Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott kormánytisztviselők felmentése tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kormánytisztviselői jogviszony megszüntetése büntetőeljárás megindítása miatt

Kérdés: Kormánytisztviselőként dolgozom már évek óta. Nemrég megtudtam, hogy a szomszédom, akivel nagyon rossz a viszonyom, bosszúból feljelentett kiskorú veszélyeztetése miatt. Amikor elmondtam az egyik kollégámnak, figyelmeztetett, hogy vigyázzak, nehogy megtudja a munkáltatóm, mert az új törvények szerint ezért engem ki is rúghatnak. Valóban előfordulhat, hogy egy bosszúból tett, megalapozatlan feljelentés miatt felment a munkáltatóm?
Részlet a válaszból: […]alatt áll [Kttv. 39. § (1) bek.]. A törvény kifejezetten említi, hogy a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem létesíthető azzal kormányzati szolgálati jogviszony, aki kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll [Kttv. 39. § (1b) bek. ab) alpont]. A Be. rendelkezései értelmében - ha a törvény másként nem rendelkezik - a büntetőeljárás nyomozással kezdődik [Be. 164. § (1) bek.]. Ezért ha megindult a nyomozás kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt, Ön büntetőeljárás hatálya alatt áll, tehát nem lenne létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony.A Kttv.-módosítást követően a törvényben az is rögzítésre került, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a foglalkoztatást kizáró ok jut a munkáltató tudomására [Kttv. 63. § (2) bek. g) pont, (2b) bek. b) pont]. Mivel a kiskorú veszélyeztetése miatt indult büntetőeljárás is olyan körülménynek tekintendő, mely folytán a törvény kizárja a kormányzati szolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. június 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2322

2. találat: Kormánytisztviselő felmentése

Kérdés: 2012. december 31-ig szóló határozott idejű kormánytisztviselői kinevezésem van. Szóban jelezték, hogy 2012. december 31-ig mégsem tartanak igényt a munkavégzésemre, mivel kéthavi felmentéssel minden nyugdíjast felmentenek (kormányzati utasításra). Kérdésem, hogy ha írásban is megkapom a felmentést, megtagadjam-e az átvételét, vagy vegyem át, de írjam rá, hogy ragaszkodom az eredeti határidőhöz, 2013. december 31-hez? Kérem tanácsukat, hogy ha bíróság elé viszem az ügyet, akkor ne utasítsanak el eljárási hiba miatt.
Részlet a válaszból: […]határozott idejű kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetése esetén azonban a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a kormányzati szolgálati jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna.A felmentés átvételének megtagadása nem eredményezi a felmentés érvénytelenségét; ekkor a Kttv. 21. §-a alkalmazandó, amelynek értelmében a jognyilatkozat közlése "akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza". Amennyiben a felmentést meg kívánja támadni, erre a közléstől számított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1452

3. találat: Kormánytisztviselői végkielégítés visszafizetése

Kérdés: Az egyik munkatársunkat (a Ktjv. hatálya alá tartozik az intézményünk) felmentettük. Időközben, még a felmentési ideje alatt elhelyezkedett egy gazdasági társaságnál. Később tudtuk meg, hogy onnan átkerült egy másik, önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társasághoz. Vissza kell-e fizetnie a végkielégítést?
Részlet a válaszból: […]a köztisztviselő (kormánytisztviselő) a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít, - ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni, - a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult, - végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni. Mivel a Ktv. 19. § (7) bekezdése szerint "a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni", ami egyben a közszolgálati jogviszony utolsó napja is, a kérdezett esetben valószínűleg ez már letelt. Ugyanakkor,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1090

4. találat: Kormánytisztviselő halála a felmentési idő lejárta előtt

Kérdés: Megváltozhat-e a kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel történő megszüntetésének jogcíme, ha a kormánytisztviselő a munkavégzés alóli mentesítésének ideje alatt a felmentési idő lejárta előtt meghal? Megilleti-e ilyenkor a felmentésről szóló jognyilatkozatban megállapított végkielégítés az elhunyt kormánytisztviselő örököseit?
Részlet a válaszból: […]kormánytisztviselő halála ugyanis annak bekövetkezésének időpontjában a kormánytisztviselői jogviszony megszűnéséhez vezet. Álláspontunk szerint ebben az esetben a kormánytisztviselői jogviszony megszűnésének jogcíme ezért nem a korábbi felmentés, hanem a kormánytisztviselő halála lesz. Ugyanakkor kétségtelen tény az is, hogy amennyiben a munkáltató a kormánytisztviselővel a halál időpontjának bekövetkezése előtt közölte a felmentést, a jognyilatkozat ekkor a közlés folytán hatályosult [l. az Mt. - Ktjv. tekintetében is alkalmazandó - 6. § (4) bekezdését]. Ha tehát a kormánytisztviselővel joghatályosan közölték a jogszerű felmentést, úgy az nemcsak képes kiváltani, hanem aktuálisan ki is váltja a hozzá fűződő joghatásokat. Ebből következik az is, hogy a kormánytisztviselő a közlés időpontjában jogosultságot szerzett a felmentéssel összefüggő juttatásokra. Az ítélkezési gyakorlat szerint a már hatályosult felmentést bármelyik fél csak a másik hozzájárulásával vonhatja vissza (BH 1997. 606.). Ha tehát a kormánytisztviselő a felmentési idő lejárta előtt elhalálozik, ezt követően már nincsen mód a felmentés visszavonására, mivel ekkor már nem létezik az a személy, aki a hozzájárulását adhatná ehhez, s ezt a hozzájárulást a kormánytisztviselő örököse sem pótolhatja, figyelemmel arra, hogy azt - hasonlóan a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatokhoz - csak személyesen lehetne megtenni. Mindebből következik, hogy a végkielégítésre való jogosultságot a kormánytisztviselő a felmentés vele történt közlése folytán szerezte meg. A végkielégítésre való jogosultság megszerzésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 895

5. találat: Végkielégítés - határozott idejű kormánytisztviselői jogviszony felmentésekor?

Kérdés: Határozott idejű kinevezéssel rendelkező kormánytisztviselőnket fel kívánjuk menteni. Kötelesek vagyunk-e végkielégítést fizetni neki abban az esetben, ha korábban a jogelőd minisztériumnál több mint három évet töltött el?
Részlet a válaszból: […]a határozatlan idejű jogviszonyok között. Megjegyezzük ugyanakkor, hogy a hatályos szabályozás szerint nem jogosult végkielégítésre - többek között - az a kormánytisztviselő, aki legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül [Ktv. 19/A. § (1) bekezdés]. A határozott idejű jogviszonyok esetében a végkielégítésre való jogosultságot a Ktv. - Ktjv. tekintetében szintén irányadó - 19. § (4) bekezdése is alátámasztja. E szakasz ugyanis akként fogalmaz, hogy a Ktv. 11. § (2) bekezdése szerint - azaz helyettesítés vagy meghatározott feladat elvégzése céljából - határozott időre létesített jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni. A kormánytisztviselő a jogelőd minisztériumnál köztisztviselőként dolgozott, és a közszolgálati jogviszonya a Ktjv. 76. § (1) bekezdése szerint kormánytisztviselői jogviszonnyá alakult át. A Ktv. 19. § (3) bekezdése szerint végkielégítés mértékének meghatározásakor csak a közigazgatási szervnél közszolgálati (kormánytisztviselői)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 854

6. találat: Megtámadható-e az indokolás nélküli felmentés?

Kérdés: Kormánytisztviselőnk jogviszonyát az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően indokolás nélküli felmentéssel szüntettük meg. Kormánytisztviselőnk azzal fenyeget, hogy a bíróság elé viszi az ügyet, mivel véleménye szerint a felmentés hátterében politikai diszkrimináció áll. Önök szerint van esélye a munkaügyi bíróság előtt?
Részlet a válaszból: […]minősül. A munkaügyi perben elsőként a kormánytisztviselőnek kell valószínűsítenie azt, hogy őt hátrány érte (ezt az adott esetben egyszerűen meg tudja tenni, hiszen megszüntették a jogviszonyát), és a felmentés idején - ténylegesen vagy a munkáltató feltételezése szerint - rendelkezett azzal a tulajdonsággal (jelen tényállás alapján azzal a politikai vagy más véleménnyel - Ebtv. 8. § j) pontja), amellyel kapcsolatban álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetés érte. Ezt követően a bizonyítási teher megfordul, és a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a kormánytisztviselő által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani [Ebtv. 19. § (1)-(2) bek.]. Amennyiben ez utóbbiakat nem képes a munkáltató bizonyítani, a kormánytisztviselő pedig igazolja a felmentést, és valószínűsíti a hátrányos megkülönböztetés alapjául szolgáló tulajdonságot, a bíróságnak meg kell állapítania[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 822