46 találat a megadott készenléti jellegű munkakör tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alapos, részletes vizsgálata alapján, kizárólag a konkrét munkakör, munkáltatói szervezet, munkaszervezés, valamennyi releváns munkakörülmény együttes mérlegelésével határozható meg. Az általánosnál lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmények lehetnek különösen:a) a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelés alacsony szintje;b) a munkavállaló felett nincs állandó ellenőrzés;c) az ellátandó feladatok rutinjellegűek;d) a munkavégzéshez biztosított a feladatokat megkönnyítő munkaeszköz, infrastruktúra; a munkavégzés körülményei lehetővé teszik a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést;e) a munkát nem egyedül kell végezni.Jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így különösen, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel (és értelemszerűen nem minősíthető ilyennek, ha azzal ellentétben ezekkel jár).Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek, az általánost el nem érő igénybevétel erre még nem ad alapot. AKúria kimondta azt is, hogy az erre irányuló bizonyítási eljárásban[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]olyan munkakörre vonatkozó részmunkaidős megállapodást, ahol a felek megállapodása szerint a teljes napi munkaidő az általános napi 8 órás munkaidőhöz képest eltérően - a kérdés szerinti esetben 9 órában - meghatározott (Mfv. 10.627/2016/1.). A hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében is van tehát lehetőség a részmunkaidőben történő megállapodásra, amely mértéke emiatt akár a 8 órát is elérheti, illetve meghaladhatja.Alapbérként legalább a minimálbért (garantált bérminimumot) kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint. Részmunkaidőben ezt a havi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1), (5) bek.]; azaz a 12 órára járó teljes munkaidős[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tartama alatt hány, az általános munkarend szerinti munkanap (azaz hétköznap) van, és ezt kell megszorozni a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidővel. A számítás során a hétköznapra eső munkaszüneti nap figyelmen kívül marad. A napi munkaidő a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejét jelenti [Mt. 88. § (1) bek.], ami a jelen esetben 12 óra. A készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló esetén ugyanis a felek megállapodhatnak hosszabb teljes munkaidőben, amely esetben a teljesítendő munkaidő napi 12 óráig felemelhető [Mt. 92. § (2) bek.]. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkavállaló mindig hétköznapra van beosztva [Mt. 97. § (2) bek.]. A jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1) és (4) bek.]. Ebből következően, az Mt. 136. §-ának (1) és 153. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a 12 órás hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az alapbérből számítódik, és azt 12 órára kell kifizetni, mivel a munkavállaló a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatása miatt általános munkarendben 12 órát dolgozna minden hétköznap [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; azaz a munkavállaló (ha a távolléti díját az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékok nem korrigálják) egy ilyen napra 12 x[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]Kimondta, egyetlen munkakörről sem állapítható meg általánosságban, hogy az megfelel ennek a feltételnek, az kizárólag a konkrét munkakör, munkáltatói szervezet, munkaszervezés, valamennyi releváns munkakörülmény együttes mérlegelésével határozható meg. Az általánosnál lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmények lehetnek különösen: a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelés alacsony szintje; a munkavállaló felett nincs állandó ellenőrzés; az ellátandó feladatok rutinjellegűek; a munkavégzéshez biztosított a feladatokat megkönnyítő munkaeszköz, infrastruktúra; a munkavégzés körülményei lehetővé teszik a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést; a munkát nem egyedül kell végezni. A készenléti jellegű munkakörré minősítésnél jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így különösen, készenléti jellegű munkakörre utal, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet 4. és 5. melléklete szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel.Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek. Az általánost el nem érő igénybevétel erre még nem ad alapot. Az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §). Ha az ügyfélszolgálati feladatokra igaz, hogy a rendes munkaidő minimum egyharmadában nincs tényleges munkavégzés, csak rendelkezésre állás, akkor valóban készenléti jellegű a munkakör. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem kifejezetten pihenési lehetőséget kell biztosítani, hanem csak arról van szó, hogy a munkaidő legalább egyharmadában a munkavállaló nem kap feladatot. Ebből a szabályból azonban nem következik, hogy a napi négy órára szerződött munkavállalót napi hat óra rendes munkaidőre lehetne beosztani. A definícióban szereplő, a munkaidő egyharmadát kitevő rendelkezésre állás nem a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. A kérdésben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. Mivel a közalkalmazott beosztás szerinti munkaidejének egyik felében 5:00-kor, másik felében 13:00-kor kezd, amely kezdési időpontok esetében hetente, a munkanapok kb. felében 8 óra eltérés van, így a feltétel megvalósul. Ebből következően a közalkalmazottnak a rendes munkaidejében 18 és 21 óra közötti időszakra műszakpótlék jár.Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés - különösen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]elbírálni [Mt. 277. § (5) bek.]. Ebből következően nem tilos egy adott törvényi szabálytól a munkavállaló hátrányára eltérni, akkor sem, ha attól egyébként csak a munkavállaló előnyére térhetnénk el, feltéve, hogy a megállapodás egy másik, ezzel összefüggő rendelkezése a munkavállalót ezért kompenzálja, és összességében így jobban jár, mint ha a törvényt, és nem a megállapodást kellene rá alkalmazni. A törvény arról nem rendelkezik - és egyelőre idevágó bírói gyakorlat sincs -, hogy e keretek között hogyan kell elbírálni a "munkavállaló javára" szóló eltéréseket. Álláspontunk szerint nincs akadálya, hogy egy munkaidőszabálytól való eltérésnél más munkakörülményeket[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alapbére 100%-a [Mt. 139. § (2) bek., 140. § (2) bek.]. Ez a pótlék a munkavállalót a beosztás szerinti munkaóráinak megfelelően, azaz a kérdés szerinti esetben 18 órára illeti meg.A munkaszüneti napra történő rendes munkaidő beosztásának feltétele, hogy a munkavállaló munkaidőkeretben (vagy elszámolási időszakban) legyen foglalkoztatva [Mt. 97. § (3) bek.]. Ebben az esetben viszont, mivel október 23-a hétköznapra esett, az e napi munkaidőt (a kérdés szerinti esetben a munkaszerződés szerinti 6 órát) a munkaidőkeretben beosztható óráknál figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A munkaszüneti nap miatt így kiesett 6 óra munkaidőre a havibéres munkavállalót az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján alapbér, az óra- vagy teljesítménybéres munkavállalót távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. d) pont].A munkavállalót csak abban az esetben illeti meg a 100%[…] részlet vége a válaszból.