Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

19 találat a megadott közalkalmazotti jogviszony átalakulása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Önkormányzati egészségügyi szolgáltató - az intézményvezető jogviszonya

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony kapcsán az alábbi kérdések merültek fel önkormányzatunknál. Van egy önkormányzati fenntartású egészségügyi központunk (ez idáig) közalkalmazottakkal, ahol alapellátást nyújtanak (1 háziorvos, 2 nyugdíj mellett személyesen közreműködő háziorvos, 2 védőnő, 5 asszisztens), illetve a kistérség ügyeleti ellátását szervezik. Vezetője a képviselő-testület által 5 évre kinevezett közalkalmazott háziorvos, akinek a szolgálati jogviszonya 2021. március 1-jén átalakult egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, vezetői megbízása 2025-ig szól. A NEAK tájékoztatása szerint alapellátási szinten intézményvezetőt nem finanszíroznak. Álláspontunk szerint azonban egy intézmény (költségvetési szerv) nem maradhat vezető nélkül, a veszélyhelyzet alatt az intézményt átszervezni nem lehet. Ki lehet akkor az intézmény (költségvetési szerv) vezetője? Maradhat a mostani vezető egészségügyi szolgálati jogviszonnyal vezető? Külön engedéllyel (jelenleg a fenntartó képviselő-testület helyett a polgármester engedélyével) maradhat a mostani vezető? Jelenleg az egyik védőnő a vezető helyettese. Maradhat vezetőhelyettes külön engedéllyel? Az ő vezetői besorolására milyen jogszabály lesz irányadó? Ugyanez az intézmény szervezi a térség ügyeleti ellátását. Az intézményvezető háziorvos az ügyeletben továbbra is részt vehet személyes közreműködőként? Ez a fenntartó képviselő-testület (jelenleg polgármester) külön engedélyhez kötött? Mint önként vállalt többletmunka miatt pluszdíjazás illeti meg? Ha igen, milyen mértékű? Az ő esetében ki határozza meg a mértékét? (Jelenleg a polgármester gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat.)
Részlet a válaszból: […]Korm. rendelet 5/A. §). Az Ebtv. alapján a háziorvosi ellátás nem vonható ebbe a körbe, ezért itt külső engedélyeztetésre nincs szükség (Ebtv. 11. §, 13. §). Az 528/2020. Korm. rendelet előírja, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. A megbízás visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges (pl. nincs ilyen korábbi munkakör), a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani. Amennyiben a visszavonás után az eredeti, illetve a felajánlott munkakörben való foglalkoztatáshoz a volt vezető nem járul hozzá, az egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnik, az érintettet pedig végkielégítés illeti meg (528/2020. Korm. rendelet 10. §).A meglehetősen ellentmondásos szövegezésből álláspontunk szerint az következik, hogy a vezető munkaszerződésében a vezetői megbízás valójában munkakört jelent, amely mellett nem kell szakmai (beosztotti) munkakört is megjelölni. Ami a vezető ügyeleti tevékenységét illeti, az Eszjtv. szerint, az egészségügyi szolgáltató vezetője gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat, azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít [Eszjtv. 4. § (10) bek.] Ez alapján a szolgáltató első számú vezetője 2021. március 1-jétől kizárólag a vezetői feladatait[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4119

2. találat: Jogviszony-átalakulás vegyes tevékenységű egészségügyi szolgáltatónál

Kérdés: A szóban forgó költségvetési szerv önkormányzati fenntartású, alaptevékenysége körében biztosítja működési területén az egészségügyi alapellátást, továbbá ellátja az önkormányzat fenntartásában lévő (többek között: kulturális, muzeális területhez tartozó) intézmények pénzügyi, gazdasági és adminisztrációs feladatait (368/2011. Korm. rendelet). A szóban forgó költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatói működési engedéllyel rendelkezik.
1. Jól értelmezzük, hogy a költségvetési szerv vezetőjének bérezésére az Eszjtv. 8. §-a (3) bekezdésének második mondata vonatkozik, azaz az illetményét legalább az Eszjtv. 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani, függetlenül attól, hogy a költségvetési szerv vezetője nem egészségügyi főiskolai/egyetemi végzettséggel rendelkezik?
2. A költségvetési szerven belül - a szerv tevékenységét figyelembe véve - vannak olyan alkalmazottak, akik például a kulturális intézmények pénzügyi, gazdasági feladatait látják el. Ha a szóban forgó költségvetési szerv tevékenységét nézzük, akkor ők az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeknek tekinthetők. Ily módon az ő jogviszonyuk is átalakul egészségügyi szolgálati jogviszonnyá, tekintettel arra, hogy a munkáltatójuk (az egészségügyi szolgáltató költségvetési szerv) az Eszjtv. hatálya alá tartozik?
Részlet a válaszból: […][Eszjtv. 8. § (3) bek.]. Helyes tehát a kérdés szerinti álláspont, amely szerint az egészségügyi szolgáltató vezetőjét a végzettségétől függetlenül, alanyi jogon megilleti az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetmény. A második kérdést illetően, az Eszjtv. szerint, az állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál általános szabály szerint csak egészségügyi szolgálati jogviszony keretében lehet egészségügyi tevékenységet és az egészségügyi szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítására irányuló tevékenységet végezni [Eszjtv. 1. § (4) bek.]. A kérdésben szereplő egészségügyi szolgáltató azonban nemcsak egészségügyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4113

3. találat: Felmentési idő alatt - közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményünkben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakul át. Két fő közalkalmazott december hónapban bejelentette, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíja miatt kérik jogviszonyuk megszüntetését. Az egyik dolgozó 2021. augusztus 15-én, míg a másik 2021. szeptember 1-jén vonulna nyugdíjas állományba. A jogviszony átalakulása miatt mekkora mértékű felmentési idő illeti meg a dolgozóinkat?
Részlet a válaszból: […]decemberében terjesztették elő, amikor jogállásukra még a Kjt. volt alkalmazandó. Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott jogviszonya ugyanis csak 2021. március 1-jén alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá [530/2020. Korm. rendelet 1. § (2) bek.]. Az átmeneti szabályok eltérő rendelkezése hiányában, a jogviszony megszüntetése a kérdés szerinti esetben a jognyilatkozat megtételekor hatályos szabályok alapján történik. Tehát, mindkét közalkalmazott esetében saját kérelmükre, a munkáltató felmentésével ér véget a jogviszony, a Kjt. szabályai szerint. Felmentési idejüket is a Kjt. 33.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4074

4. találat: Egészségügyi alkalmazott nyugdíjba vonulása

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. 2021. március 1-jétől közalkalmazotti jogviszonyból egészségügyi szolgálati jogviszonyba kerülünk. Egyik közalkalmazottunk 2021. március 4-én éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Milyen lehetősége van a munkavállalónknak jogviszonya megszüntetésére a nyugdíjba vonulás miatt (közalkalmazottként, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyosként)?
Részlet a válaszból: […]nyilatkozatát írásba foglalva közli a munkáltatóval, és a felmondási (illetve lemondási) időt még jogviszonyban tölti. Ez utóbbi a közalkalmazotti jogviszonyban két hónap, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban pedig 30 nap (Mt. 69. §, Kjt. 28. §). A felmondás/lemondás közlését célszerű úgy időzíteni, hogy az alkalmazott a felmondási/lemondási idő lejártát követő napon már igénybe tudja venni a nyugellátást.A másik megoldás, hogy a felek a nyugdíjba vonulás előtt közös megegyezéssel zárják le a jogviszonyt. Ez egyaránt lehetséges a közalkalmazotti és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban is [Mt. 64. § (1) bek. a) pont, Kjt. 25. § (2) bek a) pont]. A közös megegyezés előnye, hogy ilyenkor a megszüntetés körülményeit a felek szabadon állapíthatják meg. Így a még letöltendő idő hossza, vagy az alkalmazottat megillető járandóságok is közös megegyezéssel határozhatóak meg, mégpedig a törvényben a munkáltatói felmentés, felmondás esetére előírtakhoz képest akár magasabb, akár alacsonyabb összegben. Közös megegyezéssel a jogviszony megszűnése pontosan hozzáigazítható a korhatárbetöltés napjához, így a megszűnés másnapján már ellátást kaphat az alkalmazott.Fontos, hogy önmagában a közelgő nyugdíjazás nem lehet ok arra, hogy a munkáltató egyoldalúan (felmondással, illetve felmentéssel) szüntesse meg a jogviszonyt, hiszen ez diszkriminatív lenne (Mt. 12. §). Ugyanakkor, ha az alkalmazott már nyugdíjasnak minősül [betölti a nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik is a szükséges szolgálati idővel, lásd Mt. 294. § (1) bek. g) pont], a munkáltató nem köteles megindokolni a felmondását, illetve a közalkalmazott esetén önmagában a nyugdíjasnak minősülés a felmentés indoka lehet [Mt. 66. § (9) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pont]. Ebben az esetben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4064

5. találat: Közalkalmazotti jogviszony átalakulása egészségügyi szolgálati jogviszonnyá

Kérdés: Intézményünknek a városi humánsegítő és szociális szolgálat a fő tevékenysége az alapító okiratban foglaltak szerint. A költségvetési szerv fő tevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma: 873000; szakágazat megnevezése: Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. "A költségvetési szerv alaptevékenysége: a városi humánsegítő és szociális szolgálat otthoni egészségügyi szakellátást végez, egészségügyi laboratóriumi szolgáltatásokat biztosít. Család- és nővédelmi egészségügyi gondozást, a fiatalokra figyelemmel ifjúság-egészségügyi gondozást biztosít. Az idősek védelme, segítése érdekében házi segítségnyújtást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást működtet, valamint időskorúak és demens betegek tartós bentlakásos ellátását, az idősek nappali ellátását biztosítja. A családok segítése érdekében család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújt, valamint gondoskodik a gyermekek bölcsődében történő ellátásáról, a gyermekek átmeneti ellátásáról. Biztosítja a rászorulók részére az intézményi étkeztetést. Segítséget nyújt fogyatékos személyek részére, illetve városgazdálkodási egyéb feladatokat lát el."
Az egészségügyi szolgáltatásként diagnosztikai kislabort és védőnői szolgálatot, valamint otthoni szakápolást működtetünk, melyekre rendelkezünk működési engedéllyel és NEAK finanszírozási szerződéssel, emiatt egészségügyi szolgáltatók (is) vagyunk. Intézményünk integrált szervezeti formában működő szociális intézmény, nem szerepel a 256/2013. Korm. rendelet 2. sz. mellékletében, így a laborban dolgozó 2 fő közalkalmazott nem jogosult az egészségügyi bértábla szerinti bérezésre. Ezt figyelembe véve nem minősül egészségügyi dolgozónak, viszont egészségügyi tevékenységet végez. A laborban megbízási szerződéssel foglalkoztatunk orvost. A védőnők természetesen megkapják a 256/2013. Korm. rendeletben foglalt védőnői bértábla szerinti bért. Az iskolaorvost szintén megbízással foglalkoztatjuk, nem főállásban. Az otthoni szakápolásban megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk a szakápolókat és a gyógytornászt. A kollégák az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál nyilvántartásban vannak. Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv vagyunk, fenntartónk a város önkormányzata. Alaptevékenységét figyelembe véve szociális intézmény, melyhez integrálták az egészségügyi feladatokat, amikor 2017 körül megszűnt a városi egészségügyi központ. Az intézményünkben foglalkoztatott védőnőkre és a laborasszisztensekre vonatkozik-e az Eszjtv.?
Részlet a válaszból: […]megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul,- ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segéd­eszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővé tételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő -, külön jogszabály szerinti tevékenységeket is.Az Eszjtv. 16. §-ának a) pontja szerint egészségügyi tevékenység: az Eütv. 3. §-ának y) pontjában meghatározott tevékenység. A hivatkozott Eütv. 3. §-ának y) pontja a következőket tartalmazza: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden tevékenység, kivéve azon tevékenységeket, amelyek végzéséhez nem szükséges egészségügyi szakképesítés vagy egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy szakmai felügyelete. A Kjt. 85. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint az egészségügyi feladatokat ellátó költségvetési intézménynél dolgozó, illetve más költségvetési szervnél ilyen tevékenységet folytató közalkalmazottak képzettségi követelményeit a Kjt. egészségügyi ágazatra vonatkozó végrehajtási rendelete határozza meg. Ebből következően a szociális intézménynél egészségügyi tevékenységet folytató közalkalmazottak képzettségi feltételeire is a 356/2008. Korm. rendelet vonatkozik. E rendelet 1. melléklet 1/A. pontja a "Felső-, közép- és alsófokú szak/szakmai képesítést igénylő munkakörök" között szabályozza a védőnő és az asszisztensek képzettségi követelményeit is, ezek tehát egészségügyi szakképesítéshez kötött munkakörök.Amint a kérdésben is szerepel, szociális[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4063

