Kisgyermekes munkavállaló éjszakai munkavégzése

Kérdés: A törvény tiltja, hogy a gyermek hároméves kora alatt az édesanya éjszaka dolgozzon. Cégünknél ugyanakkor a három műszakos munkarendben működő területeken rendszeresen van olyan kérés a kolleganők részéről, hogy már gyermekük harmadik születésnapja előtt vállalnának éjszakai műszakot is. Eleget tehetünk a kérésünknek?
Részlet a válaszából: […] Az éjszakai munka kapcsán - munkavédelmi célból - az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló számára várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig, illetve a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Változás a munkáltató személyében - a túlóra éves maximuma

Kérdés: Az Mt. 36. §-a alapján 2022. február 1-jétől átvettük egy munkáltató egyik részét további működtetés céljából. Az átadó munkáltatóra a kollektív szerződés hatálya nem terjedt ki, és a munkavállalói sem rendelkeztek "önként vállalt túlmunkára" irányuló megállapodással, így a rendkívüli munkaidő naptári évenkénti korlátjára az Mt. 109. §-ának (1) bekezdése, azaz kétszázötven óra volt az irányadó. A munkáltató személyében bekövetkező változással a munkavállalók a társaságunkra kiterjedő kollektív szerződés hatálya alá kerültek, amely egy naptári évre legfeljebb háromszáz óra rendkívüli munkaidő elrendelését teszi lehetővé. Önként vállalt túlmunkára irányuló megállapodást egyelőre egyetlen munkavállalóval sem kötöttünk. Hogyan alakul a rendkívüli munkaidő éves korlátja a munkáltató személyében bekövetkező változás következtében 2022. február 1-jétől általunk foglalkoztatott munkavállalók esetén? Álláspontunk szerint a 2022. február 1-jétől 2022. december 31-éig tartó időszakot figyelembe véve a kollektív szerződés által meghatározott háromszáz óra 11/12-ed részét, azaz 275 óra rendkívüli munkaidőt lehet a munkavállaló részére elrendelni azzal, hogy a 2022. január 1. és 2022. január 31. közötti időszakban teljesített rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni. Az Mt. 109. §-a az arányosítást három pontosan meghatározott esetben írja elő, ezek között azonban az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás nem szerepel. Az esetleges "önként vállalt túlmunka" maximuma pedig, abból kiindulva, hogy bármilyen variációval legfeljebb évi négyszáz óra "túlmunka" lehetséges, a 275 órához viszonyítva legfeljebb 125 óra lehet.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató személyében bekövetkező változás esetében a gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Istentisztelet látogatása és a vallásszabadság

Kérdés: Egyházi iskolában tanítok. Kötelezően előírják, hogy hétvégén részt vegyek az istentiszteleteken. Anyagilag is kötelező támogatnom a gyülekezetet előírt összeggel. Ugyanakkor én másik keresztény felekezethez tartozom, és oda szeretnék járni. Szerintem ez sérti a vallásszabadságot. Milyen szankciókat alkalmazhatnak velem szemben, ha nem megyek vasárnap az előírt helyre?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 32. §-a (1) bekezdésének a), illetve f) pontja szerint, ha a nevelési-oktatási intézményt egyházi jogi személy vagy a vallási egyesület tartja fenn, a pedagógusok és egyéb munkavállalók alkalmazása során-világnézeti és hitéleti szempontokat érvényesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Sztrájk tavalyi munkabér-követelésre tekintettel

Kérdés: A cégünknél működő szakszervezet 2020-ban benyújtott egy, a 2021. éves béremelésre vonatkozó javaslatot, amelyet nem fogadtunk el, és annak csak egy része valósult meg. Erre vonatkozóan kollektív szerződésben nem tudtunk megállapodni, mivel a szakszervezet csak idén szerzett erre megfelelő reprezentativitást. A 2022. évre nézve született is bérmegállapodás, kollektív szerződésben. Ennek ellenére a szakszervezet májusban sztrájkot hirdetett, a tavalyi bérkövetelés maradéktalan teljesítése érdekében. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] A dolgozókat a gazdasági és szociális érdekeik biztosítására - az e törvényben meghatározott feltételek szerint - megilleti a sztrájk joga [Sztájk-tv. 1. § (1) bek.]. Jogellenes ugyanakkor a sztrájkra vonatkozó - egyebek mellett kollektív szerződésben rögzített -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Szabadság és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk felmondott. Időarányos szabadságait kiszámoltuk, ez alapján tizenkét munkanap jár még részére. Kollektív szerződéssel rendelkező munkáltató vagyunk, amelynek alapján a munkavállaló évente tíz munkanap szabadsággal rendelkezik, amelyet kérésének megfelelően kell kiadnunk. Ez utóbbi tíz munkanapot a munkaviszony megszűnésekor időarányosan kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban szükséges megjegyezni egyrészt, hogy a kérdésben említett tíz munkanapos szabadságot úgy értelmezzük, hogy az a törvényben szabályozott alapszabadságon és pótszabadságokon felül jár a munkavállaló részére. Másrészt ahhoz, hogy a kollektív szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés - mint minden szerződés - a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek - természetesen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Próbaidőt követően létesített határozott idejű munkaviszony

Kérdés: Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a munkaviszonyt a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással megszüntessük, majd közvetlenül ezt követően ugyanarra a munkakörre határozott időre kössünk munkaszerződést a munkavállalóval? Erre azért lenne szükség, mert így valóban meg tudnánk győződni arról, hogy a munkavállaló ténylegesen alkalmas-e az adott munkakörre.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 45. §-ának (5) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Kollektív szerződés ilyen tartalmú rendelkezése alapján a próbaidő legfeljebb hat hónap lehet [Mt. 50....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Felmentési idő és kedvezményes jubileumi jutalom

Kérdés: A közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó kolléganő 2023. augusztus 1. napjától jogosulttá válik a "nők negyvenéves" öregségi nyugdíjára, melyet ettől a naptól igénybe is kíván venni. Jogviszonyai az alábbiak:
-1983. augusztus 8. napjától 1983. december 31. napjáig munkavállaló,
-1984. január 3. napjától 1984. november 30. napjáig munkavállaló,
-1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig közalkalmazott,
-1991. július 1. napjától 1994. október 31. napjáig köztisztviselő,
-1994. november 1. napjától 1997. szeptember 30. napjáig közalkalmazott,
-1997. október 1. napjától jelenleg is közalkalmazott.
Véleményünk szerint ez alapján nyolc hónap felmentési időre jogosult, és a felmentési idő a jogosultságot megelőzően már elkezdődhet. Valóban nyolc hónap a felmentési idő a fentiek alapján, illetve hogyan értelmezzük a Kjt. 33. §-ának (1) bekezdésében foglalt "hatvan nap, de a nyolc hónapot meg nem haladó" felmentési időre vonatkozó előírást? A hatvan napra még rá kell számolnunk hat hónapot, vagy egyben nyolc hónap? Jogosulttá válik-e a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdésében foglalt kedvezményes negyvenéves jubileumi jutalomra, amennyiben a felmentésére a kérelme alapján, a nők negyvenéves öregségi nyugdíjára való jogosultság indokával kerül sor még a jogosultság feltételeinek bekövetkezését megelőzően? Ezt az utolsó munkába töltött napon vagy a jogviszony megszűnésekor kell-e kifizetni?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban, a szóban forgó közalkalmazott 1984. december 1. napjától 1991. június 30. napjáig nem lehetett a szó szoros értelmében véve "közalkalmazott", mivel ekkor ilyen foglalkoztatotti státuszt a magyar jog nem ismert. Ugyanez a helyzet 1991. július 1. napja és 1992. július...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Kisgyermekes munkavállaló munkaidő-beosztása

Kérdés: A munkavállaló (anya) a gyermeke kétéves korának betöltését követően szeretne visszajönni dolgozni. A gyártásban három műszakban dolgozunk, hétvégén is, és a munkavállaló kifejezetten kéri, hogy a gyermekei felügyeletének megoldása érdekében dolgozhasson esetenként hétvégén és éjszaka is, így korábban végezve haza tudna érni addigra, amikor a férje délelőtt elmegy dolgozni. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig eltérő szabályokat kell alkalmazni a munkaidő beosztása során. Ennek keretében a munkavállaló számáraa) egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a hozzájárulása esetén alkalmazható,b) a heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.

Munkavédelmi cipő ára és a munkaviszony megszűnése

Kérdés: Társaságunk munkavédelmi cipőt biztosít a munkavállalóknak a belépés első napjától. Többször előfordul, hogy a munkavállaló munkaviszonya rövid időn belül megszűnik. Van-e arra lehetősége a munkáltatónak, hogy a munkavédelmi cipő árát (időarányosan a kihordási idő figyelembevételével) "visszavonja" a munkaviszony megszűnésekor? Erre külön szabályzatot kell hozni, vagy elég a belépéskor kiadott tájékoztatóban felhívni a munkavállalók figyelmét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása hiányában a munkáltató köteles a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Az Mvt. 42. §-ának b) pontja értelmében a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
1
2
3
60