Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott központi üzemi tanács tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Központi és vállalati szintű üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Központi üzemi tanács, illetve vállalati szintű üzemi tanács alakításánál milyen mértékű munkaidő-kedvezmény illeti meg a delegált tagokat havonta?
Részlet a válaszból: […]üzemi tanácsok az elismert vagy a tényleges vállalatcsoportnál vállalatcsoport szintű üzemi tanácsot hozhatnak létre, amelybe legfeljebb 15 fő képviselőt delegálhatnak [Mt. 251. § (1)-(2) bek.]. Az együttműködés szabályait a vállalatcsoporton belül a munkavállalókra vonatkozó döntések meghozatalára jogosult és a vállalatcsoport szintű üzemi tanács állapítja meg. A vállalatcsoport szintű üzemi tanácsra egyebekben az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 251. § (3)-(4) bek.].Sem a jogszabályok, sem a bírói gyakorlat nem rendezi kifejezetten azt a kérdést, hogy ha az üzemi tanács tagja egyben delegált tag is, akkor részére valamennyi (normál és delegált) üzemi tanácsi tagi minősége alapján jár-e munkaidő-kedvezmény, vagy csak a normál üzemi tanácsi tagsága alapján. Álláspontunk szerint, mivel a munkaidő-kedvezmény szabályozására az üzemi tanács működése cím alatt került sor, ezért az idézett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2455

2. találat: Központi üzemi tanács és üzemi megbízott

Kérdés: A tavaszi üzemi tanácsi választások során a következő problémával szembesültünk. Társaságunknak négy telephelye van, ezek egyikén azonban csak 22 fő dolgozik. Itt üzemi megbízott választására került sor. Kérdésem, hogy ez az üzemi megbízott mindenképpen tagja lesz a központi üzemi tanácsnak is? Jogszerű-e, ha a központi üzemi tanács úgy állapodik meg a munkáltatóval, hogy az üzemi megbízott csak tanácskozási joggal vehet részt a központi üzemi tanács ülésein, tekintve hogy arányaiban nagyon kevés munkavállalót képvisel?
Részlet a válaszból: […]megállapodást nem köthet [Mt. 269. § (1) bek.]. A törvény szerint az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hozhatnak létre. A központi üzemi tanácsba az üzemi tanácsok tagjaik közül képviselőt delegálnak [Mt. 250. § (1)-(2) bek.]. A fentiekből eredően ez a szabály is alkalmazandó az üzemi megbízottakra is, így ők - mint egyedül delegálható személyek - automatikusan tagjai lesznek a központi üzemi tanácsnak.Mód van azonban arra, hogy a felek a fenti szabályoktól eltérjenek az üzemi megállapodásban. A központi üzemi tanács és a munkáltató tehát megegyezhetnek, hogy a központi üzemi tanács létrehozására vonatkozó 250. §-tól eltérnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2343

3. találat: Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
Részlet a válaszból: […]csak a törvényi szabályok végrehajtása, illetve a munkáltató és az üzemi tanács együttműködése lehet a tárgya, illetve célja. E szabály minden munkáltatóra nézve kógens [Mt. 267. § (5) bek. g) pont]. A központi üzemi tanácsra - a létrehozását kivéve - az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 250. § (3) bek.]. A köztulajdonban álló munkáltatóknál a törvény egyáltalán nem enged eltérést az Mt. XX. fejezetében foglaltaktól, azaz a munkáltató és az üzemi tanács együttműködésére vonatkozóan a jogalkotó elegendőnek tartja a jogszabályi rendelkezéseket.Figyelemmel arra, hogy mind az üzemi tanácsi választáson indulás, mind az üzemi tanácsi elnöki tisztség betöltése önkéntes a munkavállaló részéről, így álláspontunk szerint az elnök részére díjazás megállapítása nem olyan körülmény, amely a törvényi szabályok végrehajtását, illetve a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1950

4. találat: Központi üzemi tanács megszűnése

Kérdés: Átalakulás folytán megszűnt az egyik telephelyünk, ahol önálló helyi üzemi tanács létezett; valamennyi munkavállaló el lett bocsátva. Ennek következtében már csak egy helyen, a központban van helyi üzemi tanács. A központi üzemi tanáccsal ilyen esetben mi történik; fennmarad vagy megszűnik?
Részlet a válaszból: […]törvényben meghatározott üzemi tanácsi jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészében megilletik [Mt. 43. § (3) bek.]. Ha ennek értelmében a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni [Mt. 44. § (1) bek.]. A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemitanács-tagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (3) bek.]. Minthogy a központi üzemi tanács működésének alapját az képezi, hogy a munkáltatónál több helyi üzemi tanács is van,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1075
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
Részlet a válaszból: […]az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény időtartamára távolléti díj jár [Mt. 62. § (2) bek.]. Ha a munkáltatónál több (helyi) üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. A munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. Egyebekben viszont a központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanácstagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (1)-(3) bek.]. A fentiekből következően a helyi és a központi üzemi tanács önálló alanyok a munkajogban, és a központi üzemi tanács tagjainak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. július 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1048

