Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott közös megegyezés megtámadása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Közös megegyezés - korlátok a tévedés miatti megtámadáshoz

Kérdés: Munkaviszonyom megszüntetésre került közös megegyezéssel. A megállapodás értelmében csak kilenc hónap elteltével szűnik meg. Ez aránytalanul sok idő, amit kizárólag azért írtam alá, mert a munkáltatóm azt mondta, hogy ennyi ideig szüksége van még rám. Három hónap telt el azóta. Már az első hetek óta gyakorlatilag világossá vált számomra, hogy csak a munkaköröm egy részét használja ki (főleg a munkakörnek - eddig is egy jelentős részét képező - adminisztratív feladatokat kell elvégeznem). Ha ezt tudom, nem írtam volna alá. Mit tehetnék, megtámadhatom a megállapodást erre hivatkozva?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló köteles a munkáltató utasításai szerint végezni a munkáját. Ebből a szempontból különös jelentősége van annak, hogy a munkakörbe egyébként milyen feladatok tartoznak. Amint írja, jelenleg főként a munkakörébe tartozó egyes adminisztratív feladatokat kell elvégeznie, melyek korábban is a munkakörének egy jelentős részét töltötték ki. Noha az eset összes körülménye alapján lehet csak állást foglalni erről a kérdésről, úgy tűnik, hogy ez önmagában még nem jelenti a munkakör kiüresítését. Más lenne a helyzet azonban akkor, ha a munkakörébe túlnyomórészt például alkotó szellemi, kutatói tevékenységek tartoznának, és ezeket egyáltalán nem végezhetné, és csak a kiegészítő feladatok elvégzésére kötelezné a munkáltató, vagy egyáltalán nem látná el munkával. Ez utóbbi esetekben a munkaviszony akár azonnali hatályú felmondással is megszüntethető lenne az Ön részéről, hiszen ilyenkor a munkáltató szándékos és jelentős mértékben szegi meg a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét, a foglalkoztatási kötelezettséget [Mt. 78. § (1) bek.].Ami a megtámadást illeti, arra nagy valószínűséggel nincs már lehetősége. A megállapodás többek között akkor támadható meg, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megtévesztés hatására kötött megállapodást az támadhatja meg, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Lényeges körülményre abban az esetben vonatkozik a tévedés, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést [Mt. 28. § (1) és (3) bek.]. A munkáltató egyfelől azt állította, hogy kilenc hónapig szüksége van a munkájára,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3774

2. találat: Közös megegyezés - a foglalkoztató nyomására

Kérdés: A foglalkoztató nyomására közös megegyezéssel szűnt meg a munkaviszonyom. A kifizetés csak a havi fix bérrel, nem a jövedelem alapján történt, noha a jövedelmem kétszerese volt az alapbéremnek. Mit tehetek?
Részlet a válaszból: […]járó távolléti díj, illetve végkielégítés-fizetés sem. Az, hogy az Ön jövedelme kétszerese volt az alapbérének, több okból is előfordulhatott (pl. jövedelme fennmaradó részét jutalék formájában kapta, munkabére egy részét "feketén" fizették). A különbözetre irányuló követelés - ha a közös megegyezéskor arról állapodott meg a munkáltatójával, hogy ez nem képezi alapját az Önt megillető díjazásnak - minden valószínűség szerint nem érvényesíthető. A közös megegyezést csak legfeljebb 30 napon belül, és kizárólag ún. akarathibára (tévedésre, a munkáltató általi megtévesztésére vagy jogellenes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3154

3. találat: Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés - az "aláírás" visszavonása

