Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

76 találat a megadott kollektív szerződés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szakszervezeti kollektívszerződés-kötési képesség és igazolása

Kérdés: Milyen módon állapítható meg, hogy a munkáltatónál a szakszervezet rendelkezik-e kellő reprezentativitással kollektív szerződés megkötéséhez?
Részlet a válaszból: […]reprezentativitásra vonatkozóan egyéb feltételt nem tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy amelyik szakszervezet a hivatkozott feltétellel rendelkezik, az kollektívszerződés-kötési jogosultsággal is rendelkezik; vita esetén azonban a taglétszámot, s ezzel a kollektívszerződés-kötési jogosultságot annak a szakszervezetnek kell bizonyítania, amely erre a tényre (körülményre) hivatkozik. Az Mt. a szakszervezet taglétszáma igazolásának módját nem határozza meg, és a bíróság előtti szabad bizonyítási rendszer alapján ez nem kizárólag okirattal (közjegyzői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3871

2. találat: Készenlét díjazása - a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszból: […]tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el [Mt. 112. § (1)-(2) bek.].Készenlét esetén 20% bérpótlék jár; munkavégzés esetén bérpótlék a rendkívüli munkavégzés szabályai szerint fizetendő [Mt. 144. § (1)-(2) bek.]. A készenlétre járó díjazást a törvény alapján az alapbérbe beépíteni nem lehet, azonban ehelyett a munkaszerződés a bérpótlékot és a munkavégzés (azaz a készenlét alatti esetleges rendkívüli munkavégzés) díjazását is magában foglaló havi átalányt állapíthat meg [Mt. 145. § (1)-(2) bek.]. Ez a szabály ugyanakkor kollektív szerződés szempontjából diszpozitív, azaz e rendelkezéstől a munkavállaló hátrányára is el lehet térni (Mt. 165. §). Megítélésünk szerint ugyanakkor mindez nem ad arra felhatalmazást a kollektív szerződésnek, hogy az átvegye a felek megállapodásának szerepét, és a munkaszerződés helyett meghatározza, hogy az alapbér milyen egyéb bérelemeket foglal magában. Az eltérési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3851
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

3. találat: Osztott munkaidő - kollektív szerződés alapján a közlekedési ágazatban

Kérdés: Az Mt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján a kollektív szerződés a közlekedési ágazatok szinte valamennyi munkaköreiben lehetővé teszi azt, hogy az érintett munkavállaló megkérdezése és beleegyezése nélkül állapítson meg osztott munkaidőt. De vajon az ilyen módon bevezetett osztott munkaidőnek kötelező (alapelvi) előfeltétele-e az, hogy a munkavállalónak lehetősége legyen arra, hogy haza tudjon menni a "kieső" időben, vagyis a tartózkodási helyet ne a munkáltató határozza meg? Mi van akkor, ha a munkavállaló a munkahelyétől távol lakik, és emiatt a munkahelyét nem tudja elhagyni, és ott helyben kénytelen eltölteni a köztes időt? Például a munkavállaló minden harmadik nap reggel 7 és másnap 7 között végez munkát, 22 és 4 óra közé esik az osztott munkaidő munkamentes része. Ebben az esetben a "kieső idő" munkaidőnek minősül, vagy talán ügyeletnek? Ha ez esetleg mégis jogszerűen minősülne ügyeletnek, akkor az évi 250 (300) órás korlát "megkerülése" végett "átnevezhető-e" a kollektív szerződésben ez a konstrukció készenlétnek, ha a munkavállaló tényleg nem tud hazamenni? Ha igen, akkor miért?
Részlet a válaszból: […]munkaidő két elkülönülő részre oszlik. A két munkaidőrész közötti időtartam - ami legalább két óra - pihenőidőnek minősül. Azaz, ilyenkor a munkavállalót nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség, illetve díjazás sem jár erre az időszakra. Ebből eredően a munkavállaló a köztes időben el is hagyhatja a munkavégzés helyszínét, természetesen azzal, hogy a második munkaidőrész kezdetére vissza kell érnie, munkára képes állapotban. Ez az időszak azonban nem minősül sem készenlétnek, sem ügyeletnek, hiszen annak tartama alatt nincs szó rendelkezésre állási kötelezettségről (Mt. 110-112. §). Azt viszont nem követeli meg a jogszabály, hogy az osztott munkaidőbe ékelődő pihenőidő alatt a munkavállaló haza tudjon menni. Felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállalót akkor sem terheli rendelkezésre állási kötelezettség, ha a munkavégzés helyét fizikailag nem hagyja el, így például alhat, olvashat.Így, bár a munkavállalónak csak a következő munkaidőrész kezdetén kell rendelkezésre állnia, valóban előfordulhat, hogy a köztes idő rövidsége és/vagy a távoli lakóhelye miatt ezt az időszakot nem tudja otthon tölteni. Ez önmagában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3715

4. találat: Szakszervezeti taglétszám igazolása kollektív szerződés kötéséhez

Kérdés: Hogyan tudjuk igazoltatni a szakszervezettel, hogy a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges taglétszámmal rendelkezik? Milyen dokumentumokat lehet elfogadni hitelesnek? Eljárhat-e úgy a munkáltató, hogy ha nem igazolja a szakszervezet a reprezentativitást adott időpontig, akkor megszűntnek tekinti a kollektív szerződést?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése [Mt. 270. § (2) bek. a) pont]. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik [Ptk. 3:63. § (1) bek., 3:67. § (1) bek.].A szakszervezetnek, mint minden egyesületnek, nyilván kell tartania saját tagságát, így a taglétszámát bármikor igazolni tudja. Abban a kérdésben, hogy a tagok közül ki a munkáltató munkavállalója, a tag erre vonatkozó nyilatkozata, illetve a szakszervezet és a munkáltató adategyeztetése - amennyiben ennek jogszerű feltételei fennállnak - adhatnak választ. A Kúria egy eseti döntése szerint elfogadható akár a munkavállaló szakszervezetbe történő belépési nyilatkozata is, ha az alapszabály a belépési feltételeket nem szigorítja - például nem köti az alapszabály elfogadását írásbeli alakhoz. Ilyenkor a belépési nyilatkozat aláírása és leadása olyan magatartásként értékelendő, amely utal az alapszabály elfogadására is, és feltételezhető, hogy aki be kíván lépni a szakszervezetbe, egyben elfogadja annak alapszabályát is (Mfv.II.10.412/2018/6.).Ugyanebben a döntésében mondta ki azt is a Kúria, hogy a törvényi reprezentativitási feltételek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3687

5. találat: Cafeteriajuttatás visszavonása

Kérdés: Az egyik munkavállaló 2018. december 29-től 2019. február 4-ig volt betegállományban (a 15 munkanapos betegszabadságot már előtte kimerítette). Jelenleg a munkáltató vissza akarja vonni tőle a tavalyi cafeteriájából a 2018. 12. 29. és 2018. 12. 31. közötti összeget (kb. 1400 Ft). Megteheti? Nem egy évre kapjuk a cafeteriát? Idénre még nem kaptunk cafeteriát, de azt is 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig kapjuk majd, ahogyan a tavalyi évben is. Mi a teendő ilyen esetben?
Részlet a válaszból: […]munkáltató egyoldalúan határozhatja meg a jogosultsági feltételeket, és ennek keretében előírhatja, hogy csak a teljes naptári évet munkában töltő munkavállalónak jár az adott évre meghatározott juttatás teljes mértéke. Ha pedig a munkavállaló csak az év egy részét dolgozza le (mert pl. hosszabb ideig keresőképtelen), akkor a juttatásra csak arányosan jogosult. Ezért a kérdés megválaszolása attól függ, hogy a konkrét munkáltató milyen feltételeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3573

6. találat: Kollektív szerződés módosítására jogosult szakszervezet

Kérdés: Kollektív szerződést kötöttünk még a régi Mt. hatálya alatt együttesen más szakszervezetekkel, de azt követően - gyakorlatilag már az új Mt. hatálybalépésekor is - nem volt meg a 10%-os reprezentativitásunk. A kollektív szerződést most úgy módosította a többi fél, hogy annak tárgyalására meg sem hívtak bennünket, a módosítást nélkülünk írták alá. Hivatkozhatunk arra, hogy mivel a szerződés megkötésekor még megvolt a szükséges szerződéskötési képességünk, így a módosításban is kötelezően részt kell vennünk?
Részlet a válaszból: […]szerződés kötésére biztosan nem jogosult. A kérdés: ha korábban teljes jogú kollektívszerződés-kötő fél volt, a már hatályos kollektív szerződés módosításakor, illetve annak megszüntetésekor félként eljárhat-e?A Kúria egy elvi döntésében kifejtette, hogy az Mt. 276. §-a (2) bekezdésének a) pontja kizárólag a kollektív szerződés megkötése tekintetében tartalmaz olyan rendelkezést, amely a 10%-os létszámhoz köti az aláírási jogosultságot. Ez azonban eltérő törvényi rendelkezés hiányában nem értelmezhető olyan módon, hogy a megkötésre jogosult fél annak módosításából kizárható lenne a reprezentativitás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. szeptember 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3368
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Munkaidő-beosztás határideje kollektív szerződésben

Kérdés: A munkarendet egy héttel korábban, egy hét vonatkozásában közölni kell, ezt megváltoztatni az előre nem látható körülmények miatt négy nappal korábban lehetséges. Azonban, ha a kollektív szerződésben rögzítésre kerül, ennél rövidebb határidővel is meg lehet ezt tenni. Jogszerű-e, ha a kollektív szerződésünk előírja, hogy "A munkáltató a munkarendet a törvényileg előírt négy napnál rövidebb határidővel is módosíthatja"?
Részlet a válaszból: […]szokásos és általában ismert módon közzéteszik (pl. kifüggesztik a faliújságra) [Mt. 22. § (2) bek. b) pont]. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja [Mt. 97. § (5) bek.].Az előzetes közlésre vonatkozó fenti határidők kollektív szerződésben eltérően is meghatározhatóak, mégpedig akár a munkavállalóra hátrányosan is [Mt. 135. § (1) bek., 277. § (2) bek.]. Nincs tehát akadálya, hogy a kollektív szerződés a munkaidő-beosztás előzetes közlésére, vagy a már közölt beosztás módosítására rövidebb határidőt határozzon meg. A kérdés szerinti megoldás azonban nem fogadható el, mivel az semmilyen konkrét határidőt nem ír elő, ezzel gyakorlatilag mentesíti a munkáltatót az előzetes közlés követelménye alól, és teljesen kiszámíthatatlanná teszi a munkavállaló számára, hogy mikor is kell dolgoznia. Álláspontunk szerint a határidőktől való eltérés lehetősége nem jelentheti a beosztásról való[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. június 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3286
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszból: […]munkabérből. Ezt a korrekciót a soron következő bérkifizetésnél kell elvégezni (Mt. 156. §).Hangsúlyozzuk, az előbbi szabály nem jelenti azt, hogy a munkáltató választása szerint akár kevesebb órára is beoszthatja az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállalót, mint amennyire az szerződött. A munkaidő "ledolgoztatása" ugyanis nemcsak joga, de egyben kötelezettsége is a munkáltatónak. A törvény szerint a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni [Mt. 51. § (1) bek.]. Ezt nevezzük foglalkoztatási kötelezettségnek. Ebből eredően, ha a munkaidőkeret végén az elszámoláskor azt észleljük, hogy a munkavállaló azért kapott több munkabért, mert a munkáltató be sem osztotta az általános munkarend szerinti munkanapok számának megfelelő óraszámra (nem rendelt el minden lehetséges műszakot), a különbözetet levonni nem lehet, hanem állásidőként kell elszámolni. Erre az időszakra alapbére és a bérpótlék is megilleti, ha a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra lett volna jogosult [Mt. 146. § (1) bek., 147. §].A kérdéses esetben a kollektív szerződés annyiban tér el az idézett törvényi szabályoktól, hogy az eredetileg beosztott, de lemondott, és később sem elrendelt műszakra alapbér helyett a magasabb összeget jelentő távolléti díj jár. Ennek nincs akadálya (Mt. 165. §). Ilyenkor ez a magasabb összegű díjazás csak a kollektív szerződés által leírt esetben jár. Ha a munkáltató nem előre beosztott műszakot mond le, hanem a munkaidőkeretben be sem osztott annyi munkaidőt, amennyit lehetett volna, erre a tartamra a kollektív szerződés szerinti magasabb összegű díjazás nem alkalmazandó.Véleményünk alapján a kérdésben jelzett, munkajogi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3241

9. találat: Munkaruha kézbesítőnek

Kérdés: Állami felügyeletű iskolában a kézbesítőknek milyen időközönként és milyen munkaruházat (cipő, táska, esőkabát) jár?
Részlet a válaszból: […]időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. A korábbi KLIK kollektív szerződése 2017. december 31-én hatályát vesztette, ezen időpont után az egyes tankerületi központoknál külön-külön kötnek kollektív szerződést az ott
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3227

10. találat: Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén

Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és - ami a legfontosabb - a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyt. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha valóban objektíve nincs lehetőség a munkaszerződés módosítása nélkül a további foglalkoztatásra (pl. megszűnt az előző szervezeti egység, nem folytatják már azt a tevékenységet, bezárt az adott telephely). Ilyen esetben a felmondásra a munkáltató működésével összefüggő indokból kerül sor [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkavállalót ekkor megilleti a felmondási idő, amelynek felére mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettsége alól, távolléti díj mellett (Mt. 68-70. §). Emellett igényt tarthat a végkielégítésre (Mt. 77. §)], és az időarányosan járó, ki nem adott szabadság megváltására is (Mt. 125. §).A gyakorlatban a szervezeti változás azt a választást jelenti a munkavállalónak, hogy elfogadja az új feltételeket, vagy elutasítja azokat, ami miatt a munkáltató - a további foglalkoztatás ellehetetlenülése esetén - felmondással fog élni. Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3207
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést