Rendkívüli munkavégzés ellenértéke – köztisztviselőknek és munkavállalóknak

Kérdés: Köztisztviselőket és munkavállalókat egyaránt foglalkoztató önkormányzati hivatal vagyunk. Önkormányzatunknak bizonyos időszakokban merülnek fel olyan rendezvényei, amelyek vonatkozásában az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott egyes, egyébként hétfőtől péntekig tartó általános munkarend szerint dolgozó köztisztviselőknek és munkavállalóknak alkalmanként hétvégén is szükséges munkát végezniük. A hétvégi feladatellátással felmerülő rendkívüli munkavégzés ellentételezését a lehető legegyszerűbb módon szeretnénk megoldani. A Kttv. 98. §-ának (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy a rendszeresen rendkívüli munkaidőt teljesítő kormánytisztviselő számára legfeljebb évi 25 munkanap szabadidő-átalány állapítható meg, mellyel kapcsolatosan ugyanezen törvényhely (7) bekezdése akként rendelkezik, hogy a szabadidőt a rendkívüli munkaidő teljesítését követő legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, a szabadidőt meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A Kttv. 258. §-a tartalmazza a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó rendelkezéseket, ez kimondja esetükben az Mt. főszabályként történő alkalmazását a 258. §-ban meghatározott eltérésekkel. Itt ezzel kapcsolatosan nem találtunk olyan rendelkezést, amely a hivatalban dolgozó munkavállalók esetében egyértelműen alkalmazhatóvá tenné a Kttv.-nek a fent idézett szabadidő-átalánnyal, illetve annak megváltásával kapcsolatos rendelkezéseit, és az Mt.-ben sem találtunk hasonló kifejezett szabályt. Mivel szeretnénk a hivatalban dolgozó köztisztviselők és munkavállalók esetében azonos módon (már amennyire lehetséges) eljárni, van-e jogszerű lehetősége annak, hogy a munkavállalók esetében is alkalmazzunk a Kttv. idézett szabályával azonos vagy ahhoz hasonló eljárást (pl. a közszolgálati szabályzat ilyen jellegű módosításával és ebből adódóan egyoldalú munkáltatói intézkedéssel, vagy a munkavállalóval kötött ilyen irányú megállapodással)? Vagy a hivatalban lévő munkavállalók esetében kizárólag az Mt. 139–145. §-ainak alkalmazása jöhet szóba?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 258. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra az Mt. rendelkezéseit az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott munkavállalók rendkívüli munkaidejére és annak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Fizetés nélküli szabadság – ha az éves fizetett szabadságot már kiadták

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal köztisztviselője igénybe vehet-e fizetés nélküli szabadságot (néhány napról lenne szó) abban az esetben, ha az adott évre megállapított szabadságnapokat már felhasználta? Amennyiben igen, milyen formában tudja igényelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 110–114. §-ában találjuk, hogy a szülési szabadság mellett a munkáltatónak kötelezően biztosítania kell a köztisztviselő kérelmére a fizetés nélküli szabadságot. Ugyanakkor a kérdés megfogalmazása alapján – figyelemmel arra, hogy az adott évre járó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Cafeteriajuttatásra való jogosultság és az évközi jogviszonymegszűnés

Kérdés:

A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők cafeteriajuttatásban részesülnek a jogszabály alapján. A SZÉP-kártyára utalandó éves cafeteriaösszeget az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott költségvetés alapján teljes összegben kapják azok, akiknek teljes évben fennáll a jogviszonya. Ezt az összeget arányosítani kell a rövidebb ideig tartó jogviszonyok esetén. A közszolgálati jogviszony év közbeni megszűnése esetén időarányosan jogosult az ellátásra. Amennyiben a jogviszony hamarabb megszűnik, mint a hivatalnál történő cafeteriaigénylés és -kiutalás, kell-e a már elment, volt köztisztviselőket megkeresni, nyilatkoztatni és utalni részükre (a megszűnt jogviszonyuk időtartamának megfelelő) cafeteriaösszeget?

Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése és 226. §-ának (2) bekezdése szerint a köztisztviselő cafeteriajuttatásként – választása szerint – az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 2.

Köztisztviselői képzettségi pótlék – a követelmények

Kérdés: Az egyetemi diploma mellékletét képező, a „specializáció követelményeit teljesítette” irat a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésében szereplő iskolai végzettségnél magasabb szintű szakképesítésnek minősül? Erre hivatkozással a diploma melléklete alapján a közszolgálati tisztviselő részére megállapítható-e a képzettségi pótlék?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 142. §-a előírja, hogy a hivatali szervezet vezetője a kormány által meghatározott rendben képzettségi pótlékot állapíthat meg. Eszerint a feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címke:

Besorolás és jubileumi jutalomra való jogosultság (I.) – a „múlt” munkaviszonyai

Kérdés: Községi polgármesteri hivatalban dolgozó közalkalmazott (karbantartó) besorolásához és jubileumi jutalmához mely időszakok kerülhetnek beszámításra a következő jogviszonyokból?
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1984. VII. 1. – 1987. III. 4.;
Szénbányák; 1987. III. 6. – 1988. I. 12.;
Erdő- és fafeldolgozó gazdaság; 1988. I. 13. – 1992. 05. 31.;
Kft.; 1993. III. 1. – 1995. I. 31.;
Erdészeti Faipari Rt.; 1996. V. 1. – 1998. XII. 31.;
Bt.; 2000. VII. 18. – 2004. I. 7.
Részlet az állásfoglalásából: […] A községi polgármesteri hivatal a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató, erre tekintettel az ott foglalkoztatottak általános szabály szerint közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselők és közszolgálati ügykezelők [Kttv. 1. § (1) bek. a) pont]. A köztisztviselő a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.

Belső ellenőrzés – a vezető személye

Kérdés: A polgármesteri hivatalban elkülönült szervezeti egység (ellenőrzési osztály, amely 3 főből áll) feladatkörébe tartozik a belső ellenőrzési tevékenység ellátása. A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-a szerint a belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. Az ellenőrzési osztály vezetője nyugdíjazás miatti felmentési idejét tölti, végig mentesítve a munkavégzés alól. Afelmentési idő alatt az osztályvezető helyett a munkaköri leírásban kijelölt helyettese elláthatja-e a belső ellenőrzési vezetői feladatokat. vagy megbízható-e ezzel a feladattal? A felmentési idő leteltét követően, ha az osztályon több belső ellenőr is van, és nem kerül sor azonnal új osztályvezető kinevezésére, kijelölhető-e bármelyikük belső ellenőrzési vezetőnek, és ezzel nem sérti-e a hivatkozott rendelkezést a költségvetési szerv vezetője?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontja szerint belső ellenőrzési vezető–a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője,–ha a költségvetési szervnél egy fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy. A belső...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 21.

Képzettségi pótlék – jogosultság a felülvizsgálat után

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg – mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz –, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A 249/2012. Korm. rendelet 2017. június 15-től hatályos 2. §-a (4) bekezdésének d) pontja szerint a képzettségi pótlék mértéke akkreditált iskolai rendszerű emelt szintű szakképzésben, vagy iskolarendszeren kívüli emelt szintű szakképzésben szerzett szakképesítés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. augusztus 4.

Személyi illetmény megállapítása és megváltoztathatósága

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalában foglalkoztatott köztisztviselőnek a Kttv.-ben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. március 25.

Személyi illetmény összegének emelése

Kérdés: Képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-ig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megteheti? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított két hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 235. §-ának (1) bekezdése alapján a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg – a polgármester, a főpolgármester, a megyei...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 15.

Kormánytisztviselő igazolatlan távolléte – az illetmény visszatarthatósága

Kérdés: Egyik kormánytisztviselőnk július 8-a óta nem jelent meg a munkahelyén, nem válaszol semmilyen megkeresésünkre, és semmivel nem indokolta meg távollétét. Megindítottuk az ügy kivizsgálását, de tudni szeretnénk, hogy addig is kötelesek vagyunk-e illetményt fizetni részére, mert az igazolatlan távollétre konkrét rendelkezést nem találtunk a Kttv.-ben. Egyelőre nem fizettünk illetményt. Jogszerűen jártunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. rendelkezései kógensek, azoktól eltérni csak abban az esetben lehet, ha azt a Kttv. kifejezetten megengedi [Kttv. 9. § (4) bek.]. A Kttv. pedig egyértelműen rögzíti, hogy a kormánytisztviselő köteles többek között az előírt helyen és időben, munkára képes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. szeptember 22.
1
2