Változás a munkáltató személyében - a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező változás esetében a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Istentisztelet látogatása és a vallásszabadság

Kérdés: Egyházi iskolában tanítok. Kötelezően előírják, hogy hétvégén részt vegyek az istentiszteleteken. Anyagilag is kötelező támogatnom a gyülekezetet előírt összeggel. Ugyanakkor én másik keresztény felekezethez tartozom, és oda szeretnék járni. Szerintem ez sérti a vallásszabadságot. Milyen szankciókat alkalmazhatnak velem szemben, ha nem megyek vasárnap az előírt helyre?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 32. §-a (1) bekezdésének a), illetve f) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn, a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során-világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Sztrájk tavalyi munkabér-követelésre tekintettel

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet 2020-ban benyújtott egy, a 2021. éves béremelésre vonatkozó javaslatot, amelyet nem fogadtunk el, és annak csak egy része valósult meg. Erre vonatkozóan kollektív szerződésben nem tudtunk megállapodni, mivel a szakszervezet csak idén szerzett erre megfelelő reprezentativitást. A 2022. évre nézve született is bérmegállapodás, kollektív szerződésben. Ennek ellenére a szakszervezet májusban sztrájkot hirdetett, a tavalyi bérkövetelés maradéktalan teljesítése érdekében. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga [Sztájk-tv. 1. § (1) bek.]. Jogellenes ugyanakkor a sztrájkra vonatkozó - egyebek mellett kollektív szerződésben rögzített -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Kollektív szerződés alkalmazhatósága - a cég beolvadása esetén

Kérdés: A cégünk megvásárolt egy balatoni hajós szállítással foglalkozó társaságot, amely beolvadás útján került a mi cégünkbe. A cégünkben lévő hatályos kollektív szerződés rendelkezéseit kell alkalmazni a beolvadás útján hozzánk került új munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződés hatálya kiterjed az azt kötő munkáltatóra, illetve a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések hatálya kiterjed a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra [Mt. 279. § (1) bek. a) pont, (3) bek.]. A beolvadás a jogi személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

"Megrövidített" próbaidő

Kérdés: Egy munkavállaló 2021. december 6-án kezdte meg munkaviszonyát cégünknél három hónapos próbaidővel határozatlan idejű munkaszerződéssel. Akolléga december 7-én kerékpárbalesetet szenvedett, amelyből következően 2022. február 1-ig táppénzen volt, tehát a próbaideje nagy részében keresőképtelen volt. Szeretnénk a munkavállalóval a jövőben is együttműködni, de a maradék kb. egy hónap kevésnek bizonyul, hogy felmérjük alkalmasságát a betöltött pozícióra. Úgy tudom, hogy próbaidő hosszabbítására nincs lehetőség. Létezik-e ilyen esetekre bármilyen megoldás, hogy jogszerűen élhessünk a próbaidő maximális tartamának lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Az Mt. ugyan lehetővé teszi azt, hogy a három hónaposnál rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Hátrányos jogkövetkezmények fokozatossága

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés - írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés - írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés - írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya - a végkielégítés összege

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
Részlet a válaszából: […] Abból kell kiindulni, hogy a kollektív szerződés hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állnak [Mt. 279. § (3) bek.]. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel, hanem a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Hátrányos jogkövetkezmény - másik munkakörbe helyezés

Kérdés: Az egyik munkavállalónk kötelezettségszegést követett el, ami miatt hátrányos jogkövetkezményként két hónapra másik munkakörbe helyezte a munkáltatói jogkör gyakorlója. Ehhez a másik munkakörhöz alacsonyabb alapbér van rendelve. Ilyenkor a munkavállalónak melyik alapbért kell kifizetni, az eredeti vagy a büntetés miatti munkaköréhez tartozót? Mi a helyzet akkor, ha az lényegesen alacsonyabb (kevesebb mint a fele) az eredeti munkakörhöz tartozó alapbérnek?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Alapbér-csökkentés mint "büntetés" - a baleseti táppénz

Kérdés: Üzemvezetőm 3 havi, 10%-os alapbércsökkentésre büntetett. Egy részlet a decemberi fizetésemből levonásra került (januárban). Február 19-én úti balesetem volt munkába menet. A baleseti táppénzből is levonhatják a 10%-os büntetést?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére csak kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés állapíthat meg hátrányos jogkövetkezményeket, a kötelezettségszegés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó tájékoztató pótlása

Kérdés: Új HR-es kollégát vettünk fel, és a céges papírok átnézése során kiderült, hogy a munkavállalóinknak a korábbi munkatársunk nem készített a munkaszerződésük mellé tájékoztatót. Önök szerint érdemes-e a jelenlegi helyzetben, ami a járványra tekintettel több sajátos, az alapműködésünktől lényegesen eltérő feltételt hozott (pl. home office, munkaidőkeret), pótolni ezeket a tájékoztatókat?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében a munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított tizenöt napon belül általános szabály szerint írásban köteles tájékoztatni a munkavállalót- a napi munkaidőről,- az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,- a munkabérről való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
1
2
3
7