6. találat: Központi üzemi tanács jogszerű létrehozásának vitatása

Kérdés: Társaságunknál az üzemi tanácsok központi üzemi tanácsot hoztak létre. Az egyik szakszervezet ugyanakkor vitatja a központi üzemi tanács megalakításának szabályszerűségét, arra hivatkozva, hogy a munkáltatói jog­utódlás miatt központi üzemi tanács létrehozására jogszerűen csak azt követően kerülhetett volna sor, hogy megelőzően új üzemi tanácsokat választottak volna. Abban kérem a segítségüket, hogy milyen indokokkal tudjuk rábírni a szakszervezetet arra, hogy vegyenek részt a közös munkában, és ne indítsanak semmilyen eljárást, ami felesleges terhet okozna a cégnek?
Részlet a válaszból: […]illetve az üzemitanács-tagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (3) bek.]. Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz (Mt. 54. §). A bírói gyakorlat egységes abban, hogy - figyelemmel az 1/1999. MJE határozat III. részére - a központi üzemi tanácsba történő delegálást a bíróság nem bírálhatja felül, mivel a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1030

7. találat: Központi üzemi tanács tagjának védelme

Kérdés: Az egyik üzemi tanácsi tag munkaviszonyát rendes felmondással meg kívánjuk szüntetni. A munkavállaló ugyanakkor delegált tag a központi üzemi tanácsba is, ahol többségükben ugyanazok a személyek ülnek, mint akik annak a helyi üzemi tanácsnak is tagjai, ahol a munkavállaló is tag. Ebben az esetben melyik üzemi tanácstól kell beszerezni az egyetértést a felmondáshoz?
Részlet a válaszból: […]szervet megillető jogosultságot az üzemi tanács gyakorolja [Mt. 62. § (3) bek.]. A védelem értelmében az üzemi tanács egyetértése szükséges - egyebek mellett - az üzemitanács-tag munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. Az üzemi tanács a tervezett munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított nyolc munkanapon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel az üzemi tanács nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása - megnehezítené annak az üzemi tanácsnak a működését, melyben a munkavállaló tagságot tölt be, feltéve hogy az intézkedés elmaradása a munkáltatóra nézve aránytalan, súlyos hátránnyal nem jár, vagy - az üzemi tanács tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha az üzemi tanács véleményét a fenti határidőn belül nem közli a munkáltatóval,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1012

8. találat: Központi üzemi tanács létszáma

Kérdés: Sok olyan részlegünk van, ahol a munkáltatói jogkör gyakorlása miatt üzemi tanácsi választás esetén önálló üzemi tanácsot, illetve üzemi megbízottat kellene választani. Ez viszont azt is eredményezi, hogy a központi üzemi tanácsba 13-nál több helyi üzemi tanács (illetve üzemi megbízott) delegálhatna tagot. Meg lehet emelni a központi üzemi tanács taglétszámát ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]jogosítványokkal kapcsolatos munkáltatói jogok az önálló telephely (részleg) vezetőjét részben vagy egészében megilletik [Mt. 43. § (1)-(3) bek.]. Ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. A munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemitanács-tagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók [Mt. 44. § (1)-(3) bek.]. Ebből eredően a központi üzemi tanács tagjainak száma, ha a munkavállalók száma a választás időpontjában - a száz főt nem haladja meg, három, - a háromszáz főt nem haladja meg, öt, - az ötszáz főt nem haladja meg, hét, - az ezer főt nem haladja meg, kilenc, - a kétezer főt nem haladja meg, tizenegy, - a kétezer főt meghaladja, tizenhárom [Mt. 45. § (1) bek.]. A központi üzemi tanács tagjainak száma a 13 főt nem haladhatja meg, akkor sem, ha több üzemi tanács (üzemi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 973

9. találat: Üzemi tanácsi választások megtartása

Kérdés: A társaságunknál több telephelyi, illetve egy központi üzemi tanács működik. 2008-ban az egyik telephelyen megszűnt a helyi üzemi tanács, és új választásokat tartottunk, de csak ott. Jelenleg, ha a törvény szerinti 3 éves megbízatási időket vesszük figyelembe, akkor a két telephelyen eltérő időpontokban kellene választást tartani. Ez így helyes, vagy mindkét telephelyen egyszerre kell lebonyolítani a választást, hogy ugyanaddig tartson az üzemi tanácsok megbízatása?
Részlet a válaszból: […]időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni. A munkáltató egyes önálló telephelyén (részlegénél) megválasztott üzemi tanácsok a munkavállalók létszámával arányos számban delegálnak tagokat a központi üzemi tanácsba. A központi üzemi tanácsra és tagjaira az üzemi tanácsra, illetve az üzemi tanácstagokra vonatkozó rendelkezések megfelelően irány­adók [Mt. 44. § (1)-(3) bekezdés]. Az üzemi tanácsot három évre választják [Mt. 43. § (4) bekezdés]. A törvény értelmében a jelölést és a választást a munkáltató szervezetére, munkarendjére, valamint egyéb sajátosságaira tekintettel kell megszervezni. A választást a munkáltató minden telephelyén lehetőleg azonos időpontban kell tartani [Mt. 48. § (2) bekezdés]. A törvény kifejezetten nem rendezi, hogy a megbízatás 3 év előtti megszűnése esetén az újonnan megválasztott helyi üzemi tanács mandátuma 3 évre, vagy a 3 évből még hátralévő időre szól. A választási eljárások alapelvei között ugyanakkor kiemelt szerepe van annak, hogy egy szavazásra jogosult csak egy szavazatot adjon le, pontosan egy "szavazókörzetben". Ha a helyi üzemi tanácsi választásokat több eltérő időpontban lehetne lebonyolítani, úgy fennállna a lehetősége annak, hogy ugyanazon munkavállaló több helyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 970

10. találat: Központi üzemi tanács összehívása

Kérdés: Cégünknél több helyi (telephelyi) üzemi tanács és egy központi üzemi tanács is működik. A helyi üzemi tanácsok - mivel eltérő szakszervezetek tisztségviselői alkotják őket - nem tudnak megállapodni a működés feltételeiről. Ez a múltkoriban addig elment, hogy a központi üzemi tanács - ahol az egyik helyi üzemi tanács tagja az elnök, és a központi üzemi tanács jelentős többségét is ez a szakszervezet adja - üléséről nem tájékoztatták a másik helyi üzemi tanácsot, és nem hívták meg az onnan delegált központi üzemi tanácsi tagokat. Sajnálatos módon ezen az ülésen döntött a központi üzemi tanács a jóléti ingatlanok bérbeadhatóságáról. Lehet a fentieknek valamilyen következménye, vagy a munkáltató a központi üzemi tanács döntése alapján érvényesen rendelkezhet a jóléti ingatlanok bérbeadásáról?
Részlet a válaszból: […]össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri. A központi üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt. A központi üzemi tanács működésének részletes szabályait egyebekben az ügyrendje állapítja meg [Mt. 61. § (1)-(3) bek.]. A központi üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább a fele részt vesz. A központi üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza, kivéve az együttdöntési jog gyakorlását, amelyhez a jelen levő tagok legalább kétharmados többsége szükséges. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt [Mt. 60. § (1)-(3) bek.]. A központi üzemi tanács összehívásának módja szabályozható az ügyrendjében is, de a törvényi szabályoktól abban eltérni nem lehet. Bár a törvény kifejezetten nem mondja ki, de a központi üzemi tanács testület jellegéből, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményéből következik, hogy a központi üzemi tanács összehívása során az elnöknek valamennyi tag részére el kell küldenie a meghívót, senkit nem mellőzhet. Amennyiben a központi üzemi tanács valamennyi tagja nem lett meghívva az ülésre, álláspontunk szerint az ülést nem lehetett volna megtartani, és azon érvényesen határozatot hozni - így az együttdöntési jog sem lett volna gyakorolható. Ha a központi üzemi tanács érvényesen nem gyakorolta az együttdöntési jogát, akkor az azzal összefüggésben tett munkáltatói intézkedés - itt a bérbeadás - érvénytelen (EHB 2008. 1798.). Ugyanakkor az érvénytelenségre csak a központi üzemi tanács hivatkozhat (Mt. 67. §), ennek megállapítására rajta kívül másnak nincs lehetősége[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 914