Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott közeli hozzátartozó ápolása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Munkavállaló által ápolt közeli hozzátartozó halála

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha valaki a munkahelyén férje ápolása céljából kért és kapott egy évre fizetés nélküli szabadságot, csakhogy a munkavállaló férje a szabadság letelte előtt elhunyt? Van-e valamilyen jogszabály arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mikor kell visszatérnie a munkavállalónak a munkahelyére, vagyis hogy letöltheti-e az egy év szabadságot, vagy meg kell azt szüntetnie?
Részlet a válaszból: […]sem [Mt. 90. § (1) bekezdés c) pont]. Az Mt. e szabálya alapján ez egy célhoz kötött munkavégzés alóli mentesülési eset, nem pedig időponthoz, erre utal az "előreláthatólag 30 napot meghaladó" kifejezés is a jogszabályszövegben. Továbbá a törvényszöveg azt is tartalmazza, hogy a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló által személyesen végzett "ápolás idejére" kell a munkáltatónak engedélyeznie. Amikor az ápolás szükségessége - akár a közeli hozzátartozó felépülése, akár amiatt, mert az ápolást valaki más veszi át, vagy akár az ápolt személy elhunyta miatt - megszűnik, akkor ez kvázi "bontó feltételnek" minősül, vagyis mindezzel a fizetési nélküli szabadság jogalapja is megszűnik. Ilyenkor a feleket terhelő kölcsönös együttműködési kötelezettségből (Mt. 3. §) az következik, hogy erről a körülményről a munkavállaló haladéktalanul értesítse a munkáltatóját, és kettejük megállapodása alapján egy közösen megjelölt időpontban térjen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 916

2. találat: Fizetés nélküli szabadság otthoni ápolásra - döntés mérlegelési jogkörben?!

Kérdés: A héten egyik közalkalmazottunk egy év fizetés nélküli szabadságot kérelmezett nővére, illetve külföldön élő fia ápolása céljából. Nővére vidéken, a közalkalmazott többi rokonával azonos városban él, míg a fia Németországban. Az ápolást a közalkalmazott Németországban, a fia lakcímén oldaná meg. A közalkalmazott orvosi igazolást is hozott, amely felsorolja egyrészt a nővér krónikus betegségeit, másrészt tartalmazza, hogy az asszony folyamatos ápolást és felügyeletet igényel. Az igazolást kiállító orvossal történő megbeszélés során kiderült, a közalkalmazott nővére nem fekvőbeteg (ellátja magát), és a közalkalmazott ápolási díjat sem igényelt. Kell-e alkalmaznunk az Mt. 139. § (1) bekezdését, vagy az ismertetett körülmények okán dönthet-e a vezető mérlegelési jogkörében a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről?
Részlet a válaszból: […]hanem arra, hogy az ápolásra nem kerülhet sor az ilyen céllal működő intézményben. Annak nincsen akadálya, hogy a közalkalmazott és a közeli hozzátartozó lakóhelyétől eltérő, más helyen valósuljon meg az ápolás, és ez lehet akár egy külföldi lakóhely is, mivel a szabályozás nem korlátozódik a Magyarországon élő közeli hozzátartozók ápolására. A tartós otthoni ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazott a nővére vagy a fia orvosának igazolása esetén veheti igénybe a fizetés nélküli szabadságot. Kérdésük szerint a közalkalmazott nővérének orvosa állította ki az igazolást arról, hogy az asszony tartós otthoni gondozásra és ápolásra szorul, a fizetés nélküli szabadság igénylése esetén nem releváns, hogy a közalkalmazott egyébként a Németországban élő fiát is gondozni szeretné (ehhez ugyanis a fiú kezelőorvosa által kiállított igazolásra lenne szükség). Az igazolást kiállító orvos véleménye - miszerint a nővér nem fekvőbeteg, és el tudja látni magát - véleményünk szerint nem szolgál kellő alapul ahhoz, hogy a munkáltató megtagadja a fizetés nélküli szabadság kiadását. Megjegyezzük, hogy nem csak a fekvőbetegek szorulhatnak tartós otthoni ápolásra és felügyeletre, gondoljunk csak például a fizikailag teljesen ép, ám szellemileg sérült betegekre. Hasonlóképpen, az a körülmény sem mérv­adó, hogy a közalkalmazott nem igényelte az Sztv. 40-44. §-aiban szabályozott ápolási díjat, hiszen ez nem automatikusan, a fizetés nélküli szabadság időtartamára, hanem a közalkalmazott igénylése alapján jár. A munkáltatónak nincsen mérlegelési lehetősége, hogy az igazolással alátámasztott kérelem bemutatását követően engedélyezi-e a fizetés nélküli[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 805