Nyugdíjas köztisztviselő – új életpálya, jubileumi jutalommal

Kérdés:

A polgármesteri hivatal köztisztviselője 2023. május 16-án betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, a 65. életévét. Ezt a tényt elmulasztotta bejelenteni a munkáltatójának. Elmondása szerint jelenleg folyamatban van az eljárás a szolgálati idejének pontos meghatározására a nyugdíjfolyósító szervnél, mivel az előző adatlekérése során hét év szolgálati ideje hiányzott a kimutatásból. Az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati ideje a nyugdíjbiztosítási főosztály előzetes adatközlése szerint 2022. december 31-én 39 év 39 nap. A hivatal tovább kívánja foglalkoztatni (kollégánk is ezt szeretné) változatlan munkakörben és felelősséggel (osztályvezetőként, a közigazgatási szerv hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő ügyekben kiadmányozási joggal). Kérelme hiányában a Kttv. 60. §-ának (7) bekezdése szerint május 31-ével meg kell(ett volna) szüntetnünk a közszolgálati jogviszonyát, tekintettel arra, hogy a 65. életévét betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjra való jogosultság törvényi feltétele jelenleg húsz év szolgálati idő? A jogviszony előző mondat szerinti megszüntetését követően – akár másnaptól – létesíthetünk-e vele meghívásos eljárás keretei között [Kttv. 45. §] határozatlan időtartamra szóló közszolgálati jogviszonyt az általa korábban ellátott munkakörére? Kollégánk 2024. szeptember 5-én – folyamatos, köztisztviselőként történő foglalkoztatása esetén – jogosulttá válna a harmincöt éves jubileumi jutalomra. Az előzőek szerinti további foglalkoztatása értelmezésünk szerint nem érinti a jubileumi jutalomra való jogosultságát. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt?

Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2) bekezdése szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Jegyző közszolgálati jogviszonyban nyugdíjasként

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal jegyzője betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt. A polgármester, illetve a jegyző is szeretné a továbbfoglalkoztatását úgy, hogy kéri a nyugdíj megállapítását folyósítás nélkül. A Tbj-tv. 6. §-a alapján kikerül a biztosítotti körből, mentesül a járulékfizetés alól. Ennek alapján az illetményét csak az szja-levonás terheli, a munkáltatónak sincs járulékfizetési kötelezettsége. Viszont, mivel kérte az öregségi nyugdíj folyósítás nélküli megállapítását, a Tny. 83/C. §-a alapján az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt nyugdíjasnak minősül.
1. Lehet-e jegyző (közszolgálati tisztviselő) továbbra is, ha nyugdíjasnak minősül, de nyugellátást nem vesz fel a jogviszony fennállása alatt? Elég-e, ha a polgármesterrel megállapodnak, nem kell hozzá külön kormányzati engedély [Kttv. 39. § (6a) bek., 228/A. §]?
2. Jubileumi jutalomra jogosult-e az öregségi nyugdíjasnak minősülő közszolgálati jogviszonyban álló munkavállaló, ha a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása után tovább dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz igen – a Kttv.-ben meghatározott feltételekkel –, jegyző maradhat az a személy, aki e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül. A Kttv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján nyugdíjasnak minősül, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Védett korú munkavállalóra vonatkozó felmondási szabályok

Kérdés: Cégünk profiljának átalakulása miatt az egyik munkakör kiüresedik, ezért szeretnénk teljesen megszüntetni. Viszont a munkakörben dolgozó munkavállalónk védett korú. Ilyen körülmények között felmondhatunk, vagy találnunk kell neki valami más munkakört?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg. A védett korú munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Nyugdíjas álláshelyének betöltése a közszolgálatban

Kérdés: Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnk a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára való tekintettel nyugdíjjogosultságot szerzett, és élt is ezzel a lehetőséggel. Az általa ellátott vagy más feladat ellátására lehet-e őt a nyugdíjjogosultsága mellett újból megbízásos jogviszonyban alkalmazni, illetve az ő álláshelyére ki lehet-e nevezni új köztisztviselőt?
Részlet a válaszából: […] A közszférában alkalmazandó nyugdíj-politikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozatban (Korm. határozat) foglalt nyugdíj-politikai elvek csak a kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervvel a kormányzati szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Munkaidő-beosztás módosítása – megállapodás a munkáltató és alkalmazottja között

Kérdés: Társaságunknál heti rendszerességgel elő­fordul, hogy a heti pihenőidő alatt rendkívüli munkavégzés elrendelése válik szükségessé a nagyszámú megrendelések vagy az előre nem tervezett, termelésben előfordult akadályok miatt. A társaság négy hónapos munkaidőkeretet alkalmaz. A munkaidő-beosztásra vonatkozó Mt. 97. §-ának (4) és (5) bekezdéseit betartva, de a 135. § szerinti eltérő rendelkezések adta lehetőséget alkalmazva, van-e lehetőség arra, hogy a 4 napos szabályt nem betartva, a munkavállalóval kötött közös megegyezéssel módosítsuk a munkavállaló adott heti munkaidő-beosztását? Ez azt jelentené, hogy a soron következő (4 napon belüli) pihenőidőre (pihenőnapra) utólag munkaidőt osztunk be, ehelyett pedig a munkaidőkereten belüli másik napon azonos mértékű pihenőidőt (csúszónap) osztunk be úgy, hogy a heti és a napi pihenőidő szabályainak az utólag elrendelt munkaidő beosztásával is megfelelünk. Az így későbbre beosztott pihenőidőn felül jár-e a munkavállalónak bérpótlék?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni a munkavállalóval. Ugyanakkor, a munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Felmondási védettség – 40 évi munkaviszony elérése előtt

Kérdés: Jár-e felmondási védettség 40 év munkaviszony megszerzése előtt?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés az ún. védett kor intézményére vonatkozik. Eszerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással – kivéveha egyébként nyugellátásban részesül – a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárbetöltését megelőző öt éven belül csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

"Védett kor" a 40 éves szolgálati idő vonatkozásában

Kérdés: 1956-ban születtem, jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezem. A munkáltatómnál létszámleépítés van. Azt szeretném tudni, hogy a nőkre vonatkozó szabályozás esetén – miszerint 40 év szolgálati idő elérésekor nyugdíjba lehet vonulni – figyelembe vehető-e a védett kor, vagy az csak az öregségi nyugdíjkorhatárra alkalmazható?
Részlet a válaszából: […]  A hatályos szabályozás szerint öregségi teljes nyugdíjraéletkorától függetlenül jogosult az a nő, aki legalább negyven év jogosultságiidővel rendelkezik, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljesnyugdíjat megállapítják, biztosítással járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Védett kor és 40 éves szolgálati idővel igénybe vehető nyugdíj

Kérdés: 40 évi munkaviszony elérése előtt van-e felmondási védettség? Rendes felmondásnál ilyen esetben jár-e a munkavállalónak a plusz 3 havi végkielégítés?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 89. § (7) bekezdése szól az ún. "védett korról". Eszerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással a ráirányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül az öregséginyugdíjkorhatár eléréséig terjedő időben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Éves 200 órás túlórakeret

Kérdés: Cégünk külföldi érdekeltségű, és az a cégpolitika, hogy senkinek nem rendelnek el rendkívüli munkavégzést, tehát aki akar, az túlórázik. Természetesen minden túlórát a jogszabályok szerint ki is fizetünk a munkavállalóknak. Előfordul azonban, hogy vannak, akik akarnak túlórázni, és olyanok is, akik nem. A napi pihenőidő mindig eléri a 12 órát. A problémát az okozza, hogy van, aki már túllépte vagy év végéig túllépheti az évi 200 órát. Cégünk nem nagy létszámmal működik, átlagban kb. 50-60 főt foglalkoztatunk, szakszervezet nincs. Ebben az esetben kell-e figyelnünk az éves 200 órás keretet vagy nem?
Részlet a válaszából: […]  A túlórát mint rendkívüli munkavégzést a munkáltatórendelheti el az Mt.-ben foglalt keretek között, a megfelelő pihenőidő -amelynek a legalább napi tizenegy óra egybefüggő időtartamot, osztott napimunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a nyolc óra időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Egyszerűsített foglalkoztatott munka- és pihenőideje

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül kell-e túlórát fizetni, és jár-e az alkalmi munkavállalónak szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-a határozza meg, hogy egyszerűsítettfoglalkoztatás – azaz mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, illetve alkalmimunka – esetén az Mt.-nek mely szabályait nem kell alkalmazni. Azegyszerűsített foglalkoztatás ugyanis egyfajta speciális munkaviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
2
3