Szabadságcsökkentés késések miatt

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen késik. Van arra lehetőség, hogy a le nem dolgozott órái helyett, ha annak a mértéke eléri a 8 órát, egy nappal kevesebb szabadságot adjunk ki neki?
Részlet a válaszából: […] ...meg munkabér akkor, ha a munkaideje alatt nem áll rendelkezésre, a munkahelyén nem jelenik meg időben, és azt nem tudja kimenteni - azaz a késés tartama igazolatlan, fizetés nélküli távollétként minősül. A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Engedélyezett távollét engedély nélküli meghosszabbítása

Kérdés: Határozatlan idejű munkaviszonyban álló művezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk személyes ügyei intézése miatt egy órával későbbi munkakezdés engedélyezését kérte, de az engedélyezett idő leteltével nem ment be a munkahelyére, és a telefonját is kikapcsolta, így felettesei nem tudták elérni sem. Aznap csak több mint 3 órás késéssel vette fel a munkát, ezáltal veszélyeztette a munkáltató által ellátandó feladatok megfelelő ellátását. Utóbb nem tudta megmagyarázni a távollétének indokát. Élhetünk-e ebben az esetben Önök szerint azonnali hatályú felmondással?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a másik fél- a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy- egyébként olyan magatartást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Írásbeli figyelmeztetés - hat hónap késéssel

Kérdés: 2016. szeptember 30-án lopás miatt hat dolgozóból négyet (rokonok) elküldtünk közös megegyezéssel. A megmaradt két munkavállalónak fegyelmit ígértünk írásban - mivel ők is részt vettek a lopásban -, de eddig még nem kapták meg, viszont a kettőből az egyik (benzinkúti eladó) stílusa egyre szemtelenebb. Megkaphatja-e az írásbeli figyelmeztetést még a régi lopásokkal kapcsolatban, vagy már elévült a dolog?
Részlet a válaszából: […] Az írásbeli figyelmeztetés nincs határidőhöz kötve, ám jellegéből eredően az alapjául szolgáló kötelezettségszegés időpontjához képest nem lehet jelentősen később közölni. Minél hosszabb idő telik el a kötelezettségszegés után, annál kevésbé indokolt miatta a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 10.

Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 2. §-ánk (3) bekezdése és 3. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazottakra alkalmazni kell az Mt. 31. §-át, amely alkalmazni rendeli a Ptk. 6:48. §-át munkaviszonyban és ennek folytán a közalkalmazotti jogviszonyban is. A Ptk. e szabálya a késedelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és a munkavállalói késések

Kérdés: Ügyfélszolgálatunkon 2014-től az alábbi munkarendet szeretnénk bevezetni. Hétfőtől csütörtökig 8.00-16.35-ig, 20 perc munkaközi szünettel, ami nem számít bele a munkaidőbe. Pénteken 8.00-15.20-ig, tehát az első négy nap 8 óra 15 perc, pénteken 7 óra lenne a munkaidő mértéke. Szükséges-e munkaidőkeret ehhez a beosztáshoz? Ha a munkavállaló késik, azt utóbb le kellene dolgoznia. Ezt is a munkaidőkereten belül lehet elrendelni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató nem általános munkarendben kívánja alkalmazottait foglalkoztatni, azaz a munkaidőt nemcsak hétköznapokra, hanem a hét minden napjára, vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül akarja beosztani, munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.

Vétkes kötelezettségszegés tényének közzététele

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződését az új Mt. hatálybalépését követően úgy módosítottuk, hogy amennyiben a munkavállaló vétkes kötelezettségszegést követ el, vele szemben hátrányos jogkövetkezményeket állapíthatunk meg. Jogszerűen járunk-e el, ha a munkavállaló kisebb késése vagy egyéb apróbb kötelezettségszegése esetén azzal szankcionáljuk az esetet, hogy a nevét és az általa elkövetett kötelezettségszegés lényegét az intraneten egy külön felületen tesszük közzé, a súlyosabb esetekről pedig egy önálló e-mailt küldünk valamennyi kollégának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 56. §-ának (1) bekezdése értelmében a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére kollektív szerződés vagy - ha a munkáltató vagy a munkavállaló nem áll kollektív szerződés hatálya alatt - munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] A munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig ki kell fizetni. Kollektív szerződés ennél akár hosszabb, munkaszerződés csak rövidebb határidőt állapíthat meg [Mt. 157. § (1) bek., 165. §]. Határidőn túli fizetés esetén a késedelem idejére - a késedelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Szakszervezeti tagdíj levonása a munkabérből

Kérdés: A szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkabérből rendszeresen levonja, viszont a szakszervezet számlájára csak késedelmesen utalja át, előfordul, hogy egy hónapos késéssel. Van-e valamilyen kötelezettsége a munkaadónak az átutalással kapcsolatban, be kell-e tartania valamilyen határidőt?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkabérből kizárólag jogszabály,végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása esetén eszközölhetlevonást [Mt. 161. § (1) bek.] Ez irányadó a szakszervezeti tagdíj levonásárais. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Munkaidő - a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkáraképes állapotban megjelenni, és a munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Igazolt hiányzás - jár-e díjazás?

Kérdés: Egyik ingázó munkavállalónk a múlt hónapban egy alkalommal kb. 2 órát késett. Az indok az volt, hogy a bevezető úton buszsávot alakítottak ki, és az óriási dugóban nem tudott időre beérni. Ezt elfogadtuk igazolt hiányzásnak. Ilyen esetben ugye nem kell a kiesett két órára bért fizetni a munkavállalónak? Vagy a személyi alapbér ekkor is jár?
Részlet a válaszából: […] ...azonban csak a törvényben külön nevesített esetekben jármunkabér. Az elháríthatatlan ok miatti távollét nem tartozik ebbe a körbe. Ígya késés miatt kiesett két órára nem kell munkabért (még személyi alapbért sem)fizetni a munkavállalónak.Érdemes hozzátenni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
1
2