Népi ellenőrzésnél munkaviszonyban töltött idő és a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítása

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselőjének jubileumi jutalmához szükséges időtartam megállapítása kapcsán merült fel, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottságnál (NEB) 1987–1989 közötti időszakban eltöltött munkaviszonya beszámít-e a közszolgálati jogviszonyába, figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő megállapításakor? A kolléga pénzügyi ügyintézőként 1987–1989-ig a NEB-nél volt munkaviszonyban. Miután az intézmény megszűnt, áthelyezéssel a Városi Tanács Vb. Gazdasági Ellátó Szervezetéhez került, jelenleg is köztisztviselő a polgármesteri hivatalban. A 41/1968. Korm. rendelet 11. §-ának (1) bekezdése alapján „Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát – a költségvetés keretein belül – a Központi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.” Az 1968. évi V. törvényt az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény helyezte hatályon kívül. Azonban folyamatban lévő ügyeit, feladatait az ügyészség vette át, az alábbi jogszabályhely alapján: A népi ellenőrzés megszüntetése kapcsán felmerülő jogszabályrendezésről, illetőleg a folyamatban lévő peres és közérdekű bejelentések le nem zárható ügyeinek intézési rendjéről szóló 126/1989. Mt. rendelet 3. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke által indítványozott gazdasági bírság kiszabása iránti perekben az indítványozót megillető jogkör, valamint a népi ellenőrzéshez tett bejelentések és más kérelmek alapján indult, folyamatban lévő ügyek intézését az ügyészség veszi át.” Fentiek alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék nem jogutódja a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, illetve ezen bizottság szerveinek. A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja taxatívan felsorolja azokat a jogszabályhelyeket, amely jogszabályhelyek hatálya alá tartozó munkáltatónál eltöltött idő figyelembe vehető a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál. Ez a jogszabályi tételes felsorolás nem tartalmazza az 1968. évi V. törvényt. Helyes-e az álláspontunk, hogy a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében szereplő jogszabályok hatálya alá tartozó szervek egyike sem tekinthető a NEB jogelődjének, így a NEB-nél fennállt jogviszony nem azonosítható azokkal, annak ellenére, hogy az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottnak minősülnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdéssel érintett kolléga köztisztviselő. A jubileumi jutalom – a Kttv. által meghatározott körben – a költségvetési szférában munkában töltött időt honorálja. Ezért, a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamok köre jóval...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Szolgálati elismerés és végkielégítés jogszerző ideje – nincs eltérési lehetőség a Kit.-től

Kérdés: Milyen esetekben lehetséges eltérni a Kit. hatálya alá tartozó kormánytisztviselő esetében a szolgálati elismerésre és a végkielégítésre jogosító idő számítására vonatkozó szabályoktól? Van-e olyan jogviszony vagy távolléti forma, amely miatt eltérő lehet a jogosító idő számítása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés megválaszolása során abból kell kiindulni, hogy a Kit. – figyelemmel annak közjogi jellegére – a kormányzati szolgálati jogviszonyt általános szabály szerint kógens, azaz a felek számára eltérést nem engedő módon szabályozza. Ez azt jelenti, hogy amennyiben maga a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 3.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérő kormánytisztviselő illetménye

Kérdés: A Kit. hatálya alatt a GYES-ről visszatérő anyukáknak nincs kötelező illetményemelés, az csupán adható kategória bizonyos esetekben. Mennyire sérti az egyenlő bánásmódot az, ha a törvényi feltételek teljesülnek, a munkáltató mégsem ad illetményemelést a visszatérő anyukának?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban, bár a Kit. nem emeli ki külön az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályok megtartásának követelményét, tekintettel arra, hogy az Ebktv. hatálya a kormányzati szolgálati jogviszony alanyaira is kiterjed, ezáltal a hátrányos megkülönböztetés tilalma valamennyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Munkaviszony és nyugdíjfolyósítás egyidejűleg

Kérdés: Az Mt. hatálya alatt álló közművelődési referens 2026. szeptember 29. napjával a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával összefüggésben kérelmezte nyugdíjba vonulását, így munkaviszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre 2026. szeptember 28-ával. Megállapodás útján marad év végéig állományban. Ezt milyen formában teheti meg 2026. december 31-ig? Az Mt. szerinti munkaviszonyban is, vagy csak megbízási szerződéssel foglalkoztathatjuk tovább a művelődési ház és könyvtárnál, melyikkel jár jobban nyugdíj mellett? Szabadság adható-e neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem állapítható meg a kérdésből, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodást megkötötték-e a felek vagy sem. Ennek azért van jelentősége, mert amint az az alábbiakban olvasható, amennyiben a felek szándéka az, hogy valamilyen módon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Szabadságmegváltás – a jogviszony megszűnése után

Kérdés: Közös hivatalban dolgozó köztisztviselő betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt, jogviszonya megszűnt. Mikor, milyen dátummal fizethető ki részére szabadságmegváltás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 226. §-ának (1) bekezdése alapján a közszolgálati jogviszonyban a törvény kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseit, így a szabadság megváltására vonatkozó rendelkezéseket is megfelelően kell alkalmazni. A közszolgálati jogviszony megszüntetésekor, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Készenlét – nem rendelhető el a szabadság alatt

Kérdés: A kormánytisztviselők rugalmas munkarendben, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidőben dolgoznak. A munkavégzésre rendelkezésre álló peremidő hétfőtől péntekig 06:30–20:00 óráig tart, ezen belül a törzsidő hétfőtől csütörtökig 08:30–14:30, pénteken 08:30–12:30. A belső készenléti szabályzat alapján a munkanapi készenlét 19:00 órától a következő nap 07:00 óráig tart. A készenléti beosztás egy hónapra előre kerül közlésre. Jogszerű-e a Kit. alapján, hogy a fentiek szerinti rugalmas munkarendben foglalkoztatott kormánytisztviselő a szabadsággal érintett munkanapon (tehát ugyanazon nap) 19:00 órától készenlétet teljesítsen? Befolyásolja-e ennek megítélését, hogy a rugalmas munkarend peremideje 20:00 óráig tart, miközben a készenlét már 19:00 órakor megkezdődik? A munkaügyi szakterület álláspontja szerint a szabadság a kormánytisztviselőt az adott munkanapon 8:00–17:00 óra közötti munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíti. Helyes-e ez az értelmezés rugalmas munkarend alkalmazása esetén, és ebből következően teljesíthető-e ugyanazon napon 19:00 órától készenlét, vagy a szabadság rendeltetésére és pihenési funkciójára tekintettel a szabadsággal érintett munkanapra készenlét sem rendelhető el? Ha a szabadsággal érintett napon 19:00 órától teljesített készenlét alatt tényleges munkavégzésre is sor kerül, az a Kit. 129. §-ának (8) bekezdése szerinti szabadságmegszakításnak minősül-e, vagy készenlét alatt végzett rendkívüli munkavégzésként kezelendő? Amennyiben a tényleges munkavégzés a szabadság megszakításának minősül, szükséges-e külön munkáltatói intézkedés, és hogyan kell a szabadság- és munkaidő-nyilvántartást helyesbíteni? Befolyásolja-e a fentiek jogi megítélését, hogy a készenléti kötelezettséget a szabadság engedélyezését megelőzően egy hónapra előre már közölték?
Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint a szabadság idejére készenlét (vagy ügyelet) elrendelésére nincs lehetőség. A fizetett szabadság, mint alkotmányos alapjog lényege ugyanis az, hogy a kormánytisztviselő mentesüljön a kormányzati szolgálati jogviszonyából eredő rendelkezésre állási és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Hamis nyelvvizsga és a jogviszony megszüntethetősége

Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. 82. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében a kinevezés általános feltétele, hogy kormányzati szolgálati jogviszony – egyebek mellett – csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető és tartható fenn. Ha a kormánytisztviselő kérdésben jelzett cselekménye...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése – nincs felmentési védelem

Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. 113. §-ának (1) bekezdése a felmentési védelem szabályai alatt azokat a tényállásokat, helyzeteket rögzíti, amelyek időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv felmentéssel nem szüntetheti meg a jogviszonyt. A Kit. 113. §-ának (5) bekezdése nem felmentési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei

Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kit. a kormányzati szolgálati jogviszony létesítésének több általános feltételét (büntetlen előélet, cselekvőképesség, legalább érettségi végzettség vagy középszintű szakképesítés, eskütétel, magyar állampolgárság) határozza meg, amely minden...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.

Szabadság kiadása az esedékesség éve után

Kérdés: A Kit. 129. §-ának (2) bekezdése alapján, a munkáltatói jogkör gyakorlója
a) szolgálati érdek esetén az alapszabadságot az esedékesség évét követő év márciusának utolsó napjáig adja ki,
b) a pótszabadságot – az a) pontra és a (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel – az esedékesség évét követő év júniusának utolsó napjáig adhatja ki, és a kormánytisztviselő eddig az időpontig veheti igénybe,
ha az esedékesség éve eltelt. Az a) és b) pontban található megfogalmazásbeli különbségből milyen következtetést lehet levonni („adja ki” és „adhatja ki”)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint a két pont szövegezése közötti különbségnek nincs jelentősége. A szabadság akkor tudja rendeltetését betölteni, ha azt a kormánytisztviselő még a tárgyévben természetben igénybe is tudja venni [Kit. 129. § (1) bek.]. Ehhez képest szűken...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 1.
1
2
3
…
10