Összes tárgyszó megjelenítése

Egy vállalat pénzügyi osztályán dolgozom, a sok azonos munkakört betöltő munkavállaló egyikeként, ahol nem egyenlőek a munkafeltételek. Egyeseknek a munkáltató biztosít céges mobilt, korlátlan internetet, legújabb notebookot, másoknak nem, vagy csak régi, lassú munkaeszközöket, korlátozott internetelérést ugyanarra a munkára. Tulajdonképpen mindez attól függ, melyik munkatársnak milyen személyes kapcsolata van a főnökkel, hogy továbbítja-e az igénylőlapot. Rendben van ez így, van-e jogszabály erre vonatkozóan?

Most kaptam meg a munkaköri leírásomat, de itt dolgozom már pár éve. A papíron 2014-es dátum szerepel. Köteles vagyok aláírni? Ha nem írom alá, mi lesz a következménye?

Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.

Egy közalkalmazott 2013 decemberében a 30 éves helyett a 25 éves jubileumi jutalmát kapta meg. Most jelezte ezt, és szeretnénk megoldást találni a problémára. Az ügy előzménye, hogy a 25 éves jubileumi jutalom kifizetésére a személyi anyagban csak határozatot találtunk, a kifizetőhely információja alapján a számfejtő programban lejelentésre került az összeg, de ugyanakkor sztornózták is. Az okára nem derült fény. Van valamilyen jogszabályi hivatkozás erre? Mi alapján, milyen jogcímen és mennyit kell neki fizetni, ha jogos az igénye?

A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?

Van-e jogi akadálya annak, hogy ún. előszerződést kössünk egy jövőben biztosan bekövetkező időpontban létrehozandó munkaviszonyra? Speciális szaktudást igénylő területen foglalkoztatunk, ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan biztosított legyen a megfelelő szakismerettel és képzettséggel rendelkező munkaerő. Egy 8 hónap múlva megüresedő állásra (akkor telik le egy határozott idejű munkaviszony) vennénk fel egy tehetséges fiatalt.

Elvált munkatársunknak, akinek a feleségénél van elhelyezve a 16 éven aluli gyermek, jár-e a gyermekek utáni pótszabadság? Több helyen olvasom szakértőktől, hogy igen, de az Mt. idevonatkozó paragrafusából ezt nem látom egyértelműen.

Az Akmt. az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését írja elő 2012. január 1-jétől. A munkabéremelés elvárt mértéke alatt mit kell érteni? Ha a béren kívüli juttatások mértékét emeljük, például az étkezési utalvány mértékét havi 5000 Ft-ról 15 000 Ft-ra, ezt is beszámíthatom a munkabéremelés elvárt mértékébe?

A sajtóból értesültünk róla, hogy a magas képzettséggel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára egységesen EU-kékkártyát állítanak ki, akik e kártya birtokában jogosultak a tagállamokon belüli tartózkodásra és munkavállalásra. Magyarországon ez milyen személyi körre vonatkozik? Mik a kártya kiváltásának előnyei?

Cégünk multinacionális vállalatcsoporthoz tartozik, amely az Európai Unióban mintegy 4000 főt foglalkoztat, Magyarországon több mint 1200-at. Kérdésem, kötelező-e, és ha igen, milyen feltételek mellett létrehozni európai üzemi tanácsot?