Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

47 találat a megadott készenléti jellegű munkakör tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Készenléti jellegű munkakör napi nyolcórás munkaidőben

Kérdés: Új munkavállalót vettünk fel, a munkaszerződésében úgy állapodtunk meg, hogy a napi munkaidejének mértéke nyolc óra. A munkavállaló munkaköre valójában készenléti jellegűnek minősül, mert a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére. Kötelesek lettünk volna megállapodni vele a hosszabb teljes napi munkaidőben - például tíz vagy tizenkét órában? Ha igen, kell-e módosítani a munkaszerződését ennek érdekében?
Részlet a válaszból: […]hogy helyesen minősítették a munkavállaló munkakörét készenléti jellegűnek. Általános szabály szerint a teljes napi munkaidő napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő) [Mt. 92. § (1) bek.], ugyanakkor az Mt. biztosítja annak lehetőségét, hogy a felek megállapodásuk alapján a teljes napi munkaidőt legfeljebb napi tizenkét órára emelhessék, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy ha a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója. Ez az ún. hosszabb teljes napi munkaidő.Önmagában az a tény, hogy valamely munkavállaló munkaköre készenléti jellegűnek minősül, nem jelenti egyben azt is, hogy esetében kötelező lenne hosszabb teljes napi munkaidőben megállapodniuk a feleknek. Mivel ez csupán egy lehetőség, a feleknek sem a munkaszerződés megkötése során, sem azt követően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4241

2. találat: Készenléti jellegű munkakör - a lényegesen alacsonyabb igénybevétel

Kérdés: Hogyan állapítható meg, hogy egy munkakör az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb megterheléssel jár, vagyis mikor mondhatjuk munkáltatóként, hogy a munkavállalót emiatt készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatjuk?
Részlet a válaszból: […]alapos, részletes vizsgálata alapján, kizárólag a konkrét munkakör, munkáltatói szervezet, munkaszervezés, valamennyi releváns munkakörülmény együttes mérlegelésével határozható meg. Az általánosnál lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmények lehetnek különösen:a) a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelés alacsony szintje;b) a munkavállaló felett nincs állandó ellenőrzés;c) az ellátandó feladatok rutinjellegűek;d) a munkavégzéshez biztosított a feladatokat megkönnyítő munkaeszköz, infrastruktúra; a munkavégzés körülményei lehetővé teszik a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést;e) a munkát nem egyedül kell végezni.Jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így különösen, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel (és értelemszerűen nem minősíthető ilyennek, ha azzal ellentétben ezekkel jár).Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek, az általánost el nem érő igénybevétel erre még nem ad alapot. AKúria kimondta azt is, hogy az erre irányuló bizonyítási eljárásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4048
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Készenléti jellegű munkakör - napi kilencórás részmunkaidőben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van-e mód napi 9 órás részmunkaidőben foglalkoztatni telepőrt, és a minimálbér, 161 000 Ft arányos részében, azaz 120 750 Ft alapbérben megállapodni? A munkaidőkeret 6 havi, és rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva úgy, hogy egy nap munkavégzést követően 2 nap pihenőnap következik. A havi 2008-as számú járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es biztosítotti bejelentésen a heti 45 óra lett feltüntetve. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes? A minimálbér arányosan lehet-e kevesebb a fent írtak okán?
Részlet a válaszból: […]olyan munkakörre vonatkozó részmunkaidős megállapodást, ahol a felek megállapodása szerint a teljes napi munkaidő az általános napi 8 órás munkaidőhöz képest eltérően - a kérdés szerinti esetben 9 órában - meghatározott (Mfv. 10.627/2016/1.). A hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében is van tehát lehetőség a részmunkaidőben történő megállapodásra, amely mértéke emiatt akár a 8 órát is elérheti, illetve meghaladhatja.Alapbérként legalább a minimálbért (garantált bérminimumot) kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2020. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 161 000 forint. Részmunkaidőben ezt a havi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1), (5) bek.]; azaz a 12 órára járó teljes munkaidős[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4047

4. találat: Teljesítendő munkaidő meghatározása hosszabb teljes munkaidőnél

Kérdés: Cégünknél két fő portás dolgozik, akik készenléti jellegű munkakörben kerültek foglalkoztatásra, napi teljes munkaidejük 12 óra, heti maximum 60 óra. Beosztásuk kéthavi munkaidőkeretben történik, 24 óra munka után 48 óra pihenőidő következik. Mivel a napi munkaidejük szerződés szerint 12 óra, így helyes-e, hogy kéthavi munkaidőkeret esetén, amennyiben az egyik hónap 21 napos, a másik 20 napos, akkor a ledolgozandó idejük: 41 nap × 12 óra, azaz összesen 492 óra?
Részlet a válaszból: […]tartama alatt hány, az általános munkarend szerinti munkanap (azaz hétköznap) van, és ezt kell megszorozni a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidővel. A számítás során a hétköznapra eső munkaszüneti nap figyelmen kívül marad. A napi munkaidő a munkavállaló munkaszerződés szerinti napi munkaidejét jelenti [Mt. 88. § (1) bek.], ami a jelen esetben 12 óra. A készenléti jellegű munkakört betöltő munkavállaló esetén ugyanis a felek megállapodhatnak hosszabb teljes munkaidőben, amely esetben a teljesítendő munkaidő napi 12 óráig felemelhető [Mt. 92. § (2) bek.]. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkavállaló mindig hétköznapra van beosztva [Mt. 97. § (2) bek.]. A jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4018

5. találat: Készenléti jellegű munkakör - az alapbér meghatározása órabérben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben, 12 órás napi teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére a kötelező munkában töltött órák száma az adott hónap munkanapjai számának szorzata 12-vel. Így április hónapban 20 munkanap esetén 240 órát kell munkában töltenie, ezenfelül munkaszüneti napra járó távolléti díj jár neki nagypéntekre és húsvéthétfőre akkor is, ha nem dolgozott ezeken a napokon. 12 órára mennyit kell kötelezően fizetnünk a szakképzettséget nem igénylő munkakörben, 12 óra szorozva 926 Ft-tal, vagy 8 óra szorozva 926 Ft-tal? Ebben az esetben hány órára kell számolni az este 10 és reggel 6 óra közötti munkaidőre az éjszakai pótlékot, és mekkora óradíjra? A munkaszerződésben 12 órás napi teljes munkaidő esetén mennyi alapbért kell minimálisan meghatározni óradíjként, mely a bérpótlékok alapja is lesz?
Részlet a válaszból: […]venni [367/2019. Korm. rendelet 2. § (1) és (4) bek.]. Ebből következően, az Mt. 136. §-ának (1) és 153. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel, a 12 órás hosszabb teljes munkaidős munkavállaló esetén a munkaszerződésben meghatározásra kerülő alapbér (órabér) legkisebb mértéke 926 Ft/12 x 8 = 617,3 Ft.Az általános munkarend szerinti munkanapra (hétköznapra) eső munkaszüneti nap ("fizetett ünnep") okán a munkavállalót megillető távolléti díj ugyanebből az alapbérből számítódik, és azt 12 órára kell kifizetni, mivel a munkavállaló a hosszabb teljes munkaidőben történő foglalkoztatása miatt általános munkarendben 12 órát dolgozna minden hétköznap [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]; azaz a munkavállaló (ha a távolléti díját az Mt. 151. §-a szerinti bérpótlékok nem korrigálják) egy ilyen napra 12 x[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3893

6. találat: Készenléti jellegű munkakör - minősítési kritériumok

Kérdés: Milyen szempontokat kell vizsgálni ahhoz, hogy az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétel okán minősüljön egy munkakör készenléti jellegűnek?
Részlet a válaszból: […]Kimondta, egyetlen munkakörről sem állapítható meg általánosságban, hogy az megfelel ennek a feltételnek, az kizárólag a konkrét munkakör, munkáltatói szervezet, munkaszervezés, valamennyi releváns munkakörülmény együttes mérlegelésével határozható meg. Az általánosnál lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmények lehetnek különösen: a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelés alacsony szintje; a munkavállaló felett nincs állandó ellenőrzés; az ellátandó feladatok rutinjellegűek; a munkavégzéshez biztosított a feladatokat megkönnyítő munkaeszköz, infrastruktúra; a munkavégzés körülményei lehetővé teszik a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést; a munkát nem egyedül kell végezni. A készenléti jellegű munkakörré minősítésnél jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így különösen, készenléti jellegű munkakörre utal, ha az adott tevékenység a 33/1998. NM rendelet 4. és 5. melléklete szerint nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel.Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek. Az általánost el nem érő igénybevétel erre még nem ad alapot. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3852
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Készenléti jellegű munkakör - a munkavégzés és a rendelkezésre állás ideje

Kérdés: A telefonos ügyfélszolgálatunkon készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatunk egy hölgyet. Napi négy órában van bejelentve, de mivel a készenléti jellegű munkakör jellegzetessége, hogy a munkaidő legalább egyharmadát pihenéssel töltheti, a munkaszerződése szerint napi hat órát dolgozik. Szabályos-e így a munkavégzése?
Részlet a válaszból: […]különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel - a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár (Mt. 91. §). Ha az ügyfélszolgálati feladatokra igaz, hogy a rendes munkaidő minimum egyharmadában nincs tényleges munkavégzés, csak rendelkezésre állás, akkor valóban készenléti jellegű a munkakör. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem kifejezetten pihenési lehetőséget kell biztosítani, hanem csak arról van szó, hogy a munkaidő legalább egyharmadában a munkavállaló nem kap feladatot. Ebből a szabályból azonban nem következik, hogy a napi négy órára szerződött munkavállalót napi hat óra rendes munkaidőre lehetne beosztani. A definícióban szereplő, a munkaidő egyharmadát kitevő rendelkezésre állás nem a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3764

8. találat: Készenléti jellegű munkakör és a munkaszüneti nap

Kérdés: Cégünknél két olyan munkavállalói csoport is van, akik készenléti jellegű munkakörben, 24/48 órás munkarendben dolgoznak (mindenki más napi nyolc órában). Az egyik csoport fegyveres őr, akik az év 365 napján őrzik a telephelyet. A másik csoport villanyszerelő, akik a transzformátorállomást szintén 365 napon át felügyelik. Háromhavi munkaidőkeret van nekik elrendelve. Az Mt. szerint nem dolgozhatnának ünnepnapon, de az őrzést és a felügyeletet akkor is el kell látni. Mi a törvénynek megfelelő megoldás? Dolgoztathatjuk-e a készenléti jellegű munkavállalóinkat ünnepnap is 24 órában?
Részlet a válaszból: […]rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben foglalkoztatott munkavállaló. A munkáltató vagy a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor [Mt. 102. § (3) bek.]. A kérdésben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3584

9. találat: Portás munkakör - műszakpótlékra való jogosultság és készenléti jellegűvé minősítés

Kérdés: Portás munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak munkaidő-beosztása 1 hónap tekintetében az alábbiak szerint alakul: reggel 05:00 órától 13:00 óráig, illetve 13:00 órától 21:00 óráig heti váltásban. Jár részükre műszakpótlék? A munkakör készenléti jellegű minősítését milyen feltételekkel lehet megtenni?
Részlet a válaszból: […]időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van [Mt. 141. § (1)-(2) bek.]. Mivel a közalkalmazott beosztás szerinti munkaidejének egyik felében 5:00-kor, másik felében 13:00-kor kezd, amely kezdési időpontok esetében hetente, a munkanapok kb. felében 8 óra eltérés van, így a feltétel megvalósul. Ebből következően a közalkalmazottnak a rendes munkaidejében 18 és 21 óra közötti időszakra műszakpótlék jár.Készenléti jellegű a munkakör, haa) a munkavállaló a feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagyb) a munkavégzés - különösen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3236

10. találat: Eltérés a készenléti jellegű munkakör fogalmától kollektív szerződésben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében van-e lehetőség a kollektív szerződésben eltérni az Mt. 91. §-ában szereplő "egyharmadában" kifejezéstől? A kollektív szerződésben "egynegyedében", esetleg "egyötödében" szerepelne. Az Mt. 135. §-a szerint a kollektív szerződés ebben a kérdéskörben csak a munkavállaló javára térhet el. A Munkaügyi Levelek 1. számában a 7. kérdésre adott válasz szerint: "Ha ugyanis a munkaköri feladatok jellege, valamint a munkavállalók tényleges leterheltsége nem teszi lehetővé a készenléti jelleg megállapítását, arra sem a munkáltató egyoldalú nyilatkozatával, sem a felek megállapodásával nem kerülhet sor, az ilyen nyilatkozat, megállapodás érvénytelen." Ha például a munkavállaló 16 órát dolgozna, átlagban 3-4 órás leállásokkal, akkor is jobban járna, mivel kevesebb alkalommal kell a munkahelyre oda- és visszautazni, mintha 12 órát dolgozna leállás nélkül. Lehet-e így értelmezve a kollektív szerződésben a fentebb leírt módon eltérni? Lehet-e a munkaidőn kívüli egyéb körülményekre helyezni a hangsúlyt e kérdéskörben, vagy csak a munkaidőn belüli tények számítanak?
Részlet a válaszból: […]elbírálni [Mt. 277. § (5) bek.]. Ebből következően nem tilos egy adott törvényi szabálytól a munkavállaló hátrányára eltérni, akkor sem, ha attól egyébként csak a munkavállaló előnyére térhetnénk el, feltéve, hogy a megállapodás egy másik, ezzel összefüggő rendelkezése a munkavállalót ezért kompenzálja, és összességében így jobban jár, mint ha a törvényt, és nem a megállapodást kellene rá alkalmazni. A törvény arról nem rendelkezik - és egyelőre idevágó bírói gyakorlat sincs -, hogy e keretek között hogyan kell elbírálni a "munkavállaló javára" szóló eltéréseket. Álláspontunk szerint nincs akadálya, hogy egy munkaidőszabálytól való eltérésnél más munkakörülményeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. december 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3136
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 47 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést