Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott kollektívszerződés-kötés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség - a taglétszámfüggőség

Kérdés: Három szakszervezet működik nálunk. Alegnagyobb kollektív szerződés kötésére kezdeményezett tárgyalásokat, a középső ehhez csatlakozott (róluk tudjuk, hogy reprezentatívak). A legkisebb szakszervezetről ez nem egyértelmű, folyamatosan változik a taglétszáma, legutolsó adataink szerint nem reprezentatív. Őt is meg kell hívni a tárgyalásokra? Mi történik akkor, ha kiderül utóbb, hogy mégis reprezentatív?
Részlet a válaszból: […]is kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. Ennek keretében a szakszervezet köteles tájékoztatni a munkáltatót arról, ha a kollektív szerződés megkötése szempontjából reprezentatívnak minősül vagy reprezentativitása megszűnik.A Kúria az Mfv.II.10.414/2018/6. számú elvi határozatában kifejtette, hogy az Mt. 276. §-ában meghatározott feltételek (a taglétszám és a munkavállalói létszám) objektív körülmények, amelyek fennállta nem a felek kölcsönös tájékoztatási és együttműködési kötelezettségének mikénti teljesítésétől függ. Ha a szakszervezeti taglétszám az adott munkavállalói létszámhoz képest a kollektív szerződés megkötésének időpontjában bizonyítottan megfelelően fennállt, úgy a szakszervezet kollektívszerződés-kötési képességgel rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy bár a szakszervezetet terheli az együttműködési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4023

2. találat: Szakszervezetek közötti érdekütközés - nem kollektív munkaügyi vita

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk, mindkettő reprezentatív a kollektív szerződés megkötése szempontjából. A tárgyalások folyamán az a helyzet állt elő, hogy a kötelmi részben nem tudunk megegyezni; számunkra mindkét szakszervezet javaslatai elfogadhatók lennének, de egyiknek sem felel meg, amit a másik javasol. Most konzultációt kezdeményeznek a munkáltatóval a vita feloldása érdekében, de ez az ő dolguk, és ebben nem szeretnénk részt venni. Jól gondoljuk, hogy nem is kell?
Részlet a válaszból: […]érdekütközés soha nem vezethet a törvény által szabályozott konzultációs eljáráshoz, és nem is kollektív munkaügyi vita (Mt. XXIV. fejezet). Ebből következően a munkáltató nem köteles részt venni a két szakszervezet közötti érdekütközések feloldásában, és az nem is javasolt. Magyarországon a 2000. évi LV. törvény szerint ugyanis a munkavállalók (és a munkaadók) szervezeteinek megfelelő védelemben kell részesülniük egymás ellenében tett minden beavatkozással szemben ellen, ami megalakulásukat, tevékenységüket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3038

3. találat: Munkáltatói kollektívszerződés-kötési jogosultság

Kérdés: Internetes keresőszolgáltatást üzemeltető, külföldi tulajdonú, de magyarországi székhelyű gazdasági társaság munkáltatói minőségben Önök szerint jogosult kollektív szerződés kötésére?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó XXII. fejezet szabályait is [Mt. 3. § (2) bek.], kivéve ha a nemzetközi magánjog szabályai eltérően rendelkeznek [Mt. 3. § (1) bek.].Munkaadói oldalon kollektív szerződést köthet a munkáltató és a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviseleti szervezet [Mt. 276. § (1) bek.]. Munkáltató az lehet, aki jogképes (Mt. 33. §); amennyiben tehát Magyarországon székhellyel rendelkező, itt bejegyzett gazdasági társaságról van[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2743

