Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

Kérdés: A munkáltató munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztat munkavállalókat, akik közül többen több mint öt éve állnak a munkáltató rendelkezésére ugyanazon feladatok ellátása érdekében. Az érintett tevékenység ellátására a munkáltató saját munkavállalói állománnyal nem rendelkezik. A munkáltató időről időre azzal a helyzettel szembesül, hogy a jogszabályi korlátozások következtében az érintett munkavállalók öt évnél hosszabb ideig nem maradhatnak kölcsönzötti állományban, ezért foglalkoztatásukat hat hónapos időtartamra meg kell szakítani. Ugyanakkor a munkáltató üzleti szempontból szeretné megtartani az érintett munkavállalókat. Erre az esetre felmerült lehetséges megoldásként, hogy az érintett személyek szolgáltatási szerződéses konstrukció keretében végezzék tovább ugyanazt a tevékenységet, vagy közvetlenül, vagy egy üzleti partneren keresztül közvetetten, annak állományába való felvétellel. A megoldási javaslat például alkalmas lehet arra, hogy az átmeneti időszakot jogszerűen lefedje a korábbi kölcsönvevő? Amennyiben nem, milyen jogszabályi rendelkezés alapján tilalmazott, és mi lehet ilyenkor a várható jogkövetkezmény a korábbi kölcsönvevő számára? Milyen egyéb jogszerű megoldások állhatnak rendelkezésre a hat hónapos időszak áthidalására annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók továbbra is a korábbi kölcsönvevő érdekkörében végezhessék a tevékenységüket? Milyen jogkövetkezményekkel járhat, ha a kikölcsönzés adott személy esetében meghaladja a jogszabályban meghatározott maximális ötéves időtartamot? Ilyen esetben a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő viszonylatában milyen szankciók merülhetnek fel, illetve a hatósági bírság megfizetésére melyik fél kötelezhető?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. megfogalmazása szerint a kikölcsönzés a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés, amely nem haladhatja meg az öt évet. Az ötéves korlát szempontjából a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 13.

Végkielégítésre való jogosultság – hátrányban a kölcsönzött munkavállalók

Kérdés: Hogyan számoljuk a végkielégítésre való jogosultságot kikölcsönzött munkavállaló esetén, ha a munkavállaló gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról térne vissza dolgozni, de ezen idő alatt a kölcsönvevő felmondja az együttműködést a kölcsönbe adóval? Az utolsó kikölcsönzés idejét kell alapul venni a kikölcsönzés megszűnéséig, amíg a kölcsönvevő megszakítja a kikölcsönzést, vagy folyamatosan „ketyeg” az idő a kikölcsönzés kezdetétől, amíg az anyuka vissza nem tér aktív állományba? Függetlenül attól, hogy a kölcsönvevő „kiszállt” a kölcsönzésből?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tényállás alapján a kölcsönvevő felmondja a kölcsönbe adó és a kölcsönvevő közötti jogviszonyt, ennélfogva megszűnik a kölcsönzött munkavállalók kikölcsönzése, így a kérdésben szereplő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.

Kölcsönvevői kollektív szerződés hatálya – a végkielégítés összege

Kérdés: Humánszolgáltató cégként munkavállalók kölcsönzésével is foglalkozunk. Egyik munkavállalónk kikölcsönzését megszüntette a kölcsönvevő, erre hivatkozással felmondtunk neki, a felmondási ideje alatt már nem kell dolgoznia. A munkavállaló az egyenlő bér elvére hivatkozva jelezte, hogy mivel elmúlt 50 éves, igényt tart a kölcsönvevő kollektív szerződése szerinti emelt összegű végkielégítésre. Ez egyhavi távolléti díjjal jelent magasabb összeget, mint ami az Mt. szerint megilletné, és amit mi már kifizettünk neki. A kölcsönvevő kollektív szerződését kötelesek vagyunk tiszteletben tartani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Abból kell kiindulni, hogy a kollektív szerződés hatálya azokra a munkavállalókra terjed ki, akik az aláíró munkáltatóval munkaviszonyban állnak [Mt. 279. § (3) bek.]. Mivel a kölcsönzött munkavállaló nem a kölcsönvevővel, hanem a kölcsönbe adóval áll munkaviszonyban,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 10.

Munkaerő-kölcsönzés öt évet meghaladóan

Kérdés: A jogszabályok szerint öt évig lehet valakit munkaerő-kölcsönzés jogviszonyban foglalkoztatni. Mi történik az ötödik év lejártával? Felmondással kell megszüntetni a jogviszonyt munkáltatói oldalról úgy, hogy a felmondás indoka az öt év lejárta, és így a jogviszony vége éppen az ötödik év betöltése kell legyen? Vagy automatikusan megszűnik az ötödik év leteltével a jogviszony, mint egy határozott idejű jogviszony? Mi történik, ha valakit ebben az időpillanatban gyermekszülés miatt fennálló felmondási védelem véd? Ez csak abban az esetben számítana, ha a felmondás a lehetőség a megszüntetésre, ha azonban automatikusan történik a megszüntetés a jogszabály alapján az öt év miatt, akkor nem, miután az nem felmondás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett ötéves szabály nem a munkaviszony időtartamára, hanem a kikölcsönzésre, azaz az egy kölcsönvevőnél eltölthető időre vonatkozik [Mt. 214. § (1) bek. e) pont]. A kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 20.

