4 találat a megadott két műszakos munkarend tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]logikájára, a munkáltatónál a munkanapnak reggel 6:00-kor kell kezdődnie [Mt. 87. § (1)-(2) bek.], ami alapján a munkavállaló szombaton reggel 6:00-ig rendes munkaidőben végzett munkát. A heti pihenőnap 6:00-tól elkezdődött, így az azt követően, 10:00-ig végzett munka a munkaidő-beosztástól eltérő, pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő lesz [Mt. 107. § a) pont]. Erre a munkavállalónak - alapbérén felül - 100% bérpótlék, vagy - a munkáltató ilyen tartalmú döntése esetén - 50% bérpótlék[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az éjszakai időszakra az egyszerű éjszakai pótlék helyett éjszakai műszakpótlékot kell fizetni.) Az Mt. 122. §-a szerint a pihenőidőt úgy kell biztosítani, hogy ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja, valamint minden további 3 óra munkavégzés után - a munkavégzés megszakításával - ezen a címen legalább 20 perc, legfeljebb 1 óra szabadidő jár a munkavállalóknak. A munkaközi szünet időtartamára - munkavégzés hiányában - természetesen a munkavállalókat munkabér, így pótlék sem illeti meg. A fenti szabályokból az következik, hogy a 14 óra utánra eső 20 perc, illetve a 22 óra utánra eső 40 percre az adott időszaknak megfelelő - délutáni, illetve éjszakai - műszakpótlékot kell fizetni. A munkaközi szünetet továbbá nem lehet a munkaidőnek a délutáni, illetve éjszakai műszak idejére "átlógó" időszakban kiadni, a fentebb idézett 122. § alapján annál korábban kell biztosítani. A munkaközi szünetre hivatkozással sem lehet a munkavállalókat megfosztani a műszakpótléktól. Az új Mt. 139-142. §-ai alapján a munkavállalóknak alapbérük, vagy a felek megállapodása alapján meghatározott egyéb összeg alapulvételével műszakpótlék csak akkor[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]meg azzal, hogy a beosztás szerinti napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani [Mt. 119. § (3) bek.]. Készenléti jellegű munkakör esetében a törvény a vasárnapi munkavégzésre vonatkozóan is kedvezőbb szabályokat biztosít. Vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés ugyanis - többek között - a készenléti jellegű munkakörben rendelhető el [Mt. 124/A. § (1) bek.]. Arra azonban ügyelni kell, hogy havonta legalább egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni, hat nap munkavégzést követően pedig egy pihenőnap kiadása kötelező [Mt. 124/A. § (3) bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót ilyen esetben külön pótlék vagy egyéb díjazás nem illeti meg, amennyiben a foglalkoztatásra rendes munka­időben kerül sor. Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalónak, a havi munkabérén felül, a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére jár [Mt. 149. § (1) bek.]. Felhívjuk a figyelmet, hogy a portási feladatok nem teszik feltétlenül lehetővé a munkaszüneti napi foglalkoztatást, mivel arra kizárólag esetünkben csak a megszakítás nélküli munkarendben vagy a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, illetve munkakörben van lehetőség. A munkáltató, illetve a munkakör akkor minősül a munkaszüneti napon rendeltetése folytán működő munkáltatónak, illetve munkakörnek, ha a tevékenység során nyújtott szolgáltatás e napon történő rendszeres igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igény alapján, vagy az élet, egészség, testi épség, továbbá a vagyontárgyak védelme érdekében kerül sor [125. § (1)-(2) bek.]. A kérdésben felvázolt konstrukció esetén - vagyis ha két munkavállalóval látnák el a portás munkakört - a munkaidőkeret valóban megoldást jelenthet. Nem egyértelmű azonban, hogy a két portás kizárólag hétvégén kerülne-e foglalkoztatásra, ezért a munkaidőkeret mértékére vagy esetleges részmunkaidős foglalkoztatásra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]foglalkoztatására munkaidőkeretben [Mt. 119. § (7) bek.] kerül sor, a munkáltató dönthet úgy, hogy heti pihenőnapok helyett heti pihenőidőt alkalmaz. Ilyen esetben a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidőt kell biztosítani, amelybe minden alkalommal egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie [Mt. 124. § (4) bek.]. Akár a heti pihenőnapokat vonja össze a munkáltató, akár a heti pihenőidő alkalmazása mellett dönt, havonta legalább egy heti pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni [Mt. 124. § (4) bek., 124/A. § (3) bek.]. Az említett feltételek mellett lehetőség van a munkavállaló vasárnapi, rendes munkaidőben történő foglalkoztatására; ilyen esetben viszont a munkavállaló számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el, azaz ez a szombati napja heti pihenőnap/pihenőidő lesz [Mt. 124/A. § (4) bek.]. Általános szabályként nincs arra mód, hogy a két műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló a hétvége mindkét napján rendes munkaidőben végezzen munkát. Ugyanakkor a több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében a kollektív szerződés kivételt tehet azon szabály alól, mely szerint hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, így e rendelkezés alapján - ha Önöknél van hatályos kollektív szerződés,[…] részlet vége a válaszból.