Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott kormányzati szolgálati jogviszony tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés

Kérdés: Egyik - válófélben lévő - kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató - a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat - bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
Részlet a válaszból: […]céljából, munkára képes állapotban - nem állt a munkáltató rendelkezésére; nem működött együtt vezetőjével és munkatársaival; nem tanúsított általában olyan magatartást, hogy ez más munkáját ne zavarja.Az irányadó bírói gyakorlat szerint a "vezetője bizalmát elvesztette" okra felmentés nem alapítható, ha a munkáltató fegyelmi eljárás megindítására alapot adó - a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdése körébe nem sorolható - kötelezettségszegéssel indokolja a kormánytisztviselő felmentését. A Kttv. 76. §-ának (1) bekezdésében szereplő kötelezettségek vétkes megszegése esetén kötelező a fegyelmi eljárás megindítása. A kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek vétkes megszegése nem vonhat maga után a "vezetője bizalmát elvesztette" jogcímen felmentést. Kiüresítené a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, ha a munkáltató a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségek megszegését bizalomvesztésként értékelné, s erre tekintettel felmentéssel szüntetné meg a kormánytisztviselő jogviszonyát [3/2016. (III. 21.) KMK vélemény a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának felülvizsgálata iránti per egyes kérdéseiről]. "A Kttv. 76. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak megsértése esetén a munkáltatónak fegyelmi eljárást kell lefolytatnia, és nem a jogviszonyt megszüntetnie bizalomvesztés címén" [7/2016. számú munkaügyi elvi döntés].A jogalkalmazási zavart az okozza,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3818

2. találat: Döntőbizottságról a bíróságra - eljárási szabályok

Kérdés: Kormányzati szolgálati jogviszonyom saját kérésemre 2019. május 11-én felmentéssel megszűnt. A jogviszonyomat megszüntető kormányzati igazgatási szerv jogellenesen állapította meg a végkielégítésem mértékét. A megszüntető okiratomat a Kit. alapján állította ki, de a végkielégítésem mértékét a Kttv. alapján állapította meg (egyhavi illetményemnek megfelelő összeget négyhavi helyett), ezért a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultam. A Döntőbizottság a panaszomnak helyt adott, és kötelezte a kormányzati igazgatási szervet, hogy 15 napon belül fizesse meg az elmaradt háromhavi végkielégítésemet. A határozat ellen 30 napon belül jogorvoslattal lehet élni. Arra való tekintettel, hogy a 15 nap már lejárt, és egyetlenegy forintot sem kaptam a megítélt végkielégítésből, valamint a jogorvoslati határidő lejárta "vészesen" közeleg, ezért arra a következtetésre jutottam, hogy valószínűleg a kormányzati igazgatási szerv jogorvoslattal él a Döntőbizottság határozata ellen. A Döntőbizottság által lefolytatott vizsgálat egy esetleges per során rövidíteni fogja a bírósági eljárást, vagy egy évekig tartó eljárás elé nézek? A fellebbezésnek a Döntőbizottság által részemre megítélt összeg kifizetésének van-e halasztó hatálya? Fellebbezés esetén a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz kerül át az ügyem? Kell-e jogi képviselőt keresnem, vagy hivatalból fognak kirendelni? Kit terhel a perköltség? Mi történik az után, hogy fellebbeznek a Döntőbizottság határozata ellen?
Részlet a válaszból: […]nem válik véglegessé, ennek következtében a benyújtott keresetlevélnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Kp. 53. §-a alapján azonban lehetőség van arra, hogy a bíróság részben vagy egészében feloldja a keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát, és ezzel a Döntőbizottság határozata végrehajthatóvá váljon. Az erre vonatkozó igényt az azonnali jogvédelem iránti kérelemben terjesztheti elő a bíróságnál. A Kp. 50. §-ának (3) bekezdése alapján az azonnali jogvédelem iránti kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell. A bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a bírósághoz érkezésétől számított tizenöt napon belül dönt. Hiánypótlásnak nincs helye [Kp. 51. § (1) bek.]. Az azonnali jogvédelem iránti kérelem tárgyában hozott bírósági végzés ellen a közléstől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság további nyolc napon belül dönt [Kp. 51. § (4) bek.]. Ebből következően a per esetleges elhúzódástól függetlenül - viszonylag rövid időn (15 nap +16 nap fellebbezésnél) belül - hozzájuthat a Döntőbizottság határozata szerinti végkielégítéséhez, ha a bíróság helyt ad az azonnali jogvédelem iránti kérelmének.A Döntőbizottság határozatát támadó keresetlevelet a kormányzati igazgatási szervnek a Döntőbizottsághoz kell benyújtania. A Döntőbizottság a keresetlevelet az ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. A bíróság a keresetlevelet - annak vizsgálatát követően - haladéktalanul közli Önnel [Kp. 130. § (2) bekezdés]. A közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogviták tárgyában első fokon a munkavégzés helye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el. Így Önt mint alperest ez a bíróság fogja értesíteni a keresetlevél benyújtásáról és az ezzel kapcsolatos teendőiről, ha erre valóban sor kerül. Az első fokon eljáró bíróság előtt nincs kötelező jogi képviselet, így Ön is eljárhat. Ez esetben a bíróság feladata, hogy Önt a perbeli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3725

