Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

14 találat a megadott kinevezés módosítása tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Közalkalmazott munkakörének módosítása - nem áthelyezés
Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
Részlet a válaszból: […]alkalmazandó [Kjt. 2. § (3) bek.] - 58. §-a alapján a felek közös megegyezésével módosítható. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan idejű-e. Mivel a kinevezés kötelező tartalmi eleme a közalkalmazott munkaköre is [Kjt. 21. § (3) bek.], így azt a munkáltató és a közalkalmazott írásba foglalt közös megegyezéssel, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal módosíthatják. A munkáltató részéről történő egyoldalú módosítás jogellenes, az ilyen jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a közalkalmazott keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 287. § (1) bek. a) pont].A kinevezés módosítása általános szabály szerint írásba foglalás nélkül érvénytelen. A gyakorlatban azonban nem példa nélküli, hogy a felek úgy módosítják a kinevezést, hogy az írásba foglalás ugyan elmarad, azt azonban magukra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3730
2. találat: Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszból: […]átszervezésre a fenntartó döntése miatt van szükség. A fenntartó nem alanya a közalkalmazotti jogviszonynak, annak tartalmát nem jogosult módosítani, különösen nem egyoldalú intézkedéssel. Hangsúlyozni kell, hogy a kinevezés módosítására irányuló munkáltatói ajánlat visszautasítása nem szolgálhat a rendkívüli felmentés indokául. Az ajánlat elutasítása ugyanis törvény adta joga a közalkalmazottnak, ami nem minősülhet olyan magatartásnak, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, és amely így a rendkívüli felmentés indokául szolgálhat [Kjt. 33/A. § (1) bek. b) pont].Ehelyett a konkrét esetben legfeljebb átszervezésre alapított felmentésről lehetett volna szó, amely közlése következtésben Ön viszont jogosult lett volna felmentési időre és végkielégítésre is [Kjt. 30. § (1) bek. b) pont, 33. § (1) bek., 37. § (1) bek.]. Mivel a leírtak alapján úgy tűnik, hogy az Ön közalkalmazotti jogviszonyának rendkívüli felmentéssel történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3452
3. találat: Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás
Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszból: […]30 napot meghaladó keresőképtelenségnél egyébként hivatalból is köteles a felülvizsgáló főorvos havonta felülvizsgálni a keresőképtelen beteg állapotát. A munkáltatónak a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie (15 800 Ft-ot az 50/1996. NM rendelet alapján). A keresőképtelenség felülvizsgálata adott esetben egy elhúzódó eljárás lehet, de annak hivatalos orvosszakértői megállapítására alkalmas, hogy a köztisztviselő rendeltetésszerűen vette-e igénybe a betegszabadságot vagy a táppénzt.A Kttv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató az alapszabadság kétötödének megfelelő szabadságot köteles legfeljebb kiadni a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban a szabadságolási tervtől eltérően - feltéve, hogy az erre vonatkozó igényét a köztisztviselő 15 nappal előtte bejelenti. Ha a köztisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a köztisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság kétötödéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A köztisztviselő a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A fenti eseteken kívül a munkáltató nem köteles a betegszabadságra, táppénzre már nem jogosult köztisztviselő szabadság iránti kérelmét teljesíteni.A köztisztviselő kinevezés szerinti munkakörét a munkáltató egyoldalúan - a köztisztviselő beleegyezése nélkül - módosíthatja [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A kinevezés szerinti munkakör egyoldalú módosításának azonban vannak bizonyos törvényi korlátai is. Az új munkakörnek meg kell felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá - a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve - nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet. A kinevezés egyoldalú módosítása a keresőképtelenség miatt távol lévő köztisztviselővel is közölhető, és ezzel be is következnek annak joghatásai. A Kttv. 20. §-ának (6) bekezdése alapján a kinevezésmódosítás mint írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3096
4. találat: Kinevezés egyoldalú módosítása
Kérdés: Közalkalmazottként egy szociális intézetben vagyok gépkocsivezető, egy tizenhét személyes kisbuszt vezetek immáron tizenhét éve. Elrendelheti-e a munkáltatóm, hogy a jövőben karbantartóként foglalkoztat, és csak esetenként kell vezetnem?
Részlet a válaszból: […]határozott belegyezésére is szükség van, ha a munkáltató egyoldalúan módosítaná a munkakörét, az jogellenes munkáltatói intézkedésnek minősülne. A közös megegyezéssel történő kinevezésmódosítás az Mt. - Kjt. tekintetében is irányadó - 58. §-a értelmében általános szabály szerint csak írásban lehetséges. Egyoldalú módosítás esetén Ön jogszerűen tagadhatja meg a karbantartó munkakörben való munkavégzésre kötelező munkáltatói utasítást.Ha az egyoldalú módosítással Ön nem ért egyet, jogosult harminc napon belül keresetet előterjeszteni a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]. Ezzel nem késlekedhet, ugyanis a bírói gyakorlat szerint, ha felveszi a munkát az új munkakörében, és ott huzamos ideig dolgozik, úgy kell tekinteni, mintha Ön ráutaló magatartással elfogadta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2989
5. találat: Kinevezésmódosítás visszavonása
Kérdés: A munkáltatóm (kórház) részéről kinevezésmódosítás került aláírásra, amely alapján az abban meghatározott bérpótlékot el is utalták a számomra. Utóbb arra hivatkozott a munkáltató, nem akart ilyen kinevezésmódosítást aláírni, és egy újabb okirattal ismét módosításra került a kinevezésem, amely a bérpótlékot már nem tartalmazta. A munkáltató most vissza is akarja fizettetni velem a korábbi módosítás alapján kiutalt összeget, és nemcsak a nettó, hanem a bruttó mértékét. Mit tehetek?
Részlet a válaszból: […]szerinti esetben az első kinevezésmódosítás tekintetében nem releváns, hogy a munkáltató "nem akart" ilyet aláírni, mivel azt megtette. Ez a kinevezésmódosítás érvényesen létrejöhetett, és hatályos maradhatott mindaddig, amíg egy újabb kinevezésmódosítással a felek új megállapodást nem kötöttek. Az első kinevezésmódosítás hatálya alatt viszont az abban foglaltak szerint kell eljárni, és ha Önt az alapján magasabb illetmény illette meg, akkor azt kellett megkapnia. Amennyiben a munkáltató vitatja a kinevezésmódosítás érvényességét, annak semmisségére kell hivatkoznia, vagy azt a törvényi szabályok szerint meg kell támadnia (Mt. 28. §).A jogalap nélkül felvett illetményt a munkáltató visszakövetelheti ugyan, de jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2804
6. találat: Zenetanár részmunkaideje
Kérdés: Kinevezett, teljes állású tanár vagyok, heti 26 órában dolgozom egy alapfokú művészetoktatási intézményben. 10 órát énektanítással, 16 órát pedig szolfézsoktatással töltöttem el. A jövő tanévtől nem kívánok éneket tartani, csak részmunkaidőben a szolfézsórákat. Igazgatóm ezt csak akkor engedélyezi, ha jelentkezik helyettem félállásba egy másik énektanár, az ének-zene órák ellátására. Ha nem jelentkezik senki, rám osztja a nem kívánt feladatot, így viszont jeleztem, hogy felmondok. Kérdésem az, hogy megteheti-e ezt a vezetőm, hisz így a zeneiskolai szolfézsórák is ellátatlanok maradnak.
Részlet a válaszból: […]megállapodásával lehet kikötni, annak mértékét módosítani is csak a felek közös megegyezésével lehet [Mt. 58. §, 92. § (5) bek.]. Azaz ha a munkáltató az Ön kinevezésmódosítási ajánlatát nem kívánja - munkaszervezési okokból - elfogadni, illetve csak bizonyos feltétel bekövetkezése esetén hajlandó a módosításba beleegyezni, ezt megteheti. Jogszabály egyébként nem kötelezi munkáltatóját arra, hogy indokolja: miért utasítja el a kinevezésmódosítási ajánlatot.Amennyiben a munkáltatója nem módosítja ajánlata szerint a kinevezést, Önt megilleti a jog, hogy közalkalmazotti jogviszonyát lemondással megszüntesse. Ha kinevezése határozatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2692
7. találat: Kinevezésmódosítás vagy lemondás
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?
Részlet a válaszból: […]kinevezésben munkahelyként célszerű lenne azt a települést vagy településeket meghatározni, amelyek területén az ellátottak élnek. A kérdés szerinti esetben ehhez a kinevezés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges. A munkaköri leírás munkáltató általi egyoldalú módosítása ezt nem váltja ki. Ha a közalkalmazott a munkáltató által javasolt módosításhoz nem járul hozzá, ez nem értelmezhető az ő oldaláról úgy, mint lemondás a közalkalmazotti jogviszonyról. A közalkalmazotti jogviszony ilyen esetben közös megegyezéssel, vagy az önkormányzati képviselő-testület döntésén alapuló, átszervezéssel indokolt munkáltatói felmentéssel szüntethető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2570
8. találat: Kinevezés egyoldalú módosítása - a munkavégzés helyének megváltoztatása
Kérdés: Budapesten dolgozom kormánytisztviselőként, a kinevezésemet azonban a munkáltatóm módosította, és áthelyezett egy másik irodába. Eddig fél óra volt eljutni a munkahelyemre, most ez egy órára nőtt. A módosításról nem kérdezett meg, és én nem is fogadtam el ilyen kinevezésmódosítást. Megteheti velem a munkáltató, hogy önkényesen ilyen hátrányos helyzetbe hozzon?
Részlet a válaszból: […]egyoldalúan is módosítható, és nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése - többek között - a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor [Kttv. 48. § (2) bek.]. 2015. április 15-i hatállyal módosításra került a Kttv. munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásáról szóló rendelkezése. Ennek értelmében, ha településen belül változik a munkavégzés helye, a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg [Kttv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2320
9. találat: Részmunkaidő-kikötési kötelezettség közalkalmazotti kérelemre - új lehetőség nagycsaládosoknak
Kérdés: Iskolánkban jelenleg több pedagógus kolléganő van GYED-en. Az érintett kollégák közül kettőnek már három gyermeke született. Tudomásunk szerint rájuk új jogszabályi rendelkezések vonatkoznak 2015. január 1-jétől arra az esetre, ha visszajönnek dolgozni. Pontosan hogyan kell eljárnunk, visszatérésük esetén mennyiben vagyunk kötelesek módosítani a kinevezésüket?
Részlet a válaszból: […]a részmunkaidőben történő foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak [Kjt. 23/B. § (7) bek.].Változatlanul hatályosak a részmunkaidő kérelemre történő kötelező kikötéséhez kapcsolódó további szabályok. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe [Kjt. 23/B. § (1) bek.]. Ezen fizetés nélküli szabadságra a közalkalmazott a gyermek hároméves koráig jogosult, és gyermeke gondozása céljából veheti igénybe (Mt. 128. §). A részmunkaidő kikötése a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, illetve - ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni a rendes szabadságát - a szabadság leteltét követő naptól hatályos [Kjt. 23/B. § (3) bek.]. Arra azonban a közalkalmazottnak is ügyelnie kell, hogy a kinevezés részmunkaidős foglalkoztatásra történő módosítására irányuló kérelmet a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a fizetés nélküli szabadság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2202
10. találat: Kiemelkedően magas vezetői illetmény "orvoslása"
Kérdés: A fenntartóhoz tartozó egyik intézmény igazgatói munkakörét pályázat alapján, az intézmény jelenlegi igazgatóhelyettese nyerte el 2015. január 1-jétől. A vezetői megbízás elkészítésekor szembesültünk azzal, hogy az igazgatóhelyettes közalkalmazotti kinevezésében a garantált illetmény és a munkáltatói döntésen alapuló illetmény összege több mint háromszorosa a fenntartó többi intézményvezetője illetményének. Ráadásul igazgatóhelyettesként a vezetői pótléka a tízszerese a jogszabályok szerint adható vezetői pótléknak. Az igazgatói megbízás megadásával együtt csökkenthető-e az új igazgató összes illetménye mintegy kétharmadával, annak ellenére, hogy a fentiek szerinti magas illetmény a közalkalmazotti kinevezésében rögzítve van? A jogszabályellenesen megállapított vezetői pótlékot a vonatkozó szabályok szerint korrigálva meg lehet-e állapítani?
Részlet a válaszból: […]melynek értelmében semmis - többek között - az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Ha a megállapodásnak csak valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató - akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem - a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény jogszabályellenesen megállapított összegét, ezáltal érvénytelenségét. Egyfelől a törvényes keretet meghaladó illetménypótlékot a jogszabályi mértékre kell szorítania; másfelől az egyenlő bér elvének megsértésével megállapított garantált illetményen felüli illetményrész módosítására (csökkentésére) kell kinevezésmódosítási javaslatot tennie a közalkalmazott számára. Az Mt. 12. §-a kimondja, hogy az egyenlő bér elve megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával; ugyanakkor a kérdésben szereplőhöz hasonlóan kiugróan megállapított illetmény megítélésünk szerint a jó erkölcsbe is ütközik, így nem várható el a munkáltatótól, hogy az orvoslás során az érintett illetményének csökkentése helyett a többi, összehasonlítható helyzetben lévő közalkalmazott illetményét igazítsa a kiugróan magas illetményhez. A szakirodalom szerint jó erkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés (kinevezés),[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2157
| 1 - 10 | 11 - 14 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést