Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

51 találat a megadott köztisztviselő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Szabadság - arányosítás a jogviszonymegszűnés okán

Kérdés: A köztisztviselőnek a tárgyévet megelőző évről (2020) 9 nap ki nem adott szabadsága van. AKttv. 104. §-ának (5) bekezdése alapján a tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Ennek értelmében a köztisztviselő tárgyévi szabadsága: 25 munkanap alapszabadság és 11 munkanap, a besorolása szerinti pótszabadság, valamint az előző évről áthozott 9 munkanap ki nem adott szabadság. A tárgyévben (2021) összesen így 45 munkanap szabadság illeti meg. A köztisztviselő 2021. július 3. napjától nyugdíjra lesz jogosult. A Kttv. 106. §-ának (1) bekezdése alapján a köztisztviselő részére, ha jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. Jelen esetben a 2021. január 1. és július 2. közötti időszakra, az időarányos szabadság számításnál a tárgyévet megelőző (2020. évről áthozott), de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanapot is arányosítani kell a jogviszony megszűnésekor, vagy az külön kezelendő ebben az esetben?
Részlet a válaszból: […]szabadság számításánál a tárgyévet megelőző évről (2020. évről) áthozott, de a Kttv. rendelkezései szerint a tárgyévi szabadsághoz hozzászámított 9 munkanap szabadság külön kezelendő a jogviszony megszűnésekor, azt nem lehet arányosítani.
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4126

2. találat: Besorolási feltételek - a felsőfokú szakképzettség megszerzése

Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
Részlet a válaszból: […]iskolai végzettség megszerzése, a magasabb osztályba soroláshoz arra is szükség van, hogy a megszerzett felsőfokú iskolai végzettség az ellátott feladatkör szempontjából szakirányú legyen. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket.A felsőfokú iskolai végzettség fogalmát a Felsőokt. tv. határozza meg. E szerint a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: az alapképzés, a mesterképzés, valamint a doktori képzés. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként (pl. jogászszak) lehet megszervezni. A felsőoktatás keretében - a fentiek mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés is szervezhető (Felsőokt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4091

3. találat: Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben

Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4086

4. találat: Pótszabadság gyermek után köztisztviselőknek - igazolás és adatkezelés

Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?
Részlet a válaszból: […]él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; továbbá-a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.Így a gyermek utáni pótszabadságra jogosultság szerint a szülő meghatározása tekintetében nem a Kttv. 6. §-ának 31a. pontja szerinti "szülő" fogalom lesz az irányadó, hanem a fent idézett Cst. rendelkezésekben meghatározott személy.A munkáltató jogosult és egyben köteles meggyőződni arról, hogy a gyermek után járó pótszabadságot igénylő közszolgálati tisztviselő a fenti feltételeknek megfelel-e. Ezt megteheti azáltal, hogy nyilatkoztatja a köztisztviselőt/ügykezelőt arról, hogy az érintett gyermeket a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint saját háztartásában neveli, gondozza. E nyilatkozat mellett előírhatja a munkáltató, hogy a gyermek saját háztartásban történő nevelését, gondozását igazoló dokumentumot (pl. lakcímet igazoló hatósági igazolvány) munkáltató részére bemutassák. Itt fontos utalni arra, hogy a Kttv. 177. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselőkről a Kttv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). A Kttv. 2. mellékletének I/B. pontja szerint a közszolgálati alapnyilvántartás tartalmazza az eltartott gyermek(ek) családi és utónevét; születési helyét, idejét; anyja születési családi és utónevét; lakóhelyét, lakáscímét, tartózkodási helyét; adóazonosító jelét; társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek alapján a munkáltató a fenti adatok tekintetében jogosult az adatok nyilvántartására.A gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság speciálisabb eseteiben - például, ha elvált a közszolgálati tisztviselő - a pótszabadságot igénylő nyilatkozat mellett a munkáltató előírhatja a gyermekelhelyezésről rendelkező jogerős bírósági határozat bemutatását. Továbbá, ha például a szülővel együtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4081

5. találat: Személyi illetmény - ha utóbb magasabb összegű a besorolás szerinti illetmény

Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?
Részlet a válaszból: […]személyi illetményt határozott időre lehet megállapítani. A személyi illetmény megállapításánál a határozott idő tartamának a munkáltatói intézkedésből egyértelműen ki kell tűnnie annak érdekében, hogy a köztisztviselő a határozott idő lejártakor illetménye csökkenésével előre számolni tudjon. A személyi illetménynek a határozott idő lejártát megelőző visszavonása, módosítása - a fent ismertetett kivétellel - nincs összhangban a jogintézmény céljával, ennek megfelelően jogszabálysértő.Ha viszont olyan jelentős változás történik, amely miatt egy II. besorolású köztisztviselőből I. besorolású köztisztviselő lesz, a köztisztviselő teljes besorolás szerinti illetménye fog gyökeresen megváltozni - jelentősen emelkedni - nem csupán egyetlen eshetőleges illetményelem, mint a kérdésben hivatkozott cikk szerinti esetben. A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdés szerint ugyanis az illetmény alapilletményből, valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A besorolásiosztály-változás miatt módosul - jelentősen emelkedik - az alapilletmény összege, valamint az illetménykiegészítés összege is, mert az illetménykiegészítés az alapilletmény - a Kttv.-ben, valamint a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben - meghatározott százaléka.Erre a gyökeres, az illetményt érintő változásra tekintettel, figyelembe véve és továbbgondolva egyrészt a személyi illetmény jogintézményének célját, másrészt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4008
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél

Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente - július folyamán - megváltásra kerül?
Részlet a válaszból: […]szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot. Eszerint az esedékesség évét követő szabadságkiadási határidők alól az idézett (2a) bekezdés kivételt enged. A Küt. 64. § (3) bek. kimondja, hogy a (2) és (2a) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.Mindezzel összhangban állapítja meg a Küt. 64. §-ának (11) bekezdése, hogy szabadságot - a (13) és (22) bekezdést kivéve - pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat.A Küt. 64. §-ának (13) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - ha a köztisztviselőnek van fennmaradó szabadsága - a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani, kivéve, ha a közszolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően létesített jogviszonyt a Küt. rendelkezései alapján folyamatosnak kell tekinteni. Folyamatosnak kell tekinteni a közszolgálati jogviszonyt végleges áthelyezés, valamint e jogviszony megszűnését/megszüntetését követő 30 napon belüli újabb közszolgálati jogviszony létesítése esetén [Küt. 37. § (5) bek., 38. § (5) bek.]. A Küt. másrészt előírja, hogy ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani ezen távollétek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4003

7. találat: Köztisztviselő nyugdíjazása és a jubileumi jutalomra jogosultság

Kérdés: A köztisztviselő (önkormányzat) jogviszonya megszűnik a nők 40 év jogviszonya miatti nyugdíjazással. A jubileumi jutalmat ki lehet-e fizetni előre (25., 30., 35., 40. év), ha 1-2 éve hiányzik a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időből?
Részlet a válaszból: […]hátra. Ugyanakkor - a szintén az említett időpontig hatályos - Ktv. 49/E. § (7) bekezdése úgy rendelkezett, hogy nem alkalmazhatók az előrehozott jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó szabályok abban az esetben, amikor a köztisztviselő jogviszonyát a munkáltató a nők kedvezményes nyugdíjazása miatt (a 40 éves szolgálati jogviszonyra tekintettel), kérés alapján, felmentéssel szüntette meg.2012. március 1. napján pedig hatályba lépett a Kttv., amely törvény - bár magát a jubileumi jutalom jogintézményét megőrizte - az addig hatályos Ktv.-hez képest lényeges módosítást hozott egyrészt a jogosító idők meghatározása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3961

8. találat: Képzettségi pótlék - jogosultság a felülvizsgálat után

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg - mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz -, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]előtt valóban nem volt szabályozva az emelt szintű szakképesítéshez tartozó képzettségi pótlék mértéke a rendeletben.2. Ugyanígy, 2017. november 15-től változott a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (6) bekezdése is, amely szerint a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott további szakképesítéssel - vagyis, ha iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítéssel, szakképzettséggel - rendelkezik. Tehát felsőfokú végzettségű köztisztviselő esetében a további emelt szintű szakképesítés nem zárja ki az arra jogosultat a képzettségi pótlékra való jogosultságból.Nagyon fontos azonban utalni arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet önmagában nem teremt alanyi jogot a képzettségi pótlékra. Teljes mértékben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, megállapít-e bármilyen munkakörre és képzettségre vonatkozóan képzettségi pótlékot a közszolgálati szabályzatban vagy az ügyrendben [249/2012. Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bek.]. Valamint a munkáltató - a jogszabályi keretek között - dönthet úgy is, hogy (pl. új közszolgálati szabályzat vagy új ügyrend kiadásakor)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3952

9. találat: Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett

Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszból: […]jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. A fentiek szerinti kivételi esetkörökben tehát a leendő köztisztviselőnek vagy írásban szükséges bejelentenie a további jogviszonyát a munkáltatónak, vagy azt még bejelentenie sem kell, szabadon gyakorolhatja.Ennél valószínűbb azonban, hogy a kérdésben hivatkozott további munkaviszony nem tartozik a kivételi esetkörökbe, ezért fenntartásához szükséges a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató írásbeli engedélye, amely engedély megadására a munkáltatónak - beosztotti munkakört betöltő köztisztviselő esetében - lehetősége van. A munkáltató ugyanakkor mérlegelheti, hogy megadja-e az engedélyt a további jogviszony létesítéséhez, jelen esetben fenntartásához. Az engedély megadásának a korlátja ugyanis egyrészt a Kttv. 85. §-ának (4) bekezdése, amely szerint - egyebek mellett - a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Az engedély megadásának másrészt észszerű korlátja lehet a már fennálló munkaviszonyban a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértéke. Ha ugyanis teljes napi munkaidős a munkaviszony (vagyis napi 8 óra a munkaidő mértéke), akkor emellett egy teljes napi munkaidős (napi 8 órás) közterület-felügyelői munkakört - megítélésünk szerint - nem fog tudni a köztisztviselő közszolgálati kötelezettségeihez méltóan, megfelelően ellátni (pl. a munkára képes állapot folyamatos biztosítása megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3932

10. találat: Köztisztviselői illetménycsökkenés - az utólagos kifizetés

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
Részlet a válaszból: […]évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhettek, azt csak 2020. március 1-jétől lehetett részükre újra megállapítani. Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-ig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés - a kérdésben hivatkozott Kttv. 260/E. § - került megalkotásra.A Kttv. 260/E. § általánosságban használja a "köztisztviselő" fogalmat, ezért elvben alkalmazandó lenne bármely, a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre, azonban ezt a szakaszt - figyelemmel a Kttv. 234/A. §-ának megfogalmazására - csak a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőre lehet - és kell - alkalmazni. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3915
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést