Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott késedelmi kamat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés

Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
Részlet a válaszból: […]időszakra. Ezért a 16 teljesített nap közül négyre nemcsak az alapbér, hanem - a pihenőnapon végzett rendkívüli munkaidő ellenértékeként - további 100% bérpótlék is jár [Mt. 143. § (4) bek.].Csakhogy kérdése szerint "munkaszerződése megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre" szólt. Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ekkor - a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve - a munkavállaló számára hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot be kell osztani [Mt. 105. § (2)-(3) bek.]. Az Mt. ugyanakkor meglehetősen szigorúan szabályozza a megszakítás nélküli tevékenységet. A munkáltató tevékenységea) megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel (pl. távhőszolgáltatás) ésaa) társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására irányul (pl. tömegközlekedés, egészségügyi szolgáltatások), vagyab) a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható (vas- és acélkohó) (Mt. 90. §).Ha Önök a munkáltatónál megszakítás nélküli tevékenység keretében, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett dolgoznak, az Mt. szerint nem kizárt, hogy 16 napon át munkát végezzenek. Mindehhez azonban a munkáltatónak munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot kell alkalmaznia [Mt. 97. § (3) bek.], és az Mt. általános szabálya szerint például munkaidőkeret alkalmazásakor annak végéig összevontan az elmaradt pihenőnapokat is be kell osztani az Önök részére.Ha a munkáltató nem fizet időben munkabért, az elmaradt munkabér iránti igényét munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetik, az általános hároméves elévülési időn belül. Az elévülés az igény esedékessé válásával kezdődik. Például[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3343

2. találat: Illetménykülönbözet-fizetés AB határozatra tekintettel

Kérdés: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a szabályt, ami alapján azok, akik korábban sikertelen minősítést tettek, nem voltak előresorolhatók Pedagógus II. fokozatba. Az egyik volt pedagógusunk, akinek 2017. december 31-ével szűnt meg a közalkalmazotti jogviszonya, most jelentkezett nálunk az illetménykülönbözetét kérve. Ki kell-e fizetnünk neki, tekintettel arra, hogy már nem dolgozik nálunk?
Részlet a válaszból: […]legfeljebb hét évvel az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzése előtt álló, Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógusokat minősítési eljárás nélkül Pedagógus II. fokozatba kellett sorolni 2017. január 1-jén. Az AB határozat révén azokra is vonatkozik az előresorolási kötelezettség, akik korábban, saját kezdeményezésükre minősítési eljárásban vettek részt, ám az sikertelenül végződött. Így e pedagógusok esetében most utólag, visszamenőleges hatállyal kell elvégezni az átsorolást, és a 2017. január 1. utáni időszakra az illetménykülönbözetet is ki kell fizetni. Erre a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó szabályai szerint a késedelemmel érintett naptári[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3197

3. találat: Jogérvényesítés munkabér kifizetésének késedelme esetén

Kérdés: Ha nem történik meg a munkabér időbeni átutalása, ahogy az a szerződésben szerepel, csak napokkal később, akkor hova lehet fordulni, milyen jogok illetnek meg?
Részlet a válaszból: […]hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. A munkabér késedelmes kifizetése esetén a munkavállalót a munkabér esedékességétől (azaz általában a tárgyhót követő hónap 10. napjától) késedelmi kamat illeti meg, amelynek számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére [Mt. 31. §, Ptk. 6:48. § (1)-(3) bek.]. Ezenfelül a munkavállaló kártérítési igénnyel is élhet, az Mt. 166. §-a alapján, ha a késedelem kimutatható kárt is okozott számára.A munkavállaló a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3178
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Szociális ágazati összevont pótlék

Kérdés: Intézményünknél a közalkalmazottak az illetményen túl szociális összevont ágazati pótlékra jogosultak. Idén a belső ellenőrzés során kiderült, hogy egy konyhai kisegítőnk nem a legmagasabb végzettsége alapján lett besorolva (A-ból B fizetési osztályba kellett volna besorolnunk). A kisegítő 2015-től áll alkalmazásunkban. A garantált illetményét nem érinti az előresorolás, de a pótlék összegét igen. A pótlékkülönbözet a munkába állástól jár-e visszamenőlegesen, ebben az esetben 2015-től? Van-e a visszamenőlegességnek bármilyen időkorlátja?
Részlet a válaszból: […](1) bek.], az ennél régebbi, mégoly jogos követelések bíróság előtt már nem érvényesíthetők. Jelen esetben a foglalkoztatás teljes időtartama beleesik a 3 évbe. A munkáltató tehát akkor jár el helyesen, ha a teljes foglalkoztatás idejére kifizeti a konyhai kisegítő részére a pótlékkülönbözetet.Emellett a közalkalmazottnak a késedelmes kifizetésből eredő pótlékra is joga van. Az Mt. 31. §-a ugyanis alkalmazni rendeli a Ptk. 6:48. §-át, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3118

5. találat: Késedelmes bérkifizetés jogkövetkezménye

Kérdés: Ha a munkáltató a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, akkor az kötelezettségszegésnek vagy szerződésszegésnek minősül-e? Pontosabban a fizetéseket nem a szerződésben foglaltak szerint adja, 10-e a határidő, ennek ellenére a munkáltató mindig késve és két részletben fizeti ki a béreket. Felmerülhet-e a sikkasztás gyanúja?
Részlet a válaszból: […]155. § (1) bek.], és azt a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni [Mt. 157. § (1) bek.]. Amennyiben a munkáltató e kötelezettségének nem tesz eleget, szerződésszegést követ el. Ennek az egyik következménye, hogy késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértéke a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat [Mt. 31. §, Ptk 6:48. § (1) bek.]. Emellett, ha a késedelem jelentős mértékű,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2852
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Késedelmi kamat számítása

Kérdés: Közalkalmazottként 2005-ben a 25 éves, 2010-ben a 30 éves jubileumi jutalomra jogosult lettem volna, de még nem fizette ki a munkáltató. Utólagos kifizetésnél a késedelmi kamat is megilletne-e engem, ha igen, az milyen mértékű?
Részlet a válaszból: […]jogosultságát megszerezte [Mt. 286. § (1) bek.]. Az elévülési idő elteltét követően, ha a munkáltató önként kifizeti az elmaradt jubileumi jutalmat (és annak kamatait), akkor az ugyan jogszerű, de e követelések bíróság előtt már nem érvényesíthetők.A késedelmi kamat mértéke egyébként az Mt. 31. §-a és a Ptk. 6:48. §-a alapján - a késedelembe esés időpontjától kezdődően - a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2647

7. találat: Késedelmes illetményfizetés következményei

Kérdés: Közalkalmazott vagyok. A novemberi illetményem egy részét a munkáltató visszatartotta, és csak a két ünnep között kaptam meg a számlámra. Az érdekelne, hogy közalkalmazottként jár-e nekem bármiféle kártérítés, ha nem kapom meg időben az engem megillető munkabérem egészét? Úgy tudom, hogy a Munka Törvénykönyve kötelezi a munkáltatót, hogy a 10. napi késés után kártérítést fizessen az alkalmazottjának, de nem tudom, hogy a közszolgákra ez vonatkozik-e?
Részlet a válaszból: […]késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni akkor is, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. Vagyis ha a munkáltató - akár az illetmény egésze, akár egy része tekintetében - nem tesz eleget határidőben az illetményfizetési kötelezettségének, a törvény alapján késedelmikamat-fizetési kötelezettsége keletkezik.Amennyiben az illetményfizetési kötelezettség elmulasztása miatt a közalkalmazottat további kár is éri - például saját tartozását nem tudja határidőben kifizetni, és ezért neki is késedelmi kamatot kell fizetnie hitelezőjének -, a munkáltató e kár teljes körű megtérítésére is köteles [Mt. 167. § (1) bek., Kjt. 83. § (1)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 1.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2516

8. találat: Törvényes késedelmi kamat a munkaviszonyban

Kérdés: Az Mt. 160. §-a értelmében a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár. A Ptk. 6:47 §-a azonban a pénztartozások utáni kamatokra vonatkozó szabályokat rögzíti, késedelmi kamatról szóló rendelkezést nem találtunk. 2014. március 15-ét követően van-e lehetőség munkaviszonnyal összefüggő pénztartozás után jogszabályi rendelkezés alapján késedelmi kamatot felszámítani, vagy kamat felszámítására kizárólag a felek megállapodása esetén kerülhet sor?
Részlet a válaszból: […]esetén jár. Ugyanakkor a késedelmi kamat a törvény alapján jár. Az Mt. 31. §-a Ptk. kötelmi jogi rendelkezései közül - többek között - alkalmazni rendeli a késedelmi kamat szabályait (Ptk. 6:48. §). E szerint pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1991
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Törvényes késedelmi kamat számítása

Kérdés: Az Mt. 160. §-a értelmében a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamat a felek megállapodása alapján jár. A Ptk. 6:47. §-a azonban a pénztartozások utáni kamatokra vonatkozó szabályokat rögzíti, késedelmi kamatról szóló rendelkezést nem találtunk. 2014. március 15. napját követően van-e lehetőség munkaviszonnyal összefüggő pénztartozás után jogszabályi rendelkezés alapján késedelmi kamatot felszámítani, vagy kamat felszámítására kizárólag a felek megállapodása esetén kerülhet sor?
Részlet a válaszból: […]számítását is lehetővé teszi, és nem csak a felek megállapodása esetén. Az Mt. 31. §-a részletesen rögzíti, hogy a jognyilatkozatokra a Ptk. mely rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, ha az Mt. eltérően nem rendelkezik. Itt utal az Mt. a Ptk. 6:48. §-ára, mely a késedelmi kamat szabályait rögzíti. E szerint pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamattal, ennek hiányában a pénzpiaci kamattal - megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni, akkor is, ha a pénztartozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1978
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Elmaradt bér felszámolás esetén

Kérdés: 2011. október 31-én közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonyom. A céget, ahol dolgoztam, felszámolták, béremet a Bérgarancia Alapból igényelte meg a felszámoló. A kilépőpapírjaimat 2011. október 24-én postázták, viszont a béremet a mai napig nem kaptam meg! Lehet-e késedelmi kamatot kérni, vagy ebben az esetben nem veszik figyelembe a munkában töltött utolsó napi kifizetést?
Részlet a válaszból: […]nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse [Bgtv. 7. § (1) bekezdés]. A megkapott támogatást célhoz kötötten kell felhasználnia. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a munkaviszony később a felek közötti közös megegyezés jogcímen megszűnik. A volt munkavállalónak az elmaradt bérre ez esetben is jogosultsága van. A munkaügyi központ köteles a bérgarancia-támogatást megállapítani, ha annak feltételei fennállnak, mérlegelési joga csak a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset ötszörösét meghaladó, vagy a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelte után benyújtott igények esetében áll fenn. Lehetséges, hogy a kérdésben foglalt esetben erről van szó. Ekkor a munkavállalónak nincs lehetősége a döntést vitatni, és az általa jogosnak tartott bérigényt érvényesíteni (Bgtv. 2/B. §). Amennyiben a felszámoló mulasztott (nem nyújtott be igényt, vagy a megkapott összeget nem a bérek kifizetésére fordította), a volt munkavállaló mint a gazdasági társaság (munkáltató) hitelezője a Bgtv. 8. §-ának (3) bekezdése, valamint a Cstv. 51. §-a alapján a felszámoló jogszabálysértő mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. A bíróság soron kívül, de legfeljebb 30 napon belül határoz, és a felszámoló részére új intézkedés megtételét írhatja elő. Ha kifogás benyújtására nem került sor, illetve a kifogás szabályaitól függetlenül is, a Cstv. 54. §-a előírja, hogy a felszámoló a felszámolás során kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel. A felelősséget a felszámoló ellen felszólítással, szükség esetén perrel lehet érvényesíteni. Ekkor természetesen kamatkövetelés felszámolásának is helye van a Ptk. 301. §-a alapján, ugyanis a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1202