6 találat a megadott közeli hozzátartozó tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]akkor sem, ha a munkavállaló a közeli hozzátartozója vagy gyermeke [Art. 16. § (4) bek.]. A munkáltató tehát akkor is köteles bejelenteni a foglalkoztatást, ha természetes
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […][Mt. 151. § (2) bek. b) pont], a fennmaradó mentesülési időtartamra pedig nem jogosult díjazásra, az fizetés nélküli szabadságként kezelendő. A törvény értelmében közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs [Mt. 139. § (2) bek.]. Egyenes ági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik [Csjt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valósul meg a munkaviszony legfontosabb ismérve: a munkaerő áruba bocsátása. Ez a fajta munkavégzés nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, tehát a segítő családtag után járulékokat sem kell fizetni. A Tbj-tv. 4. § g) pontja alapján segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Ez esetben, mivel nem munkaviszonyról van szó, az Efo-tv. nem alkalmazható, így annak szabályai szerint bejelenteni sem lehet a hozzátartozót. Ugyanakkor, ha a munkavégzés túlmutat a szívességi munka keretein, illetve az ellenérték fejében történik, úgy - a fentiekkel ellentétben - a közeli hozzátartozók foglalkoztatása tekintetében az Efo-tv. általános szabályai lesznek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közreműködik a mezőgazdasági idénymunka keretében felmerülő feladatok ellátásában, szívességi munkavégzés valósul meg. Ennek alapvető jellemzője, hogy az ellenérték nélkül, segítségképpen zajlik, és családi köteléken, rokoni kapcsolaton alapul, ellentétben a munkaviszonnyal, amely ellenérték fejében végzett munka. Ha tehát a családtag szívességből, ellenérték nélkül végez munkát, őt bejelenteni sem szükséges, s a jogviszony sem az Mt., sem az Efo.tv. hatálya alá nem tartozik. Mindezek alapján megállapítható, hogy szívességi munkavégzés keretében jogszerűen részt lehet venni a mezőgazdasági idénymunka körébe tartozó feladatok ellátásában. Ha azonban a munkavégzés rendszeresen történik, amely már túlmutat a szívességi munka keretein (pl. annak alkalmi jellege nem állapítható meg, illetve az ellenérték fejében történik), a közeli hozzátartozók - jelen esetben nagykorú gyermek és házastárs - foglalkoztatása az Efo.tv. alapján jogszerűen történhet mezőgazdasági idénymunka keretében. Emellett lehetséges a közeli hozzátartozók segítő családtagként történő munkavégzése is, a Tbj. 4. § g) pontja[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]mentesítették, a munkáltató a saját működési körében felmerült okból (pl. a munkavállaló munkaköre időközben megszűnt) nem tudja foglalkoztatni a munkavállalót, akkor az Mt. 151. § (4) bekezdése alapján az állásidőre járó személyi alapbér jár. Amennyiben az Mt. 84. §-ában írott feltételek fennállnak, a személyi alapbért ekkor is a korrigált összegben kell figyelembe venni. A fentiektől eltérően a munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót az Mt. 93. § (3) bekezdése alapján az átlagkeresete illeti meg. A munkavállaló átlagkeresetét az Mt. 152. § (4) bekezdése alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabérek alapulvételével kell kiszámítani. A számítás során az Mt. 152. § (3) bekezdése alapján az időbérben fizetett munkabér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni. Az előzőekben foglaltak alapján az utolsó négy naptári negyedévre kifizetett munkabér kiszámításánál két különböző időszakra kifizetett munkabért kell figyelembe venni: egyrészt a felmentési idő azon részére kifizetett munkabért vagy állásidőre járó személyi alapbért, amely időre a munkavállalót nem mentesítették munkavégzési köte­lezettsége alól, másrészt a fizetés nélküli szabadságot megelőző négy naptári negyedévet - levonva belőle a felmondási időnek azon részét, amelyre munkabér vagy állásidőre járó személyi alapbér került kifizetésre. A fizetés nélküli szabadságot megelőző időszakban elért munkabérnél a személyi alapbért az Mt. 152. § (3) bekezdése alapján az időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően kell figyelembe venni, míg az átlagkereset számítása körébe tartozó egyéb bérelemeket a kifizetéskori mértékben kell figyelembe venni. A munkáltató rendes felmondása esetén a munkavállalónak járó végkielégítés mértékét az Mt. 95. §-ának (4) bekezdése határozza meg, ennek során az átlagkereset kiszámításánál az előzőekben foglaltak szerint kell eljárni. A második kérdésre válaszolva az Flt. 26. § (1) bekezdése alapján az álláskeresési járadék összegét az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben elért, a Tbj-tv. 19. § (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A Tbj-tv. 21. § a) pontja alapján nem képezi a munkaerő-piaci járulék alapját a szociális ellátásnak nem a foglalkoztatót terhelő összege. A szociális ellátások említett körébe tartozik a Szoctv. 43/B. §-a szerint megállapított ápolási díj, amikor az ápolási díjban részesülő 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozója ápolását, gondozását végzi. Mivel a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon volt az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi. Természetesen az édesapa közeli hozzátartozó. Az Mt. szabálya nem korlátozódik a Magyarországon élő közeli hozzátartozók ápolására, tehát az Erdélyben élő édesapa ápolása esetén a munkáltató ugyanúgy köteles biztosítani ezt a távollétet, mintha Magyarországon élne. A törvény azt is előírja, hogy a tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.[…] részlet vége a válaszból.