Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

63 találat a megadott köztisztviselő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
Részlet a válaszból: […]vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem okán szükségesek, e tevékenység rendes munkaidőben ellátható vasárnap és munkaszüneti napon is [Kttv. 93. § (4) bek. b) pont és 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bek.]. Vasárnapra nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése, és mivel a tisztviselők foglalkoztathatóak munkaszüneti napon rendes munkaidőben, ezért e napon kötelezhető rendkívüli munkaidő teljesítésére is [Kttv. 96. § (6) bek.].Ha a munkaidőkeretben dolgozó tisztviselő valamilyen okból távol van a munkavégzéstől, a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a tisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Kttv. 90. § (3) bek.]. Tehát úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő az adott napot a beosztása szerint ledolgozta volna. Munkaidőkeretben is irányadó, hogy a közterület-felügyelőnek a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Kttv. 95. § (1) bek.]. A köztisztviselő mindaddig nem állítható újra munkába, amíg ez az egybefüggő pihenőidő nem telt le. Ez akkor is így van, ha a saját beosztás szerinti munka­idején kívül mást kell helyettesítenie. A heti pihenőidő kapcsán, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók azzal, hogy 6 munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani, és havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez is beosztható egyenlőtlenül, ám minden héten legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani azzal, hogy a közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4320

2. találat: Köztisztviselői alapvizsga-kötelezettség - a határidő számítása

Kérdés: A Kttv. 118. §-a rendezi a köztisztviselőkre irányadó alapvizsga szabályait, mely szerint előadói besoroláshoz két éven belül, felsőfokú végzettségnél egy éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni. Esetünkben a köztisztviselő 2013. október 14. napjától középfokú végzettséggel dolgozik II. besorolásban, így 2015. október 14-ig lett volna köteles teljesíteni az alapvizsgát. A vizsgakötelezettség teljesítésének 2 évéhez 266 nap hiányzott, mert 2014. október 21-től 2017. február 10-ig (843 nap) keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2017. május 8-tól 2020. július 27-ig (1176 nap) ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED, GYES távolléten volt, 2021. január 4-étől ismét keresőképtelen, szülési szabadság, GYED távolléten van. A köztes időkben GYES utáni szabadságon volt, vagyis tényleges munkavégzés szinte alig történt. 2020-ban felsőfokú végzettséget szerzett, átkerült az I. besorolási osztályba. Alapvizsgára 2020. októberi időpontra jelentkezett, de betegségre hivatkozással lemondta, nem végezte el. A veszélyhelyzet alatt is meg volt tartva ez a közigazgatási alapvizsga.
1. Hogyan kell értelmezni, kiszámolni ilyen hosszú távollétek esetén a határidőbe nem számítandó kieső időket, egybefüggően vagy a hosszú évek alatt azok összeadódnak? A megszakítások közötti időszak (GYES utáni kiadott szabadság: 2017. február-május között: 82 nap, 2020. július-december között: 65 nap szabadság, 15 munkanap, 60 nap táppénz) figyelembe vehető-e a 2 évbe, vagy csak majd a jelenlegi GYED miatti fizetés nélküli szabadság időszak után számítjuk újra a két évhez szükséges időszakot? (2021. január 4-től kell-e figyelni a 2 évből hiányzó 266 napot, vagy 266 nap-15 munkanap-82 nap szabadság-65 nap szabadság = 104 napra módosul a kötelezettsége az újbóli munkába állás napjától?)
2. A felsőfokú végzettség megszerzése befolyásolja-e a 2 éves vizsgakötelezettséget, azt kell-e 1 évre módosítani, vagyis a jogviszonyt meg kellett volna már szüntetni 2021-ben?
Részlet a válaszból: […]kiadásukkal egyidejűleg kell figyelembe venni mint az alapvizsga letételére előírt határidőt csökkentő időtartamokat. Ezért, ha voltak olyan szabadságidőszakok, amelyek még nem lettek figyelembe véve, utólag szükséges ezeket a határidőbe beszámítani.A kérdésben meg lett jelölve a 2020. június-december közötti időszakra vonatkozóan egy jogcím nélküli 15 munkanapos időszak, amelyet a kérdező szintén beszámítana a vizsga letételére előírt határidőbe. Ha ebben az időszakban munkavégzés történt, akkor ez a jogszerű eljárás. Itt fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a keresőképtelenség teljes időtartama, így sem a 15 munkanapos betegszabadság, sem pedig a táppénzfolyósítás időtartama nem számít be a vizsga letételére nyitva álló határidőbe.2. A felsőfokú végzettség megszerzése esetén az alapvizsga letételére nyitva álló kétéves határidő helyébe egy­éves határidő lép. Ugyanakkor - értelmezésünk szerint - a felsőfokú végzettséget utóbb megszerző köztisztviselőnek az alapvizsgát az I. besorolási osztályba történő átsorolását követő egy éven belül kell letennie. Vagyis nem az eredetileg előírt kétéves határidő fog csökkenni egy évre, hanem - bárhol is tartott a kétéves határidő - az átsorolástól indul az egyéves határidő. Ha ugyanis az eredetileg előírt kétéves határidő rövidülne egy évre, ez bizonyos helyzetekben - például, ha már eltelt egy év a határidőből, de még nem tette le a köztisztviselő az alapvizsgát - akár azt is eredményezhetné, hogy azonnali hatállyal megszűnik a közszolgálati jogviszony, figyelemmel arra, hogy több mint egy év eltelt a köztisztviselői kinevezése óta.Megjegyezzük, hogy a 174/2011. Korm. rendelet 11. §-a határozza meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek mentesítenek az alapvizsga-letételi kötelezettség alól (pl. jogi diploma). Ha a köztisztviselő a mentesített körbe tartozó végzettséget szerzett, mentesül az alapvizsga letételének kötelezettsége alól. Ha pedig a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőben az alapvizsgát, a jogviszonya a törvény erejénél fogva a következő időpontokban szűnik meg:Ha a nem pályakezdő köztisztviselő, az áthelyezett köztisztviselő nem teljesíti a közigazgatási alapvizsgát a Kttv. 118.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4288

