Találati lista:
1. cikk / 16 Hamis nyelvvizsga és a jogviszony megszüntethetősége
Kérdés: Amennyiben egy kormánytisztviselővel kapcsolatosan a munkáltatónak az jut a tudomására jogerős bírósági ítélet alapján, hogy hamis nyelvvizsga alapján szerzett diplomát még a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt, mi a helyes eljárás a munkáltató részéről? A Kit. 84. §-ának (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt kér tőle, és amennyiben az nem „tiszta”, úgy azonnali hatállyal – felmentéssel – megszünteti a jogviszonyát a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének c) pontja és (6) bekezdése alapján? (A diploma és a nyelvvizsga nem foglalkoztatási feltétel, elegendő az érettségi, viszont a tiszta erkölcsi bizonyítvány foglalkoztatási feltétel.) Ha az erkölcsi bizonyítványába nem került be a fenti jogsértés, akkor milyen jogcímen szüntethető meg a jogviszonya? A munkáltató nem kívánja tovább alkalmazni, tekintettel arra, hogy ez rontaná a szervezet megítélését. Felmerülhet-e a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenséggel indokolt felmentés? A jogsértő magatartást az érintett a munkáltatóhoz történő kinevezése előtt követte el. Amennyiben a jogsértő cselekmény elkövetésére a foglalkoztatása alatt került volna sor, úgy álláspontunk szerint érdemtelenség jogcímen felmentéssel meg kellene szüntetni a jogviszonyt. Azonban kérdés, hogy a fenti esetben is megáll-e ez a jogalap? Mivel a megszüntetési jogcímek közül a legsúlyosabb következményekkel az érdemtelenség jár, és a munkáltató nem kívánja hátrányosabb helyzetbe hozni a kormánytisztviselőt, mint szükséges, azonban a kormányzati szolgálati jogviszonyt fenntartani sem kívánja, kérjük szíves állásfoglalásukat a kérdésben.
2. cikk / 16 Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megsértése – nincs felmentési védelem
Kérdés: A Kit. 113. §-ának (6) bekezdése értelmében a Kit. 113. §-ának (5) bekezdésében meghatározott védelem nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül. A Kit. 113. §-ának (1) és (5) bekezdésében meghatározott védelem pedig nem vonatkozik a kormánytisztviselő jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére, ha a felmentést a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének e) vagy g) pontjában foglaltak szerint a kormánytisztviselő kérelmezi [Kit. 113. § (7) bek.]. Felmentési védelem nem illeti meg továbbá a kormánytisztviselőt a Kit. 107. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti érdemtelenség és a 107. §-ának (6) bekezdése szerinti foglalkoztatást kizáró ok jogcímén, a 107. §-a (1) bekezdésének f) vagy h) pontja, valamint a 107. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján történt felmentése esetén [Kit. 113. § (8) bek.]. A Kit. felmentési jogcímei két csoportba oszthatóak: az egyik, amikor felmenthető a kormánytisztviselő, a másik, amikor kötelezően fel kell menteni a kormánytisztviselőt. Mindkét csoportból néhányat kiemelt a jogalkotó, amelyeknél felmentési védelem nem illeti meg a kormánytisztviselőt (illetve két esetben jogcímtől függetlenül is). A Kit. 113. §-ának (6)–(8) bekezdéseit úgy kell-e értelmezni (ellentétes következtetésen alapuló jogértelmezés), hogy minden más esetben megilleti a kormánytisztviselőt a felmentési védelem? Az Vnytv. 9. §-ának (1) bekezdése alapján annak, aki vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a teljesítését megtagadja, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó megbízatását vagy jogviszonyát – az arra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott megszüntetési okoktól függetlenül – meg kell szüntetni. Amennyiben a Vnytv. fenti bekezdése alapján fel kellene menteni a kormánytisztviselőt, megilleti-e felmentési védelem?
3. cikk / 16 Büntetőeljárás eltitkolásának jogkövetkezményei
Kérdés: A Kit. 82. § (2)–(3) bekezdése alapján nem létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony azzal, aki az ott meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll. A Kit. 82. §-ának (12) bekezdése alapján a kormánytisztviselőnek a kormányzati szolgálati jogviszony teljes időtartama alatt meg kell felelnie az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételeknek. Van-e olyan kötelezettsége a már a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, miszerint be kell jelentenie, hogy (a fenti bűncselekmények miatti) büntetőeljárás hatálya alatt áll? Ha bejelenti, a jogviszonyt meg kell szüntetni [Kit. 107. § (2) bek. c) pont]. Ha nem jelenti be, elképzelhető, hogy a munkáltató sosem kerül ezen információ birtokába. Ha a büntetőeljárás lezárulta után kiderül, hogy korábban a kormánytisztviselő büntetőeljárás hatálya alatt állt, mit tehet a munkáltató? Konkrét példával élve, ha a munkáltató tudomására jut 2026-ban, hogy 2025-ben a kormánytisztviselő a Kit. szerinti bűncselekmények valamelyike miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt, a tudomásszerzés időpontjában (2026-ban) már lezárult a büntetőeljárás (az erkölcsi bizonyítvány „tiszta”), hogyan rendezhető ez a helyzet utólag?
4. cikk / 16 Szabadság a gyermekgondozási szabadság első hat hónapjára – mindkét szülőnek jár
Kérdés: A Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján szabadság jár a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után is. A gyermek anyja igénybe vette a gyermek után a szülési szabadságot, majd a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságra ment. Amikor az anyának e szabadságából már letelt egy év, a kormányzati igazgatási szervnél dolgozó apa is fizetés nélküli szabadságot igényelt a gyermek gondozása céljából. A két szülő tehát párhuzamosan volt fizetés nélküli szabadságon. Álláspontunk szerint a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után járó szabadság az apát is megilleti, függetlenül attól, hogy az anya volt-e fizetés nélküli szabadságon, és ha igen, mennyi ideig. Tehát ha mindkét szülő fizetés nélküli szabadságra megy gyermek gondozása céljából, akkor mind a kettőt megilleti ezen időszak után a Kit. 128. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott szabadság?
5. cikk / 16 Gyermek után járó pótszabadság időarányosítása
Kérdés: A Kit. 155. §-ának (3) bekezdése alapján a pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti. A Kit. 128. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat a távolléteket, amelyeket a szabadság szempontjából jogszerző időként kell figyelembe venni. A gyermek után járó pótszabadság belépés és kilépés esetén az adott évre vonatkozóan arányosítandó, de ha az anya egész évben a kormányzati igazgatási szervnél van kormányzati szolgálati jogviszonyban, akkor mindegy, hogy az év melyik napján születik a gyermek, a születésének évére is jár utána a teljes négynapos pótszabadság. Amennyiben a kismama például két és fél éves gyermekével van otthon fizetés nélküli szabadságon, s ekkor születik a második gyermeke, és a születés napjával megkezdi a szülési szabadságot, majd két év fizetés nélküli szabadságra megy, hogyan számoljuk a második gyermekre a Kit. 155. §-ának (1) bekezdése szerinti pótszabadságot arra az évre, amelyben az anyuka aktív állományba kerül? Álláspontunk szerint, ha az anyuka 2026. július 1-jén kerül aktív állományba, akkor a második gyermek után járó pótszabadságot az aktív állományba helyezés napjától kell arányosítva megkapnia az aktív állományba helyezéssel érintett évre. Tehát ha az anyuka 2026. július 1-jén lép aktív állományba, akkor a 2026-os évre nem négy, hanem két munkanap pótszabadság illeti meg a második gyermeke után 2026-ra. Helyes az álláspontunk? Vagy esetleg meg kellene adni a négy munkanap pótszabadságot a második gyermekre akkor is, ha csak július 1-jén kerül aktív állományba az anyuka, s előtte olyan időszak volt, amire a Kit. 128. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján nem jár szabadság? Ha egy kolléganő 2020. október 1-től 2023. március 31-ig GYES-en van az első gyermekével, a második gyermeke megszületik 2023. március 1-jén (amikor még GYES-en volt az első gyermekével), majd 2025. február 1-jén aktív állományba kerül, 2023-ra jár-e neki a második gyermek után a négy nap pótszabadság, vagy időarányosítani kell?
6. cikk / 16 Szabadságkiadás és illetményelszámolás fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: A Kit. hatálya alá tartozó központi kormányzati igazgatási szerv gyakorlata szerint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő kismama munkaideje – amennyiben 40 órás munkaidőben végzett munkát a szülési szabadsága előtt – kérelmére 40 órás marad (az állományba helyezésétől számítva) addig, amíg a felgyülemlett szabadságát kiveszi, tekintettel arra, hogy e szabadsága 40 órás munkaidő alatt keletkezett. A szabadság lejártát követően, a tényleges munkába állása napjától kerül – a korábban említett kérelmében foglaltak szerint – részmunkaidős foglalkoztatásra (pl. heti 20 óra). Azon kismama esetében azonban, aki a szülési szabadság előtt részmunkaidőben (pl. heti 20 órában) volt foglalkoztatva, a központi kormányzati igazgatási szerv álláspontja szerint nem indokolt az állományba helyezést követően kérelmére a felgyülemlett szabadság kivételének időszakára felemelni a munkaidőt 40 órára, majd a szabadság kiadása után – a korábban említett kérelmére – újra 20 órás részmunkaidőben foglalkoztatni, hiszen a szabadság nem 40 órás jogviszonyban keletkezett. Köteles-e a központi kormányzati igazgatási szerv eleget tenni a kormánytisztviselő azon kérelmének, hogy az állományba helyezése napjától a szabadság kiadásnak utolsó napjáig 40 órában kerüljön megállapításra a munkaideje, majd a tényleges munkába állástól részmunkaidőben (heti 20 óra) kerüljön foglalkoztatásra, ha a szülési szabadság igénybevétele előtt nem heti 40 órás teljes, hanem heti 20 órás részmunkaidőben alkalmazták?
7. cikk / 16 Szemüvegjuttatás járművezetőknek
Kérdés: Központi költségvetési szerv jelenleg képernyő előtti munkavégzéshez szükséges éles látást biztosító szemüveghez ad hozzájárulást, melynek jogalapja az 50/1999. EüM rendelet. Adhat a központi költségvetési szerv munkáltató olyan dolgozónak (kormánytisztviselő és munkavállaló) is szemüveghez hozzájárulást, akik nem képernyős munkavégzést végeznek? Konkrétan azon sofőröknek, akiknek a vezetéshez szükséges a szemüveg viselése, szeretnénk ilyen juttatást biztosítani. Azonban ennek jogalapját bizonytalannak látjuk. Van esetleg – az EüM rendeleten kívül – más jogalap, ami alapján a költségvetési szerv biztosíthat ilyen juttatást?
8. cikk / 16 Áthelyezés hiánya önkormányzati portfólióban
Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselőjének közszolgálati jogviszonya megszüntethető-e áthelyezéssel, amennyiben az önkormányzat fenntartása alá tartozó szervhez kerül egészségügyi szolgálati jogviszonyba?
9. cikk / 16 Létszám-meghatározás a polgármesteri hivatalban
Kérdés: A képviselő-testület a Mötv. szerint meghatározta a polgármesteri hivatal létszámát. Lehetséges-e, hogy ennél a létszámnál több főt foglalkoztassunk például 1 fő létszám helyén 2 fő részmunkaidős foglalkoztatottat? Ebben az esetben a részmunkaidőben (pl. 4 órában) foglalkoztatottat 0,5 főnek kell számítanunk a létszámban? A létszám és az álláshely szinonim fogalmaknak tekinthetők-e? Szeretnénk iránymutatást kérni a létszám és az álláshely fogalmának definiálására.
10. cikk / 16 Létszámcsökkentés a felmentés indokolása
Kérdés: Ha a Kit. hatálya alá tartozó kormányzati igazgatási szerv az adott szervezeti egységén foglalkoztatott kormánytisztviselők számát csökkenteni kívánja, mert a feladat ellátásához kevesebb fő is elegendő, akkor a felmentést a Kit. 107. § (1) bekezdése c) pontjának azzal a fordulatával indokolhatja-e, mely szerint a kormánytisztviselő által betöltött álláshely átszervezés miatt megszűnik, vagy más indok lenne a helytálló? Munkáltató által elhatározott létszámcsökkentés lenne az adott szervezeti egységnél, mivel tartós távollétről visszatért az egyik kormánytisztviselő, akinek a szervezeti egységénél a feladatai ellátása érdekében kinevezésmódosítással elkezdtek korábban alkalmazni egy másik kormánytisztviselőt, akinek szintén határozatlan időre szól a kinevezése, és így most többen lesznek ennél a szervezeti egységnél, mint ahány fő kell a feladatellátáshoz.
