Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

77 találat a megadott keresőképtelen betegség tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Keresőképtelenség felmondási idő alatt - mintha "mi sem" történt volna
Kérdés: Ha a felmondási időmet töltöm, ezalatt előfordulhat-e, hogy ha keresőképtelen beteg leszek, betegállományba menjek, akár csak egy részében a felmondási időnek? Ha igen, meghosszabbodik-e azzal a felmondási időm?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség tartamára naptári évenként általános szabály szerint tizenöt munkanap betegszabadság jár [Mt. 126. § (1) bek.]. Ha éppen a felmondási ideje alatt betegedne meg és válna keresőképtelenné, hangsúlyozandó: e tekintetben a felmondási idő nem különbözik a munkaviszony többi szakaszától, így megtörténhet a felmondási idő alatti keresőképtelen
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3796
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
2. találat: Keresőképtelenség - az orvosi igazolás bemutatása
Kérdés: Mi a munkáltató feladata abban az esetben, ha a munkavállaló többszöri felszólítás ellenére sem küldte el az orvosi igazolását a keresőképtelenségéről? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak akkor, ha a dolgozó a munkahelyén nem jelent meg, és orvosi igazolást sem küldött?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelen betegségéről a munkáltatói jogkör gyakorlóját tájékoztatni.Távolléte jogcímét az orvosi igazolás bizonyítja. Az orvos a keresőképtelenség okát a biztosított dokumentációjában rögzíti, továbbá kiállítja az "Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről" elnevezésű nyomtatványt. Ebből is látható, hogy az igazolás a beteg munkavállaló "keresőképtelen állományba vételéről" szóló döntéssel egyidejűleg már a munkavállaló rendelkezésére áll. Ehhez képest tartós keresőképtelenség esetén a keresőképtelenségi állomány 8. napjától a keresőképtelenség igazolására az "Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről" megnevezésű, nyomtatványt kell - legalább kéthetenként - kiállítani. Ez utóbbi természetét tekintve utólagosan kerül kiállításra. Az említett igazolásokat az orvos munkahelyi és személyi orvosi bélyegzője olvasható lenyomatával, valamint aláírásával ellátva, és a rendelő címét feltüntetve kell a beteg részére átadni [102/1995. Korm. rendelet 10. § (1) bek.].Ha a munkavállaló arra hivatkozott, hogy keresőképtelen beteg, a munkáltató jogszerűen követelheti tőle, hogy ezt az állítását a munkavállaló állapotához, illetve az összes körülményhez képest észszerű időn belül, hitelt érdemlő módon igazolja. Ez az észszerű idő a mai kommunikációs viszonyok között általában néhány napnál nem kell, hogy több legyen. Az eredeti példányt akár postai úton, az erről készült másolatot pedig pl. faxon, elektronikus levél csatolmányaként is a munkáltató tudomására lehet hozni. Éppen ezért, ha a munkavállaló a munkáltató erre irányuló felszólítása ellenére sem hajlandó az igazolást vagy ennek másolatát a munkáltató rendelkezésére bocsátani az eset összes körülményéhez képest észszerű időn belül, munkaviszonyból származó kötelezettségét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3773
3. találat: Balesetet követő orvosi vizsgálat - a hétvége után
Kérdés: Október 31-én az éjszakai műszakban balesetem volt. Felvettük a jegyzőkönyvet, de mivel csak ügyelet volt, nem mentem el orvoshoz. Másnap - ünnepnap lévén - a sürgősségire tudtam volna menni, utána hétvége volt, ezért csak hétfőn mentem orvoshoz. Ez lehet probléma?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelensége tartama alatt [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A keresőképesség elbírálására az egészségügyi szolgáltató finanszírozási szerződésben nevesített orvosa és a keresőképesség elbírálására jogosító szerződést kötött orvos jogosult, azzal, hogy a keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb öt napra visszamenőleg is igazolható [Ebtv. 45. § (2)-(3) bek.]. Ebből következően van arra lehetőség, hogy az orvos november 4-én keresőképtelenséget igazoljon október 31-től kezdődő időtartamra. Amennyiben Ön november 1-3. napokra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3755
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Táppénz-hozzájárulás fizetése a munkáltató megszűnése esetén
Kérdés: Megszűnik a cégünk, ezért mindenkinek felmondunk. Az egyik munkavállaló keresőképtelen, kórházban van. A megszűnés esetében is legfeljebb egy évig a táppénz egyharmadát kell fizetnie a munkáltatónak, és a felmondási idő csak ezután kezdődik, vagy ezt ilyenkor másképp kell számítani?
