Összes tárgyszó megjelenítése
egészséget veszélyeztető munkafeltétel | 2 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
---|---|
egészségkárosító kockázat | 5 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egészségkárosodott munkavállaló | 12 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egészségügyi alkalmasság | 12 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egészségügyi alkalmatlanság | 24 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egészségügyi dolgozó | 10 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egészségügyi kiegészítő pótlék |
Pótlékok az idősek otthonában
Intézményünk bentlakásos idősek otthona, a terápiás munkatársaknak is adjuk az ágy melletti pótlékot. A kolléganő szülés után két évvel "papíron" visszajött, de a korábbi időszak ki nem vett szabadságát tölti, illetve az idei év arányos szabadságát (17 nap), tudván hogy hamarosan ismét elmegy táppénzre, mert már várandós. Ebben az esetben (relatív munkavégzés nélkül is) megilleti-e az ágy melletti pótlék? A korábbi év szabadságát és az idei év szabadságát (17 nap) külön kell ebben az esetben választani? Ágazati pótlékot kell-e adni? Vagy csak az alapbérrel kell számolni?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 169. számában (2018. augusztus 27.), 3355. kérdésszám alatt
|
egyéni vállalkozó | 13 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyéni védőeszköz |
Pihenőidő biztosítása egyéni védőeszköz viselése esetén
Egyéni védőeszköz viselése esetére a pihenőidőt melyik törvény határozza meg?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 143. számában (2017. január 9.), 2828. kérdésszám alatt
|
egyenlő bánásmód | 40 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyenlő bér elve | 16 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyenlőtlen munkafeltételek |
Egyenlőtlen munkafeltételek
Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 136. számában (2016. augusztus 8.), 2693. kérdésszám alatt
|
egyenlőtlen munkaidő-beosztás | 68 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyetemleges felelősség |
Munkahelyi balesetből eredő kárigény munkaerő-kölcsönzés esetén
Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk. Augusztusban az egyik partnerünknél baleset érte az egyik munkavállalónkat. A partner cég egyik belsős munkatársa szabálytalan rakodás során ráejtett egy ládát a mi munkavállalónk lábára. Jelenleg betegállományban van, táppénzt fizetünk neki. Amunkavállaló már jelezte, hogy kártérítést fog kérni a baleset miatt. Ezt velünk vagy a kölcsönvevővel szemben tudja érvényesíteni? Igaz, hogy a bért mi fizetjük neki, de véleményünk szerint a balesetért egyáltalán nem vagyunk felelősek.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 206. számában (2020. december 15.), 4041. kérdésszám alatt
|
egyeztetés | 3 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyházi fenntartású köznevelési intézmény |
Egyházi iskola pedagógusa - nem jár jubileumi jutalom
Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 155. számában (2017. október 16.), 3082. kérdésszám alatt
|
egyoldalú jognyilatkozat közlése |
Munkáltatói késedelem a munkaköri leírás átadásával kapcsolatban
Most kaptam meg a munkaköri leírásomat, de itt dolgozom már pár éve. A papíron 2014-es dátum szerepel. Köteles vagyok aláírni? Ha nem írom alá, mi lesz a következménye?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 143. számában (2017. január 9.), 2834. kérdésszám alatt
|
egyoldalú kinevezésmódosítás | 4 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyoldalú kötelezettségvállalás | 2 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyoldalú kötelezettségvállalás felmondása |
Prémiumszabályzat - a munkáltatói visszavonás lehetősége
Módunkban áll-e súlyos gazdasági helyzetben egyoldalúan csökkenteni a prémiumszabályzatban egyoldalúan megállapított prémiumot, illetve szükség esetén esetlegesen megszüntetni azt a munkahelyek megtartása és a létszámleépítés elkerülése érdekében?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 118. számában (2015. június 15.), 2312. kérdésszám alatt
|
egyoldalú módosítás | 6 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
egyszerűsített foglalkoztatás | 63 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
együttalkalmazási tilalom |
Együttalkalmazási tilalom - kivételek az egészségügyben
Az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kjt. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás esetén a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. Az Eütev.tv. 1. §-a szabályozza a törvény célját (itt egészségügyi dolgozókat említ), a 2. §-a a törvény hatályát. Az Eütev.tv. 2. §-ának (3) bekezdése értelmében a törvény rendelkezéseit a 4. § b) pontjában meghatározott, az egészségügyi ellátásában közre nem működő dolgozók tekintetében csak a törvényben külön nevesített esetekben kell alkalmazni. Az Eütev.tv. 4. §-ának b) pontja határozza meg az egészségügyben dolgozó fogalmát, míg a 4. § a) pontja az egészségügyi dolgozó fogalmát. Mindezek alapján az Eütev.tv 14/D. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatás körébe [akik esetében a Kjt. 41. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi esetet nem kell alkalmazni] csak az egészségügyi dolgozókat, vagy az egészségügyi és az egészségügyben dolgozókat egyaránt kell-e érteni, figyelemmel arra, hogy az Eütev.tv. 14/D. §-ának (1) bekezdése egyébként nem nevesíti külön az egészségügyben dolgozókat?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 194. számában (2020. március 24.), 3839. kérdésszám alatt
|
együttdöntési jog (üzemi tanács) | 5 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
együttműködési kötelezettség | 29 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
együttműködési megállapodás | 2 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elállás | 6 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elektronikus dokumentum | 3 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elévülés | 28 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elfogultság |
Elfogultsági kifogás elbírálása
Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 160. számában (2018. február 5.), 3187. kérdésszám alatt
|
elháríthatatlan külső ok |
Állásidő a járvány idején
Amennyiben azért nem tudjuk foglalkoztatni a munkavállalókat, mert a beszállítóink leálltak (egy részük nem kap alapanyagot, mert az tiltólistás országból érkezne, másik részük a COVID-19-járványra hivatkozással állt le), és így nincs alapanyagunk, akkor a munkavállalók számára ez díjazott vagy díjazás nélküli állásidő lesz?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 195. számában (2020. április 14.), 3861. kérdésszám alatt
|
elhunyt munkavállaló |
Elhunyt munkavállaló - a bér kifizetése
Hogyan kell kifizetni az elhunyt munkavállalónak járó munkabért?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 192. számában (2020. február 4.), 3806. kérdésszám alatt
|
eljárás elhúzódása |
Bíróság perelhetősége eljárása miatt
2004-ben lettem rokkantnyugdíjas, de a rokkantsági ellátás és az elmaradt munkabér közötti különbözetre vonatkozó járadék iránti igényemnek a bíróságok nem adtak helyt, nem vették figyelembe a becsatolt bizonyítékaimat; ráadásul mintegy 18 évnyi pereskedés után elfogultságot is bejelentett a bíróság. Most töltöm be az öregségi nyugdíjkorhatárt; a járadékigényt most tudom valakivel szemben érvényesíteni? A bíróságokat tudom perelni a korábbi eljárásuk miatt?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 178. számában (2019. március 25.), 3531. kérdésszám alatt
|
ellenérték | 4 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
ellenőrzési jogkör | 6 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elmaradt jövedelem | 6 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elmaradt jubileumi jutalom |
Jubileumi jutalom kifizetésének korrekciója
Egy közalkalmazott 2013 decemberében a 30 éves helyett a 25 éves jubileumi jutalmát kapta meg. Most jelezte ezt, és szeretnénk megoldást találni a problémára. Az ügy előzménye, hogy a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésére a személyi anyagban csak határozatot találtunk, a kifizetőhely információja alapján a számfejtő programban lejelentésre került az összeg, de ugyanakkor sztornózták is. Az okára nem derült fény. Van valamilyen jogszabályi hivatkozás erre? Mi alapján, milyen jogcímen és mennyit kell neki fizetni, ha jogos az igénye?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 125. számában (2015. november 23.), 2459. kérdésszám alatt
|
elmaradt munkabér | 16 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
előkészítő és befejező tevékenységek | 2 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
előmeneteli rendszer | 3 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
előnyben részesítés |
Szakszervezeteknek biztosított kedvezmények
A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 50. számában (2011. április 4.), 966. kérdésszám alatt
|
előrehozott öregségi nyugdíj | 13 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
előszerződés munkaviszony létesítésére |
Előszerződés munkaviszony létesítésére
Van-e jogi akadálya annak, hogy ún. előszerződést kössünk egy jövőben biztosan bekövetkező időpontban létrehozandó munkaviszonyra? Speciális szaktudást igénylő területen foglalkoztatunk, ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a megfelelő szakismerettel és képzettséggel rendelkező munkaerő. Egy 8 hónap múlva megüresedő állásra (akkor telik le egy határozott idejű munkaviszony) vennénk fel egy tehetséges fiatalt.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 18. számában (2009. május 18.), 343. kérdésszám alatt
|
elszámolás | 48 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elszámolási időszak | 4 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
elszámolási kötelezettség | 14 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
eltérő megállapodás |
Órabérben - az elszámolás szaldója
Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban azt a helyzetet, amikor a négy-, illetve hathavi munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres munkavállaló aláírta az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti "eltérő megállapodást", amely szerint havi átalány helyett csak a ténylegesen teljesített óraszámok után kap munkabért? A munkáltatónak ebben az esetben is kötelező beosztani, illetve ledolgoztatni az összes beosztható óraszámot a munkaidőkeret végéig, és csupán a ténylegesen kifizetett munkabér összege fog havonta ingadozni, de a munkaidőkeret zárásakor, függetlenül a beosztott munkaidő mértékétől, a munkavállaló összességében ugyanannyi munkabért kap, mint az a munkavállaló, aki nem írta alá az eltérő megállapodást, azaz aki havi átalányban részesült? Vagy arról van szó, hogy ilyen esetben a munkáltató az "eltérő megállapodás" alapján mentesül a teljes foglalkoztatási kötelezettség és az esetlegesen felmerülő állásidő megfizetése alól? Szélsőséges esetben (például megrendelés hiánya miatt) megtehető az is (joggal való visszaélés megállapítása nélkül), hogy a munkáltató egy adott hónapban egyáltalán nem osztana be munkaidőt, és ezért a munkavállaló abban a hónapban nem kapna munkabért?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 193. számában (2020. február 25.), 3824. kérdésszám alatt
|
elvált szülők |
Gyermek utáni pótszabadság elvált szülőnek
Elvált munkatársunknak, akinek a feleségénél van elhelyezve a 16 éven aluli gyermek, jár-e a gyermekek utáni pótszabadság? Több helyen olvasom szakértőktől, hogy igen, de az Mt. idevonatkozó paragrafusából ezt nem látom egyértelműen.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 139. számában (2016. október 10.), 2746. kérdésszám alatt
|
elvárható jövedelem |
Elvárható jövedelem megállapítása
Az elvárható jövedelem összegébe mit kell beszámítani? Idetartozik az őstermelői vállalkozásból befolyó összeg is?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 64. számában (2012. február 6.), 1216. kérdésszám alatt
|
elvárt munkabéremelés |
Alacsony keresetűek munkabérének emelése elvárt mértékben
Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 60. számában (2011. november 2.), 1144. kérdésszám alatt
|
emberi méltóság |
Munkavállalók ellenőrzése "bekamerázással"
Igaz, hogy az új munkajogi szabályok megengedik, hogy a munkáltató bekamerázza a munkahelyet, és így figyelje a munkavállalók munkavégzését?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 69. számában (2012. május 21.), 1325. kérdésszám alatt
|
emelt összegű végkielégítés | 7 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
engedélyezett létszám |
Engedélyezett létszám helyett bértömeg-gazdálkodás
Költségvetési szerv engedélyezett létszámát, valamint a munkakörönkénti létszámokat hol kell feltüntetni? A 368/2011. Korm. rendelet 2015. január 1-jei módosításával az SzMSz-ben az engedélyezett létszámot már nem kell feltüntetni.
Megjelent a Munkaügyi Levelek 116. számában (2015. április 27.), 2289. kérdésszám alatt
|
engedményezés | 3 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
erkölcsi bizonyítvány | 5 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
esedékesség | 5 kapcsolódó kérdés az archívumban. Megnézem őket. |
eskütétel |
Kinevezés és eskü nélküli foglalkoztatás - semmisség orvoslása
Hivatalunkban a folyamatos átszervezések, és személyügyi mozgások következtében megnövekedett munkateher miatt sajnos előfordult olyan, hogy egy-egy köztisztviselő kinevezési okiratának aláírására és az eskütételre a munkába állást követő 3-4. héten került sor. Utóbb egyikük bírósághoz fordult, és többek között arra is hivatkozik, hogy jogellenesen foglalkoztattunk. Mi lesz ennek ránk nézve a jogkövetkezménye?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 51. számában (2011. április 26.), 987. kérdésszám alatt
|
EU-kékkártya |
EU-kékkártya alapján ki foglalkoztatható Magyarországon?
A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 42. számában (2010. október 11.), 809. kérdésszám alatt
|
EU-tagállam állampolgára |
Munkaerő-közvetítés - hogyan kérhető?
Szállítmányozási területen keresnénk sofőröket határozott időre, hazai munkaerő hiányában akár uniós tagállamok állampolgárait is felvennénk. Hogyan kérhetünk munkaerőt és azon belül uniós tagállamok állampolgárainak a kiközvetítését?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 46. számában (2011. január 10.), 886. kérdésszám alatt
|
európai üzemi tanács |
Európai üzemi tanács létrehozása
Cégünk multinacionális vállalatcsoporthoz tartozik, amely az Európai Unióban mintegy 4000 főt foglalkoztat, Magyarországon több mint 1200-at. Kérdésem, kötelező-e, és ha igen, milyen feltételek mellett létrehozni európai üzemi tanácsot?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 59. számában (2011. október 10.), 1138. kérdésszám alatt
|
európai üzemi tanács létrehozása |
Európai üzemi tanács létrehozása
Cégünk multinacionális vállalatcsoporthoz tartozik, amely az Európai Unióban mintegy 4000 főt foglalkoztat, Magyarországon több mint 1200-at. Kérdésem, kötelező-e, és ha igen, milyen feltételek mellett létrehozni európai üzemi tanácsot?
Megjelent a Munkaügyi Levelek 59. számában (2011. október 10.), 1138. kérdésszám alatt
|