Találati lista:
1 Munkáltatói felelősség közlekedési balesetből eredő kárért
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó szociális intézmény a megváltozott munkaképességű közalkalmazottat ebédhordással bízta meg ez év december 31. napjáig. A feladatát kerékpárral oldja meg, a munkahelyére is forgalmas útszakaszokon keresztül kerékpárral közlekedik. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton a kiadott alkalmassági vizsgálati papíron „alkalmas” minősítés van. Korlátozás nem szerepel rajta. A munkavégzése közben szétnézés nélkül behajtott egy kereszteződésbe, ahol balesetet szenvedett, komoly egészségkárosodása lett. A rendőrségi vizsgálat egyértelműen leírta a közalkalmazott szabálytalan közlekedését, bírsággal is sújtotta. A munkáltató anyagi és természetbeni támogatásban részesítette a kollégát (gyógytornász, gyógyászati segédeszköz, bírság kifizetésében támogatás). Azóta táppénzen van, de már önállóan közlekedik. Felajánlásra került számára könnyebb munka, másik munkáltatónál a határozott idő lejártát követően. A kollégának a kapott és felajánlott segítség ellenére kártérítési követelése van a munkáltatójával szemben. Kártérítési igénye helytálló-e?
2 Kiküldetés árufuvarozási ágazatban
Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?
3 Jubileumi jutalom jogalap nélküli kifizetése – ami nem lehet a következménye
Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozó közalkalmazottunk 2025. július 19-én kapná a 40 éves jubileumi jutalmat. A kifizetést megelőzően a besorolási iratai átnézésekor szembesültünk azzal, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámításra került egy Volán-társaságnál töltött 1984. 09. 03. – 1994. 02. 28-ig tartó munkaviszonya is. (Ezt követően csak közalkalmazotti jogviszonyai voltak.) Jelenleg várjuk a dolgozó munkaviszony-megszüntetési iratait, hogy megbizonyosodjunk arról, munkaviszonya megszűnésére nem áthelyezéssel került sor. A 30 éves jubileumi jutalmat 2017-ben megkapta, az (eredeti) jogosító időhöz képest 2 év késéssel. Az átszámított jubileumi jutalomra jogosító ideje 1995. 01. 16-a, tehát jelenleg a 30 éves jubileumi jutalomra lenne jogosult. Kérjük megerősítésüket abban, hogy a jubileumi jutalomra jogosító időként nem lehet figyelembe venni a Volánnál töltött időt, illetve, mivel korábban megkapta a 30 éves jubileumi jutalmat, jelenleg az nem jár részére.
4 Gyakorlati képzés a munkáltatónál
Kérdés: Ha többen is beiratkozunk a cégnél a hegesztői eljárások elsajátítása érdekében a bizonyítvány megszerzése céljából esti tagozatos iskolába, ami előrelendítheti a munkával kapcsolatos ismereteinket, és a munkáltató vállalja azt, hogy a gyakorlati oktatást a cégnél elvégezhetjük, jár-e neki valamilyen hozzájárulás vagy kedvezmény ezért?
5 Munkavállalói kárfelelősség autóbuszban okozott kárért
Kérdés: Autóbusz-vezető vagyok, alkalmazottként, munkavállalóként dolgozom. Az autóbusszal tolatást végeztem a pályaudvaron, és a mögöttem lévő másik autóbusz tükrének ütköztem. A tükör letört, és az általam vezetett autóbusz hátsó szélvédője betört. A tükör törése a kötelező biztosítás alapján rendezve lett. Kérdésem, hogy a hátsószélvédő-kárt meg kell-e fizetnem a munkaadónak, és ha igen, milyen mértékben?
6 Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben
Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
7 Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
8 Kiküldetés, az utazási idő és a munkaidő
Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?
9 Mentesülés – büntetlen előélet igazolása
Kérdés: Tizenöt évvel ezelőtt közúti baleset okozása miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptam. Most pályáztam egy állásra, ahol feltétel volt a büntetlen előélet, és erkölcsi bizonyítványt is kértek. Ha kikérem az erkölcsi bizonyítványt, látszani fog rajta ez a régi ügy? Ha nem, akkor köteles vagyok erről beszámolni az állásinterjún?
10 Utazó munkavállalók munkaideje
Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
