2 találat a megadott kompenzáció tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]2011. január 1-je előtt keletkezett, továbbá mindkettőjük bruttó illetménye a tárgyhó első napján eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot (ebben az esetben legfeljebb egy fő kedvezményezett eltartott esetén is jogosult a közalkalmazott és a vele közös háztartásban élő házastársa/élettársa közül valamelyikük a kompenzáció igénybevételére); b) egy vagy két gyermek után jogosult családi kedvezményre, és a közalkalmazott tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 71 600 forintot; c) három gyermek után jogosult családi kedvezményre, és a közalkalmazott tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 128 500 forintot; d) négy vagy több gyermek után jogosult családi kedvezményre, és a közalkalmazott tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 128 500 forintnak a három feletti gyermekszám és a 19 000 forint szorzatával növelt összegét (352/2010. Korm. rendelet 2. számú melléklete). A jogszabály azt is kiemeli, hogy a közalkalmazott nem jogosult kompenzációra a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába pedig be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is [352/2010. Korm. rendelet 2. § (8) bek.]. A költségvetési szervnél foglalkoztatott munkavállalónak a 2011. évi kompenzációjának megállapításához tárgyév elején nyilatkoznia kell a munkáltatójának - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságról, és a kedvezmény igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról [352/2010 Korm. rendelet 7. § (1) bek.]. Ugyanakkor a jogszabály[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelembevételével jogosult kompenzációra az a foglalkoztatott, aki családi adókedvezményre nem jogosult. A 3. § (1) bekezdése kimondja, hogy "a 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni - közalkalmazottak esetén - a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot". Ez a szabály teljes körű felsorolását adja a kérdezett illetményelemeknek. A Kjt. 66. §-ában a besorolási illetmény, a 66/A. §-ban a kinevezett vezetői illetmény (megjegyzendő, hogy 2011. január 1-jétől kinevezett vezető nem foglalkoztatható), a 79/E. §-ban a felsőoktatási intézményben oktatóként vagy tudományos kutatóként[…] részlet vége a válaszból.