75 talált cikk a kamat kifejezésre

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke igényelte az otthontámogatást, az egymillió forint támogatás kifizetésre került a számára. Több képviselő lemondását követően a képviselő-testület létszáma a szükséges létszám alá csökkent, ezért a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnt. A megszűnéssel egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnt. Az üres helyekre időközi választást kellett kiírni. Jelöltek hiányában azonban elmarad az időközi választás, így a nemzetiségi önkormányzat és ezzel együtt a képviselő megbízatása megszűnik 2026. július 5-én. Álláspontunk szerint a 361/2025. Korm. rendelet 13. § (6) bekezdése szerint 2026. július 5-ig a jogosult részére kifizetett támogatás jogszerűen jár, azonban a 2026. július 6-tól 2026. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozó támogatási összeg visszafizetendő. Jogértelmezésünk helytálló-e? A visszafizetési kötelezettség előírása milyen módon történik, és kamatfizetési kötelezettség a fenti esetben keletkezik-e?

Kérdés: A munkaügyi ellenőrzésünk során kiderült, hogy két közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kollégánk jubileumi jutalma nem lett elszámolva 2023-ban. Ezt szeretnénk pótolni. A jubileumi jutalom összegét a 2023-ban érvényben lévő garantált bérminimum (296.400 Ft) összegével kell számolnunk, vagy a most, 2026-ban aktuális garantált bérminimummal (373.200 Ft)?

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló óvodapedagógus jubileumi jutalomra való jogosultságával kapcsolatban szeretnénk állásfoglalást kérni. Egy óvodapedagógus a „nők 40” kedvezményes nyugdíj alapján 2022. szeptember 1. napjától nyugdíjasnak minősül, a Budapest Főváros Kormányhivatal Nyugdíjbiztosítási Főosztály határozata alapján a megállapított öregségi nyugdíj folyósításának kezdete 2022. szeptember 1. A kolléga nyugdíjazásakor nem szüntette meg a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyát, az intézményben 2012. augusztus 15-től 2026. február 28-ig folyamatos foglalkoztatotti jogviszonyban állt. A munkáltató kezdeményezésére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felmentéssel megszüntetésre került, a felmentési ideje 2025. július 1-jétől 2026. február 28-ig tartott, amely idő alatt a munkavégzési kötelezettség alól is mentesítve volt. A 40 éves jubileumi jutalomhoz beszámítható jogviszony kezdete 1987. július 26., így 2025. évben 38 év szolgálati idővel rendelkezik. A fentiek szerint a kolléga jogosult-e a 40 éves jubileumi jutalomra? Amennyiben igen, mivel jogviszonya 2026. február 28-án megszűnt, annak kifizetését milyen módon és milyen határidővel kell teljesíteni?

Kérdés: Önkormányzatunknál 2025. szeptember 8-tól közalkalmazotti jogviszonyban áll egy művelődésszervező. A próbaidő leteltekor közölte a munkáltató vele, hogy aktívabb érdeklődést, pontosságot, jobb kommunikációt kér tőle a partnerek és a munkáltató irányába, és ha ezen javítani tud, folytatja vele a közalkalmazotti jogviszonyt. A közalkalmazott szóbeli figyelmeztetésben részesült. Ezt követően az általa elkészített 2025. évi beszámolót és 2026. évi munkatervet a képviselő-testület számottevő hiányosságok (főleg az egyikből a másikba átmásolt szövegek és a lényegi tartalom hiánya) miatt nem fogadta el. Településünk legnagyobb rendezvényének szervezését sem kezdte el, mellyel jelentős időhátrányban vagyunk. Részéről nemtörődömség, hanyag magatartás tapasztalható. A képviselő-testület úgy döntött, mivel nem elfogadható ez a hozzáállás, támogatja a közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetését. Sajnos február végén munkájából hazafelé közúti balesetet szenvedett, mely miatt 100%-os táppénzre jogosult. A munkáltató felmondást vagy azonnali hatályú felmondást szeretne alkalmazni vele szemben a táppénzt követően. Ebben az esetben a közalkalmazott által munkaügyi bíróságon megtámadott munkáltatói döntésnek milyen következményei lehetnek? Ha a munkaadót elmarasztaló jogerős ítélet születik, milyen összegű kártérítésre számíthatunk?

Kérdés: A munkabér elszámolására [Mt. 155. § (1) bek.] és megfizetésére [Mt. 157. § (1) bek.] vonatkozó szabályoktól a törvény eltérést enged. A felek milyen terjedelemben és feltételek mellett térhetnek el ezektől érvényesen, és hol húzódik az a határ, amelyen túl a munkáltató eltérő gyakorlata már jogszabályba ütközőnek vagy a munkavállalói jogokat sértőnek minősül?

Kérdés: Egy bölcsődei csoportba olyan gyermek is jár, aki a pedagógiai szakszolgálat által korai fejlesztésre és gondozásra jogosult, és azt igénybe is veszi a pedagógiai szakszolgálati szakemberek közreműködésével. A vizsgálat a nyár folyamán történt, a vizsgálati eredményt szeptemberben kapta meg az intézmény. A bölcsődei kisgyermek után járó gyógypedagógiai pótléknak mely időponttól kell kifizetésre kerülni? A vizsgálat időpontjától? A szakértői vélemény intézmény részére való rendelkezésre állásától? A fejlesztés kezdetétől? (Jelen esetben ez három eltérő időpont.)

Kérdés: A munkabérelőlegnek mi a helyes jogi minősítése? Polgári jogi kölcsönnek minősül, és ezáltal a munkabérelőleg nyújtásával kapcsolatos megállapodás szükségszerűen polgári jogi kölcsönszerződés, vagy pedig az „megmarad” a munkajog területén, és úgy kell a munkabérelőlegre tekinteni, mint olyan, jövőben kifizetendő munkabér, amelynek pusztán az esedékességét „hozzák előre” a felek, és azt – annak visszafizetése céljából – az időben későbbi havi munkabérekből levonják? A Hpt. értelmében a munkabérelőleg pénzkölcsön nyújtásának minősül?

Kérdés: A munkáltató fizetési felszólítását a munkavállaló bíróság előtt megtámadta, részben sikerrel. Jogerős ítéletével a bíróság így rendelkezett: "A bíróság a fizetési felszólítást a ... forintot meghaladó részben, azaz ... forint vonatkozásában hatályon kívül helyezi." Ezenkívül csak és kizárólag a perköltségviselésről rendelkezett. A munkáltató kamatfizetésre kötelezi a munkavállalót, mégpedig a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő napjától számítva. Sem a fizetési felszólítás, sem az ítélet nem rendelkezik késedelmikamat-fizetési kötelezettségről. Felperes munkavállaló köteles-e késedelmi kamatot fizetni? Ha igen, akkor a fizetési felszólításban jelzett 15 napos határidő leteltének időpontjától vagy a jogerős ítélet kézhezvételétől számítottan?

Kérdés: Helyesen jár el a munkáltató, ha a túlórákat és a pótlékokat mindig a következő hónapban utalja el? Sajnos a korai határidő miatt nincs rá lehetőség, hogy a tárgyhónapban történjen a számfejtése.

Kérdés: Könnyű fizikai munkát végző munkavállalónak súlyos térdműtétje volt 2020-ban. Visszajött dolgozni, viszont soron kívüli alkalmassági vizsgálatra nem lett elküldve. A munkavégzése során anyagmozgatás közben a már korábban műtött területre csapódott az alkatrésztároló kocsi vontatószára. A kocsival nem volt semmi probléma, a vontatószár megfelelő helyzetben maradt, miután visszatették, ellenben valószínűsíthető, hogy korábban nem tette vissza rendesen a vontatószárat egy másik munkavállaló. Amunkavállaló által is ismert általános munkavédelmi utasításban benne van, hogy a használt eszközöket/szerszámokat szemrevételezéssel ellenőrizniük kell, de valószínűleg nem nézett rá. A régebbi sérülése miatt még MR-vizsgálat is szükséges, és min. 45-50 naptári nap lesz a kiesett ideje. Egy sérülésmentes lábszáron nem okozna ilyen súlyos sérülést egy hasonló eset. Várható, hogy így is teljes egészében minden egyes vizsgálatot, táppénz- és egyéb költséget visszaterhelnek a munkáltatóra?