3. találat: Illetménymegállapítás - gyermekgondozási szabadság után, részmunkaidőben

Kérdés: A GYED-ről visszatérő személyi illetménnyel rendelkező köztisztviselő 2021 decemberében kíván a munkába visszaállni. A CSED és GYED időszak alatti szabadságát 2022 februárjáig kívánja kivenni, majd utána 6 órában szeretne dolgozni. Decemberben az illetmény 6 órára történő módosításánál a besorolás szerinti illetményét vagy a két évvel korábban megállapított személyi illetményét kell alapul vennünk?
Részlet a válaszból: […]teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.E szabályok - egyebek mellett - azt is előírják, hogy a személyi illetmény határozott időre, a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra jár. Ebből következően a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról munkába visszatérő köztisztviselő személyi illetménye már biztosan nincs hatályban, ezért a munkába[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4285

4. találat: Idegennyelv-tudási pótlék - több nyelvvizsga esetén

Kérdés: A Kttv. 141. §-a (8) bekezdésének értelmezése szerint, ha például angol nyelvből van egy középfokú komplex típusú nyelvvizsgám, és angolból egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, akkor a magasabb mértékű pótlékra vagyok jogosult: azaz az illetményalap 60%-a illet meg. Mennyi jár nekem, ha angolból van egy alapfokú komplex típusú nyelvvizsgám, majd szerzek mellé egy angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgát? A hivatkozott bekezdés második mondata szerint alap- és középfok esetén az illetményalap 20%-ának megfelelő mértékű pótlékra vagyok jogosult. Kérdés, hogy nyelvvizsgánként (alapfokú komplex 20% + angol középfokú szóbeli 20%, összesen 40%) vagy a két nyelvvizsga alapján összesen 20% pótlék illet meg? Természetesen a nyelvvizsgák államilag elismert általános nyelvvizsgák. Amíg meg nem szerzem a középfokú szóbelit, addig az angol alapfokú komplex bizonyítványom alapján az illetményalap 15%-ának megfelelő pótlékra vagyok jogosult. Ha csak az angol középfokú szóbeli típusú nyelvvizsgám lenne meg, az illetményalap 30%-ára lennék jogosult. A két nyelvvizsgára csak 20% jár?
Részlet a válaszból: […]angol nyelvvizsgával rendelkező köztisztviselő részére összesen az illetményalap 20%-ának megfelelő illetménypótlék jár. Ugyanakkor, a Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből - így például angol nyelvből - szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra. Ebből következően, az államilag elismert angol szóbeli nyelvvizsga az illetményalap 30%-ára jogosítja az érintett köztisztviselőt.Ennek az ellentmondásos helyzetnek a kiküszöbölésére azt javasoljuk, hogy a köztisztviselő a munkáltató felé csak az angol középfokú szóbeli nyelvvizsgát mutassa be, amely alapján a fentiek szerint a magasabb összegű pótlékra válik jogosulttá. Megjegyezzük, hogy ez az ellentmondásos helyzet abból eredhet, hogy a Kttv. 141. § (8) bekezdése második mondatának a szabályai nincsenek teljesen összhangban a Kttv. 141.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4273

