160 talált cikk a képviselet kifejezésre

Kérdés: Egy közfoglalkoztatott dolgozó, aki készpénzben szokta felvenni a fizetését, az utolsó bért nem tudta átvenni, mert börtönbe került. Meghatalmazással megkaphatja-e, amennyiben a börtönben van lehetősége meghatalmazást írni? Vagy helyezzük letéti számlára a pénzt, amíg nem tudja személyesen felvenni?

Kérdés: Lehet e valaki egyidejűleg egy több tagintézményből álló köznevelési intézmény főigazgató-helyettese és a tagintézmény vezetője? Ha igen, akkor az illetmény megállapítása során megállapítható-e mindkét vezetői megbízáshoz a vezetői pótlék?

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt álló közalkalmazottakat az Mt. hatálya alatt álló, a közalkalmazottakat jelenleg foglalkoztató költségvetési szervtől független gazdasági társaságnak adnak át [Kjt. 25/A § (1) bek.]. A Kjt. 25/A. § (5)–(6) bekezdése értelmében a közalkalmazott – a 25/A. § (7) bekezdésében meghatározott esetet kivéve – a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül az átadó munkáltatónak írásban nyilatkozik, hogy az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul-e. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. A 25/A. § (6) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához nem járul hozzá, az átadó munkáltató az átadás napjával köteles írásban értesíteni a közalkalmazottat a közalkalmazotti jogviszony megszűnéséről, és a Kjt. 25/A. §-ának (1) bekezdése és a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)–(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítést – határozott idejű jogviszony esetén a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat – megfizetni. Amennyiben a közalkalmazott nem járul hozzá a gazdasági társaságnál történő foglalkoztatásához, kizárólag a végkielégítést [Kjt. 37. § (2) és (4)–(6) bek.] vagy a távolléti díjat [Kjt. 27. § (2) bek.] kell részére megfizetni, felmentési idő a munkavállalónak nem jár?

Kérdés: A választás miatti szavazatszámláló bizottsági tagoknak rögzítjük a választás miatti munkavégzés alóli mentességet. De a jegyzőkönyvvezetőknek és a helyi választási bizottsági tagoknak nem találjuk a jogszabályt, hogy ők a választás utáni hétfői napon milyen jogcímen vannak távol? Nálunk is megengedett, hogy ne jöjjenek másnap. Esetleg az Mt. szabályozhatja, hogy másnap mentesülnek a munkavégzés alól? Avagy szabályosan kellene egy munkáltatói elrendelés arról, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól?

Kérdés: Az önkormányzati képviselő képviselői tiszteletdíján felül jogosult-e külföldi/belföldi kiküldetés okán napidíjra vagy emiatt egyéb költségtérítésre?

Kérdés: Az alapító az állami tulajdonú gazdasági társaság szervezeti és működési szabályzatában a munkáltatói jogok gyakorlását az ügyvezető-helyettesre teljeskörűen átruházta az általa irányított szakterület munkavállalói tekintetében. Korlátozható-e ilyen módon az ügyvezető munkáltatói jogköre?

Kérdés: Ügyfelem egyéni vállalkozó. A könyvelője azt javasolta, hogy legyen bejelentve az egyéni vállalkozásába munkaviszonyba, mivel az kedvezőbb neki társadalombiztosítási szempontból. Mivel – álláspontom szerint – a munkaviszony alapvetése, hogy az egy alá-fölé rendeltségi jogviszony, amely feltételez egy elkülönült munkáltatót és munkavállalót, így, ha egyedül van, kizárt, hogy munkajogviszonyban álljon a saját egyéni vállalkozásában munkavállalóként bármely munkakörben. Jól gondolom? Ha igen, úgy megoldható-e a probléma akként, hogy ő maga kijelöli a munkáltatói jogkör gyakorlójának a férjét, azaz egy külső személyt, és a férjével kötné meg a munkaszerződést, és ő gyakorolná felette a munkáltatói jogkört? Gyakran merül fel ez a kérdés egyébként az egyszemélyes kft.-nél is. Ennek egyetlen tagja, aki egyben a kft. ügyvezetője is, és a kft.-nek nincsen bejelentett egyéb munkavállalója, állhat-e munkajogviszonyban a kft.-vel? Ha igen, úgy ki lehet az esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója? Kijelölhető-e külső, harmadik személy munkáltatóijogkör-gyakorlónak?

Kérdés: Az Mt. 80. §-ának (2) bekezdése értelmében: „A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat.” A munkáltató a fenti szakasz utolsó fordulata szerinti, „egyéb jogszabályokban előírt igazolások” kiadására vonatkozó kötelezettségét jogszerűen teljesíti-e, amennyiben ezeket a dokumentumokat a munkáltató képviseletében eljáró személy fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el, majd az így keletkezett, pdf-formátumú dokumentumokat kizárólag a távozó munkavállaló számára hozzáférhető, biztonságos elektronikus felületen a munkavállaló számára elérhetővé (letölthetővé) teszi legkésőbb az utolsó munkában töltött naptól, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanaptól kezdve három hónapon keresztül? További kérdés, hogy a fent hivatkozott igazolások mindegyike kiadható-e elektronikus úton, vagy van olyan közöttük, amelyik bármely oknál fogva továbbra is papíralapon adandó át a munkavállalónak?

Kérdés: Többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde) főigazgatója lemondott a vezetői megbízásáról. A lemondási idő 90 nap (2025. július 1. – 2025. szeptember 30.), eddig a főigazgatói feladatokat köteles ellátni. Tekintettel arra, hogy az intézményben van SzMSz szerinti főigazgató-helyettes, megbízható-e határozott, egyévi időtartamra az intézmény vezetésével? A köznevelési törvény szerint erre – véleményem szerint – a fenntartónak joga van, és a főigazgató-helyettes ezt köteles elfogadni. A főigazgató lemondását a képviselő-testület fogja tárgyalni. A képviselő-testület pályázatot fog kiírni a főigazgatói poszt betöltésére, azonban azt célszerű a 2026/2027-es tanévtől alkalmazni. Az óvodapedagógusok körében a július–augusztus hónap az, amikor valaki esetlegesen más munkáltatónál vállal állást. Amennyiben kiírja a pályázatot a képviselő-testület, és szeptember 1-jei kezdéssel alkalmaz új főigazgatót, ehhez dupla finanszírozást kell hozzárendelni, mert a régi főigazgatónak szeptember 30-ával szűnik meg a főigazgatói megbízása? A volt főigazgatót besorolása szerinti óvodapedagógusként köteles a fenntartó továbbfoglalkoztatni?

Kérdés: Hivatalunkhoz érkezett egy lakossági bejelentés, miszerint az egyik önkormányzatnál összeférhetetlenség áll fenn. Az oka, hogy a község főállású polgármestere az egyéni vállalkozók nyilvántartásban szerepel mint egyéni vállalkozó, vállalkozását nem szünetelteti. Megalapozott a lakossági bejelentés az összeférhetetlenségről?