Tájékoztatás a szabadságról

Kérdés:

A Kttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató által megállapított szabadság mértékéről való tájékoztatás elfogadható-e úgy is, ha a munkáltatónál bevezetésre került távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselők személyre szabottan tájékozódhatnak az éves szabadság mértékéről, amely tartalmazza az alap- és pótszabadságokat? A szabadságról szóló tájékoztatás egyoldalú jognyilatkozatnak minősül a Kttv. 14. §-a, vagy tájékoztatásnak a Kttv. 15. §-a alapján?

Részlet a válaszából: […] ...a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Kttv. 15. (1) bek.]. A helyben szokásos és általában ismert módon történő közzétételnek megítélésünk szerint megfelel, ha a távollét-nyilvántartó rendszerben a köztisztviselő számára személyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 19.

Munkaidőkeret megállapítása hetekben

Kérdés: Egyik részlegünknél a termelésvezető olyan munkarendben gondolkodik, amely háromhetes ciklusokat jelentene, hatnapos munkahetekkel (egy hét nappali, egy hét éjszakai műszak, majd egy hét pihenő). Megállapítható-e egy hónapnál rövidebb munkaidőkeret? Kell-e tájékoztatni a munkavállalókat a munkaidőkeretről, ha az egy hónapon belül véget is ér? Elképzelésünk szerint egy-egy háromhetes ciklus alatt a munkavállalók nem dolgoznának többet a szerződés szerinti óraszámnál, de ha kivételesen mégis sor kerülne túlórára, akkor a keret végén, a hónap közben kellene számfejtenünk?
Részlet a válaszából: […] ...kezdő és befejező időpontjáról és az adott keretben teljesítendő munkaidőről. Ez a tájékoztatás történhet a helyben szokásos közzététellel is, azaz nem kell személyre szólónak lennie [Mt. 93. § (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont].Bár háromhetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Bérpótlékra való jogosultság – a törvényen túl

Kérdés: Egyes munkakörökben dolgozó munkavállalóink az alapbérükön felül különböző pótlékokban részesülnek, mint például műszakvezetői pótlék, csoportvezetői pótlék, munkaköri pótlék. Ezek összege a munkaszerződésekben szerepel. Azonban a kifizetés feltételeit (pl. norma teljesítése, selejtarány, hiányzások mértéke) külön szabályzatok tartalmazzák. A szabályzatok közöltnek minősülnek, és ezáltal a kifizetési korlátozások érvényesíthetőek, ha a munkáltató ezen szabályzatokat a helyben szokásos módon közzéteszi (hirdetőtábla, intranet)? Vagy az érintett munkavállalóknak át kellene ezeket vennie, mely átvételt aláírásukkal igazolnak? Ugyanis több esetben ezt megtagadták. Helyes megoldás lehet-e a munkaszerződésben a következő megfogalmazás? "A munkavállaló jelen munkaszerződés aláírásával kijelenti, hogy a (...) pótlékra vonatkozó szabályzat tartalmát előzetesen megismerte és azt magára nézve kötelezőnek elfogadja, amelyre figyelemmel a felek rögzítik, hogy a jelen pontban írt szabályzat a felek munkaszerződésének részéve vált." Ezek alapján, ha az adott szabályzat a munkaszerződés részének tekintendő, akkor az abban történő bármely módosításhoz szükséges a munkavállaló beleegyezése is?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bek.], a hatályosulásuk szempontjából megítélésünk szerint nem merül fel aggály, hiszen amennyiben a hirdetőtábla vagy az intranetes közzététel megfelel a helyben szokásos és általában ismert módnak, ez eleget tesz a törvény általi elvárásoknak. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás – irodai munkavállaló

Kérdés: Irodai munkarendben dolgozó kollégáknak, akik rugalmas munkarendben dolgoznak, lehetséges-e a munkaidő-beosztás szerint egy adott munkaidőkeret időszakán belül a munkáltatónak úgy beosztani a munkaidejét, hogy például a hónap első 3 munkanapján 12 órázik, és a hónap végén pedig "visszaadja", azaz lecsúsztatja a hónap elején felhalmozott többletórákat? Beoszthatom-e így a munkaidejét egy minőségirányítási mérnöknek, vagy erre az Mt. nem ad lehetőséget, csak a túlóra elrendelésére az adott napon? Hogy tudom a napi 8 órát meghaladó munkavégzésre beosztani ezt az irodai dolgozót? Milyen eszközök vannak a munkáltató kezében?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2)-(5) bek.; 106. § (3) bek.]. A munkáltató a munkaidőkeret elrendeléséről annak kezdő és befejező időpontjának írásbeli közzétételével rendelkezhet [Mt. 93. § (4) bek.]. Ehhez tehát nem szükséges a munkavállaló beleegyezése, erről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Szakszervezeti propaganda – a helyben szokásos közzététel

Kérdés: A szakszervezet használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül az egyik helyben szokásos tájékoztatási módnak. De van más lehetőség is (pl. a faliújságon is közzétesz a munkáltató minden lényeges információt). Nem elegendő ilyenkor csak ez utóbbit biztosítani?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Általános munkarendben dolgozó munkavállaló beosztásának közlése

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (hétfőtől péntekig 08.00-17.00 között dolgozik, a munkaközi szünet 60 perc) részére kötelező a munkáltatónak beosztást készítenie? Vagy csak az egyenlőtlen munkaidőben dolgozó munkavállalók részére kötelező elkészíteni, és a helyben szokásos módon közzétenni egy héttel korábban?
Részlet a válaszából: […] ...stb.). A munkaidő-beosztást írásban kell közölni, ám az történhet a helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététellel, például kifüggesztéssel is [Mt. 22. § (2) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Határozott időre szóló közalkalmazotti illetményeltérítés

Kérdés: A Kjt. 66. §-ának (7)-(8) bekezdései alapján megállapítható garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész a kinevezésben, illetve a kinevezésmódosításban határozott időre is megállapítható azzal, hogy a határozott idő lejártát követően külön intézkedés nélkül csökken az illetmény összege? Volt esetleg ilyen üggyel kapcsolatban bírósági döntés?
Részlet a válaszából: […] ...által közzétett, az ítélkezési gyakorlatot befolyásoló bírósági ítélet a 2005-től kezdődő időszakban nem került kihirdetésre és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Bármelyik munkáltató vezethet be bármelyik munkavállalójára munkaidőkeretet? Van-e valami különös feltétele a bevezetésének a munkáltató tevékenységi körével kapcsolatban? Egy részleg van a cégünknél, ahol megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak (24-48 váltásban), mindenki más heti 40 órás.
Részlet a válaszából: […] ...közzé kell tenni, amelynek nem kell személyre szólónak lennie, hanem történhet a helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététel útján is (pl. a részleg bejáratánál lévő faliújságon) [Mt. 93. § (4) bek., 22. § (2) bek. b) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Átszervezéssel indokolt felmentés

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az átszervezésre vonatkozó döntés (a kérdés szerinti esetben a SzMSz módosítása) legkésőbb a felmentés közlésének napján közzétételre/kiadásra kerüljön. Azaz, a felmentés közlése megtörténhet már az átszervezésre vonatkozó döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Gyárunk be szeretné vezetni a hathavi munkaidőkeretet a több műszakos munkarendben dolgozó kollégák számára. Szükséges ehhez a munkaszerződések módosítása, vagy elég egy belső szabályzatot kiadni?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni [Mt. 93. § (4) bek.]. Ebben az esetben a közzététel megfelelő, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. Tehát, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.
1
2
3