7 találat a megadott kereset tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]Lehetősége van a közigazgatási és munkaügyi bíróságon keresetet indítani a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei iránt. Noha a keresetindítási határidő a munkaviszony megszüntetéssel összefüggésben általános szabály szerint a jognyilatkozat közlésétől számított 30 nap [Mt. 287. § (1) bek. b) pont], arra tekintettel, hogy az azonnali hatályú felmondását a munkáltató nem foglalta írásba, hat hónapon belül érvényesítheti az igényét. A munkáltatónak ugyanis, ha a megszüntetésre irányuló jognyilatkozatát indokolnia kell, köteles[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]érvényesíthető [régi Mt. 186. § (3) bek.]. Bár a károkozó esemény a régi Mt. hatálya alatt következett be, a munkajogi igény érvényesítésére irányuló eljárásra az Mt. rendelkezései az irányadók. Az igény érvényesítésével kapcsolatos határidőre azonban az igény keletkezésekor hatályos régi Mt. rendelkezései irányadók [Mth. 16. § (1)-(2) bek.].A munkavállaló a munkaviszonyból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. Ennek időpontja a bírósághoz benyújtott kereset időpontja lesz. A károsultat a járadékigény érvényesítésében akkor nem terheli mulasztás, ha az adott helyzetben általában elvárható magatartás tanúsítása mellett nem volt módja arra, hogy az igényt korábban érvényesítse. Ilyen lehet, ha csak később[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]alakul a munkaidő-beosztása, a munkavégzés időtartama, mi a munkavégzés helye, hogyan kerül meghatározásra az elvégzett munka díjazása, kinek az erőforrásaival történik a munkavégzés stb. A kérdésben rögzítettek alapján azonban, az eset összes körülményeinek és a felek által aláírt szerződésnek az ismerete nélkül nem áll módunkban megállapítani, hogy valóban színlelt munkaszerződés jött-e létre a felek között.Ennek fényében a jogviszony megszüntetésének jogszerűsége vagy jogellenes volta sem határozható meg a rendelkezésre álló adatok alapján. Kiemeljük azonban, hogy a kérdésben megfogalmazottak értelmében feltételezzük, hogy a jogviszonyt a felek közös megállapodása, és nem valamelyik fél egyoldalú jognyilatkozata szüntette meg. Amennyiben a feltételezés helytálló, akkor a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadásának lehet helye. Ugyanakkor minderre csak akkor van mód, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Jogi kérdésben való tévedés címén a megállapodást akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást. Megtámadható a megállapodás akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá [Mt. 28. § (1)-(2) bekezdés].A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a törvény által meghatározott szigorú határidőkön belül írásban kell a másik féllel közölni. A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadás joga a megtámadott jognyilatkozat megtételétől, illetve megállapodás megkötésétől számított hat hónap elteltével azonban már egyáltalán nem gyakorolható. Megtámadás esetén a keresetlevelet a megtámadás eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül lehet előterjeszteni.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]felmondás.A rendes felmondás közlésére 2010-ben, még a régi Mt. hatálya alatt került sor, ezért a rendes felmondásra is e törvény rendelkezései az irányadók [Mth. 7. § (1) bek.]. A jogellenesnek tartott munkáltatói rendes felmondás ellen keresetlevél előterjesztésére az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lett volna lehetőség [régi Mt. 202. § (1) bek. a) pont] a hatályos szabályokhoz hasonlóan.A régi Mt. értelmében a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet [régi Mt. 202. § (2) bek.]. Ugyanakkor ezen harmincnapos keresetindítási határidőről a rendes felmondásban a munkavállalót tájékoztatni kellett [régi Mt. 6. § (3) bek.], ahogyan azt a hatályos rendelkezések is előírják. Ha a jogorvoslatra való figyelmeztetést a rendes felmondásban a munkáltató elmulasztotta, akkor a keresetindításra az általános keresetindítási és elévülési határidő irányadó. A munkáltató mulasztása esetén tehát a rendes felmondás közlését követő három év állt rendelkezésre a keresetindításra [régi Mt. 11. § (1) bek.]. Tájékoztatásul, ha felmondás közlésére az új Mt. hatálybalépését követően került volna sor, akkor a munkáltató mulasztása esetén csak hat hónap állt volna rendelkezésre a keresetindításra[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]követő harminc napon belül lett volna jogosult keresetét előterjeszteni az illetékes bíróságon [régi Mt. 202. § (1) bek.]. A kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy a munkavállaló a munkaviszony munkáltató általi megszüntetéséről tudott, hiszen ezt a leírtak alapján szóban kifogásolta is. Kiemeljük továbbá, hogy egyéb munkaviszonnyal kapcsolatos igény tekintetében az elévülési idő, az Mt.-ben foglaltakkal egyezően, három év volt [régi Mt. 11. § (1) bek.]. A hároméves elévülési idő - amennyiben az nem került megszakításra - 2013 év elején letelt.A munkavállaló az elévülést az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítással, az igénynek a bíróság előtti érvényesítésével, a külön törvény szerinti közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezésével, az igény megegyezéssel történő módosításával, egyezségkötéssel, valamint a kötelezett elismerésével szakíthatta volna meg. Az elévülés megszakadása folytán az elévülési idő újrakezdődött volna [régi Mt. 11. § (4) bek.]. Esetünkben azonban nem került sor az elévülés megszakítására. A munkavállaló arra hivatkozott, hogy akadályoztatva volt az igényérvényesítésben. Akadályoztatás esetére akként rendelkezik a törvény, hogy ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]valamint amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell [Pp. 121. § (2) bek.]. Ezen túlmenően, ha a felperes, vagyis a kereset benyújtója rendelkezik telefonszámmal, faxszámmal, illetve e-mail címmel, azt a keresetlevélben fel kell tüntetnie [Pp. 121. § (5) bek.].Tehát, amennyiben munkaügyi pert kíván indítani a munkavállaló a munkáltatójával szemben, fel kell tüntetnie a keresetlevélben a saját nevét, lakóhelyét, ha van, akkor telefonszámát, faxszámát és e-mail címét is, továbbá a munkáltató nevét és székhelyét (egyéni vállalkozó munkáltató esetén a lakcímét). Meg kell jelölnie az érvényesíteni kívánt jogot, vagyis le kell írni, hogy mire hivatkozva kéri a munkáltatóját marasztalni a bíróság által. Ki kell fejteni azokat a körülményeket, tényeket és adatokat, amelyek alátámasztják jogos igényét, és meg kell jelölnie, hogy az állításait mivel tudja bizonyítani: ha tanúkkal, akkor indítványoznia kell a tanúk bíróság általi meghallgatását, ha okirati bizonyítékai vannak, akkor azokat csatolnia kell keresetlevélhez. Emellett konkrétan meg kell jelölnie a kereseti kérelmét, tehát hogy pontosan miben kéri elmarasztalni a munkáltatóját. Amennyiben vagyoni körülményeire figyelemmel a jogszabály alapján jogosult, akkor már a keresetlevélben kérje a munkavállaló a bíróságot, hogy a részére munkavállalói költségkedvezményt (Pp. 359/A. §) engedélyezzen, mely alapján a per tartamára teljes költségmentesség illeti meg.A munkaügyi perek első fokon a munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartoznak, az illetékességüket pedig a munkavégzés helye határozza meg, ugyanis munkaügyi perre kizárólag a munkáltató székhelye[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megszüntetése. A bírósághoz fordulásnak azonban a munkaviszony esetében időbeli korlátai is vannak. Az Mt. rendelkezései szerint a keresetlevelet az intézkedés közlésétől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni a munkaügyi bíróságnál [Mt. 202. § (1) bek.]. Így bár megalapozott lenne a kereset, a bíróság annak elkésettsége folytán idézés kibocsátása nélkül valószínűleg el fogja utasítani [Pp. 130. § (1) bek. h) pont]. Természetesen ha határidőben a keresetet benyújtotta, és az említett körülményre "menet közben" lett[…] részlet vége a válaszból.