Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott külföldi munkáltató tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Adminisztratív teendők - kiküldött munkavállalók fogadása esetén

Kérdés: Társaságunk májusban több szlovák munkavállalót fog foglalkoztatni, akiket egy szlovák munkaerő-kölcsönző cég bocsát a rendelkezésünkre. Van-e valamilyen adminisztratív kötelezettségünk a foglalkoztatásuk előtt, illetve alatt a magyar hatóságok felé?
Részlet a válaszból: […]szempontokról, hangsúlyozva, hogy azokat eseti jelleggel, átfogóan kell értékelni.Egy következő közös felelősségi elem, ha a fogadó munkáltató tudott vagy kellő gondosság mellett tudnia kellett arról, hogy a külföldi munkáltató munkabér- és járulékfizetési kötelezettségének a munkavállaló foglalkoztatása során nem tett eleget, a külföldi munkáltatóval egyetemlegesen felel a külföldi munkáltatót terhelő munkabér és járulékai megfizetéséért [Mt. 297. § (2) bek.]. Ebben az esetben a kiküldött munkavállaló a magyar féllel szemben is közvetlenül érvényesítheti igényét. A más uniós tagállamból kiküldött munkavállaló foglalkoztatásához nem kell munkavállalási engedély. Ugyanakkor a kiküldött munkavállaló foglalkoztatását a kiküldő munkáltatónak be kell jelentenie a munkaügyi hatóság felé. A bejelentési kötelezettséget legkésőbb a szolgáltatásnyújtás megkezdésekor, magyar vagy angol nyelven, a munkaügyi hatóság által biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni (www.ommf.gov.hu). Ennek elmulasztása esetén 30 000 Ft bírság szabható ki, akár ismételten is (Met. 8/D. §). A bejelentendő adatokat a Met. 2. melléklete határozza meg.A külföldi munkáltató emellett köteles kapcsolattartó személyt kijelölni a munkaügyi hatóság és a szociális partnerek (szakszervezetek, munkáltatói érdekképviseleti szervek) vonatkozásában is. Az utóbbi esetében a kijelölt személynek nem kell állandó jelleggel Magyarországon tartózkodnia, de észszerű és indokolt kérés esetén rendelkezésre kell állnia [Mt. 297. § (4)-(6) bek.]. Nincs akadálya, hogy a hatóság és a szociális partnerek irányába ugyanaz a személy legyen a kapcsolattartó, ez esetben viszont belföldön kell tartózkodnia a kiküldetés alatt. Aki Magyarországon kiküldött munkavállalót fogad, köteles a kiküldő munkáltatót előzetesen tájékoztatni a magyar munkajogból alkalmazandó szabályokról. Emellett az ő felelőssége, hogy a kiküldetés helyén egyes foglalkoztatási alapdokumentumok elérhetőek legyenek. Így a fogadó munkáltatót terheli, hogy a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapdokumentumok papíralapú vagy elektronikus formában hozzáférhetőek legyenek a munkavégzés helyén, a kiküldetés teljes időtartama alatt, valamint annak befejezését követő három évig a székhelyén vagy telephelyén. Ezek a dokumentumok az alábbiak:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3889

2. találat: Külföldi munkaszerződés, magyarországi munkavégzés, munkaköri alkalmasság

Kérdés: Vannak olyan külföldi állampolgár kollégáink, akik Magyarországon laknak, és egy magyar cég irodáiban dolgoznak. Munkaszerződésük viszont egy külföldi céggel van, mely meghatározza, hogy a munkavégzés helye Magyarország. Mi a teendő ebben az esetben, a munkaköri foglalkozási alkalmasságuk témában? Rájuk a magyar jogszabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszból: […]maguk válasszák meg. Így elvileg kiköthető, hogy a kérdés szerinti esetben a munkaszerződésre ne a magyar jog, hanem valamelyik másik legyen irányadó. Ugyanakkor, az Mt. előírja, hogy ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre egyébként az Mt. hatálya nem terjed ki, a munkaviszonyra a munkavédelmi feltételek tekintetében a magyar jog szabályait kell alkalmazni, feltéve, hogy ez kedvezőbb a munkavállalóra, mint a munkaviszonyra egyébként irányadó jog [Mt. 295. § (1) bek. e) pont és (5) bek.]. Így a magyar munkavédelmi szabályok "nem megkerülhetőek" jogválasztással, hanem magyarországi munkavégzésnél mindenképpen irányadóak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3360

3. találat: Munkaügyi ellenőrzés hatálya - ha külföldi a kölcsönbeadó

Kérdés: A magyar munkaügyi ellenőrzési hatóság mi módon tudja ellenőrizni a külföldön bejegyzett (EGT-beli) munkaerő-kölcsönbeadót, amely magyar munkavállalót kölcsönöz ki magyar vagy magyarországi kölcsönvevő jogi személynek? Az Art. 17. §-ának (17) bekezdése és a Tbj-tv. 56/A. §-a (4) bekezdésének b) pontja szabályozza a kölcsönvevő kötelezettségeit, de a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben nincs nyoma ennek.
Részlet a válaszból: […]kölcsönbeadó munkavállalója a munkát rendszeresen Magyarországon végzi, akkor az Mt. XVI. fejezet hatálya alá esik [Mt. 3. § (2) bek.], ezért arra a munkaügyi ellenőrzés kiterjed. Ha a rendszeres munkavégzési hely nem Magyarország, akkor az Mt. 295. §-át kell alkalmazni. E szerint, ha a külföldi munkáltató - harmadik személlyel kötött megállapodás alapján - a munkavállalót Magyarország területén olyan munkaviszonyban foglalkoztatja, amelyre az Mt. hatálya az Mt. 3. §-ának (2) bekezdése alapján nem terjed ki, a munkaviszonyra akkor is alkalmazni kell az Mt.-ben felsorolt legalapvetőbb szabályokat, így többek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1946