Veszélyeztetett terhes – kölcsönzött munkavállalóként

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, egyik kölcsönzött munkavállalónk veszélyeztetett terhes lett. A kölcsönzésre vonatkozó ötéves időszakba beletartozik-e a veszélyeztetett terhesség miatti táppénz, a CSED, illetve a GYED, GYES időszaka? Amennyiben igen, és a kölcsönzött kismama eléri a kölcsönzésre vonatkozó ötéves korlátot, meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát? A munkaviszony-megszüntetés módja ebben az esetben mi lesz? Van-e felmondási idő, illetve kell-e végkielégítést fizetni? A kölcsönbe adót vagy a kölcsönvevőt terhelik ezek a költségek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a kikölcsönzés ugyanazzal vagy más...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. szeptember 23.

Munkaidőkeret elszámolása a kikölcsönzés megszűnésekor

Kérdés: Az Mt. XVI. fejezete szerinti kölcsönbe adó olyan kölcsönvevőkkel áll kapcsolatban, akiknél munkaidőkeret van érvényben. Értelmezésünk szerint ilyen esetben a kölcsönzött munkavállalóra is irányadó a kölcsönvevőnél alkalmazott munkaidőkeret. Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkaidőkeret lejárta előtt átmegy a kölcsönzött munkavállaló egy olyan munkáltatóhoz, amelyiknél szintén munkaidőkeret van érvényben? Hogyan kell elszámolni/lezárni a munkaidőkeretet? Van-e törvényi kizáró ok a fentiekre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidőre és a pihenőidőre, illetve ezek nyilvántartására vonatkozó szabályok tekintetében a kikölcsönzés alatt a kölcsönvevő minősül munkáltatónak [Mt. 218. § (4) bek. c) pont]. A kölcsönzött munkavállalóra a kikölcsönzés alatt valóban a kölcsönvevő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 27.

Határozott idejű, munkaerő-kölcsönzésre szóló munkaviszony megszüntetése

Kérdés: Ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel rendelkezik, és a kölcsönvevő megszünteti a kikölcsönzését, akkor ez a munkaviszony felmondására megfelelő indokként szolgál?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt felmondással megszüntethetia) a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt,b) a munkavállaló képességére alapított okból vagyc) ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik [Mt. 66....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. november 5.

Munkaerő-kölcsönzésre irányuló munkaviszony megszüntetése

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cég alkalmazásában állok, közel négy évig dolgoztam a foglalkoztatómnál, amikor egyik napról a másikra "kirúgtak", anélkül hogy bármit is mondtak volna. Megtehetik ezt? Ha jól tudom, a foglalkoztatóm nem köteles indokolni, de a kölcsönbe adónak elvileg kellene, nem? Soha nem késtem, minden hónapban 20 órát túlóráztam, az egyik legjobb munkaerő voltam. Mit tudok tenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Figyelemmel arra, hogy a megszüntetés jogcímét, a megszüntető jognyilatkozat tartalmát nem ismerjük, nem adható minden részletre kiterjedő válasz. Nem derül ki a kérdéséből az sem, hogy a munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszony is megszüntetésre került-e,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. január 15.

Kikölcsönzés – ha letelt a kölcsönvevőnél az öt év

Kérdés: Kölcsönbe adó cég vagyunk, november 30-án lejárt az öt év kölcsönzési idő. Mi a teendő akkor, ha másik cégnek adjuk kölcsön a dolgozókat? Elég a szerződés módosítása és tájékoztató kiadása, illetve az eddigi cégnél ki nem adott szabadságot el kell számolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kölcsönzött munkavállaló legfeljebb öt évig dolgozhat ugyanannál a kölcsönvevőnél. Egy átmeneti szabály értelmében azonban a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban ez az ötéves korlát csak 2011. december 1-jétől számítandó....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 12.

Kölcsönzöttek határozott idejű munkaszerződéssel – az ötéves kölcsönzési korlát alkalmazása

Kérdés: A munkáltatónál a létszám 8-10%-ának megfelelő kölcsönzött munkavállaló dolgozik. Ezeket a munkavállalókat viszonylag hosszabb ideje foglalkoztatják általában a határozott idejű munkaszerződésük folyamatos "meghosszabbítgatásával". Ez azt jelenti, hogy a lejárt határozott idejű munkaszerződést újrakötik. A kölcsönzött munkavállalóknál az a probléma merült fel, hogy esetükben hogyan kell alkalmazni az Mt. 214. §-a (2) bekezdésének, valamint az Mth. e témában érvényes előírásait. Az Mth. előírása szerint az Mt. 214. §-ának (2) bekezdését a 2011. december 1-jét megelőzően létesített határozatlan idejű munkaviszonyokban történő kikölcsönzés esetén is alkalmazni kell úgy, hogy ilyen esetben a kikölcsönzés kezdő időpontjának dátuma 2011. december 1. Miután az átmeneti rendelkezés kifejezetten kiemeli a határozatlan időre szóló esetet, a törvény alkalmazása során felmerült, hogy a folyamatosan meghosszabbított – mindig határozott időre kötött – munkaszerződéses jogviszony ideértendő-e? Az érintett kölcsönzött munkavállalók első munkaszerződéseit 2009. december 1-jén, illetve 2010. január 1-jén kötötték meg.
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kikölcsönzés tartama nem haladhatja meg az öt évet, ideértve a meghosszabbított vagy az előző kikölcsönzés megszűnésétől számított hat hónapon belül történő ismételt kikölcsönzést, függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. november 24.
1
2