5. találat: Polgármesteri hivatal gazdasági vezetője és a munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: A polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata alapján a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el.
1. A gazdasági vezetőt a polgármester vagy a képviselő-testület nevezi ki?
2. A polgármester vagy a jegyző gyakorolja a gazdasági vezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat?
3. A hivatal szervezeti felépítése szerint az osztályok vezetői munkakörében az osztályvezetők állnak. A gazdasági vezető lehet-e osztályvezető, rendelkezhet-e osztályvezetői megbízással, vagy azt belső szabályzatban kell rögzíteni, hogy a gazdasági vezető osztályvezetői szintnek felel meg?
4. Abban az esetben, ha a SzMSz szerint a gazdasági vezető feladatait, hatáskörét a hivatal pénzügyi osztályának osztályvezetője látja el, munkakörként a gazdasági vezetőt vagy az osztályvezetőt kell feltüntetni?
Részlet a válaszból: […]gyakorolja felette mind az alapvető, mind pedig az egyéb munkáltatói jogokat. Az Mötv. 81. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy a polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. Amennyiben ezt a jogkört a kérdés szerinti esetben a polgármester fenntartotta magának, szükséges az ő jóváhagyása is a vezetői kinevezésekhez, így a gazdasági vezető kinevezéséhez is.3. kérdés: A Kttv. 236. §-ának (5) bekezdése határozza meg, hogy a helyi önkormányzatoknál a jegyzői és aljegyzői kinevezésen túl milyen vezetői kinevezések adhatóak. Ezen szabályoknak meg kell, hogy feleljenek a polgármesteri hivatal vezetői szintjei. A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv SzMSz-ében vagy a szervezeti egységek ügyrendjében kell meghatározni [Áht. 10. § (5) bek.]. Ebből következően, a hivatkozott belső szabályzatokban kell meghatározni az egyes szervezeti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4262

6. találat: Köztisztviselői besorolás - a közhasznú munkavégzés beszámítása

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó köztisztviselő esetében, amennyiben ezt megelőzően két évig (2006-2007) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen polgármesteri hivatallal, ez a két év beleszámít-e a besorolásnál, illetve a jubileumi jutalomnál?
Részlet a válaszból: […]31-ével megszűnt a közhasznú munkavégzés, a közmunkaprogram, valamint a közcélú munka lehetősége, a közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől egységes közfoglalkoztatási rendszert vezettek be.A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdés taxatíve meghatározza a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamokat. Ekkor - egyebek mellett - figyelembe kell venni a Kttv., valamint a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati, illetőleg kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt [Kttv. 150. § (3) bek. a) pont]. 2010. december 31. előtt a Ktv. 2. §-ának d) pontja úgy rendelkezett, hogy a Ktv. hatálya nem terjedt ki a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.Így, bár a fentiek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4253

7. találat: Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés

Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzet utolsó napjától (2020. június 18-ától) számított 180 napon belül kellett teljesíteni. Ebből is következik, hogy a veszélyhelyzet hatással volt a közigazgatási alapvizsga letételére. Megítélésünk szerint ugyanakkor az ennek letételével összefüggő köztisztviselői kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy a Vmtv. által rögzített 180 napon belül egyáltalán sor került-e ilyen vizsga megszervezésére. Ha ennek a lehetősége nem volt nyitva a köztisztviselő előtt, úgy véljük, hogy ez nem a köztisztviselőnek felróható ok, így ebből eredően őt hátrány nem érheti. A pontos adatok ismeretében ugyanakkor ennél közelebbi nem állapítható meg e vonatkozásban.Ha lett volna ugyan lehetőség letenni a közigazgatási alapvizsgát, ám a köztisztviselő ezt nem tette meg, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt [Kttv. 122. § (2) bek.]. Ha a munkáltató a megszűnéssel összefüggésben elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket - így például nem adta ki az igazolásokat, és tovább is foglalkoztatta a köztisztviselőt -, jogellenesen járt el. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy a közszolgálati jogviszony valójában megszűnt. Ha a köztisztviselőt ennek ellenére mégis tovább foglalkoztatták, e foglalkoztatás a Kttv. rendelkezéseibe ütközött, azaz a felek erre irányuló konszenzusa, hallgatólagos megállapodása semmis [Kttv. 23. (1) bek.]. Így a kérdés szerinti esetre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenségre (semmisségre) az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, így mind a köztisztviselő, mind a munkáltató megteheti ezt. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanakkor úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, ezért mivel a köztisztviselő munkát végzett, őt megilleti többek közt az elvégzett munka ellenértéke, a szabadság, valamint az ez idő alatt a Kttv. szerint szerzett jogosultságok, és terhelik a kötelezettségek is.Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ugyanakkor általános szabály szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el [Kttv. 25. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató - amint észlelte, hogy az elmaradt közigazgatási alapvizsga ellenére jogellenesen mégis tovább foglalkoztatta[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4250

8. találat: Köztisztviselői nyelvpótlék mértéke különböző nyelvvizsgákkal

Kérdés: Az idegennyelv-tudási pótlékok mértékét a közszolgálati tisztségviselőkre nézve a Kttv. 141. §-a rendezi. Esetünkben a közszolgálati tisztségviselőnek 3 középfokú (B2) nyelvvizsgája van: 1. angol üzleti szaknyelv középfokú (B2) szóbeli, 2. angol általános középfokú (B2) írásbeli, 3. német közgazdasági szaknyelvi középfok (B2) írásbeli. Milyen mértékű pótlék jár, megfelelő lehet-e mindhárom esetben az illetményalap 15%-a?
Részlet a válaszból: […]esetében 15-15%-a. A Kttv. 141. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a (4) és (5) bekezdéstől eltérően - egyebek mellett - az angol és a német nyelvek tekintetében, komplex felsőfokú, középfokú vagy alapfokú nyelvvizsga teljesítése esetén a (6) bekezdésben meghatározott mértékben a pótlék alanyi jogon jár. A Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4222
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Felmentés - a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
Részlet a válaszból: […]kerülhet sor; bár kétségkívül ez a leg­egyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos. Jelen esetben erősíti a felmentés jogszerűségét az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat mellett a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály határozata.A fentiekből következően azonban a rendelkezésre álló elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény mellett indokolt lehet, hogy a munkáltató a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján kérje az elsőfokú orvosi alkalmassági vélemény felülvizsgálatát. Amunkavállalónak és a munkáltatónak joga van ugyanis arra, hogy az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérje a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását. Az elsőfokú orvosi vélemény felülvizsgálatának lehetőségéről továbbá célszerű tájékoztatnia a munkáltatónak magát az érintett köztisztviselőt is, figyelemmel arra, hogy természetesen ő is kérheti a felülvizsgálatot. Az eljárás részletszabályait a 33/1998. NM rendelet 12. §-a tartalmazza.Az elsőfokú orvosi véleménnyel megegyező másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény mindenképpen jelentősen erősítené az elsőfokú orvosi vélemény súlyát, és így a felmentés indokának valóságát.Bár nem feltétlenül szükséges, de a fent írtakra figyelemmel - a felmentés jogszerűségének erősítése érdekében - megfontolásra javasoljuk a másodfokú orvosi vélemény beszerzését, amelyhez - figyelemmel az elsőfokú orvosi vélemény dátumára - újabb, feltehetően soron kívüli elsőfokú alkalmassági vélemény beszerzése szükséges.2. A Kttv. fent idézett 63. §-ának (4) bekezdése kötelező munkáltatói felmentést ír elő egészségügyi alkalmatlanság esetére, azonban a felmentés közlésének az időpontját a munkáltatóra bízza. A felmentést természetesen mindenképp célszerű a felmentést megalapozó indokok bekövetkezését követően mielőbb közölni, de a közlés nem kell, hogy megegyezzen sem a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény időpontjával, sem a táppénz időtartamának a lejártával. A felmentési idő továbbá nem kezdődhet meg visszamenőleg. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet [Kttv. 68. § (2) és (3) bek.], így semmiképp nem kezdődhet 2021. június 4-én.3. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontjára alapított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. augusztus 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4211

10. találat: Köztisztviselői jubileumi jutalom - a munkaviszony beszámíthatósága a jogszerző időbe

Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amit 1985 és 1992 között a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában dolgozott? Szintén önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk esetében jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e a Magyar Nemzeti Bank és a Technoimpex M.G. Külkereskedelmi Vállalatnál történő foglalkoztatása 1983 és 2004 között?
Részlet a válaszból: […]jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, valamint a közszolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közszolgálati jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt.A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése - 1992. július 1-je - előtti időszakban munkaviszonyban töltött idő csak akkor számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe, amennyiben a munkáltató a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében felsorolt törvények hatálya alá került vagy - fennállása esetén - került volna. A kérdező a "Kertészeti Egyetem Tangazdasága" alatt feltehetően a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaságát érti. A Kertészeti Egyetem neve ugyanis az 1986. évi 13. tvr. alapján Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre változott, és az egyetem a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű szervnek minősült, állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradt 1992 után is (lásd a Fotv. 1. számú mellékletét). Ebből következően az egyetemen és az egyetem szervezeti egységei­nél foglalkoztatottak (így feltehetően a tangazdaságnál foglalkoztatottak is) a Kjt. hatálya alá kerültek. Ezért az egyetem szervezeti egységénél foglalkoztatottak 1985 és 1992. július 1. napja között fennállt munkaviszonya jubileumi jutalomra jogosító időnek minősül a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. július 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4196
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést