Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

42 találat a megadott kormánytisztviselői jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Diplomahonosítás - a kinevezés feltétele

Kérdés: Magyar állampolgár vagyok. 2013-ban államvizsgáztam Galántán bankmenedzsment szakirányon. Ez a főiskola a prágai BIVS-nek (2017-től AMBIS) a tagintézménye. A diplomám cseh nyelven lett kiállítva. Lehetőségem lett volna kormányhivatalban kormánytisztviselőként dolgozni. A diplomámat kérték ehhez honosítani. Mivel bankmenedzsment szak (gazdálkodás és menedzsment, valamint logisztika szak együtt) nincs Magyarországon, ezért a honosítása egy az egyben nem vethető össze a magyar oktatásban megszerezhető képesítéssel. A törvény előírja, hogy a diplomát honosítani szükséges, vagy a munkáltató saját jogkörében eldöntheti azt? A 29/2012. Korm. rendelet felsőoktatásban szerzett szakképesítést fogalmaz meg. A hozzánk közeli kormányhivatalban szintén elfogadták az ugyanolyan diplomát, mint az enyém, sima hivatalos (IFFI) fordítás keretében.
Részlet a válaszból: […]esetében képesítettnek minősíti a felsőoktatásban bármilyen szakképzettséggel rendelkezőket, ilyenkor a munkáltatónak értelemszerűen el kell fogadnia az Etv. szerinti eljárásban elismert külföldi felsőoktatási oklevelet. Függetlenül attól, hogy Magyarországon létezik-e az oklevél által igazolt szakképzettség. Problémás viszont, ha az Ön által ellátandó feladatkör esetében a 29/2012. Korm. rendelet nemcsak adott felsőoktatási területet (pl. pénzügyi, gazdasági, egészségügyi), hanem olyan konkrét felsőoktatási szakképzettséget is meghatároz, amelynek a külföldön szerzett oklevél szerinti szakképesítés nem feleltethető meg a jogszabályok szerint. Ilyenkor hiányzik a feladatkör ellátásához előírt szakképesítés, ez pedig akadálya az adott feladat ellátására szóló kinevezésnek. Így fordulhat elő, hogy ugyanazzal a külföldi felsőoktatási oklevéllel rendelkező személy az egyik feladatkörben kinevezhető kormánytisztviselőnek, míg a másikban nem. Kiegészítésként megjegyezzük, ha a kormánytisztviselő az álláshelyén több feladatkört is ellát, elegendő az egyik ellátásra előírt szakképzettséggel rendelkeznie [29/2012. Korm. rendelet 2. § (4) bek.].Nem a munkáltató dönt a külföldi oklevél elismeréséről vagy az elismerés szükségességéről. Az elismerési eljárás azért megkerülhetetlen, mert a külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat hatósági bizonyítvánnyal történő elismerése az Etv. szerinti ezen eljárás során történik. A hatósági bizonyítvány teljes bizonyító erővel igazolja a benne szereplő tények és adatok valódiságát.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3664

2. találat: Kormánytisztviselő végkielégítése - a jogszerző idők összeszámíthatósága

Kérdés: Jól értelmezzük, hogy a Kit. értelmében gyakorlatilag nemcsak az adott kormányzati igazgatási szervnél eltöltött időt, hanem más szerveknél, illetve más jogviszonyokban eltöltött időt is figyelembe kell venni a végkielégítésre való jogosultság, illetve annak mértéke megállapításánál?
Részlet a válaszból: […]közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, illetve a költségvetési szervnél munkaviszonyban, ésc) átminősítés esetén a hivatásos szolgálati vagy katonai szolgálati viszonyban,d) a Kttv. szerinti szervnél munkaviszonybaneltöltött idő is.Ha azonban a kormánytisztviselő a b) és a d) pontokban nevesített korábbi jogviszonya megszűnésekor vagy megszüntetésekor már részesült végkielégítésben, annak időtartamát a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor nem lehet figyelembe venni [Kit. 112. § (6) bek.]. Noha e jogosultság feltétele általában az, hogy a kormányzati szolgálati jogviszonynak folyamatosan fenn kell állnia egészen a jogviszony megszüntetéséig, a fentebb felsorolt, kormányzati szolgálati jogviszonyként elismert időtartamok vonatkozásában ez a szabály nem érvényesül [Kit. 112. § (7) bek.]. Így a korábbi, végkielégítéssel nem ellentételezett ilyen típusú jogviszonyok akkor is a végkielégítésre való jogosultság alapját jelentik, ha azok között volt megszakítás, illetve hosszabb idő is eltelt. Megjegyzendő továbbá: azzal, hogy a jogalkotó a fenti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3592

3. találat: Kormánytisztviselői végkielégítés - a jogszerző idő megállapítása

Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
Részlet a válaszból: […]bekezdése alapján a végkielégítésre jogosultság feltétele, hogy a (6) bekezdés szerinti kivétellel a jogviszony folyamatosan fennálljon a jogviszony megszüntetéséig. A Kit. 112. §-a (6) bekezdésének b) és d) pontja szerint a költségvetési szervnél kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, szerződéses vagy hivatásos katonai szolgálati viszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, a költségvetési szervnél munkaviszonyban, illetve a Kttv. szerinti szervnél munkaviszonyban eltöltött idő attól függetlenül, hogy folyamatos volt-e a jogviszony, végkielégítésre jogosító időnek minősül. Ugyanakkor a végkielégítésre való jogosultág megállapításakor nem lehet figyelembe venni azon jogviszony tartamát, amely megszűnésekor vagy megszüntetésekor végkielégítésben részesült. Mindezek alapján a jogviszony folyamatos fennállása mellékes a végkielégítésre való jogosultság tekintetében. A Kit. 112. §-ának (6) bekezdését idézve, az előbbiekben felsorolt bármely jogviszony időtartama azok folyamatosságtól függetlenül beszámít a végkielégítésre jogosító időbe.Az Ön esetében a végleges áthelyezéssel és a közös megegyezéssel történő jogviszony megszüntetésénél a törvény szerint nem kerülhetett sor végkielégítésre való jogosultság megszerzésére, ezért az érintett ezen jogviszonyok tartama a fentiek alapján beszámít a végkielégítésre jogosító időbe. Az Önt megillető végkielégítés mértéke a Kit. 112.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3563

4. találat: Nagyszülői pótszabadság kormánytisztviselőknek

Kérdés: A Kit. szerint a nagyszülőknek járó 5 munkanap pótszabadság jár-e a 2019 januárjában született unoka után? A törvényben nincs szó a születés időpontjáról, csak az igénybevétel időtartamának korlátjáról. A január 1-jétől hatályos szabályozása szerint a pótszabadságot legkésőbb a születést követő második hónap végéig lehet igénybe venni. A törvény rendelkezéseit - a 283. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - 2019. március 1-jétől kell alkalmazni. Véleményem szerint a hatályos törvény rendelkezéseinek alkalmazása alapján a januárban született unokákra járó 5 munkanap pótszabadságot március 31-ig lehet igénybe venni.
Részlet a válaszból: […]kormánytisztviselőt megillető pótszabadságra való jogosultságot. Ezért a kérdés eldöntéséhez a Kit. alkalmazására vonatkozó általános szabályokból kell kiindulni. A Kit. 283. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény rendelkezéseit - a (2) bekezdésben megjelölt kivétellel - 2019. március 1-jétől kell alkalmazni. [A Kit 283. §-ának (2) bekezdése szerinti kivételek között nem szerepel a nagyszülő kormánytisztviselőt megillető pótszabadság jogintézménye.] A Kit. 283. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyára a Kttv. 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3532

5. találat: Öregségi nyugellátásra jogosult kormánytisztviselő jogviszonyának fenntartása és megszüntetése

Kérdés: Munkatársam 2017. május 20-án öregségi nyugdíjra lesz jogosult az életkora és a szolgálati ideje alapján. A Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a kormányzati szolgálati jogviszonya ezen a napon megszűnik (a törvény erejénél fogva), kivéve ha kérelmére hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja. Ismereteim szerint legalább három hónappal a jogviszony megszűnése előtt a kormánytisztviselőnek be kell nyújtania a jogviszony fenntartására vonatkozó kérelmét, ha szeretne tovább dolgozni, és nem kíván még élni a nyugdíjra vonatkozó jogosultságával. A kormánytisztviselő munkáltatójaként ezt kedvezően kívánom elbírálni, mert a hivatalnak is érdeke a jogviszony fenntartása. A kormánytisztviselő kérelmét milyen formában bíráljam el mint munkáltató, határozatban vagy egyszerű válaszlevélben? Ez mit tartalmazzon? A későbbiek során, amikor már nem lesz szükség a "nyugdíjas" munkavállaló foglalkoztatására, milyen lehetőségeim lesznek a jogviszonya megszüntetésére? Esetleg az is előfordulhat, hogy már nem én leszek a munkáltatói jogkörgyakorlója, és az utódom nem kívánja foglalkoztatni. A kérelem elbírálásáról értesítem a kérelmezőt. Ezenkívül meg kell jelentetni az átsorolásában vagy értesítésében, vagy egyszerűen informálni kell a Kincstárt, nehogy megszüntesse a kormánytisztviselő jogviszonyát az előzőekben leírtak alapján?
Részlet a válaszból: […]szükséges ennyivel korábban benyújtani a munkáltatóhoz a kérelmet, mert a munkáltatónak ezt követően ki kell kérnie a kormány véleményét a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról. A munkáltató akkor tarthatja fenn a jogviszonyt, ha a kormány azzal egyetért. A 152/2014. Korm. rendelet 4. §-ának (2) bekezdése alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős tagja. Ezért a munkáltatónak a Miniszterelnökséget vezető miniszter részére kell címezni a kérelmét, amelyben előadja, hogy mely hivatali érdekekre figyelemmel (pl. pótolhatatlan szaktudás, létszámhiány a hivatali szervezeten belül) kéri az érintett kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának fenntartását. A kormány véleménye köti a munkáltatót a kormánytisztviselő kérelmének elbírálásakor, tehát a munkáltató csak a kormány egyetértése birtokában dönthet a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról. Annak hiányában nem. Megjegyezzük, ha nem kormánytisztviselő, hanem köztisztviselő az érintett, nem kell kikérni a kormány véleményét a közszolgálati jogviszony fenntartása tekintetében.A munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszony fenntartására vonatkozó döntését köteles a Kttv. 19. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel írásba foglalni, és erről a kormánytisztviselőt ugyancsak írásban tájékoztatni. A kormányzati szolgálati jogviszony fenntartásáról rendelkező munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. december 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2801

6. találat: Közszolgálati címek - "átvitel" áthelyezés esetén

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó egyik szervtől egy másik, szintén a Kttv. hatálya alá tartozó szervhez történő végleges áthelyezés esetén a kormánytisztviselő a Kttv. 126-128. §-aiban meghatározott címeket viheti-e tovább az áthelyezést kérő közigazgatási szervhez?
Részlet a válaszból: […]szerinti címek csak a törvényben meghatározott esetekben vonhatók vissza. A közigazgatási (fő)tanácsadói vagy szakmai (fő)tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő címét vissza kell vonni, ha a címadományozást követő minősítése során a legalacsonyabb fokozatú minősítést éri el. A cím a hivatali szervezet vezetőjének mérlegelésétől függően visszavonható, ha a közigazgatási (fő)tanácsadói vagy szakmai (fő)tanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő két egymást követő minősítés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el. A címek visszavonása - akár kötelezően, akár mérlegelés alapján történik - után a kormánytisztviselő illetményét a besorolása szerint kell megállapítani. A Kttv. 128. §-a szerinti a címzetes vezető tanácsosi, a címzetes főtanácsosi, a címzetes vezető főtanácsosi, a címzetes főmunkatársi címek visszavonására nincsen lehetőség. Ugyanakkor, ha az említett címekkel rendelkező kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján eléri a címmel járó besorolási, fizetési fokozatot, akkor a cím megszűnik, és a kormánytisztviselő további előmenetelére az általános szabályok az irányadók.Az előbbiekben bemutatott, a Kttv. 126-127. §-ában foglalt szabályok szerinti közigazgatási (fő)tanácsadói és szakmai (fő)tanácsadói címek visszavonására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2703

7. találat: Felmentési időre való jogosultság

Kérdés: Kormányhivatalnál dolgozom. Felmentéssel szeretnék nyugdíjba vonulni 2016. augusztus 31-én, kértem is ezt a munkáltatómtól. A Ktv. szerint két hónap felmentési idő jár, ebből egyet le kell dolgoznom, a másik alól felmentét kapok. Jár-e az egy hónap felmentés a munka alól, mert a munkáltató azt mondja, hogy nem?
Részlet a válaszból: […]jogviszony automatikusan megszűnik, ha a munkáltató hivatali érdekből nem tartja szükségesnek a jogviszony fenntartását.A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésnek f) pontja alapján a kormánytisztviselőt (nőt) akkor kell felmenteni, ha a Tny. 18. § (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételt (40 év szolgálati idő) a felmentési idő leteltekor teljesíti, és a felmentését a kormánytisztviselő kérelmezi. A Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 68. §-ának (4) bekezdése alapján a kormánytisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra illetményre jogosult. A munkavégzés alól a kormánytisztviselőt a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell mentesíteni. A Kttv. alapján tehát a nyugdíjazására tekintettel felmentett kormánytisztviselőt is mentesíteni kell a felmentési idő legalább felére, azaz egy hónapra. Ugyanakkor végkielégítés nem illeti meg azt a kormánytisztviselőt, aki legkésőbb a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.Felhívom a figyelmét, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalban foglalkoztatott kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya állami tisztviselők és állami ügykezelők állami[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2663

8. találat: Tanulmányi szerződés és a tanulmányi célú távollétek ledolgoztatása

Kérdés: Egy levelező tagozaton főiskolát végző dolgozónk - akinek tanulmányi szerződése szerint le kell dolgoznia a távol töltött időt - vitatja, hogy a munkáltató ledolgoztathatja a tanulmányi távolléteket. A Kttv. 81. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata szerint: "A kormánytisztviselő köteles ledolgozni a tanulmányi célú mentesítés időtartamát, kivéve ha tanulmányi szerződés alapján vesz részt a képzésben." Dolgozónk szerint az idézett rendelkezés azt jelenti, hogy annak a közszolgálati tisztviselőnek, akinek tanulmányi szerződése van, nem lehet előírni a tanulmányi célú mentesítés időtartamának ledolgozását.
Részlet a válaszból: […]terhelő támogatás mértéke és a munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kötelezően letöltendő időtartam, rendezheti a felek között felmerülő egyéb kérdéseket. A tanulmányi szerződésben foglaltak nem lehetnek ellentétesek jogszabály, így a Kttv. rendelkezéseivel sem. Jelen esetben megállapítható, hogy a felek a tanulmányi szerződésben a tanulmányi célú mentesítés ledolgozására vonatkozó szerződéses kikötést a Kttv. 81. §-ának (1) bekezdésével ellentétesen állapították meg, hiszen e rendelkezés alapján valóban nincs ledolgozási kötelezettsége annak a kormánytisztviselőnek,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. március 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2568

9. találat: Közalkalmazotti tanács volt elnökét megillető védelem terjedelme

Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?
Részlet a válaszból: […]feltéve ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte [Mt. 260. § (3) bek.]. A jogszabály tehát nem tesz különbséget aközött, hogy a közalkalmazotti tanács elnökének milyen módon szűnt meg a megbízatása, hogy lemondott, visszahívták vagy lejárt-e a mandátuma. Ennek megfelelően a védelem is minden esetben megilleti a tisztség megszűnését követő hat hónapig, amennyiben a tisztséget legalább tizenkét hónapon át betöltötte. Ugyanakkor csak a felmentéssel történő közalkalmazottijogviszony-megszüntetés esetén áll felmondási védelem alatt a volt elnök. Ha a munkáltató más jogcímen szeretné megszüntetni a jogviszonyt - például rendkívüli felmentéssel -, akkor a védelem nem illeti meg a közalkalmazotti tanács korábbi elnökét [Mt. 260. § (3) bek.].A védelem felmentés esetén sem abszolút érvényű. Abban az esetben ugyanis, ha a közalkalmazotti tanács egyetért a felmentéssel, akkor a munkáltató akár az elnöki tisztség fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő hat hónapon belül is jogszerűen felmentheti a közalkalmazottat [Mt. 260. § (3) bek.], feltéve hogy a felmentésnek a Kjt.-ben meghatározott indoka egyébként fennáll [Kjt. 27. § (2) bek.,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2363

10. találat: Jogutódlás és illetménykiegészítés változása

Kérdés: Április 1-jétől a munkáltatóm feladatai átkerültek a kormányhivatalhoz, velük együtt én is. Megkaptam a kinevezésemet, s abban kevesebb illetmény szerepel, mint amennyiben korábban részesültem. Ennek oka az, hogy az illetménykiegészítésem 50%-ról 35%-ra csökkent. Mit tehetek ez ellen? Ugyanakkor április hónapra továbbra is a régi illetményt számfejtették, utólagosan érvényesíthetik-e velem szemben az új illetményt? Tudtommal időközben változott az erre vonatkozó törvényi szabályozás.
Részlet a válaszból: […]kivételeket fogalmaz meg - többek között - a Kttv. 58. §-a, amely 2015. április 15-ével változott a Kttvm. alapján. A korábbi törvényszöveg értelmében nem kellett a kormánytisztviselő beleegyezése, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony, a feladatkör, a munkavégzés helye szerinti település és az illetmény megváltozása nélkül, de ide nem értve a 134. § alapján járó illetménykiegészítés megváltozását - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolta a kinevezés módosítását. 2015. április 15-től akkor nem kell kérni a beleegyezést, ha - a kormányzati szolgálati jogviszony és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül - az államigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás indokolja a kinevezés módosítását. Mind a régi, mind az új törvényszöveg azonosan szabályozza azt, hogy az illetménykiegészítés törvényen alapuló megváltozásához nem kell a kormánytisztviselő hozzájárulását kérni. Ha a kormánytisztviselőnek ez nem kedvező, akkor a kinevezés közlését követő négy napon belül kérheti felmentését, de csak abban az esetben, ha a csökkentés mértéke eléri a korábbi illetménye 20%-át [Kttv. 58. § (6) bekezdés a) pontja].Az április hónapra számfejtett korábbi illetmény miatti többlet a fentiek alapján jogalap nélkül kifizetett illetménynek minősül. A Kttv. 149. §-ának (7) bekezdése szerint a jogalap nélküli illetmény munkáltató általi visszakövetelésére általában a kifizetést követő hatvanadik napig van lehetőség. Ugyanakkor a jogalap nélkül kifizetett illetmény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2344
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 42 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést