50 találat a megadott köztisztviselő tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Besorolási feltételek - a felsőfokú szakképzettség megszerzése
Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
Részlet a válaszból: […]iskolai végzettség megszerzése, a magasabb osztályba soroláshoz arra is szükség van, hogy a megszerzett felsőfokú iskolai végzettség az ellátott feladatkör szempontjából szakirányú legyen. A 29/2012. Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalában az egyes feladatkörökhöz meghatározott végzettségeket és szakképzettségeket, illetve szakirányú szakképesítéseket.A felsőfokú iskolai végzettség fogalmát a Felsőokt. tv. határozza meg. E szerint a felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai: az alapképzés, a mesterképzés, valamint a doktori képzés. Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként (pl. jogászszak) lehet megszervezni. A felsőoktatás keretében - a fentiek mellett - felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés is szervezhető (Felsőokt.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4091
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4091
2. találat: Cafeteria-túlfizetés elszámolása az illetménnyel szemben
Kérdés: A munkáltató cafeteriajuttatást (SZÉP-kártya) fizet, és bár a juttatás mértéke a közszolgálati jogviszony tárgyévi hossza alapján hónapokra van megállapítva, de nem időarányosan, havonta, hanem az év elején tölt fel nagyobb összeget a kért alszámlára. Mi történhet akkor, ha a munkaviszony év közben megszűnik? Jogszerű, ha a munkáltató az elszámolás során az illetményből levonja az időarányos mértéket meghaladó cafeteria összegét? Előbbi pénz, utóbbi pedig (hiába marad meg az alszámlán) csak korlátozottan felhasználható érték, így a köztisztviselő számára ez különösen hátrányos lehet, főként a munkanélküliség időszakában. Arra van lehetőség, hogy ilyenkor az alszámláról történjen a visszavonás (visszautalás)? A kormánytisztviselők, közalkalmazottak, munkavállalók esetében hogyan működhet ez?
Részlet a válaszból: […]visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafeteriajuttatás értékét, ha a jogviszony a köztisztviselő halála miatt szűnik meg [249/2012. Korm. rendelet 9. § (3) bek.]. A SZÉP-kártya alszámláira történő utalás visszavonására a legtöbb pénzügyi szolgáltatónál, jellemzően a köztisztviselő hozzájárulásához kötötten van mód, ha azon a szükséges fedezet még rendelkezésre áll. Így ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a köztisztviselő az ott rendelkezésre álló, fel nem használt juttatásból teljesítse a visszafizetési kötelezettségét. Ha ez már nem lehetséges, akkor a juttatást - eltérő szabályozás hiányában - nominálisan egyenértékű pénzben kell visszafizetnie.A köztisztviselő illetményéből való levonásnak jogszabály, végrehajtható határozat vagy előlegnyújtásból eredő követelés alapján a levonásmentes illetményrészig vagy a köztisztviselő hozzájárulása esetén van helye [Kttv. 149. § (2) bek.]. A 249/2012. Korm. rendelet a cafeteriajuttatás visszafizetésével összefüggésben nem hatalmazza fel a munkáltatót a tartozás illetményből való levonására (sőt, kifejezetten a köztisztviselő jogává teszi, hogy megválassza a visszafizetés módját), így a munkáltató az illetményből kizárólag a köztisztviselő hozzájárulása esetén élhet ilyen levonással, nem kezelheti - épp a választási jog miatt - automatikusan előlegként a korábbi kifizetést (a 249/2012. Korm. rendelet nem is rendeli az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazni erre az esetre).A kormánytisztviselőkre és a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4086
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4086
3. találat: Pótszabadság gyermek után köztisztviselőknek - igazolás és adatkezelés
Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?
Részlet a válaszból: […]él, és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; továbbá-a nevelőszülő; a gyám; továbbá az a személy, akihez a Gyvt. 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték.Így a gyermek utáni pótszabadságra jogosultság szerint a szülő meghatározása tekintetében nem a Kttv. 6. §-ának 31a. pontja szerinti "szülő" fogalom lesz az irányadó, hanem a fent idézett Cst. rendelkezésekben meghatározott személy.A munkáltató jogosult és egyben köteles meggyőződni arról, hogy a gyermek után járó pótszabadságot igénylő közszolgálati tisztviselő a fenti feltételeknek megfelel-e. Ezt megteheti azáltal, hogy nyilatkoztatja a köztisztviselőt/ügykezelőt arról, hogy az érintett gyermeket a családok támogatására vonatkozó szabályok szerint saját háztartásában neveli, gondozza. E nyilatkozat mellett előírhatja a munkáltató, hogy a gyermek saját háztartásban történő nevelését, gondozását igazoló dokumentumot (pl. lakcímet igazoló hatósági igazolvány) munkáltató részére bemutassák. Itt fontos utalni arra, hogy a Kttv. 177. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselőkről a Kttv. 2. mellékletében meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást vezet (közszolgálati alapnyilvántartás). A Kttv. 2. mellékletének I/B. pontja szerint a közszolgálati alapnyilvántartás tartalmazza az eltartott gyermek(ek) családi és utónevét; születési helyét, idejét; anyja születési családi és utónevét; lakóhelyét, lakáscímét, tartózkodási helyét; adóazonosító jelét; társadalombiztosítási azonosító jelét. Ennek alapján a munkáltató a fenti adatok tekintetében jogosult az adatok nyilvántartására.A gyermek utáni pótszabadságra való jogosultság speciálisabb eseteiben - például, ha elvált a közszolgálati tisztviselő - a pótszabadságot igénylő nyilatkozat mellett a munkáltató előírhatja a gyermekelhelyezésről rendelkező jogerős bírósági határozat bemutatását. Továbbá, ha például a szülővel együtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4081
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4081
4. találat: Személyi illetmény - ha utóbb magasabb összegű a besorolás szerinti illetmény
Kérdés: Köztisztviselőnk személyi illetményben részesül. A vírushelyzet hozta időszakban a nyelvvizsga-kötelezettség elengedésének köszönhetően megkapta a diplomáját, mely a jelenleg is betöltött munkakörében szakirányúnak minősül. A felsőfokú végzettsége alapján a besorolás szerinti illetménye kedvezőbb lenne számára, mint a jelenlegi személyi illetmény. A Kttv.-ben nem találtunk lehetőséget a személyi illetményből való év közbeni "kiléptetésre. A Munkaügyi Levelek 185. számában megjelent 3671. számú kérdésre adott válaszuk is ebben erősített meg minket. Ugyanakkor munkavállalónk a Költségvetési Levelek 299. számában az 5314.számú kérdésére azt a választ kapta, hogy közös megegyezéssel az illetmény módosítható. Hogyan járunk el helyesen? Amennyiben módosítunk, akkor a főiskolai oklevél kiállításának napjától?
Részlet a válaszból: […]személyi illetményt határozott időre lehet megállapítani. A személyi illetmény megállapításánál a határozott idő tartamának a munkáltatói intézkedésből egyértelműen ki kell tűnnie annak érdekében, hogy a köztisztviselő a határozott idő lejártakor illetménye csökkenésével előre számolni tudjon. A személyi illetménynek a határozott idő lejártát megelőző visszavonása, módosítása - a fent ismertetett kivétellel - nincs összhangban a jogintézmény céljával, ennek megfelelően jogszabálysértő.Ha viszont olyan jelentős változás történik, amely miatt egy II. besorolású köztisztviselőből I. besorolású köztisztviselő lesz, a köztisztviselő teljes besorolás szerinti illetménye fog gyökeresen megváltozni - jelentősen emelkedni - nem csupán egyetlen eshetőleges illetményelem, mint a kérdésben hivatkozott cikk szerinti esetben. A Kttv. 131. §-ának (2) bekezdés szerint ugyanis az illetmény alapilletményből, valamint - a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén - illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A besorolásiosztály-változás miatt módosul - jelentősen emelkedik - az alapilletmény összege, valamint az illetménykiegészítés összege is, mert az illetménykiegészítés az alapilletmény - a Kttv.-ben, valamint a vonatkozó helyi önkormányzati rendeletben - meghatározott százaléka.Erre a gyökeres, az illetményt érintő változásra tekintettel, figyelembe véve és továbbgondolva egyrészt a személyi illetmény jogintézményének célját, másrészt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4008
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4008
5. találat: Szabadság a közszolgálat különleges jogállású szerveinél
Kérdés: A Küt. hatálya alatt álló szerv köztisztviselőinek járó szabadságot az esedékesség évében, kivételes esetben az esedékesség évét követő év június 30-ig kell kiadni, illetve kivenni, a Küt. 64. §-ában meghatározott szabályok szerint. Ezt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe. Amennyiben a köztisztviselőnek mégis marad június 30-át követően az előző évről szabadsága,
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente - július folyamán - megváltásra kerül?
a) az a továbbiakban nem adható ki, és nem vehető igénybe, azonban a jogviszony megszűnésekor a fennmaradó szabadsághoz hozzá kell számítani, és pénzben meg kell váltani, vagy
b) az elveszik, és a jogviszony megszűnésekor nem számítható hozzá a megmaradt szabadsághoz, így megváltására sem kerülhet sor, vagy
c) évente - július folyamán - megváltásra kerül?
Részlet a válaszból: […]szabadságát igénybe venni, az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül - az esedékesség évét követően is - igénybe veheti a szabadságot. Eszerint az esedékesség évét követő szabadságkiadási határidők alól az idézett (2a) bekezdés kivételt enged. A Küt. 64. § (3) bek. kimondja, hogy a (2) és (2a) bekezdés szerinti határidőt követően a szabadság nem adható ki és nem vehető igénybe.Mindezzel összhangban állapítja meg a Küt. 64. §-ának (11) bekezdése, hogy szabadságot - a (13) és (22) bekezdést kivéve - pénzben megváltani nem lehet, és a szabadság nem halmozódhat.A Küt. 64. §-ának (13) bekezdése szerint a közszolgálati jogviszony megszűnése és megszüntetése esetén, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt - ha a köztisztviselőnek van fennmaradó szabadsága - a jogviszony megszűnését követő 40. napon kell megváltani, kivéve, ha a közszolgálati jogviszony megszűnését vagy megszüntetését követően létesített jogviszonyt a Küt. rendelkezései alapján folyamatosnak kell tekinteni. Folyamatosnak kell tekinteni a közszolgálati jogviszonyt végleges áthelyezés, valamint e jogviszony megszűnését/megszüntetését követő 30 napon belüli újabb közszolgálati jogviszony létesítése esetén [Küt. 37. § (5) bek., 38. § (5) bek.]. A Küt. másrészt előírja, hogy ha a köztisztviselő a gyermek vagy az unoka gondozása, a hozzátartozó ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot nem kapta meg, azt a felek megállapodása alapján pénzben is meg lehet váltani ezen távollétek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4003
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4003
6. találat: Köztisztviselő nyugdíjazása és a jubileumi jutalomra jogosultság
Kérdés: A köztisztviselő (önkormányzat) jogviszonya megszűnik a nők 40 év jogviszonya miatti nyugdíjazással. A jubileumi jutalmat ki lehet-e fizetni előre (25., 30., 35., 40. év), ha 1-2 éve hiányzik a jubileumi jutalomhoz szükséges szolgálati időből?
Részlet a válaszból: […]hátra. Ugyanakkor - a szintén az említett időpontig hatályos - Ktv. 49/E. § (7) bekezdése úgy rendelkezett, hogy nem alkalmazhatók az előrehozott jubileumi jutalom kifizetésére vonatkozó szabályok abban az esetben, amikor a köztisztviselő jogviszonyát a munkáltató a nők kedvezményes nyugdíjazása miatt (a 40 éves szolgálati jogviszonyra tekintettel), kérés alapján, felmentéssel szüntette meg.2012. március 1. napján pedig hatályba lépett a Kttv., amely törvény - bár magát a jubileumi jutalom jogintézményét megőrizte - az addig hatályos Ktv.-hez képest lényeges módosítást hozott egyrészt a jogosító idők meghatározása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3961
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3961
7. találat: Képzettségi pótlék - jogosultság a felülvizsgálat után
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők képzettségi pótléka vonatkozásában érdeklődünk, miután felülvizsgálatra kerültek a korábbi képzettségipótlék-megállapítások.
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg - mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz -, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
1. 2001. szeptember 1-jétől, a már hatályon kívül helyezett 133/2010. Korm. rendelet 8. §-ának (3) bekezdése alapján a mérlegképes könyvelői szakképesítés felsőfokú szakképesítésről emelt szintű szakképesítésre változott. Jól gondoljuk, hogy az emelt szintű mérlegképes könyvelői szakképesítés a 249/2012. Korm. rendelet szerinti szabályozásnak nem felelt meg - mert az középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz -, emiatt nem is volt alkalmazható?
2. Tekintettel arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet középfokú vagy felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítést szabályoz, jól gondoljuk-e, hogy a mérlegképes könyvelő (OKJ szerinti) szakképzés esetén nem alkalmazható felsőfokú végzettségű köztisztviselőknél a képzettségi pótlék?
3. Milyen hatályos jogszabály szerint kellene jelenleg a képzettségi pótlékhoz kapcsolódó szinteket, szabályokat figyelembe venni?
Részlet a válaszból: […]előtt valóban nem volt szabályozva az emelt szintű szakképesítéshez tartozó képzettségi pótlék mértéke a rendeletben.2. Ugyanígy, 2017. november 15-től változott a 249/2012. Korm. rendelet 2. §-ának (6) bekezdése is, amely szerint a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott további szakképesítéssel - vagyis, ha iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítéssel, szakképzettséggel - rendelkezik. Tehát felsőfokú végzettségű köztisztviselő esetében a további emelt szintű szakképesítés nem zárja ki az arra jogosultat a képzettségi pótlékra való jogosultságból.Nagyon fontos azonban utalni arra, hogy a 249/2012. Korm. rendelet önmagában nem teremt alanyi jogot a képzettségi pótlékra. Teljes mértékben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés, megállapít-e bármilyen munkakörre és képzettségre vonatkozóan képzettségi pótlékot a közszolgálati szabályzatban vagy az ügyrendben [249/2012. Korm. rendelet 2. § (1)-(3) bek.]. Valamint a munkáltató - a jogszabályi keretek között - dönthet úgy is, hogy (pl. új közszolgálati szabályzat vagy új ügyrend kiadásakor)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3952
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3952
8. találat: Köztisztviselői kinevezés munkaviszony mellett
Kérdés: Új köztisztviselőt szeretnénk felvenni közterület-felügyelői munkakörbe. A leendő kolléga jelezte, hogy munkaszerződéssel egy cégnél is dolgozik. Foglalkoztathatjuk-e ebben az esetben, ha nem szünteti meg a munkaszerződését? Köztisztviselői és munkavállalói jogviszonya is lehet egyszerre?
Részlet a válaszból: […]jogviszony és az állami projektértékelői jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, valamint a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, annak létesítését megelőzően a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásban be kell jelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a köztisztviselő munkaköri feladataival közvetlenül összefügg. A fentiek szerinti kivételi esetkörökben tehát a leendő köztisztviselőnek vagy írásban szükséges bejelentenie a további jogviszonyát a munkáltatónak, vagy azt még bejelentenie sem kell, szabadon gyakorolhatja.Ennél valószínűbb azonban, hogy a kérdésben hivatkozott további munkaviszony nem tartozik a kivételi esetkörökbe, ezért fenntartásához szükséges a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltató írásbeli engedélye, amely engedély megadására a munkáltatónak - beosztotti munkakört betöltő köztisztviselő esetében - lehetősége van. A munkáltató ugyanakkor mérlegelheti, hogy megadja-e az engedélyt a további jogviszony létesítéséhez, jelen esetben fenntartásához. Az engedély megadásának a korlátja ugyanis egyrészt a Kttv. 85. §-ának (4) bekezdése, amely szerint - egyebek mellett - a köztisztviselő nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné. Az engedély megadásának másrészt észszerű korlátja lehet a már fennálló munkaviszonyban a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértéke. Ha ugyanis teljes napi munkaidős a munkaviszony (vagyis napi 8 óra a munkaidő mértéke), akkor emellett egy teljes napi munkaidős (napi 8 órás) közterület-felügyelői munkakört - megítélésünk szerint - nem fog tudni a köztisztviselő közszolgálati kötelezettségeihez méltóan, megfelelően ellátni (pl. a munkára képes állapot folyamatos biztosítása megítélésünk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3932
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3932
9. találat: Köztisztviselői illetménycsökkenés - az utólagos kifizetés
Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
Részlet a válaszból: […]évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhettek, azt csak 2020. március 1-jétől lehetett részükre újra megállapítani. Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-ig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés - a kérdésben hivatkozott Kttv. 260/E. § - került megalkotásra.A Kttv. 260/E. § általánosságban használja a "köztisztviselő" fogalmat, ezért elvben alkalmazandó lenne bármely, a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre, azonban ezt a szakaszt - figyelemmel a Kttv. 234/A. §-ának megfogalmazására - csak a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőre lehet - és kell - alkalmazni. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3915
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3915
10. találat: Köztisztviselői cafeteriajuttatás - a megemelt illetményalap függvényében
Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét a Kvtv., valamint a Kttv. évek óta együttesen határozzák meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). 2020-ban a bérrendezés eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege 56 100 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt a cafeteriakeret a Kttv. szerint 280 500 Ft-ra emelkedhet. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál 56 100 Ft-ra nő az illetményalap, a fentiek alapján jogszerűen állapítjuk meg a cafeteriakeretet 280 500 Ft-ban?
Részlet a válaszból: […]köztisztviselő cafeteriajuttatásként - választása szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A köztisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.A Kvtv. 58. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2020. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően - a Kvtv. 58. §-ának (1) bekezdésben meghatározottnál (2020. évben 38 650 Ft-nál) magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A fentiekből következően a Kvtv. szabályához képest a Kttv. eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3825
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3825
Kapcsolódó összes tárgyszó: besorolás, felsőfokú szakképzettség, köztisztviselő, cafeteria, hozzájárulás, levonás munkabérből, adatkezelés, gyermek után járó pótszabadság, személyi illetmény, szabadság kiadása, szabadság pénzbeli megváltása, jubileumi jutalom, nyugdíjas, szolgálati idő, képzettségi pótlék, közszolgálati szabályzat, engedményezés, összeférhetetlenség, illetménycsökkentés, illetménykülönbözet, köztisztviselői illetmény, megemelt illetményalap