Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

3 találat a megadott kiszervezés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Polgármesteri hivatal konyhásai

Kérdés: Egy polgármesteri hivatalnál jelenleg közalkalmazottként vagyunk foglalkoztatva mint konyhások. Kiszivárgott, hogy az önkormányzat vezetősége azon gondolkodik, valahogy átraknának bennünket az Mt. hatálya alá. Hogyan tehetik ezt meg, kinek kell erről döntést hozni, hogy egyik törvény alól a másikba csak úgy átrakjanak bennünket?
Részlet a válaszból: […]ügykezelőjének közszolgálati jogviszonyára terjed ki [1. § e) pont]. A konyhások értelemszerűen nem köztisztviselői, de még csak nem is ügykezelői tevékenységet végeznek, utóbbi alkalmazotti kör is a közigazgatási szervnél közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti tevékenység gyakorlásához kapcsolódó ügyviteli feladatot lát el [Kttv. 6. § 14. pont.]. A Kttv. szerint ugyanakkor a polgármesteri hivatal munkaviszonyt létesíthet a köztisztviselő és a közszolgálati ügykezelő tevékenységi körébe nem tartozó feladatokra (lásd részletesen a Kttv. 258. §-át!).A közalkalmazotti kinevezés semmis, miután az a fentiek alapján munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik [Mt. 26. § (1) bek.]. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el [Mt. 29. § (1) bek.]. A kérdés szerinti esetben tehát nem arról van szó, hogy Önöket "át kell rakni" az Mt. hatálya alá, hanem az lenne a megfelelő és jogszerű megoldás, ha a polgármesteri hivatal - elhárítva az érvénytelenség okát - a kinevezéssel azonos tartalmú munkaszerződés megkötését ajánlaná fel - ebben munkaviszonyban töltött időként elismerve az általa közalkalmazottinak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2866

2. találat: Kölcsönzött munkavállalók kiszervezése a kikölcsönzés után

Kérdés: A munkáltató egyik gyáregységének három üzemében a technológiához tartozó daruzási munkákat részben kölcsönzött, részben saját állományú munkavállalók végzik. A kölcsönzött állományban dolgozó munkavállalók egy része mind a három üzemben 2016. november 30-án elérte az ötéves egybefüggő kölcsönzési időt. Ebben az esetben számukra két lehetőség nyílt: a kölcsönbevevő átveszi őket saját állományába, vagy a kölcsönző vállalkozás az ötéves időtartamra tekintettel megszünteti a munkaviszonyukat. Jelen esetben egy nagyon érdekes - eddig a mi gyakorlatunkban példa nélküli - megoldás született. A hivatkozott gyáregységben már két év óta tevékenykedik egy másik vállalkozás, amely a munkáltató véleménye szerint munkáját kifogástalanul végzi. A munkáltató úgy döntött, hogy mind a három üzem területéről a kölcsönzött munkavállalókat nem veszi át saját állományába, a kölcsönzést a kölcsönbeadóval felmondja, és azt a tevékenységet, amelyet a kölcsönzött munkavállalók végeztek, mintegy "kiszervezi", eladja a külső vállalkozásnak. A kölcsönzött munkavállalók munkaviszonyát a törvényben előírtak szerint 2016. november 30-án, felmondási idő és végkielégítés kifizetésével együtt megszüntették, egyben felajánlották nekik, hogy az előbb említett külső vállalkozással - amelyhez a "kiszervezés" történt - köthetnek munkaszerződést. Ebben az esetben a korábban kölcsönzött munkavállalók gyakorlatilag ugyanott dolgoznak, mint eddig, ugyanazt a munkát végzik, mint korábban. Mi lesz azokkal a munkakörökkel, amelyekben eddig mint kölcsönzött munkavállalók dolgoztak? A munkáltató hivatalos közlése szerint ezek a munkakörök betöltetlenül maradnak, amely elméletileg azt jelenti, hogy a későbbiekben bármikor felvehetnek ezekbe a munkakörökbe munkavállalókat. Az új helyzetben az következik be, hogy egymás mellett fognak dolgozni a munkáltató saját és egy külső cég munkavállalói. Olyan álláspont is felmerült, hogy a munkáltató fenti eljárása színlelt szerződést is takarhat. A kölcsönzött munkavállalóknak munkaviszonyuk megszüntetése után szabad választásuk van abban, hogy hajlandók-e a korábban említett külső vállalkozásnál dolgozni vagy máshol elhelyezkedni. A munkavállalókat nem kényszerítették. Az kétségtelen tény, hogy a kölcsönzöttek állományában a munkavállalók ugyanazon juttatásokat kapták meg, mint a munkáltató belsős munkavállalói, most viszont a külső vállalkozónál információink szerint már csak csökkentett mértékű béren kívüli juttatásban fognak részesülni. Abban az esetben, ha a munkáltató úgy döntött volna, hogy az öt év eltelte után átveszi őket, akkor a társaságcsoport kollektív szerződése - annak összes juttatásával - vonatkozna rájuk. Vélelmezhető-e a tudatosan alkalmazott színlelt szerződés esete? Követett-e el jogvitára alkalmat adó intézkedést a munkáltató, és érdemes-e a munkavállalónak jogvitát indítani?
Részlet a válaszból: […]adott kölcsönvevőnél töltött időtartamot jelenti, nem pedig a jogviszony fennállásának idejét [Mt. 214. § (1) bek. e) pont]. Annak tehát nincs akadálya, hogy az ötéves korlát kimerítése után a kölcsönbeadó egy másik kölcsönvevőnél tovább foglalkoztassa az adott munkavállalót. A törvényből olyan kötelezettség sem ered, hogy a kikölcsönzési maximum elérése után a kölcsönvevőnek lenne kötelező közvetlenül munkaviszonyt létesíteni a kölcsönzött munkavállalóval. Ezért annak sincs akadálya, hogy a szóban forgó munkavállalók munkaerejét a továbbiakban sem közvetlen munkáltatóként hasznosítsa, hanem kiszervezés útján, egy alvállalkozón keresztül. Meglátásunk szerint a leírt esetben a színlelt szerződés gyanúja nem merül fel, mivel nincs olyan jogi konstrukció, amit a feleknek lepleznie kellene.A munkavállalók ugyanakkor hivatkozhatnak arra, hogy ez a szervezeti változás lényegében munkáltatói jogutódlást, a munkáltató személyében bekövetkező változást valósít meg (Mt. 36. §). A munkavállalók ugyanis továbbra is ugyanahhoz a gazdasági egységhez kötődve, ugyanazt a tevékenységet fogják ellátni, csak éppen egy másik munkáltató munkavállalóiként. Ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2821

3. találat: Kiszervezés - a jogviszonyváltásról szóló tájékoztatás kérdései

Kérdés: Iskolánk technikai dolgozóit a fenntartó kiszervezi. A megbeszélések már megtörténtek. Május 14-én a közalkalmazottak megkapták a tájékoztatást, amelyet 15 munkanapon belül kell visszaadni, ha elfogadják a munkakört. Szóbeli kérdésre azt a választ kapták, hogy napi munkaidejük beosztása változatlan marad. Május 23-án eljuttattak minden közalkalmazottnak egy tájékoztatót az irányadó munkarendről, a szabadságról stb., kérve, hogy ezt is május 14-i dátummal vegyék át. Ebben már az irányadó munkarend egészen más. A közalkalmazottak nem fogadták el a visszadátumozást, de addigra már leadták a nyilatkozatukat, amikorra megkapták a tájékoztatót a leendő munkahelyükről. Mikortól kezdődik a 15 napos határidő, május 14-től, vagy május 23-tól? Városunkban van helyi járat ugyan, de kerékpárral közlekednek a dolgozók. Fél óra az út kerékpárral, napi szűk 2 óra annak, aki messzebb lakik. Jól járnak a beosztással? Van joga az átvevőnek ilyen feltételeket szabni a dolgozónak?
Részlet a válaszból: […]tájékoztatás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, az átadó munkáltatónak címezve, írásban nyilatkozhat. Ha a közalkalmazott az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, mintha nem járulna hozzá a további foglalkoztatásához. Hozzájárulás hiányában közalkalmazotti jogviszonya megszűnik az átadás napjával [Kjt. 25/A. § (5)-(6) bekezdés]. Ha a közalkalmazott az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a közalkalmazott számára a munkaviszony, illetve a közszolgálati jogviszony létesítése érdekében munkaszerződést, illetve kinevezést adni. A munkaszerződés bármely munkakörre szólhat, de csak a közalkalmazott kifejezett hozzájárulásával térhet el a fentiek szerinti tájékoztatásban megadott feltételektől [Kjt. 25/B. § (1) bekezdés]. Itt fontos ki­emelni, hogy a tájékoztatásnak nem kell kiterjednie azokra a körülményekre, melyek nem képezik a munkaszerződés tartalmi elemeit, így a munkaidő beosztására vonatkozó szabályokra, amelyeket a munkáltató általában egyoldalúan maga állapíthat meg. A tájékoztatásban tett konkrét ajánlatok ugyanakkor kötik az átvevőt, ha azok olyan módon voltak meghatározva, mint a leendő munkaszerződés tartalmi elemei. A közalkalmazottaknak a tájékoztatóban megadott feltételek mérlegelésével kell eldönteniük, hogy az átvevőnél munkaviszonyt kívánnak-e létesíteni. Így ha május 14-én a közalkalmazottak azt a tájékoztatást kapták, hogy munkaidő-beosztásuk változatlan marad, attól egyoldalúan - a 15 napos határidőn belül - a május 23-i újabb tájékoztató nem térhet el. Jogellenes az antedatált, a május 14-i dátummal történő átvételre irányuló felszólítás. A tájékoztatásnak megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 57