Belső ellenőrzés – a vezető személye

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?
Részlet a válaszából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontja szerint belső ellenőrzési vezető–a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője,–ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. A belső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Képzettségi pótlék – jogosultság a felülvizsgálat után

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] 1. A 249/2012. Korm. rendelet 2017. június 15-től hatályos 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint a képzettségi pótlék mértéke akkreditált iskolai rendszerű emelt szintű szakképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli emelt szintű szakképzésben szerzett szakképesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Személyi illetmény megállapítása és megváltoztathatósága

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Személyi illetmény összegének emelése

Kérdés: Képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-ig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megteheti? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított két hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 15.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. rendelkezései kógensek, azoktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha azt a Kttv. kifejezetten megengedi [Kttv. 9. § (4) bek.]. A Kttv. pedig egyértelműen rögzíti, hogy a kormánytisztviselő köteles többek között az előírt helyen és időben, munkára képes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Képzési munkaidő-kedvezmény méltányosságból

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kttv. 258. §-a a munkavállalói tanulmányok folytatása tekintetében nem tartalmaz az Mt.-től eltérő rendelkezést, a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók olyan feltételekkel vehetnek részt képzésben, mint bármely más munkavállaló. Az Mt. 229....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kormánytisztviselő képzési költségei

Kérdés: A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásáról szóló kormányrendeletben meghatározottaknak megfelelően II. besorolási osztályban titkárnői munkakörben alkalmaztunk egy munkatársat. Jó munkavégzésére tekintettel a vezetője javaslatot tett számára olyan képesítés megszerzésére, amely munkakörváltozással az I. besorolási osztályba való átkerülésre jogosít. Minderre nem az életpályaterv keretében, tanulmányi szerződéssel került sor. Ennek következtében a munkáltatónak a képzéssel kapcsolatos minden költséget fizetnie kellene. Milyen jogszabályok alkalmazásával oldható ez meg?
Részlet a válaszából: […] A kormánytisztviselők, köztisztviselők kinevezési feltételei meghatározásánál a Kttv. 39. §-ának (1) és (6) bekezdései külön jogszabályban – a 29/2012. Korm. rendeletben – meghatározott iskolai végzettséghez, szakképesítéshez köti a foglalkoztatásukat. A Kttv. 39....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Rendkívüli munka ellenértéke

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőkre a Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján a 98. §-t és a 232. §-t kell alkalmazni. E szabályok szerint a köztisztviselőnek a munkanapon történő rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű, a heti pihenőnapon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Cafeteria – ki nem jogosult?

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk már hosszabb ideje beteg, távolléte meghaladja a 30 napot. Kérdésünk, hogy honnantól számít a 30 nap, illetve hogy megilleti-e a köztisztviselőt a 30 napot meg nem haladó időtartamra a cafeteriajuttatás akkor is, ha több mint 30 napig van távol? A részmunkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt milyen mértékű cafeteriakeret illeti meg?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (2) bekezdése szerint nem jogosult cafeteriajuttatásraa tartós külszolgálaton lévő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatottköztisztviselő, továbbá a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyreilletményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Köztisztviselői cafeteria – milyen juttatások járhatnak?

Kérdés: Az önkormányzatnál készítjük a köztisztviselők cafeteriaszabályzatát. Milyen juttatások járnak a cafeteria keretében? Milyen egyéb juttatásokat adhatunk? Hogyan viszonyul a cafeteria keretében adott az egyéb juttatáshoz? Adhatunk-e továbbra is ruhapénzt vagy hidegétkezési utalványt?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/F. § (1) bekezdése sorolja fel azokat acafeteriajuttatásokat, amelyek a köztisztviselőket – a megállapítottkeretösszegen belül – megilletik. A Ktv. által megállapított választhatójuttatások adómentes, illetve kedvezményes adókulccsal adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
1
2