3. találat: Visszafizetendő végkielégítés a közigazgatásban

Kérdés: A kormányzati szolgálati viszonyomat egy minisztérium az 1535/2018. (V. 29.) Korm. határozat alapján szüntette meg. Mikor helyezkedhetek el a közszférában anélkül, hogy a végkielégítésemet köteles lennék visszafizetni?
Részlet a válaszból: […]visszafizetéséről a Kttv. és a Kit. teljesen azonos módon rendelkezik. A Kttv. 69. §-ának (11) bekezdése és a Kit. 112. §-ának (12) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez történő újból elhelyezkedése esetén abban az esetben kell a végkielégítés egyhavi mértéken felüli részét az új jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül a korábbi munkáltató részére visszafizetni, ha a kormánytisztviselő a kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül újabb kormányzati szolgálati jogviszonyt létesít. A végkielégítését visszafizető kormánytisztviselőnek az új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a korábbi jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét három év jogviszonyban töltött idővel csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Ennek értelmében a jogviszony megszűnését követő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3586

4. találat: Jubileumi jutalom helyett szolgálati elismerés

Kérdés: 2019. szeptember 1-jén betöltöm a 35 éves jubileumi jutalomhoz szükséges időt köztisztviselőségem első munkahelyén. Kérdésem, hogy a jogviszonyomnak a 2019. márciusi 1-jei Kit. szerinti átalakulásával elveszítem-e az addig megszerzett időmet, és "nulláról" indulok?
Részlet a válaszból: […]helyette - a jubileumi jutalommal azonos jogosultsági feltételekkel - bevezeti a szolgálati elismerést (Kit. 145. §). A Kit. 285. §-ának (7) bekezdése arról rendelkezik, hogy - többek között - a végkielégítésre és a szolgálati elismerésre való jogosultság szempontjából a kormánytisztviselő jogviszonyát - a jogviszony átalakulásra tekintet nélkül - folyamatosnak kell tekinteni. A Kit. 145. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a szolgálati elismerésre jogosító idő megállapításánál a Kit., a Kttv. és az azokat megelőző jogállási törvények hatálya alá tartozó munkáltatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időket kell figyelembe venni. Ebből következően[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3551

5. találat: Nyelvpótlék összege részmunkaidőben

Kérdés: Részmunkaidős foglalkoztatás esetén arányosítják-e a nyelvpótlékot a kormányzati szolgálati jogviszonyban?
Részlet a válaszból: […]irányadó teljes napi munkaidőnél [8 óra a Kttv. 89. §-ának (1) bekezdése szerint] rövidebb tartamú részmunkaidőben állapodnak meg. Kérdés, a Kttv. 141. §-a szerinti idegennyelv-tudási pótlék részét képezi-e az illetménynek? A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdése megállapítja: az illetmény alapilletményből és - a Kttv. szerinti feltételek esetén - illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékból[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2844

6. találat: Kormánytisztviselői tájékoztatási kötelezettség - ha vesztegetéssel gyanúsítják

Kérdés: Köteles-e a kormánytisztviselő bejelenteni munkáltatójának, ha vesztegetéssel gyanúsítja az ügyészség?
Részlet a válaszból: […]a munkaköri tevékenységével, és ilyen módon a büntetőeljárás megindításához szükséges megalapozott gyanú ténye már önmagában alkalmas lehet arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét, vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja.A Kttv. 64. §-ának (1) bekezdése alapján - az előzőekben foglaltakra figyelemmel - a munkáltatótól nem várható el, hogy a méltatlanná vált kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát fenntartsa. A munkáltatónak a Kttv. 64. §-ának (3) bekezdése alapján méltatlanság miatt felmentéssel meg kell szüntetnie a kormányzati szolgálati jogviszonyt a büntetőeljárás megindításról történő tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legkésőbb azonban a büntetőeljárás megindulásától (a kormánytisztviselővel az alapos gyanú közlésétől) számított egy éven belül. A méltatlanná vált kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni, a kormánytisztviselőt sem felmentési védelem, sem végkielégítés nem illeti meg.Ha olyan jellegű bűncselekmény miatt történik a büntetőeljárás megindítása, amely miatt nincs helye a kormányzati szolgálati jogviszony méltatlanság miatt történő megszüntetésének, vagy egyébként az eset összes körülményeiből következően az elkövetési cselekmény nem alkalmas arra, hogy a kormánytisztviselő által betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, a kormánytisztviselő akkor is köteles tájékoztatni a Kttv. 9. §-ának (3) bekezdése alapján a munkáltatót. A kormányzati szolgálati jogviszonyt érintő lényeges körülménynek minősül az is, ha egyébként a méltatlanság miatti felmentést nem megalapozó ügyben büntetőeljárás van folyamatban a kormánytisztviselővel szemben, mivel az eljárás jogerős befejezésének eredményeként a kormánytisztviselő büntetett elő­életűvé válhat, és emiatt vele a kormányzati szolgálati jogviszony a továbbiakban nem tartható fenn.Ha a kormánytisztviselő nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének, azaz nem tájékoztatja a munkáltatót a vele szemben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2280

7. találat: Közszolgálati tisztviselő szabadságának megváltása

Kérdés: Hivatalunk egyik közszolgálati tisztviselője december végén nyugdíjba ment. Igényt tart 3 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására. A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati törvény szerint jogos-e az igénye? A korábbi években ki nem vett szabadság elveszettnek tekintendő-e, vagy a törvény 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint - amennyiben a közszolgálati jogviszony fennáll - annak kiadását a tisztviselő kérheti-e, ha igen, mennyi időre visszamenőleg? Mi történik az előző években ki nem vett szabadsággal, ha a közszolgálati tisztviselő áthelyezéssel kerül át másik szervhez?
Részlet a válaszból: […]igény a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el, a szabadság pénzbeli megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése pedig a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik. Vagyis mindaddig, amíg a jogviszony fennáll, lehetőség van arra, hogy a közszolgálati tisztviselőnek a munkáltató ténylegesen kiadja a szabadságát. Erre a munkáltatónak a közszolgálati tisztviselő kérése nélkül is kötelezettsége áll fenn! Ha ugyanakkor a szabadság kiadására - a jogviszony megszűnésére tekintettel - nincs mód, akkor a közszolgálati tisztviselőnek az összes, még ki nem adott szabadság vonatkozásában pénzbeli megváltására igénye keletkezik, amelyet a jogviszonya megszűnésétől számított 3 éves elévülési idő alatt bíróság előtt is érvényesíthet.Az áthelyezés a közszolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1553