Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott közfoglalkoztatotti jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkabérfizetési határidő - a közfoglalkoztatási jogviszony felmondásakor

Kérdés: 2020. január 17-én felmondtam a közfoglalkoztatási szerződésemet, találtam jobb állást. A közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése után nem öt napon belüli fizetik ki a fennmaradó béremet?
Részlet a válaszból: […]tartalmaz eltérő rendelkezést vagy kizáró szabályozást, felmondás esetén a munkáltató ekkor is legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól számított ötödik munkanapon köteles az Ön részére kifizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ekkor köteles kiadni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.Mivel a kérdés megválaszolása során a leírt tényállásból tudunk kiindulni, azt feltételezzük, hogy a közfoglalkoztatási jogviszonyt - amely csak határozott időre létesülhet [Kftv. 2. § (2) bek.] - felmondással és nem azonnali hatályú felmondással szüntette meg, a felmondási ideje pedig általános szabály szerint harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.]. Mivel Ön mondta fel a közfoglalkoztatási jogviszonyt, a munkáltató a felmondási idő alatt nem köteles mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. Így amennyiben 2020. január 17-én közölte a felmondását a munkáltatóval, az utolsó munkában töltött nap nagy valószínűséggel csak a harmincnapos felmondási idő leteltekor következik el. Mivel a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődhet el [Mt. 68. § (1) bek.], ez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3823

2. találat: Közfoglalkoztatási jogviszony - nem vehető figyelembe a besorolásnál

Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként, de nem pedagógus munkakörben. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, gyakornokként vagy Pedagógus I-be lennék besorolva? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony? Az említetteken kívül még három év munkaviszonyom volt, amikor egy ruházati boltban dolgoztam.
Részlet a válaszból: […]gyakorlatát is) legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonya van, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. A 326/2013. Korm. rendelet 1/A. §-ának 2. pontja teszi egyértelművé, hogy a hat év számításakor mi minősül munkaviszony jellegű jogviszonynak. Idetartozik a munkaviszony, valamint a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyok. Mivel a Kjt. e szabálya nem említi a közfoglalkoztatási jogviszonyt, az abban eltöltött idő a hat év szempontjából akkor sem vehető figyelembe, ha azt annál a munkáltatónál szerezte[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3741

3. találat: Közalkalmazotti jogviszonyban - időszámítás

Kérdés: Közalkalmazott besorolásához munkaviszonyként beszámítható-e az az időtartam, amikor közmunkásként volt foglalkoztatva a munkavállaló, főállású anyaként volt otthoni foglalkoztatott, valamint az ápolási díj folyósításának időtartama, ha nem állt jogviszonyban, ahonnan fizetés nélküli szabadságon lett volna?
Részlet a válaszból: […]közfoglalkoztatási jogviszony, az így ledolgozott idők tehát nem számítanak közalkalmazotti jogviszonyban töltött időként elismerhető időtartamnak. Ami a főállású anyaságot illeti: ez - ellentétben a közfoglalkoztatási jogviszonnyal - nem is munkavégzésre irányuló jogviszony, hanem a köznyelvben azokat nevezik főállású anyának, akik a Cst. alapján gyermeknevelési támogatásban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3740

4. találat: Közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyban álló munkavállaló közfoglalkoztatási jogviszonya közös megegyezéssel megszüntethető-e, ha a munkavállaló azért kéri a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését, mert igénybe kívánja venni a NYES-t (nyugdíj előtti álláskeresési segélyt)?
Részlet a válaszból: […]megállapodásával - közös megegyezésével - is megszüntethető [Mt. 64. § (1) bek. c) pont], valamint nem ír elő különös szabályokat a közös megegyezésre nézve. A közös megegyezés esetén a felek egyértelmű és kétséget kizáró jognyilatkozataikkal megállapodnak abban, hogy a közöttük fennálló munkaviszonyt egy meghatározott időponttól fogva megszüntetik. A közös megegyezéshez nem szükséges indokot megjelölniük, erre bármikor, indokolás nélkül, akár azonnali hatállyal, akár egy meghatározott jövőbeli időponttól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3590

5. találat: Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt - valószínű a közfoglalkoztató kérésére - 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszból: […]azonnali hatályú felmondással. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy az azonnali hatályú felmondás nem lehet visszamenőleges hatályú, azaz ha csak később közölték Önnel, az kizárólag a közlés időpontjával szüntethette meg a jogviszonyát (amennyiben ez decemberben történt, nem lehet a jogviszonyát október végével megszüntetni). Figyelemmel a fentiekre, csupán általános tájékoztatást tudunk adni a kérdéseit illetően.Mindenekelőtt a legfontosabb: a közfoglalkoztatási jogviszony jogellenes megszüntetése tárgyában a közfoglalkoztatói jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül lehetséges a keresetlevelet benyújtani a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz. A közfoglalkoztatási jogviszonyra - a Közfogl. tv.-ben meghatározott eltérésekkel - ugyanis az Mt. szabályai alkalmazandók [Közfogl. tv. 2. § (1) bek.], így az ezt rögzítő Mt.-rendelkezés ez esetben is irányadó [Mt. 287. § (1) bek. b) pont]. Ebből következően már nincs lehetősége az ügyben bírósághoz fordulni. Még akkor sem, ha esetleg a megszüntető irat nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, ugyanis a 6 hónapos határidő, mely ilyen esetekben "felülírja" a 30 napos keresetindítási határidőt [Mt. 22. § (5) bek.], már ebben az esetben is eltelt.Ettől függetlenül ugyan megállapítható, hogy amennyiben Ön valóban keresőképtelen volt, ezáltal mentesült a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ebből következően arra hivatkozva önmagában nem lehetett volna jogszerűen a jogviszonyát megszüntetni, hogy nem vette fel a munkát. A keresőképtelenség fennállta azonban az Ön által leírtak alapján egyértelműen nem állapítható meg, hiszen arra is utal a kérdésében, hogy 2017. október 31-én keresőképessé vált. Amennyiben Ön tudta vagy tudnia kellett volna, hogy már keresőképtelen, értesítenie kellett volna erről a közfoglalkoztatót. A megjelölt másik ok (magatartási problémák) tekintetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. október 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3395

6. találat: Megbízás közfoglalkoztatás mellett

Kérdés: Jelenleg közfoglalkoztatási programban veszek részt. Mellette lehetőségem lenne megbízási szerződéssel dolgozni egy iskolában. Érdemes-e elfogadni az állást?
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló jogviszony (pl. a megbízás) létesítését csak a vezető állású munkavállalók esetén zárja ki. Jelen esetben tehát attól függ, kell-e a közfoglalkoztatótól engedélyt kérni, hogy a közfoglalkoztató belső utasítása ezt előírja-e. Ugyanakkor a megbízási szerződés nem veszélyeztetheti a közfoglalkoztatási jogviszonyból eredő kötelezettségek (így a munkavégzés) ellátását, ezért az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése alapján mindenképpen tájékoztatást kell adni a közfoglalkoztató számára a tervezett megbízási szerződésről.A Kftv. 2. §-ának (3a) bekezdése kimondja, hogy a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott legalább 3 nap, legfeljebb 120 nap időtartamú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3329

7. találat: Közfoglalkoztatási jogviszony beszámítása besoroláskor

Kérdés: A közfoglalkoztatási jogviszonyt be kell-e számítani a köztisztviselő kinevezésénél a figyelembe veendő munkaviszonyok beszámításánál?
Részlet a válaszból: […]kerültek felsorolásra, ezért önmagában az a tény, hogy a Kttv. kifejezetten a közfoglalkoztatási jogviszonyt nem sorolja fel, nem jelenti azt, hogy e jogviszony időtartamát ne kellene a köztisztviselő besorolásakor figyelembe venni. A Kftv. 1. §-ának (2) bekezdése meghatározza, hogy milyen munkára - így tipikusan állami vagy önkormányzati feladatok, közösségi célok megvalósítására - létesíthető közfoglalkoztatási jogviszony. Ennek alapján megállapítható, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony lényegében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3184

8. találat: Azonnali hatályú felmondás visszavonása közfoglalkoztatási jogviszonyban

Kérdés: Határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszonyban azonnali hatállyal felmondott a közfoglalkoztatott, a munkáltató vitatja az indokolás valóságtartalmát, erre tekintettel nem számolt el vele. A megszüntetés jogellenessége iránti per egyik félnek sem érdeke a költségek és az eljárás esetleges elhúzódása miatt. Kezdeményezhet-e a munkáltató egyeztetést a közfoglalkoztatottal a per elkerülése érdekében? Visszavonhatja-e a közfoglalkoztatott az azonnali hatályú felmondását, és helyreállítható-e a közfoglalkoztatási jogviszony a felek közös akaratával? Amennyiben igen, a felek megszüntethetik-e a közfoglalkoztatási jogviszonyt közös megegyezéssel?
Részlet a válaszból: […]világosan ki kell tűnnie. Az azonnali hatályú felmondás indokának valóságát és okszerűségét vita esetén a közfoglalkoztatottnak kell bizonyítania [Mt. 64. § (2) bek.]. Függetlenül attól, hogy a munkáltató vitatja az indokolás valóságát, ki kell adnia a közfoglalkoztatott számára a megszűnés napjáig járó közfoglalkoztatási bért és a jogviszony megszűnése esetén esedékes igazolásokat, ugyanis az azonnali hatályú felmondás a munkáltató hozzájárulása hiányában is megszünteti a jogviszonyt.Mint minden jogvita felmerülése esetén, bármelyik fél kezdeményezhet egyeztetést a per elkerülése érdekében. Ennek eredményeként a közfoglalkoztatott akár vissza is vonhatja az azonnali hatályú felmondását, ez azonban csak akkor hatályosulhat, ha a munkáltató hozzájárul ahhoz [Mt. 15. § (4) bek.]. Ebben az esetben a közfoglalkoztatási jogviszony helyreáll a felek között, és lényegében arról van szó, hogy közös megegyezéssel helyreállítják a közfoglalkoztatási jogviszonyt, az azonnal hatályú felmondás közlésére visszamenő hatállyal. Ilyen esetben indokolt rendezni a kieső időszakra eső járandóságok kérdését, illetve célszerű a megszüntetés és a visszavonás közötti időszakot jogviszonyban töltött időként elismerni. A jogviszonyt a felek akár az egyeztetés eredményeként, akár később bármikor megszüntethetik közös megegyezéssel, a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3063

9. találat: Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú felmondása

Kérdés: Közfoglalkoztatásban dolgozó munkavállaló a határozott idejű munkaviszonya alatt írásban azonnali hatályú felmondást nyújtott be a munkáltató részére, melynek indoklása tényszerűségével (az állítás valótlan), az ok-okozati összefüggéssel (a vélt sérelem nem áll összefüggésben a munkáltató feltételezett jogsértésével) a munkáltató nem ért egyet. A munkavállalóval az indoklás tisztázása, álláspontjának jobb megismerése, méltányolható esetben pedig egy kompromisszumos megállapodás előmozdítása érdekében a kapcsolatfelvétel több alkalommal megtörtént közvetlenül a felmondás átvételét követően, azonban eredmény nélkül: a munkavállaló nem volt elérhető, illetve telefonon letagadta magát azon egy alkalommal, amikor a kapcsolatfelvétel megvalósult. Együttműködést egyáltalán nem tanúsít a munkavállaló, a kapcsolattartás egyetlen formája, ha a telefonhívást ő maga kezdeményezi. Mi a munkáltatói helyes eljárás, a közfoglalkoztatott munkavállalói jogellenes munkaviszony-megszüntetés esetén a munkáltatót terheli-e az öt munkanapon belüli elszámolás kötelezettsége, a munkaviszony jogellenes megszüntetése iránt kezdeményezhet-e pert, illetve abban milyen igényt támaszthat arra tekintettel, hogy nem alkalmazandók a munkavállalói jogellenes jogviszony- megszüntetés szankciói a Kftv. 2. §-ának (5) bekezdése szerint?
Részlet a válaszból: […]alatt is, a közfoglalkoztatottnak a törvény biztosít lehetőséget arra, hogy jogviszonyát ilyen módon szüntesse meg. A Kftv. nem zárja ki sem a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlásra, sem a munkajogi igény bíróság előtti érvényesítésére vonatkozó Mt.-beli szabályokat. Így a foglalkoztató is tehet ellenlépéseket: valótlan indokolás esetén a jogviszony megszüntetése jogellenessége megállapításáért pert indíthat a közfoglalkoztatott ellen. Más kérdés, hogy a jogellenes megszüntetés jogkövetkezményeit taglaló Mt. 84. §-a a kizárt szabályok között található, ezért még ha a bíróság meg is állapítaná a jogellenességet, a foglalkoztató nem kérheti, hogy kötelezze a közfoglalkoztatottat a határozott időből még hátralévő időre, de legfeljebb 3 hónapra járó távolléti díjának megfelelő összeg és az ezt meghaladó kára, összesen legfeljebb 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetésére.Ugyanakkor a munkavállaló kártérítési felelősségére vonatkozó, az Mt. 179-191. §-aiban található általános szabályok alkalmazását a Kftv. nem zárja ki. Tehát alkalmazandó az a szabály is, miszerint a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszonyából származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. E feltételek fennállását, a kárt, valamint az okozati összefüggést a foglalkoztatónak kell bizonyítania. A kártérítés mértéke gondatlan károkozás esetén nem haladhatja meg a közfoglalkoztatott 4 havi távolléti díjának összegét, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén pedig a teljes kárt meg kell téríteni [Mt. 179. § (1)-(3) bek.]. Tekintve viszont, hogy a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, a közfoglalkoztatási bérből kell kiindulni. Önöknek kellene így egy esetleges munkaügyi perben bizonyítani, hogy a közfoglalkoztatott jogellenes azonnali hatályú felmondása forintban megállapíthatóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3048