Részlet a válaszból: […]tartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult (ilyen a keresőképtelen betegség időtartama is), akkor ez az összeg nem terheli a munkáltatót [Mt. 63. § (2) bek.]. Ezen túlmenően a munkavállalót - feltéve, hogy egyébként arra jogosult lenne (például az Mt. szerint legalább három éve munkaviszonyban áll a munkáltatóval) - végkielégítés is megilleti [Mt. 77. § (1) bek. b) pont].A munkáltató ugyanakkor a jogutód nélküli megszűnés időpontja előtt felmondással is megszüntetheti a munkaviszonyt. Ilyen esetben a keresőképtelen beteg munkavállalónak is fel lehet mondani, a felmondási idő azonban legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik [Mt. 68. § (2) bekezdés a) pont]. Noha ez az álláspont vitatható, ismeretes olyan bírói gyakorlat, melynek értelmében, ha a munkáltató a jogutód nélküli megszűnést megelőzően megszüntetésre irányuló jognyilatkozatot közöl, e jognyilatkozatához kötve van, így az utóbb bekövetkező jogutód nélküli megszűnés a már korábban közölt jognyilatkozat hatályát nem érinti (EBH1999. 143.). Ebből arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkaviszony a felmondás alapján fog megszűnni ilyenkor is, nem pedig a jogutód nélküli megszűnés folytán. Megjegyzendő, hogy ezzel ellentétes álláspont is védhető lenne, melynek értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3502
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
5. találat: Keresőképtelenség oka - titokban maradhat
Kérdés: Nemibeteg-gondozás alatt állok, ami miatt jelenleg táppénzen vagyok. Kérdésem, hogy amikor visszamegyek a munkahelyemre, köteles leszek-e a munkáltatómmal közölni a bajomat? A várható pletykák miatt ez rendkívül kellemetlen lenne számomra.
Részlet a válaszból: […]okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. E betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a munkavégzés tilalma vagy munkáltatói kártérítési felelősség). Ennél részletesebb információt a munkáltató általában nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás kötelezettsége is, hiszen ebben az esetben minősített személyes adatról van szó.Ha a munkavállaló olyan munkakört tölt be, ahol egészségügyi problémája a munkavégzésére is kihat, így például, ha a 33/1998. NM rendelet szerint, amennyiben személyi higiénés szempontból alkalmasnak kell lennie a munkaköre ellátására, járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3490
6. találat: Munkavállalói felmondás munkaadói nyomás hatására
Kérdés: Egyházi intézményben dolgozom 2013 óta. Egészségi állapotom kicsit megromlott, az utóbbi időben sokat voltam táppénzen emiatt. Ezt a főnökség és egyes kollégáim nehezményezték és szóvá is tették. Az intézmény lakói szeretnek, kollégáim nagyobb részével jól kijövök, a munkámat rendesen elvégzem. Az egyik kollegina viselkedése azonban bántó és sértő már egy ideje. A főnökségnek ezt több ízben jeleztem is, de semmi nem történt az ügyben. Eddig sokszor megtörtént már, hogy a főnökség előtt valótlan dolgokat állított mind a lakókkal, mind pedig velem kapcsolatban, ezért jeleztem nekik, hogy így nem szeretnék itt tovább dolgozni, és szeretném beadni a felmondásom, de pontos dátumot nem mondtam. A főnököm már a munkám során is azzal zaklat, hogy "akkor adjam be a felmondásom már holnap", és ne is indokoljam meg, végkielégítést se kérjek, ő eltekint a harminc nap felmondási idő felének letöltésétől. Táppénzre azonban nem mehetek addig, mert az idő alatt is felmondhat nekem, és ő meg is fogja indokolni, hogy miért. Ez számomra nagyon zavaró, illetve kínos. Egyes nővér kollégáim viselkedése mind velem, mind a lakókkal szemben is sok kívánnivalót hagy maga után. Emiatt a lakók sokat panaszkodnak, de a főnökség nem hisz sem nekem, sem a nekik - utóbbiakra ráfogják, hogy demensek (ész, értelem nélküli állapot). Sajnálom őket, nem mernek már szólni sem, mert félnek, hogy csak rosszabb lesz nekik. Én már ezt nem bírom sokszor nézni, és szóvá szoktam tenni, ami miatt haragszik rám négy-öt kolléga. A többi kollégám sem szól, mert féltik a munkahelyüket, így nincs bizonyítékom. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy mik a lehetőségeim. Várjam meg, hogy a főnököm mondjon fel? Mit lehet tenni, ha a felmondás indokolásában számomra elfogadhatatlant ír? Köteles vagyok ilyenkor az indokolást elfogadni?