4. találat: Kollektív szerződés és a megkötésre nem jogosult szakszervezet

Kérdés: Két szakszervezet működik nálunk a munkahelyen. Az egyik megfelel a 10%-os szabálynak, a másik nem. Tervezzük a kollektív szerződésünk módosítását. Kérdésünk, hogy a kisebb súlyú szakszervezetet mikor kell értesíteni erről? Beleszólásuk a módosításba nincs, de nem szeretném, ha utóbb azt támadnák, hogy még csak nem is értesültek arról, hogy kollektívszerződés-módosítást tervezünk, illetve hajtunk végre.
Részlet a válaszból: […]feltételeit írja elő.Mindezek alapján: a szakszervezetnek - akkor is, ha nem felel meg a 10%-os szabálynak - joga van a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérni [Mt. 272. § (4) bek.]. A munkáltató továbbá külön kérés nélkül is köteles a szakszervezetet minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely az Mt.-ben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges [Mt. 6. § (4) bek.]. Nem vitatható, hogy a munkafeltételeket meghatározó kollektív szerződés tervezett tartalma ebbe a körbe beletartozik. A tájékoztatást - munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérő rendelkezése hiányában - olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését [Mt. 18. § (2) bek.], illetőleg az átadott információk megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét [Mt. 233. § (1) bek. a) pont]. A munkáltató csak olyan információkról nem köteles tájékoztatást adni, amely olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a munkáltató jogos gazdasági érdekeit vagy működését veszélyeztetné (ez azonban minden szakszervezetre egyformán alkalmazandó, tehát ezen az alapon azokat az információkat, amelyeket a kollektívszerződés-kötésre jogosult szakszervezettel megosztott a munkáltató, a másik szakszervezettől sem tagadhatja meg). A szakszervezet képviselője az üzleti titkot vagy bizalmas információt nem hozhatja nyilvánosságra, és célhoz kötötten köteles felhasználni [Mt. 234. § (1)-(3) bek.].A szakszervezet jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a munkáltatóval közölni, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni, továbbá ennek során a munkavállalókat anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselni [Mt. 272. § (5)-(6) bek.]. Nincs olyan törvényi rendelkezés, amely a konzultáció témaköréből kis súlyú[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1899

5. találat: Kollektív szerződések bejelentése

Kérdés: Cégünknél először kötöttünk kollektív szerződést a szakszervezettel, ami januártól hatályba is lépett. Most vettük észre azonban, hogy nem jelentettük be a minisztériumnak. Jár-e ezért valamilyen büntetés egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során?
Részlet a válaszból: […]közvetlen szankciója, ám például az ágazatra történő kiterjesztésről a miniszter csak akkor hoz határozatot, ha nyilvántartásba vett kollektív szerződésről van szó [22/2009. SZMM rendelet 8. § (2) bekezdése]. A nyilvántartásba vétel a 22/2009. SZMM rendelet mellékletében meghatározott adatok szolgáltatásával történik. A kitöltendő adatlapok a minisztérium Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer oldalán (www.szmm.gov.hu/mkir) találhatók. Adatot kell szolgáltatni egyfelől a szerződő felek és a kollektív szerződés általános adatairól, másfelől a kollektív szerződés munkajogi tartalmáról, ezen belül pedig a kollektív szerződést megkötő felek közötti kapcsolatrendszert és a munkáltató és a munkavállalók közötti munkaviszonyt érintő kérdésekről egyaránt. A kollektív szerződés gerincét adó bérmegállapodásokra vonatkozó adatok külön részt jelentenek a bejelentésben. A bejelentési kötelezettség elektronikus teljesítése az MKIR oldalon történik. A minisztérium az elektronikus rendszer használatához a szerződő feleket (bejelentőket) külön-külön belépési kóddal látja el. Első belépéskor ideiglenes kódot kapnak az azt kérelmezők, a végleges kód a kollektív szerződés nyilvántartásba vételéről történő értesítéskor, a nyilvántartási számmal együtt kerül kiadásra. A belépési azonosító kóddal rendelkező, kollektív szerződést kötő felek utóbb ezzel a kóddal tudják az elektronikus bejelentésüket teljesíteni, valamint jogosultak bármikor hozzáférni az általuk kötött kollektív szerződésre vonatkozó elektronikusan bejelentett adatlapokhoz. A számítógépes nyilvántartás tartalma mindenki számára hozzáférhető. Ebben azonban csak a szerződő felek neve, székhelye, egyéb adatai (törzsszám), a kollektív szerződés kapcsán bejelentett esemény (kötés, módosítás, felmondás, hatály módosítása, megszűnés) és annak időpontja, a kollektív szerződés időbeli hatálya, lejáratának időpontja, és a nyilvántartási szám szerepel [22/2009. SZMM rendelet 3. § (1) bekezdés]. Az elektronikus bejelentés nem mentesíti a feleket attól, hogy az Mt. 41/A. §-a alapján a kollektív szerződés szövegét is megküldjék a minisztérium részére. Maga a kollektív szerződés azonban bárki számára nem nyilvános, csak akkor, ha a felek ehhez írásban előzetesen hozzájárultak. Bár a bejelentés elmulasztásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1015

6. találat: Kollektív szerződés megkötésének rendje

Kérdés: A kollektív szerződéses tárgyaláson a cégünknél működő 3 szakszervezet közül csak 2 vett részt; a harmadik, amely az üzemi tanácsi választáson 53%-ot szerzett, nem. A szakszervezetek közül mindegyik reprezentatív, de együttesen nem hajlandók megkötni a kollektív szerződést, egyedül pedig egyik sem jogosult rá. Ilyen esetben van lehetőségünk arra, hogy a letárgyalt kollektív szerződés tervezetét a munkavállalókkal jóváhagyassuk?
Részlet a válaszból: […]szakszervezetek együttesen kötik meg a kollektív szerződést, feltéve ha e szakszervezetek jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen megszerezték a leadott szavazatok több mint felét. Végül ha ez sem lehetséges, akkor a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amelynek jelöltjei az üzemitanács-választáson együttesen a leadott szavazatok több mint hatvanöt százalékát megszerezték [Mt. 33. § (3)-(5) bek.]. Ha a szakszervezetek jelöltjei az üzemitanács-választáson a szavazatok több mint felét nem szerzik meg, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen az üzemi tanács választására[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 764

7. találat: Szakszervezeti jelöltállítás az üt.-választáson - a munkáltatói jogsértés következményei

Kérdés: A munkáltató nem biztosította szakszervezetünk jelöltállítási jogát az elmúlt üzemi tanácsi választáson, bár a munkavállalók között nagy támogatottsággal rendelkezünk. Ennek következtében érdemben nem tudtunk részt venni a kollektív szerződés megkötésében. Tudjuk érvényteleníteni valahogy a kollektív szerződést?
Részlet a válaszból: […]kötheti meg [Mt. 31. § (1) bekezdés]. A kollektív szerződés megkötésének feltételeit a szakszervezetekre vonatkozóan a törvény határozza meg [Mt. 33. § (2)-(6) bekezdés], de a megkötésre irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, és a tárgyalások eredményessége érdekében köteles együttműködni [Mt. 33. § (8) bekezdés]. A szakszervezet a megkötött kollektív szerződés érvényességét az Mt. 33. § (3) bekezdésébe, illetve (4) bekezdésébe ütköző volta miatt alappal akkor vitathatja, ha bizonyítja, hogy a kollektívszerződés-kötési jogosultság őt is megillette a törvényben előírt feltételek szerint. Az üzemitanács-választáson való részvételből ugyanakkor az nem következik, hogy a szakszervezet jelöltjei egyben a kollektívszerződés-kötési jogosultsághoz szükséges támogatottságot is megszerzik, így önmagában az a tény, hogy a szakszervezetet megillette az üzemitanács-választáson a jelöltállítás joga, nem bizonyítja, hogy a szakszervezet a kollektív szerződés kötésére jogosult volt (EBH 2004. 1051). Egyedül az a hivatkozás tehát, hogy a jelöltállítási jog nem volt biztosított, nem elegendő a kollektív szerződés érvénytelenségének megállapításához. Végül megjegyezzük, hogy miután - a kérdés szerint - a munkáltató akadályozta a szakszervezetet az üzemitanács-választáson való részvételben, a jelöltek állításában, az Mt. 54. § alapján, ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. július 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 64

8. találat: Kollektívszerződés-kötés - üzemitanács-választás nélkül?

Kérdés: Munkavállalóink egy része szakszervezeti tag. A szakszervezeti szervük jelezte kollektívszerződés-kötési szándékát. Cégünknél ugyanakkor nem került sor üzemitanács-választásra. Az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése álláspontunk szerint lehetőséget biztosít arra, hogy sor kerülhessen kollektív szerződés megkötésére üzemitanács-választás hiányában is. Mindezt arra alapozzuk, hogy a törvényben előírt 50 százalékos szavazati küszöb többek között azért sem érhető el, mert eleve nem volt választás. Helytálló-e az álláspontunk?
Részlet a válaszból: […]munkáltatónál egy szakszervezet működik, szerződéskötésre akkor jogosult, ha jelöltjei az üzemitanács-választáson a leadott szavazatok több mint felét megszerzik. Ha ez a támogatottsági feltétel nem teljesülés, a szakszervezet ilyen esetben - a szerződés megkötésére irányuló tárgyalás lefolytatása után - a munkavállalók jóváhagyásával megkötheti a kollektív szerződést. A munkavállalók jóváhagyása érvényességi kelléke a szerződésnek [Mt. 33. § (6) bekezdés]. Ebben az esetben is szükséges tehát, hogy a kollektívszerződés-kötési eljárást megelőzze az üzemitanács-választás. Értelmezésünk szerint továbbá az Mt. 33. §-ában foglaltak kógens szabályok, ezért az ismertetett szabályoktól való eltérés sem a feltételrendszert, sem a sorrendiséget illetően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 26