Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott különadó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kiterjed-e a különadó a munkaviszony megszüntetésekor kapott jutalomra?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságnál közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. Jutalom címén kéthavi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapott. Ez az összeg is beleszámít a 98%-os adózás alá eső jövedelmekbe, vagy csak a szabadság megváltása és a felmentési időre járó átlagkeresete és a végkielégítése?
Részlet a válaszból: […]szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra [Gptv. 9. § (1) bek.]. A különadó alapjának minősül a fenti jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevételből - amennyiben a munkavállaló nem a gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja - a hárommillió-ötszázezer forintot meghaladó része. Nem tartozik azonban a különadó alapjába a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom, valamint a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege, továbbá a szerződéses katonák[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. szeptember 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1104
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Törzsgárdajutalom és 98%-os különadó

Kérdés: Felmentett kormánytisztviselőt megillető törzsgárdajutalom a különadó körébe tartozik-e (analóg-e a jubileumi jutalommal)?
Részlet a válaszból: […]fizetésére köteles - többek között - költségvetési szervnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadóalapnak minősülő bevételt szerez (kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra). A különadó alapjának minősül a jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett, vagy bármely más formában juttatott bevétel összege, bizonyos korlátozásokkal, illetve kivételekkel. A korlátozások és kivételek a következők: -a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összege; -a versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenérték; -a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összeg; -a 3 és fél millió (bizonyos vezetők esetén a 2 millió) forintot el nem érő egyéb bevétel; -a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén kifizetett bevétel; -illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom nem tartozik a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1001
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Nyugdíjas vezető közalkalmazott különadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Intézetvezető közalkalmazottunknak felmentéssel megszüntettük a közalkalmazotti jogviszonyát, arra tekintettel, hogy öregségi nyugdíjra jogosult. Ezzel egyidejűleg a vezetői megbízása is megszűnt. Vajon a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésével összefüggésben részére kifizetett összegek a különadó hatálya alá esnek-e, s ha igen, akkor annak milyen összegen felüli részét érinti a különadó?
Részlet a válaszból: […]értelmében a 98 százalékos különadó fizetésére köteles az a költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél foglalkoztatott magánszemély, aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadó alapnak minősülő bevételt szerez, kivéve azt, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugellátás kerül megállapításra. Ha az intézményvezető részére a jogviszony megszűnését követő naptári naptól kerül megállapításra a saját jogú öregségi nyugellátás, akkor nem esik a különadó hatálya alá. Amennyiben viszont nem a következő naptól, hanem mondjuk 2 nappal később kerül sor a nyugellátás megállapítására, vagy ez már korábban megtörtént, akkor az intézményvezetővel szemben is alkalmazandók a különadóra vonatkozó rendelkezések. Ha a közalkalmazott különadó fizetésére köteles - miután e jogviszonyban nem lehet állami vezető, polgármester, főjegyző vagy jegyző, a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja -, a jogviszony megszűnésével összefüggésben kapott juttatások 3 500 000 Ft-ot meghaladó része után 98 százalékos adó fizetésére lesz köteles. A gondolatjelek közötti kivételes esetekben már a 2 000 000 Ft-ot meghaladó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. április 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 967