Kérdés: Nagyon sikeres 3 évet és 2 hónapot töltöttem egy cégnél területi képviselőként. Megnőtt az eladásunk, részben a befektetett munkám által. 2016. június 9-én reggel fölhívott a főnököm, hogy 15 órára menjek be a cég központjába, majd közölték velem, hogy azonnali hatállyal felmondanak, mert a többi kollégám nem szeretne velem együtt dolgozni, mivel elviselhetetlen a modorom. Nagyon megdöbbentem. Majd megkérdezték, hogy melyik típusú megszüntetést választom, a közös megegyezést, vagy az azonnali hatályú felmondást, amit ők nem javasolnak. Én a közös megegyezést választottam, és alá is íratták velem. Le kellett azonnal adnom a munkaeszközeimet, autót stb. A történteket átgondolva, arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól döntöttem. Az a kérdésem, hogy a közös megegyezést vissza tudom-e vonni, ha igen, milyen módon? A kilépőpapírokat nekem kell átvennem?
Részlet a válaszból: […]a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést [Mt. 28. § (1) bek.]. Viszont nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette, vagy a tévedés kockázatát vállalta [Mt. 28. § (2) bek.]. A fentieken túl a megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja az is, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart [Mt. 28. § (3) bek.]; illetve az is, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére [Mt. 28. § (4) bek.].Mindebből megállapítható, a közös megegyezés sikeres megtámadására csak akkor van lehetőség, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés esete állt fenn. A kérdésben leírtak alapján esetünkben ilyen nem történt. Nem minősül ugyanis jogellenes fenyegetésnek, ha a munkáltató az azonnali hatályú felmondás helyett felajánlja a közös megegyezés lehetőségét. Amennyiben valamely, a kérdésében nem szereplő körülmény folytán mégis fennállna valamely megtámadási ok, arra akkor is ügyelni kell, hogy a megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható [Mt. 28. § (7) bek.]. A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot ezen határidőn belül írásban kell a munkaadóval közölni [Mt. 28. § (8) bek.].A kilépőpapírokkal a munkáltatónak kell "elszámolnia" a munkavállaló részére. Közös megegyezés esetén legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2684

4. találat: Közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Számításaim szerint 2014. augusztus 15-én megszereztem a negyvenéves szolgálati időt, így megállapodtam a munkáltatómmal, hogy közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyom, hogy nyugdíjba mehessek. A nyugdíjfolyósító azonban arról tájékoztatott, hogy nincs meg a szükséges szolgálati időm, mert három gyerme­kemmel összesen kilenc évig voltam otthon, és így csak 31 évet dolgoztam ténylegesen. A határozatot megfellebbeztem, hiszen tudomásom szerint a negyven évbe a TGYÁS, a GYED és a GYES időtartama is beszámít. Viszont addig sem akartam ellátatlanul maradni, ezért megkerestem a korábbi munkáltatómat, hogy létesítsünk ismét munkaviszonyt. A munkáltatóm azonban nem hajlandó visszavenni. Tudni szeretném, hogy ha mégsem vagyok jogosult nyugdíjra, akkor rá tudom-e kényszeríteni a munkáltatót, hogy visszavegyen, hiszen ebben az esetben tévedtem, amikor azt hittem, hogy megvan a szükséges szolgálati időm.
Részlet a válaszból: […]határozatot hozott a nyugdíjfolyósító szerv. A törvény ugyanis azt is rögzíti, hogy az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet [Tny. 18. § (2c) bek.]. Tehát nem csupán annak a feltételnek kell teljesülnie, hogy a negyvenéves szolgálati idővel rendelkezzen az érintett női munkavállaló, hanem annak is, hogy ebből legalább harminckét évnek tényleges keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonynak kell lennie. A TGYÁS, a GYES és a GYED időtartama azonban nem tekinthető ilyennek.Annak érdekében, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjában ne álljon fenn biztosítási jogviszony, a munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntette [Mt. 64. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató utólag semmivel nem kényszeríthető arra, hogy egy korábbi munkavállalójával ismét munkaviszonyt létesítsen, hiszen ahhoz a felek egybehangzó akaratára van szükség. A munkaviszony helyreállításának ugyanakkor módja lehet, ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését vagy erre irányuló saját jognyilatkozatát sikerrel támadja meg [Mt. 83. § (1) bek. e) pont]. A megállapodás azonban csak a törvényben meghatározott indokokkal támadható meg eredményesen, amennyiben azonban a megtámadás sikeres, akkor a megállapodás érvénytelen [Mt. 28. § (9) bek.].A megállapodás megtámadható többek között, ha a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2096

5. találat: Közös megegyezés - évekkel későbbi munkaviszony-megszűnéssel

Kérdés: Határozatlan időre kötött munkaszerződéssel dolgozom egy kft.-nél. 2012 októberében munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, hogy 2014. szeptember 30-án közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat. Akkor ezt aláírtam, mert féltem, hogy elveszítem az állásomat. El is feledkeztem a dologról. Hideg zuhanyként ért, hogy a munkáltatóm közölte, lejárt a munkaviszonyom, felmondási pénz és végkielégítés nem jár nekem. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszból: […]arra, hogy végkielégítést vagy felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó távolléti díjat fizessen a dolgozó részére.A megállapodást 2012-ben mindkét fél aláírta. Azt a körülményt, hogy a munkavállaló azért egyezett bele a változtatásba, mert félt állása elveszítésétől, a jog csak akkor értékeli, ha a munkavállaló akarathibára (tévedésre, fenyegetésre, kényszerítésre) hivatkozással megtámadta volna jognyilatkozatát a bíróság előtt (Mt. 28. §). A megtámadás határideje 30 nap, amely a kényszerhelyzet megszűnésétől vagy a tévedés felismerésétől kezdődik; 6 hónapon túl azonban nincs helye a megtámadásnak. Ez a határidő jelen esetben eltelt. Ettől függetlenül, az állás elvesztésétől való félelem csak akkor képezhette volna a megtámadás alapját, ha az a munkáltatónak a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2085

6. találat: Felmondás visszamenőleges ledátumozása

Kérdés: A munkáltatóm visszamenőlegesen akarja kitölteni a felmondási dátumot. Mit tehetek ilyen esetben, illetve mik lesznek a következményei egy ilyen munkáltatói intézkedésnek?
Részlet a válaszból: […]közlésnek megfelelően számított időpontban szűnik meg. Amennyiben a munkáltató önként nem hajlandó ennek megfelelően eljárni, akkor a munkavállaló perben érvényesítheti jogos igényét a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi bíróságnál. Abban az esetben pedig, ha a munkáltató esetlegesen egy közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetést tartalmazó visszadátumozott megállapodást szeretne Önnel aláíratni, mindenképpen azt javasoljuk, hogy ne írja alá a megállapodást, mert a későbbiekben azt csak akkor tudja sikeresen megtámadni, ha bizonyítja, hogy a megállapodás aláírásakor megtévesztették, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, vagy az aláírásakor téves feltevésben volt [Mt. 7. § (2) bek.]. A 2012. július 1-jén hatályba lépett új Mt. értelmében a megállapodás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1375

7. találat: Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés megtámadása

Kérdés: Egy munkavállaló 2011. október 24-én elhelyezkedett egy cégnél postázó munkakörben. 2012. január 13-ig éjszakai műszakban dolgozott, amikor is a hazafelé vezető úton elesett és kificamodott a válla. A munkáltató elismerte, hogy munkahelyi balesetet szenvedett. Ezek után a munkavállaló heti három alkalommal járt gyógytornászhoz és kontrollra. Március 26-án a háziorvos megszüntette a táppénzt. A munkáltató kérte, hogy másnap reggel menjen be a munkahelyére. Ekkor közölte, hogy az éjszakai állást időközben betöltötte más, nappal viszont nem biztos, hogy tudja foglalkoztatni. Egy nappal később a munkáltató "közös megegyezéssel" elbocsátotta, bár felajánlotta neki az éjszakai műszak lehetőségét, annak ellenére, hogy előző nap erre még nem látott lehetőséget. Érezhető, azzal volt a baj, hogy túl sokáig tartózkodott betegállományban. Lehet-e, illetve érdemes-e pert indítani a munkáltatóval szemben?
Részlet a válaszból: […]tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, illetve ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vették rá, illetve az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik, hat hónap elteltével azonban a megtámadás joga nem gyakorolható. A megtámadást ezen határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. Ezt követően az eljárásra a munkaügyi jogvita intézésének szabályai az irányadók [Mt. 7. § (1)-(4) bek.]. Amennyiben a munkavállaló is aláírta a közös megegyezést, a fenti körülmények fennállásának valamelyikét kell bizonyítania ahhoz, hogy egy esetleges munkaügyi perben eredményesen meg tudja támadni a megállapodást. Azt azonban kiemeljük, hogy ha a megtámadáshoz szükséges körülmények[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1314

8. találat: Közös megegyezéses megszüntetés - megtámadás a megállapodás után

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszból: […]megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy a megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. [Mt. 7. § (1)-(3) bek.]. Ebből következően, a munkavállaló a fenti határidőben megtévesztésre hivatkozással megtámadhatja keresettel az általa is elfogadott és aláírt közös megegyezést. Ugyanakkor kiemelendő: az Mt. 8. § (2) bekezdése alapján a munkavállaló munkabérének és személyiségének védelmét biztosító jogairól előre nem mondhat le, sem előzetesen olyan megállapodást nem köthet, amely e jogokat az ő hátrányára csorbítja. Ennek értelmében pedig hiába írta alá a munkavállaló a közös megegyezést, mely azt is tartalmazta, hogy további követelése nincs a munkáltató irányába, mégis alappal támaszthat igényt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1088