6 talált cikk a közúti áruszállítás kifejezésre

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre közúti árufuvarozás, tehergépkocsi-vezetőink jellemzően EU-tagállamokon belül mozognak, kabotázs és cross-trade munkákat végeznek, melyek a kiküldetési irányelv hatálya alá tartoznak. Szeretnénk megfelelni a kiküldetési irányelvnek, de azt látjuk, hogy nincs egységes gyakorlat, tagállamonként eltérő a szabályozás. Az alábbi kérdésekre szeretnénk munkajogi szakértői választ kapni. Milyen magyar bérelemek használhatók az adott EU-s ország minimálbér-megfizetésére? A nálunk (Magyarországon) alkalmazott sofőrbérelemek közül pontosan melyek vehetők figyelembe a minimálbér elszámolásához (alapbér, túlóraátalány, minőségi prémium, teljesítményalapú bérelemek, napidíj)? A külföldi napidíj hány százaléka számítható be bérként? Tagállamonként mi az erre vonatkozó összeghatár? Mely bérelemek azok, amelyek egyáltalán nem vehetők figyelembe? Mit kell érteni a tagállamokban maximális munkaidő és minimális pihenőidő alatt? Milyen speciális nemzeti munkaidő-beosztási szabályoknak kell megfelelni? Mit jelent az egyes tagállamokban a minimális éves fizetett szabadság? Hogyan kell ezt biztosítani? Ledolgozott munkaóra alapján kell arányosítani? Alkalmazható-e a küldő ország szabálya, ha az kedvezőbb a fogadó országnál? Ha több EU-s országban dolgozik a sofőr egy adott hónapon belül, hogyan kell arányosítani a minimálbérhez figyelembe vehető bérelemeket? Az arányosítás alapja az összes ledolgozott munkaóra vagy a havi kötelező munkaidő (pl. 21 napos hónap esetén 168 óra)? Vagy van más EU-s mutató?

Kérdés: Nemzetközi áruszállításban részt vevő sofőr részére a 96/71/EK irányelv (posting irányelv) alapján történő külföldi minimálbérre történő kiegészítéssel kapcsolatban kérdeznénk. Az egyes EU-tagállamok vonatkozásában létezik-e egy egységes lista, ahol megtalálható, hogy az egyes tagállamokban mekkora összegű a minimálbér, illetve, hogy a sofőrök bérét erre a minimálbérre ki kell-e egészíteni? Az EU-s minimálbérre történő kiegészítés devizában meghatározott összegét milyen árfolyamon kell forintra átszámítani?

Kérdés: Áruszállító cég naponta romlandó élelmiszert szállít közúton. A megrendelő érdekének megfelelően a fuvar éjfél után indul, és a tehergépkocsi vezetője 00.00-04.00 között vezet, az "időkapu" miatt. Ezen esetekben a napi vezetési idő nem haladhatja meg a 10 órát, de egy tájékoztató szerint a dolgozó munkaszerződésében foglaltak alapján el lehet térni a napi 10 órás korláttól, tekintettel az élelmiszer szállítására. Mit kell tartalmaznia a dolgozó szerződésének, ha a kapott információ megfelel a hatályos közúti áruszállítási előírásoknak?

Kérdés: Cégünk tevékenysége közúti áruszállítás. Telephellyel rendelkezünk Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet az átpakolás után gépjárművezetőink "leterítenek". A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a Hajdú-Bihar megyei telephelyünkre, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. Az Szja-tv. alapján a két telephely közötti utazás véleményem szerint kiküldetésnek tekintendő, melynek költségét kiküldetési rendelvény alapján fizeti ki cégünk a gépjárművét használó munkavállalónak, valamint minden munkavállaló megkapja az 500 forint napidíjat. A gépjárművezetők munkaszerződésében a Kt.-vel egyezően a munkahely változóként van megjelölve. Az Mt. szerinti kiküldetés szerintem nem értelmezhető, mivel nem munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzésről van szó, de a munkába járás kritériumának sem felel meg, mivel nem a lakó- vagy tartózkodási helyről indul az utazás. Munkaügyi szempontból kiküldetésnek minősül-e a két telephely közötti utazás, beleszámít-e a munkaidőbe, milyen térítés jár ezen időre, vonatkozik-e rá az évi 44 munkanap korlátozás?

Kérdés: A munkáltató fuvarozással foglalkozik. Kötelező-e a sofőröket munkaidőkeretben foglalkoztatni, vagy szabályos, ha a ténylegesen ledolgozott órájukat számolják el minden hónapban?

Kérdés: A tizenkét óra munkaidőből azokat az időszakokat nem fizeti ki a munkáltató, amelyeket a munkavállalók rakodással töltenek. Helyes ez? Szabályozva van, hogy mennyi munkára mennyi embert kell alkalmazni?