Gyakorlati képzés a munkáltatónál

Kérdés: Ha többen is beiratkozunk a cégnél a hegesztői eljárások elsajátítása érdekében a bizonyítvány megszerzése céljából esti tagozatos iskolába, ami előrelendítheti a munkával kapcsolatos ismereteinket, és a munkáltató vállalja azt, hogy a gyakorlati oktatást a cégnél elvégezhetjük, jár-e neki valamilyen hozzájárulás vagy kedvezmény ezért?
Részlet a válaszából: […] Ha a gyakorlati oktatás a munkáltatójuknál történik, a költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a szakképző iskolának és a gyakorlati képzést folytató szervezetnek (ez esetben az Önök munkáltatójának) az együttműködési megállapodásban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkavállalói kárfelelősség autóbuszban okozott kárért

Kérdés: Autóbusz-vezető vagyok, alkalmazottként, munkavállalóként dolgozom. Az autóbusszal tolatást végeztem a pályaudvaron, és a mögöttem lévő másik autóbusz tükrének ütköztem. A tükör letört, és az általam vezetett autóbusz hátsó szélvédője betört. A tükör törése a kötelező biztosítás alapján rendezve lett. Kérdésem, hogy a hátsószélvédő-kárt meg kell-e fizetnem a munkaadónak, és ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Ezeknek a feltételeknek a fennállását, a kárt (összegében is), valamint az okozati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Napi munkaidő éjszakai munkavégzésnél a közúti közlekedésben

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A Kkt. szerint, amennyiben a közúti közlekedésben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra (éjszakai időszak) esik, a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek

Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
Részlet a válaszából: […] Noha a baleset valamennyi körülményét nem ismerhetjük, a leírtakból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató több jogszabályi rendelkezést is megsértett. Az alábbiakban elsőként a munkabalesettel kapcsolatos munkavédelmi szabályokat tekintjük át. Munkabaleset, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Kiküldetés, az utazási idő és a munkaidő

Kérdés: A munkavállaló reggel ötkor indul a repülőtérre, az ügyfélhez a célállomásra 9 órakor érkezik meg. Nyolc óra tárgyalás után 17 órakor indul vissza, majd hazaér 22 órakor. Az utazással töltött kilenc óra minek minősül, és hogyan kell elszámolni? Más-e a helyzet a tartós, egy-két napos kiküldetések esetén? Ha munkaidőnek tekintjük az utazási időt, akkor lehetnek, lesznek olyan esetek, amikor az Mt. 104. §-ának (1) bekezdése szerinti 11 óra egybefüggő pihenőidő nem fog teljesülni. A külföldi kiküldetések során a reptéri várakozás is munkaidőnek számít? Esetleg csak a fuvarosoknál, szállítmányozóknál jöhet szóba munkaidőnek az utazási idő? Mi van akkor, ha a munkavállaló először bemegy a munkahelyére, és onnan megy a kiküldött helyre? A külföldi, EGT-tagállamban székhellyel rendelkező társaságokat, ha Magyarországon magyar munkavállalókat foglalkoztatnak, milyen bejelentési vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli? Szükség esetén milyen nyilatkozatot vagy bejelentést kell kitölteni, hogy eleget tudjanak tenni az előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint nem munkaidő a munkavállaló lakó- vagy tartózkodási helyéről a tényleges munkavégzés helyére, valamint a munkavégzés helyéről a lakó- vagy tartózkodási helyére történő utazás tartama [Mt. 86. § (3) bek. b) pont]. Tehát nemcsak a munkaszerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 9.

Mentesülés – büntetlen előélet igazolása

Kérdés: Tizenöt évvel ezelőtt közúti baleset okozása miatt egy év felfüggesztett szabadságvesztés büntetést kaptam. Most pályáztam egy állásra, ahol feltétel volt a büntetlen előélet, és erkölcsi bizonyítványt is kértek. Ha kikérem az erkölcsi bizonyítványt, látszani fog rajta ez a régi ügy? Ha nem, akkor köteles vagyok erről beszámolni az állásinterjún?
Részlet a válaszából: […] A tizenöt évvel ezelőtt elkövetett bűncselekményre a régi Btk. rendelkezési lesznek irányadók. A közúti baleset okozása tekintetében a régi szabályok összecsengenek a hatályos Btk. rendelkezéseivel [Btk. 235. § (1) bek.]. E szerint aki a közúti közlekedés szabályainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A munkáltató az OEP-pel szerződésben levő gazdasági társaság, amely keretében betegszállítói tevékenységet végez: időpontra beszállítja a betegeket a gyógyintézetbe, átadja a szakrendelőnek, és várakozik, majd több óra múlva a betegeket visszaszállítja lakóhelyükre. A gépjárművezetők B kategóriás jogosítvány és PAV I és PAV II-es vizsgával rendelkeznek. A gépkocsik GPS nyomkövetős rendszere alapján objektíve megállapíthatók a vezetési és a várakozási időszakok. A napi munkaidő elszámolásakor jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a várakozási időszakokat rendelkezésre állási időnek minősíti (a Kktv. 18/A. §-a, az utazó munkavállalók munkaideje fejezete alapján), azaz nem munkaidőnek, és erre 40%-os díjat számol el? Vagy alkalmazhatja a munkáltató az osztott napi munkaidőt is, amikor a gépkocsivezető hazamegy, és szabadon rendelkezik az idejével, majd visszamegy a betegekért, felveszi és hazaszállítja őket? Alkalmazhatja-e a munkáltató a rendelkezésre állást a teljes munkaidőre alkalmazott betegkísérő esetében is? A betegkísérő kora reggel beszáll a gépkocsiba, és a gyógyintézménybe érkezésig rendelkezésre állási időt számolunk el, tehát az ő napi munkaideje a gyógyintézménybe érkezéskor kezdődik, majd a betegek visszaszállításától ismét rendelkezésre állási időt teljesít, amikor is csak ül az autóban, egészen a telephelyre beállás időpontjáig, azzal a kitétellel, hogy reggel és a délutáni időszakra 1-1 órát munkaidőnek számol el a munkáltató a betegek be- és kiszállása segítésére, bekísérésére fordított időszakra.
Részlet a válaszából: […] Az utazó munkavállalók munkaidejére a Kktv. az Mt.-hez képest eltérő rendelkezéseket tartalmaz. Ezek elsősorban azokra a munkavállalókra irányadók, akik a 2006. március 15-i 561/2006/EK európai hatálya alá tartozó munkát végeznek [Kktv. 18/A. § (1) bek.]. Ennek azért van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Munkáltatói ellenőrzési kör határai – a munkavállaló közúti balesetéért fennálló kárfelelősség

Kérdés: A munkavállaló a cég budapesti telephelyéről – a munkáltató utasítására – saját kocsijával Pécsre utazott egy üzleti tárgyalásra. Útközben közúti balesetet szenvedett, amelyért vétkesség nem terheli. Felelősséggel tartozik-e munkáltató a balesettel kapcsolatos kárért, mivel az az ellenőrzési körén kívül következett be, és számára elháríthatatlan volt? Változtat-e a jogi megítélésen, ha a munkavállaló a cég kocsijával megy, amit annak sofőrje vezet, aki ugyancsak vétlen a balesetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogya) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia, és nem volt elvárható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Utazó munkavállalók munkaideje

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 84. számában megjelent 1628. számú kérdésre adott válasszal kapcsolatban lenne kérdésem. A válaszban az Mt.-re hivatkoznak, és az ott szereplő munkaidőbeosztás-közléssel kapcsolatos rendelkezésekre. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény idevonatkozó része az utazó munkavállalók munkaidejével foglalkozik. A 18/E. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti (személyszállítás és árufuvarozás) munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Válaszuk utolsó bekezdésében a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét a gépkocsivezetők számára kizárják. A fent említett törvény 18/D. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltak között ellentmondást vélek felfedezni. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató a munkavállalót személyszállítási és árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be. A (3) bekezdésben az szerepel, hogy a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Kérem ezeknek a szakaszoknak az értelmezését és az ellentmondás feloldását. Van olyan eset, amikor a gépkocsivezetőkre vonatkozóan kizárólag az Mt. alapján kell rendelkezni, vagy a két jogszabályt mindig együttesen kell egymással összhangban alkalmazni? Mi a helyzet a nem tachográfos járműt vezető sofőrökkel?
Részlet a válaszából: […] A gépkocsivezetőre az Mt. szabályait a Kkt.-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha a munkavállaló az 561/2006/EK rendelet, a Kkt. vagy a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Gépjárművezetők munkaidejének nyilvántartása

Kérdés: A Kkt. 18/D. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez kötetlen munkaidő-beosztásnak minősül? Ha a munkavállaló kötetlen munkaidejű, munkaidejét nem kell nyilvántartani? A tachográfkorong által írt adatok nem minősülnek munkaidő-nyilvántartásnak. Az Mt. 134. §-a előírja – anélkül, hogy annak formáját meghatározná –, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot. Kell a gépkocsivezetők munkaidejét külön íven nyilvántartani a tachográfkiértékelésen, a menet-, illetve a fuvarlevélen kívül? Hogyan kell együttesen helyesen alkalmazni ezeket a jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.
1
2