Részlet a válaszból: […]döntés helyességéről teljes mértékben meg van győződve. A munkáltató azon magatartása, mely sürgetőlegesen hat Önre, elvileg nem jogszerű. A munkáltató ugyanis nem tarthatja nyomás alatt a munkavállalót annak érdekében, hogy az adja be a felmondását. Ha a munkaviszonya határozatlan idejű, az Mt. alapján nem kell (és nem is tanácsos) megindokolnia a felmondását. Ha azonban határozott időre szól, azt csak abban az esetben tudja megszüntetni jogszerűen felmondással, ha annak oka olyan körülmény, amely az Ön számára lehetetlenné tenné a munkaviszony fenntartását, vagy a körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. Megjegyezzük, ha Ön mond fel, a felmondási idő az Mt. általános szabálya szerint harminc nap, amit le is kell dolgoznia. Azaz, nincs kötelező felmentési idő. A munkáltató azonban dönthet úgy, illetve meg is állapodhatnak arról, hogy a felmondási idő egy részét nem köteles munkavégzéssel tölteni. Szintén érdemes utalni arra, hogy a munkavállaló általi felmondás esetén általános szabály szerint nem illeti meg végkielégítés a munkavállalót, így az, hogy Ön kap-e végkielégítést, nem attól függ, Ön kér-e vagy sem, hiszen erről az Mt. egyértelműen rendelkezik.Azt,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3454
7. találat: Felmondási idő számítása keresőképtelenség idején
Kérdés: Táppénzen voltam már, amikor a felmondásomat megírtam. A harminc nap felmondási időbe beleszámít-e ez az időszak, vagy kérheti a munkáltató, hogy dolgozzam le a felmondási időt ezt követően?
Részlet a válaszból: […]felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A kérdésből arra következtetünk, hogy Ön, miután nem jelölte meg a felmondási idő kezdetét egy ennél későbbi időpontban, a felmondási idő a felmondás közlését követő napon már elkezdődött. Függetlenül attól, hogy Ön a felmondását a keresőképtelen betegsége (táppénzes állománya) idején közölte a munkáltatójával. A felmondási idő ebből következően már a keresőképtelen betegsége idején elkezdődött, és annak időtartama alatt is folyamatosan telik. Ezért a munkáltató nem kérheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3451
8. találat: Keresőképtelenség kezelése a táppénzjogosultság megszűnése után
Kérdés: Egyik dolgozónk munkahelyi balesetet szenvedett, az egyéves táppénzjogosultsága a napokban lejárt. Az utolsó keresőképtelenségi igazolásán a "táppénzjogosultság lejár" szöveg van, ebből következtetve a dolgozó nem vált keresőképessé. Mi a teendője a munkáltatónak ebben az esetben? Ki állapítja meg, hogy a dolgozó továbbra is keresőképtelen? El kell-e küldenie a munkáltatónak az üzemorvoshoz, hogy ő igazolja a munkakör betöltéséhez szükséges alkalmatlanságot? Fel kell-e ajánlani esetlegesen más munkakört? A szabadság kiadható-e a dolgozó részére?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenséghez fűzi azt a következményt, hogy a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. A táppénzre való jogosultság tehát e körben nem releváns, a munkavállalónak azt kell igazolnia, hogy továbbra is keresőképtelen - ezt pedig a jogosult (kezelő)orvos tudja részére igazolni, függetlenül attól, hogy a táppénzre való jogosultság hogyan alakul. Érdemes tehát bizonytalan esetben a munkavállalót visszaküldeni az orvosához, hogy megfelelő tartalmú igazolást hozzon, ami nem a táppénzre való jogosultságát, hanem a keresőképtelenségét/keresőképességét tartalmazza.A 30 napos keresőképtelenséget követően kötelező soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot végeztetni [33/1998. NM rendelet 7. § (1) bek. d) pont], de erre a jogszabály szövegéből következően is csak akkor kerülhet sor, ha a munkavállaló keresőképes, keresőképtelensége alatt ilyen megállapítást egyébként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3304
9. találat: Visszatérés a munkába a keresőképtelenség után
Kérdés: Műtét miatt hat hétig táppénzen vagyok. Ez idő alatt a munkáltatónál másik munkavállalót vettek fel a helyemre. A munkáltató köteles a munkámat visszaadni, amikor felépülök, vagy el kell fogadnom, amit felajánl?
Részlet a válaszból: […]ilyenkor Önt az alapbére akkor is megilleti, ha az említettek szerint nem kerül sor a foglalkoztatására. Megjegyzendő, hogy amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult, az alapbéren felül bérpótlék is megilleti (Mt. 147. §).Előfordulhat, hogy a munkáltatója már nem kívánja Önt ebben a munkakörben foglalkoztatni, annak ellenére, hogy keresőképessé válását követően képes lenne annak ellátására. Ilyen esetben a munkáltató általános szabály szerint nem köteles, de felajánlhat az Ön számára másik munkakört, amit azonban nem kötelező elfogadnia. A saját belátása szerint mérlegelheti, hogy az esetlegesen felajánlott új munkakört elfogadja-e. Ha Ön elutasítja a felajánlott munkakört, és a munkáltató az eredeti munkakörében nem foglalkoztatja, szintén az előzőekben vázolt állásidő szabályainak alkalmazására kerül sor, és Önt alapbér (illetve a fentebb írott esetben bérpótlék is) megilleti.Az is előfordulhat, hogy az egészségi állapota miatt a visszatérése után Ön már nem tudja ugyanazt a munkát ellátni, mint korábban. Ebben az esetben a munkáltató köteles az Ön egészségi állapotának változására tekintettel a meglévő munkakörben a munkafeltételeket, illetve a munkaidő-beosztást - az Mt. 6. §-ában foglaltak figyelembevételével (az adott helyzetben általában elvárható magatartás, jóhiszeműség és tisztesség, együttműködés és tájékoztatási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3296
10. találat: Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején
Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszból: […]és a fentiekre figyelemmel nem tudunk kétséget kizáróan állást foglalni abban sem, hogy a megszüntetés jogszerű volt-e vagy sem.Az azonban megállapítható, hogy amennyiben a munkáltató január 15-ével tekinti megszűntnek a munkaviszonyt, ez az időpont-meghatározás nem helyes, mivel Ön január 18-án kapta kézhez az erről szóló jognyilatkozatot, így az azonnali hatályú megszüntetés - mivel nem lehet visszamenőleges hatályú - csak ez utóbbi időpontban következhetett be. Önmagában azonban az időpont helytelen meghatározása nem eredményezi a munkaviszony jogellenes megszüntetését, azzal a következménnyel jár csupán, hogy az január 18. napján szűnt meg. A leírtakból megállapítható az is, hogy a munkáltató késedelmesen - február 7. napján - küldte meg Önnek a megszüntetéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott igazolások egy részét (e körben a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványra utal a kérdés). Az igazolásokat a munkaviszony azonnali hatályú megszüntetése esetén legkésőbb a megszűnés napjától számított ötödik munkanapon ki kellett volna adni az Ön számára. Hozzátesszük, ezzel a munkáltató jogszabályt sértett, ám a bírói gyakorlat szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3226
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést