50 találat a megadott köztisztviselő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]iskolai végzettség megszerzése, a magasabb osztályba soroláshoz arra is szükség van, hogy a megszerzett felsőfokú iskolai végzettség az ellátott feladatkör szempontjából szakirányú legyen. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket.A felsőfokú iskolai végzettség fogalmát a Felsőokt. tv. határozza meg. E szerint a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: az alapképzés, a mesterképzés, valamint a doktori képzés. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként (pl. jogászszak) lehet megszervezni. A felsőoktatás keretében - a fentiek mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés is szervezhető (Felsőokt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteria­juttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; továbbá-a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.Így a gyermek utáni pótszabadságra jogosultság szerint a szülő meghatározása tekintetében nem a Kttv. 6. §-ának 31a. pontja szerinti "szülő" fogalom lesz az irányadó, hanem a fent idézett Cst. rendelkezésekben meghatározott személy.A munkáltató jogosult és egyben köteles meggyőződni arról, hogy a gyermek után járó pótszabadságot igénylő közszolgálati tisztviselő a fenti feltételeknek megfelel-e. Ezt megteheti azáltal, hogy nyilatkoztatja a köztisztviselőt/ügykezelőt arról, hogy az érintett gyermeket a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint saját háztartásában neveli, gondozza. E nyilatkozat mellett előírhatja a munkáltató, hogy a gyermek saját háztartásban történő nevelését, gondozását igazoló dokumentumot (pl. lakcímet igazoló hatósági igazolvány) munkáltató részére bemutassák. Itt fontos utalni arra, hogy a Kttv. 177. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselőkről a Kttv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). A Kttv. 2. mellékletének I/B. pontja szerint a közszolgálati alapnyilvántartás tartalmazza az eltartott gyermek(ek) családi és utónevét; születési helyét, idejét; anyja születési családi és utónevét; lakóhelyét, lakáscímét, tartózkodási helyét; adóazonosító jelét; társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek alapján a munkáltató a fenti adatok tekintetében jogosult az adatok nyilvántartására.A gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság speciálisabb eseteiben - például, ha elvált a közszolgálati tisztviselő - a pótszabadságot igénylő nyilatkozat mellett a munkáltató előírhatja a gyermekelhelyezésről rendelkező jogerős bírósági határozat bemutatását. Továbbá, ha például a szülővel együtt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyi illetményt határozott időre lehet megállapítani. A személyi illetmény megállapításánál a határozott idő tartamának a munkáltatói intézkedésből egyértelműen ki kell tűnnie annak érdekében, hogy a köztisztviselő a határozott idő lejártakor illetménye csökkenésével előre számolni tudjon. A személyi illetménynek a határozott idő lejártát megelőző visszavonása, módosítása - a fent ismertetett kivétellel - nincs összhangban a jogintézmény céljával, ennek megfelelően jogszabálysértő.Ha viszont olyan jelentős változás történik, amely miatt egy II. besorolású köztisztviselőből I. besorolású köztisztviselő lesz, a köztisztviselő teljes besorolás szerinti illetménye fog gyökeresen megváltozni - jelentősen emelkedni - nem csupán egyetlen eshetőleges illetményelem, mint a kérdésben hivatkozott cikk szerinti esetben. A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdés szerint ugyanis az illetmény alapilletményből, valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A besorolásiosztály-változás miatt módosul - jelentősen emelkedik - az alapilletmény összege, valamint az illetménykiegészítés összege is, mert az illetménykiegészítés az alapilletmény - a Kttv.-ben, valamint a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben - meghatározott százaléka.Erre a gyökeres, az illetményt érintő változásra tekintettel, figyelembe véve és továbbgondolva egyrészt a személyi illetmény jogintézményének célját, másrészt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot. Eszerint az esedékesség évét követő szabadságkiadási határidők alól az idézett (2a) bekezdés kivételt enged. A Küt. 64. § (3) bek. kimondja, hogy a (2) és (2a) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.Mindezzel összhangban állapítja meg a Küt. 64. §-ának (11) bekezdése, hogy szabadságot - a (13) és (22) bekezdést kivéve - pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat.A Küt. 64. §-ának (13) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - ha a köztisztviselőnek van fennmaradó szabadsága - a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani, kivéve, ha a közszolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően létesített jogviszonyt a Küt. rendelkezései alapján folyamatosnak kell tekinteni. Folyamatosnak kell tekinteni a közszolgálati jogviszonyt végleges áthelyezés, valamint e jogviszony megszűnését/megszüntetését követő 30 napon belüli újabb közszolgálati jogviszony létesítése esetén [Küt. 37. § (5) bek., 38. § (5) bek.]. A Küt. másrészt előírja, hogy ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani ezen távollétek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]hátra. Ugyanakkor - a szintén az említett időpontig hatályos - Ktv. 49/E. § (7) bekezdése úgy rendelkezett, hogy nem alkalmazhatók az előrehozott jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó szabályok abban az esetben, amikor a köztisztviselő jogviszonyát a munkáltató a nők kedvezményes nyugdíjazása miatt (a 40 éves szolgálati jogviszonyra tekintettel), kérés alapján, felmentéssel szüntette meg.2012. március 1. napján pedig hatályba lépett a Kttv., amely törvény - bár magát a jubileumi jutalom jogintézményét megőrizte - az addig hatályos Ktv.-hez képest lényeges módosítást hozott egyrészt a jogosító idők meghatározása[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]előtt valóban nem volt szabályozva az emelt szintű szakképesítéshez tartozó képzettségi pótlék mértéke a rendeletben.2. Ugyanígy, 2017. november 15-től változott a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (6) bekezdése is, amely szerint a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott további szakképesítéssel - vagyis, ha iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítéssel, szakképzettséggel - rendelkezik. Tehát felsőfokú végzettségű köztisztviselő esetében a további emelt szintű szakképesítés nem zárja ki az arra jogosultat a képzettségi pótlékra való jogosultságból.Nagyon fontos azonban utalni arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet önmagában nem teremt alanyi jogot a képzettségi pótlékra. Teljes mértékben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, megállapít-e bármilyen munkakörre és képzettségre vonatkozóan képzettségi pótlékot a közszolgálati szabályzatban vagy az ügyrendben [249/2012. Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bek.]. Valamint a munkáltató - a jogszabályi keretek között - dönthet úgy is, hogy (pl. új közszolgálati szabályzat vagy új ügyrend kiadásakor)[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. A fentiek szerinti kivételi esetkörökben tehát a leendő köztisztviselőnek vagy írásban szükséges bejelentenie a további jogviszonyát a munkáltatónak, vagy azt még bejelentenie sem kell, szabadon gyakorolhatja.Ennél valószínűbb azonban, hogy a kérdésben hivatkozott további munkaviszony nem tartozik a kivételi esetkörökbe, ezért fenntartásához szükséges a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató írásbeli engedélye, amely engedély megadására a munkáltatónak - beosztotti munkakört betöltő köztisztviselő esetében - lehetősége van. A munkáltató ugyanakkor mérlegelheti, hogy megadja-e az engedélyt a további jogviszony létesítéséhez, jelen esetben fenntartásához. Az engedély megadásának a korlátja ugyanis egyrészt a Kttv. 85. §-ának (4) bekezdése, amely szerint - egyebek mellett - a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Az engedély megadásának másrészt észszerű korlátja lehet a már fennálló munkaviszonyban a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértéke. Ha ugyanis teljes napi munkaidős a munkaviszony (vagyis napi 8 óra a munkaidő mértéke), akkor emellett egy teljes napi munkaidős (napi 8 órás) közterület-felügyelői munkakört - megítélésünk szerint - nem fog tudni a köztisztviselő közszolgálati kötelezettségeihez méltóan, megfelelően ellátni (pl. a munkára képes állapot folyamatos biztosítása megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhettek, azt csak 2020. március 1-jétől lehetett részükre újra megállapítani. Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-ig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés - a kérdésben hivatkozott Kttv. 260/E. § - került megalkotásra.A Kttv. 260/E. § általánosságban használja a "köztisztviselő" fogalmat, ezért elvben alkalmazandó lenne bármely, a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre, azonban ezt a szakaszt - figyelemmel a Kttv. 234/A. §-ának megfogalmazására - csak a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőre lehet - és kell - alkalmazni. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]köztisztviselő cafeteriajuttatásként - választása szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A köztisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.A Kvtv. 58. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2020. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően - a Kvtv. 58. §-ának (1) bekezdésben meghatározottnál (2020. évben 38 650 Ft-nál) magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A fentiekből következően a Kvtv. szabályához képest a Kttv. eltérő[…] részlet vége a válaszból.