14 találat a megadott kinevezés módosítása tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]alkalmazandó [Kjt. 2. § (3) bek.] - 58. §-a alapján a felek közös megegyezésével módosítható. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a jogviszony határozott vagy határozatlan idejű-e. Mivel a kinevezés kötelező tartalmi eleme a közalkalmazott munkaköre is [Kjt. 21. § (3) bek.], így azt a munkáltató és a közalkalmazott írásba foglalt közös megegyezéssel, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozataikkal módosíthatják. A munkáltató részéről történő egyoldalú módosítás jogellenes, az ilyen jognyilatkozat közlésétől számított 30 napon belül a közalkalmazott keresetlevelet nyújthat be a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt [Mt. 287. § (1) bek. a) pont].A kinevezés módosítása általános szabály szerint írásba foglalás nélkül érvénytelen. A gyakorlatban azonban nem példa nélküli, hogy a felek úgy módosítják a kinevezést, hogy az írásba foglalás ugyan elmarad, azt azonban magukra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]átszervezésre a fenntartó döntése miatt van szükség. A fenntartó nem alanya a közalkalmazotti jogviszonynak, annak tartalmát nem jogosult módosítani, különösen nem egyoldalú intézkedéssel. Hangsúlyozni kell, hogy a kinevezés módosítására irányuló munkáltatói ajánlat visszautasítása nem szolgálhat a rendkívüli felmentés indokául. Az ajánlat elutasítása ugyanis törvény adta joga a közalkalmazottnak, ami nem minősülhet olyan magatartásnak, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi, és amely így a rendkívüli felmentés indokául szolgálhat [Kjt. 33/A. § (1) bek. b) pont].Ehelyett a konkrét esetben legfeljebb átszervezésre alapított felmentésről lehetett volna szó, amely közlése következtésben Ön viszont jogosult lett volna felmentési időre és végkielégítésre is [Kjt. 30. § (1) bek. b) pont, 33. § (1) bek., 37. § (1) bek.]. Mivel a leírtak alapján úgy tűnik, hogy az Ön közalkalmazotti jogviszonyának rendkívüli felmentéssel történő[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]30 napot meghaladó keresőképtelenségnél egyébként hivatalból is köteles a felülvizsgáló főorvos havonta felülvizsgálni a keresőképtelen beteg állapotát. A munkáltatónak a járási (fővárosi kerületi) hivatal eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie (15 800 Ft-ot az 50/1996. NM rendelet alapján). A keresőképtelenség felülvizsgálata adott esetben egy elhúzódó eljárás lehet, de annak hivatalos orvosszakértői megállapítására alkalmas, hogy a köztisztviselő rendeltetésszerűen vette-e igénybe a betegszabadságot vagy a táppénzt.A Kttv. 103. §-ának (4) bekezdése alapján a munkáltató az alapszabadság kétötödének megfelelő szabadságot köteles legfeljebb kiadni a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban a szabadságolási tervtől eltérően - feltéve, hogy az erre vonatkozó igényét a köztisztviselő 15 nappal előtte bejelenti. Ha a köztisztviselőt érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetve családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a köztisztviselő erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság kétötödéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a köztisztviselő kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A köztisztviselő a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles. A fenti eseteken kívül a munkáltató nem köteles a betegszabadságra, táppénzre már nem jogosult köztisztviselő szabadság iránti kérelmét teljesíteni.A köztisztviselő kinevezés szerinti munkakörét a munkáltató egyoldalúan - a köztisztviselő beleegyezése nélkül - módosíthatja [Kttv. 48. § (2) bek. d) pont]. A kinevezés szerinti munkakör egyoldalú módosításának azonban vannak bizonyos törvényi korlátai is. Az új munkakörnek meg kell felelnie a köztisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, továbbá - a vezetői munkakört betöltő köztisztviselőket kivéve - nem okozhat számára különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel aránytalan sérelmet. A kinevezés egyoldalú módosítása a keresőképtelenség miatt távol lévő köztisztviselővel is közölhető, és ezzel be is következnek annak joghatásai. A Kttv. 20. §-ának (6) bekezdése alapján a kinevezésmódosítás mint írásbeli jognyilatkozat akkor minősül közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]határozott belegyezésére is szükség van, ha a munkáltató egyoldalúan módosítaná a munkakörét, az jogellenes munkáltatói intézkedésnek minősülne. A közös megegyezéssel történő kinevezésmódosítás az Mt. - Kjt. tekintetében is irányadó - 58. §-a értelmében általános szabály szerint csak írásban lehetséges. Egyoldalú módosítás esetén Ön jogszerűen tagadhatja meg a karbantartó munkakörben való munkavégzésre kötelező munkáltatói utasítást.Ha az egyoldalú módosítással Ön nem ért egyet, jogosult harminc napon belül keresetet előterjeszteni a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál [Mt. 287. § (1) bek. a) pont]. Ezzel nem késlekedhet, ugyanis a bírói gyakorlat szerint, ha felveszi a munkát az új munkakörében, és ott huzamos ideig dolgozik, úgy kell tekinteni, mintha Ön ráutaló magatartással elfogadta[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerinti esetben az első kinevezésmódosítás tekintetében nem releváns, hogy a munkáltató "nem akart" ilyet aláírni, mivel azt megtette. Ez a kinevezésmódosítás érvényesen létrejöhetett, és hatályos maradhatott mindaddig, amíg egy újabb kinevezésmódosítással a felek új megállapodást nem kötöttek. Az első kinevezésmódosítás hatálya alatt viszont az abban foglaltak szerint kell eljárni, és ha Önt az alapján magasabb illetmény illette meg, akkor azt kellett megkapnia. Amennyiben a munkáltató vitatja a kinevezésmódosítás érvényességét, annak semmisségére kell hivatkoznia, vagy azt a törvényi szabályok szerint meg kell támadnia (Mt. 28. §).A jogalap nélkül felvett illetményt a munkáltató visszakövetelheti ugyan, de jelen esetben[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megállapodásával lehet kikötni, annak mértékét módosítani is csak a felek közös megegyezésével lehet [Mt. 58. §, 92. § (5) bek.]. Azaz ha a munkáltató az Ön kinevezésmódosítási ajánlatát nem kívánja - munkaszervezési okokból - elfogadni, illetve csak bizonyos feltétel bekövetkezése esetén hajlandó a módosításba beleegyezni, ezt megteheti. Jogszabály egyébként nem kötelezi munkáltatóját arra, hogy indokolja: miért utasítja el a kinevezésmódosítási ajánlatot.Amennyiben a munkáltatója nem módosítja ajánlata szerint a kinevezést, Önt megilleti a jog, hogy közalkalmazotti jogviszonyát lemondással megszüntesse. Ha kinevezése határozatlan[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kinevezésben munkahelyként célszerű lenne azt a települést vagy településeket meghatározni, amelyek területén az ellátottak élnek. A kérdés szerinti esetben ehhez a kinevezés közös megegyezéssel történő módosítása szükséges. A munkaköri leírás munkáltató általi egyoldalú módosítása ezt nem váltja ki. Ha a közalkalmazott a munkáltató által javasolt módosításhoz nem járul hozzá, ez nem értelmezhető az ő oldaláról úgy, mint lemondás a közalkalmazotti jogviszonyról. A közalkalmazotti jogviszony ilyen esetben közös megegyezéssel, vagy az önkormányzati képviselő-testület döntésén alapuló, átszervezéssel indokolt munkáltatói felmentéssel szüntethető[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]egyoldalúan is módosítható, és nem kell a kormánytisztviselő beleegyezése - többek között - a munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásakor [Kttv. 48. § (2) bek.]. 2015. április 15-i hatállyal módosításra került a Kttv. munkavégzés helyének kizárólag a település területén belüli megváltoztatásáról szóló rendelkezése. Ennek értelmében, ha településen belül változik a munkavégzés helye, a kinevezést abban az esetben módosíthatja a munkáltató a kormánytisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg [Kttv.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]a részmunkaidőben történő foglalkoztatási kötelezettsége a munkáltatónak [Kjt. 23/B. § (7) bek.].Változatlanul hatályosak a részmunkaidő kérelemre történő kötelező kikötéséhez kapcsolódó további szabályok. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben heti húszórás részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt. 128. §-ában foglalt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe [Kjt. 23/B. § (1) bek.]. Ezen fizetés nélküli szabadságra a közalkalmazott a gyermek hároméves koráig jogosult, és gyermeke gondozása céljából veheti igénybe (Mt. 128. §). A részmunkaidő kikötése a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól, illetve - ha a közalkalmazott betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül ki kell adni a rendes szabadságát - a szabadság leteltét követő naptól hatályos [Kjt. 23/B. § (3) bek.]. Arra azonban a közalkalmazottnak is ügyelnie kell, hogy a kinevezés részmunkaidős foglalkoztatásra történő módosítására irányuló kérelmet a nevelési-oktatási intézményben a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében a fizetés nélküli szabadság[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]melynek értelmében semmis - többek között - az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba vagy a jó erkölcsbe ütközik. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, de az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Ha a megállapodásnak csak valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg; ekkor a jogviszony megszüntetése jogkövetkezményét kell alkalmazni.A munkáltató - akár megkapja az érintett vezető az igazgatói posztra szóló vezetői megbízást, akár nem - a jövőre nézve orvosolni köteles az illetmény jogszabályellenesen megállapított összegét, ezáltal érvénytelenségét. Egyfelől a törvényes keretet meghaladó illetménypótlékot a jogszabályi mértékre kell szorítania; másfelől az egyenlő bér elvének megsértésével megállapított garantált illetményen felüli illetményrész módosítására (csökkentésére) kell kinevezésmódosítási javaslatot tennie a közalkalmazott számára. Az Mt. 12. §-a kimondja, hogy az egyenlő bér elve megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával; ugyanakkor a kérdésben szereplőhöz hasonlóan kiugróan megállapított illetmény megítélésünk szerint a jó erkölcsbe is ütközik, így nem várható el a munkáltatótól, hogy az orvoslás során az érintett illetményének csökkentése helyett a többi, összehasonlítható helyzetben lévő közalkalmazott illetményét igazítsa a kiugróan magas illetményhez. A szakirodalom szerint jó erkölcsbe ütközőnek minősül a szerződés (kinevezés),[…] részlet vége a válaszból.