra, hogy ebben az esetben a munkáltató egésze vagy része az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára került átadásra, az átvevő munkáltatóval létesített munkaviszony teljes mértékben az Mt. hatálya alá kerül. Bár a Kjt. 25/B. § (2)-(5) bekezdései több tekintetben is előírják az átadás előtti közalkalmazotti jogviszony figyelembevételét az újonnan létesített munkaviszony tekintetében (pl. a munkabér összege, a próbaidő kikötésének a tilalma, a jogviszony időtartama, a napi munkaidő mértéke, a jogfolytonosság, valamint a felmondási idő és a végkielégítés tekintetében), e rendelkezések hallgatnak a jubileumi jutalomra való jogosultságról.Mindebből következően - amennyiben egyedül a Kjt. fenti rendelkezései vonatkoznak a kérdés szerinti jogállásváltozásra - megállapítható, hogy a 2020. július 1-jétől a 2021. március 31-éig fennálló, a Kjt. 25/B. §-a alapján létrejött munkaviszony a Kttv. 150. §-a szerint nem minősül jubileumi jutalomra jogosító időnek. Azt is szükséges ugyanakkor megvizsgálni, hogy a Kjt. mellett szabályozta-e esetleg valamilyen speciális jogszabály is a kérdéses jogviszonyváltást. Így például az Szkt. hatálya alá tartozó szakképző intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok és oktatók 2020. július 1-jétől átkerültek az Mt. hatálya alá. A törvény a közalkalmazottak jogállásváltozására a Kjt. 25/A-25/C. §-t rendelte alkalmazni [Szkt. 127. § (5) bek.]. A munkáltatói jogkör gyakorlója[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4287

10. találat: Végkielégítésre és jubileumi jutalomra való jogosultság, rokkantsági ellátás

Kérdés: Egy közalkalmazottunk jogviszonyát egészségügyi alkalmatlanság miatt felmentéssel megszüntetjük. Táppénzjogosultsága szeptember 23-án lejár, a benn maradt szabadságának kiadása után november 20-tól indul a felmentési ideje. Több mint 38 év közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Rokkantsági ellátásának kérelmezése folyamatban van. Jár-e neki a végkielégítés mellett a 40 éves jubileumi jutalom is, vagy csak a végkielégítés, illetve ha a felmentés alatt megszületik a határozat a rokkantsági ellátásról, akkor nyugdíjasnak minősül-e, és csak a jubileumi jutalom jár számára?
Részlet a válaszból: […]minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], továbbá-legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik,a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni. A kérdés valójában az, mi történik akkor, ha az érintett közalkalmazott a felmentési ideje alatt nyugdíjasnak minősül, mert részére megállapításra kerül a rokkantsági ellátás, és ennélfogva ebben részesül. Az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának gg) alpontja alapján ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülő közalkalmazott nyugdíjasnak minősül. Ebből következően, amennyiben legkésőbb a megszűnés időpontjában (pl. bármikor a felmentési idő alatt) részére megállapításra kerül a rokkantsági ellátás, a törvény erejénél fogva nyugdíjasnak minősül, és részére a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat ki kell fizetni a jogviszonya megszűnésekor.A közalkalmazott számára ugyanakkor nem biztos, hogy minden esetben jár végkielégítés. Egyfelől, mivel a felmentésére tartós alkalmatlanság miatt kerül sor, általános szabály szerint nem illeti meg végkielégítés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4271
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést