Összes cikk:
1. cikk / 125 Munkaköri leírás aláírására jogosult vezető
Kérdés: A munkaköri leírás aláírására ki jogosult a munkáltató részéről? A cégbíróságon bejegyzett munkáltatói jogok gyakorlására jogosult személy, vagy esetleg cégen belüli "kisebb" vezető is?
2. cikk / 125 Hozzátartozói összeférhetetlenség közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézményvezető összeférhetetlenségére vonatkozik kérdésünk. Az intézmény tevékenységét érintően, a közalkalmazottakra a 77/1993. Korm. rendelet vonatkozik, mely a Kjt. 41. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi szabályoktól eltérő szabályozást nem tartalmaz. E szerint - többek között - a magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezető megbízásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. Van-e arra lehetőség, hogy az intézmény első számú vezetőjének közeli hozzátartozója vonatkozásában a vezető a munkáltatói jogkört teljes egészében egy másik vezetőre (igazgatóhelyettes) átruházza, illetve olyan feladatkört, munkakört határoznak meg részére, mely nem minősül közvetlen irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatnak (pl. műszaki osztály ügyintézője vagy munkaügyi ügyintéző)? Mindkét esetben egy belső szervezeti egység vezetőjének (osztályvezető) közvetlen irányítása alá kerülne. Ezzel a megoldással a fenti, esetlegesen keletkező összeférhetetlenség jogszerűen feloldható-e?
3. cikk / 125 Nyugdíjas szakszervezeti tisztségviselő munkajogi védelme
Kérdés: A választott és a szakszervezet által megjelölt szakszervezeti tisztségviselő(ke)t megillető munkajogi védelem szempontjából van-e annak jelentősége, hogy a szakszervezeti tisztségviselő nyugdíjasnak minősül? Szakszervezetünk számos kereskedelmi munkáltatónál működik, ahol a szakszervezeti tisztségviselők kérhetik a nyugdíjuk megállapítását, és ehhez már nem kell a munkaviszonyukat megszakítani (felmondani). Vannak, akik a nők számára nyitva álló, negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjban részesülnek, de van olyan férfi is, aki már betöltötte a rá irányadó hatvanöt éves öregségi nyugdíjkorhatárt. Amennyiben a munkáltató kívánná megszüntetni az ilyen szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyát, kell-e kérnie a szakszervezet egyetértését? Tekintettel arra, hogy a védelem az Mt. 273. §-a kapcsán nem rendelkezik másként, álláspontunk szerint a munkajogi védelem fennáll, és az egyetértés szükséges a munkáltatói felmondás jogszerűségéhez akkor is, ha az indokolás nélkül gyakorolható. Úgy véljük, hogy a kérelem elmaradása a szakszervezeti tisztségviselő hátrányos megkülönböztetését eredményezné.
4. cikk / 125 Munkavállalói tagság több szakszervezetben
Kérdés: Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt szakszervezeti tag január 1-jén; vagyis vagy hamis adatot kaptunk valakitől (ezt azért nem feltételezzük), vagy egy munkavállaló több szakszervezetnek is tagja. Erre nincs valami korlát? Tényleg azért kell több munkaidő-kedvezményt kiadni és kifizetni, mert egy munkavállaló több szakszervezetbe is belép?
5. cikk / 125 Felszolgálási díj felosztásának szabályai
Kérdés: A 71/2005. GKM rendelet foglalkozik a felszolgálási díj (szervizdíj) mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól. Ez - értelmezésünk szerint - nem tér ki arra, hogy hogyan lehet azt a dolgozók között elosztani. Van-e lehetőség arra, hogy a munkavállalónak ne csak a ledolgozott óraszámát vegyük figyelembe, hanem belső szabályzattal egy "pontrendszert" hozzunk létre mintegy ösztönzően a minél magasabb színvonalú kiszolgálás érdekében (kedvesség, kreativitás, precizitás stb.)?
6. cikk / 125 Képviselettel rendelkező szakszervezet - a minősítés feltétele
Kérdés: A cégünknél szakszervezet alakult, legalábbis megkeresést kaptunk egy szakszervezettől, amely azt állítja, hogy képviseletre jogosult tisztségviselőt működtet nálunk az egyik munkavállalónk személyében. Erre vonatkozóan azonban semmit nem csatolt, csak a munkavállaló nevét tudjuk; viszont konzultációt és a munkavállalókra vonatkozó béradatokat kér. Kell ezt ilyenkor teljesítenünk? Mivel kellene neki igazolnia, hogy valóban képviseletre jogosult nálunk, mit kérhetünk tőle?
7. cikk / 125 Szakszervezeti propaganda - a helyben szokásos közzététel
Kérdés: A szakszervezet használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül az egyik helyben szokásos tájékoztatási módnak. De van más lehetőség is (pl. a faliújságon is közzétesz a munkáltató minden lényeges információt). Nem elegendő ilyenkor csak ez utóbbit biztosítani?
8. cikk / 125 Egészségügyi intézményvezető - képesítési előírások
Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézet intézményvezetőjének vezetői megbízása 2021. december 31. napján lejár. A 13/2002. EüM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése és 2. §-ának (1) bekezdése meghatározza a gyógyintézet vezetőjének és orvosvezetőjének képzettségi előírásait. E rendelkezéseket mi a következők szerint értelmeztük:
1. Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény vezetésével csak a 13/2002. EüM rendelet 1. §-ában meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy nevezhető ki.
2. A 13/2002. EüM rendelet 2. §-a szerinti orvosvezető az intézményvezető orvos végzettségű (szakmai) helyettesére vonatkozó képesítési előírásokat tartalmazza, és nem alkalmazható az intézményvezetőre.
Jól értelmezzük-e a fenti két rendelkezést?
1. Az önkormányzat fenntartásában működő egészségügyi intézmény vezetésével csak a 13/2002. EüM rendelet 1. §-ában meghatározott képesítési előírásoknak megfelelő személy nevezhető ki.
2. A 13/2002. EüM rendelet 2. §-a szerinti orvosvezető az intézményvezető orvos végzettségű (szakmai) helyettesére vonatkozó képesítési előírásokat tartalmazza, és nem alkalmazható az intézményvezetőre.
Jól értelmezzük-e a fenti két rendelkezést?
9. cikk / 125 Kilépés az önkormányzati társulásból - a következmények
Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
10. cikk / 125 Kollektívszerződés-módosítás és a szakszervezeti reprezentativitás változása
Kérdés: Az őszi tagtoborzásunk alapján szakszervezetünk reprezentatívvá vált, legnagyobbként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