6. találat: Lemondás és a közintézmény megszűnése

Kérdés: A Kjt. 25/A. §-a (7) bekezdésének b) pontja alapján az egyik önkormányzati intézményünket 2020. szeptember 30. napjával megszüntettük, és az intézmény által ellátott közfeladatot az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság vette át közfeladat-ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel. Ebben az esetben az intézményben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. szeptember 30. napjával megszűnt, a megszüntetést követő nappal az új munkáltatónál pedig munkaviszony létesült. A Kjt. 25/A. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az átadó és átvevő munkáltató az átadást megelőző 30 nappal korábban - azaz 2020. augusztus 31-e előtt - a közalkalmazottak részére a szükséges tájékoztatást írásban megadta, az érintettek a munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot megkapták. Ezt követően az intézmény három közalkalmazottja 2020. szeptember 28. napján írásbeli kérelmet nyújtott be a munkáltatóhoz, és lemondással kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, valamint a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, tekintettel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. Az új munkáltatóval a munkaszerződést egyikőjük sem kötötte már meg. A Kjt. 28. §-a szerint a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt a közalkalmazott lemondással bármikor megszüntetheti, illetve a lemondási idő két hónap, és ezen időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A munkáltató megállapította, hogy az intézmény szeptember 30-án megszűnik, amiről a három személy is tudomással bírt, ezért részükre felmentési időt, illetve az erre az időszakra járó távolléti díjat nem állapította meg. A fentiek alapján szeptember 29-e után érvényesíthető lett volna-e a lemondási idő, illetve a lemondási időre járó távolléti díj?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatás, illetve az ezt követő tizenötödik nap előtt - a közalkalmazott által tett egyoldalú jognyilatkozat vagy a felek által megkötött megállapodás alapján ezen időpontokat követően szűnik meg, ám ez a szabály jelen esetben nem alkalmazható, mivel a közalkalmazottak az átadás előtt néhány nappal tettek a jogviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatot.A kérdés megválaszolása során ebből következően különös jelentősége van annak, hogy a közalkalmazottak 2020. szeptember 28. napján benyújtott írásbeli kérelme minek minősíthető. A tényállás szerint a három közalkalmazott "lemondással" kérte határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyának 2020. szeptember 29. napjával történő megszüntetését, ezen túlmenően kérték a kéthavi felmentési időre járó távolléti díj egy összegben történő kifizetését, figyelemmel arra, hogy az intézmény a következő napon megszűnik. A kérdésben leírtakból az tűnik ki, hogy a munkáltató a közalkalmazottak kérésének megfelelően járt el a jogviszony megszüntetését illetően, és szeptember 29. napjával a közalkalmazottak kérelme nyomán intézkedett a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan.A Kjt. 28. §-a alapján a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondási idő ugyan két hónap, a munkáltató azonban ezen időtartam egy részére vagy annak egészére mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Jelen esetben a közalkalmazottak kérése az volt, hogy a jogviszonyuk szeptember 29. napján szűnjék meg, amit a munkáltató teljesített. Kérdéses lehet, hogy a jogviszonyok megszüntetésének jogcíme lemondás vagy közös megegyezés, mivel a közalkalmazottak kérelmére lényegében nem csupán a lemondási idő letöltésének a megkövetelésétől tekintett el a munkáltató, hanem magától a lemondási idő alkalmazásától is. Erre tekintettel álláspontunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4032

7. találat: Szabadságmegváltás jogviszony-átalakuláskor

Kérdés: A Módtv. rendelkezése értelmében a kulturális intézményeknél a közalkalmazotti jogviszonyok átalakulása esetén 2020. október. 31. napjáig ki kell fizetni az időarányosan ki nem vett, "bent maradt" szabadságokat a közalkalmazottak részére. Az intézményvezetők és a munkavállalók között is vannak olyanok, akik többszöri felszólítás, figyelmeztetés ellenére sem vették ki a szabadságukat. Van-e joga a munkáltatónak arra, hogy nem fizeti ki az előző évről felhalmozott, áthozott szabadságokat, és csak az ez évre járó időarányos szabadságot fizeti ki október 31. napjáig?
Részlet a válaszból: […]Mt., mind a Kjt. alapján joga és egyben kötelessége is, hogy gondoskodjék arról, hogy a közalkalmazottak (munkavállalók) részére a törvényben foglaltak szerint - lehetőség szerint még a tárgyévben - kiadásra kerüljön az őket megillető szabadság. Ha ez elmarad, nem eredményezheti azt, hogy a tárgyévet megelőző évben esedékes szabadság "elvesszen". Mivel a szabadság kiadásának elmulasztása a munkáltatónak felróható, hiába szólították fel több ízben a közalkalmazottakat a szabadság kivételére, ez nem tekinthető elégségesnek: arra lett volna szükség, hogy megfelelő időben intézkedjenek a szabadság tényleges kiadásáról. A Módtv. rendelkezése egyértelmű: a foglalkoztatott számára a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4027

8. találat: Vezetőből vezető - közalkalmazotti jogviszonyból munkaviszonyba

Kérdés: A kulturális intézmény tagintézmény-vezetője "magasabb vezető állású munkavállalónak" minősül-e, lehet-e őt az Mt. 208. §-a alapján vezető állású munkavállalónak minősíteni? Amunkáltató művelődési központnak több telephelye van, és van egy tagintézménye. A telephelynek és a tagintézménynek nincs külön intézményi struktúrája, nincsenek külön alkalmazottai, szervezetileg a művelődési központ alá tartoznak. Atagintézmény-vezetőnek nincs kinevezési joga, munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik, ezeket csak a művelődési központ vezetője gyakorolhatja. A Módtv. szerinti átalakulással összefüggésben létesített munkaszerződésben lehet-e igazgatónak, vezetőnek minősíteni a tagintézmény vezetőjét, akinek vezetői jogosultsága igazából nincs, csak a munkakörének megnevezése a tagintézmény-vezető? Jelenleg a közalkalmazotti besorolása alapján vezetői pótlékban részesül, vezetői pótszabadság azonban nem illeti meg.
Részlet a válaszból: […]megtartja ebbéli minőségét. A kérdésből kitűnik, hogy a tagintézmény-vezető értelemszerűen nem a művelődési központ (azaz a munkáltató) vezetője. Abban az esetben lehet csak az Mt. 208. §-ának (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló, ha a munkáltató vezetőjének, azaz a művelődési központ vezetőjének a közvetlen irányítása alatt álló és - részben vagy egészben - helyettesítésére jogosított munkavállalónak minősül. Azt, hogy a tagintézmény-vezető az Önök esetében e két feltételnek egyaránt megfelel-e, a kérdésben foglaltak alapján egyértelműen eldönteni nem lehetséges.Megítélésünk szerint elviekben nem lenne akadálya annak, hogy a tagintézmény-vezetőre a munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő az Mt. 208. §-ának (2) bekezdése alapján (azaz ún. minősített vezető legyen). Megítélésünk szerint ebben az esetben ugyanis minden bizonnyal megvalósul az a törvényi feltétel, miszerint a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4026

9. találat: Kulturális intézmények - közalkalmazotti jogviszony-átalakulás

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartása alatt álló intézményekben (múzeum, könyvtár) dolgozó, önkormányzatunk dolgozójaként foglalkoztatott (közművelődési szakember munkakör) kulturális közalkalmazottunkra is vonatkozik a Módtv.? Eltérőek a vélemények a törvény értelmezésével kapcsolatban.
Részlet a válaszból: […]közalkalmazottai.A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a Kjt. hatálya az állami és helyi önkormányzati költségvetési szerveknél (mint munkáltatóknál), valamint a helyi önkormányzat (mint munkáltató) által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak jogviszonyára terjed ki. Vagyis van arra mód, hogy - külön önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény létesítése nélkül - közvetlenül az önkormányzattal álljanak közalkalmazotti jogviszonyban az önkormányzati közszolgáltatásokat - így közöttük akár a kulturális közszolgáltatásokat is - ellátó közalkalmazottak. Ennek elsősorban kistelepülések esetén van jelentősége. A rájuk vonatkozó eltérő szabályokat a Kjt. 83/A. §-a rendezi. Álláspontunk szerint egyértelmű, hogy éppen ez az eset az, amely nem felel meg a Módtv. 1. §-ának (1) bekezdésében írt feltételnek, vagyis az önálló intézményként történő feladatellátásnak. Így értelmezésünk szerint a közvetlenül az önkormányzattal jogviszonyban állókat nem érinti a munkaviszonnyá való átalakulás kötelezettsége.A feltett kérdésből viszont egy harmadik helyzetre lehet következtetni, nevezetesen arra, hogy az önkormányzatnak van külön önálló költségvetési intézményként működtetett, fenntartott könyvtára, múzeuma, de az ott dolgozók mégsem az intézménnyel mint munkáltatóval állnak közalkalmazotti jogviszonyban, hanem közvetlenül az önkormányzat foglalkoztatja őket. Ez a helyzet ellentmond a Kjt. 1. §-a (1) bekezdésének, mely szerint, ha az adott önkormányzatnak van az adott közfeladat ellátására létrehozott költségvetési szerve, akkor ezt a szervet kell a közalkalmazottak munkáltatójának tekinteni. Ha ez a helyzet, akkor ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4025

10. találat: Meggondolták - munkaviszony helyett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének lehetősége

Kérdés: Közalkalmazottaink hozzájárultak a Módtv. szerinti, Mt. hatálya alatti tovább-foglalkoztatásukhoz. A nők negyven év szolgálati idővel igénybe vehető, valamint az öregségi nyugdíjhoz szükséges feltételekkel rendelkeznek, eddig azonban nem kívántak vele élni. Mivel 2020. november 1. napjával a munkaviszony mellett "büntetlenül" igényelhetik a nyugdíjazást, a jogviszonyuk megszüntetését 2020. október 31. napjával kérnék. Így végkielégítést kapnának, 2020. november 1. után pedig a nyugdíj folyósítása mellett újra visszajönnének dolgozni. Jár-e így részükre a végkielégítés, mivel ők kérik a jogviszony megszüntetését? Módosíthatják-e a hozzájáruló nyilatkozatot, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, amely alapján jár-e részükre a végkielégítés? Mivel hozzájárultak a továbbfoglalkoztatáshoz, ez esetben nekik kell indítványozni a jogviszony megszüntetését felmentéssel vagy közös megegyezéssel? Melyen ellátásra lehetnek így jogosultak (felmentési idő, végkielégítés)?
Részlet a válaszból: […]kétségkívül ezekre október végéig még sor kerülhet).Megjegyzendő, hogy amennyiben a közalkalmazotti jogviszony a fenti visszavonásra tekintettel átalakulás nélkül, a törvény erejénél fogva megszűnik, a közalkalmazott a Módtv. 2. §-ának (6) bekezdése alapján általános szabály szerint a Kjt. 37. §-ának (2) és (4)-(6) bekezdései alkalmazásával megállapított végkielégítésre, határozott idejű jogviszony esetén pedig a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdésében meghatározott távolléti díjra válik jogosulttá. A Kjt. 37. §-a (2) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanakkor nem jár végkielégítés, ha legkésőbb a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének időpontjában a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bek. g) pont]. Mivel a kérdésben szereplő közalkalmazottak egy része az Mt. hivatkozott rendelkezése értelmében nyugdíjasnak minősül - hiszen megszerezték az öregségi nyugdíjra való jogosultságot (azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkeznek) [Mt. 294. § (1) bek. g) pont ga) alpont] -, ezért számukra nem jár végkielégítés még akkor sem, ha módosítják a hozzájáruló nyilatkozatukat, és ennek megfelelően a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszonyuk. Ez utóbbi arra az esetre is igaz, ha a közalkalmazotti jogviszonyuk esetleg bármely oknál fogva felmentéssel kerülne megszüntetésre a munkáltató részéről átalakulás hiányában.A közalkalmazottak másik csoportja a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek felel meg, azaz a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjára való jogosultsággal rendelkezik. Ők elviekben a továbbfoglalkoztatáshoz való hozzájárulásuk eredményes visszavonását illetően jogosultak lehetnek végkielégítésre, hiszen a közalkalmazotti jogviszony megszűnésére október 31-én az esetükben nem felmentéssel, hanem a törvény erejénél fogva kerül sor. Ennek megfelelően a Kjt. - végkielégítés kifizetését kizáró - 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja nem lesz irányadó, hiszen nem a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdésére való hivatkozással végrehajtott felmentésről van szó.Ha a hozzájáruló jognyilatkozat visszavonására sor kerül, a munkáltató a nyugdíjasnak minősülő és a nők negyvenéves jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíja feltételeivel rendelkező közalkalmazottakat ugyan felmentheti még október 31-ig[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4017
| 1 - 10 | 11 - 19 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést