63 találat a megadott köztisztviselő tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem okán szükségesek, e tevékenység rendes munkaidőben ellátható vasárnap és munkaszüneti napon is [Kttv. 93. § (4) bek. b) pont és 30/2012. Korm. rendelet 4. § (1) bek.]. Vasárnapra nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése, és mivel a tisztviselők foglalkoztathatóak munkaszüneti napon rendes munkaidőben, ezért e napon kötelezhető rendkívüli munkaidő teljesítésére is [Kttv. 96. § (6) bek.].Ha a munkaidőkeretben dolgozó tisztviselő valamilyen okból távol van a munkavégzéstől, a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az erre eső napokat a tisztviselőre irányadó napi munkaidő mértékével kell figyelembe venni [Kttv. 90. § (3) bek.]. Tehát úgy kell tekinteni, mintha a tisztviselő az adott napot a beosztása szerint ledolgozta volna. Munkaidőkeretben is irányadó, hogy a közterület-felügyelőnek a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Kttv. 95. § (1) bek.]. A köztisztviselő mindaddig nem állítható újra munkába, amíg ez az egybefüggő pihenőidő nem telt le. Ez akkor is így van, ha a saját beosztás szerinti munka­idején kívül mást kell helyettesítenie. A heti pihenőidő kapcsán, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók azzal, hogy 6 munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani, és havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. Heti pihenőnapok helyett hetenként legalább 48 órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. Ez is beosztható egyenlőtlenül, ám minden héten legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell biztosítani azzal, hogy a közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kiadásukkal egyidejűleg kell figyelembe venni mint az alapvizsga letételére előírt határidőt csökkentő időtartamokat. Ezért, ha voltak olyan szabadságidőszakok, amelyek még nem lettek figyelembe véve, utólag szükséges ezeket a határidőbe beszámítani.A kérdésben meg lett jelölve a 2020. június-december közötti időszakra vonatkozóan egy jogcím nélküli 15 munkanapos időszak, amelyet a kérdező szintén beszámítana a vizsga letételére előírt határidőbe. Ha ebben az időszakban munkavégzés történt, akkor ez a jogszerű eljárás. Itt fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a keresőképtelenség teljes időtartama, így sem a 15 munkanapos betegszabadság, sem pedig a táppénzfolyósítás időtartama nem számít be a vizsga letételére nyitva álló határidőbe.2. A felsőfokú végzettség megszerzése esetén az alapvizsga letételére nyitva álló kétéves határidő helyébe egy­éves határidő lép. Ugyanakkor - értelmezésünk szerint - a felsőfokú végzettséget utóbb megszerző köztisztviselőnek az alapvizsgát az I. besorolási osztályba történő átsorolását követő egy éven belül kell letennie. Vagyis nem az eredetileg előírt kétéves határidő fog csökkenni egy évre, hanem - bárhol is tartott a kétéves határidő - az átsorolástól indul az egyéves határidő. Ha ugyanis az eredetileg előírt kétéves határidő rövidülne egy évre, ez bizonyos helyzetekben - például, ha már eltelt egy év a határidőből, de még nem tette le a köztisztviselő az alapvizsgát - akár azt is eredményezhetné, hogy azonnali hatállyal megszűnik a közszolgálati jogviszony, figyelemmel arra, hogy több mint egy év eltelt a köztisztviselői kinevezése óta.Megjegyezzük, hogy a 174/2011. Korm. rendelet 11. §-a határozza meg azokat a felsőfokú végzettségeket, amelyek mentesítenek az alapvizsga-letételi kötelezettség alól (pl. jogi diploma). Ha a köztisztviselő a mentesített körbe tartozó végzettséget szerzett, mentesül az alapvizsga letételének kötelezettsége alól. Ha pedig a köztisztviselő nem teljesíti az előírt határidőben az alapvizsgát, a jogviszonya a törvény erejénél fogva a következő időpontokban szűnik meg:Ha a nem pályakezdő köztisztviselő, az áthelyezett köztisztviselő nem teljesíti a közigazgatási alapvizsgát a Kttv. 118.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítményértékeléssel alátámasztott, kivételes teljesítményt nyújtó köztisztviselő részére állapítható meg. A tárgyév március 1-jétől a következő február végéig terjedő időszakra vonatkozó, határozott időre megállapított havi személyi illetmény összege nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.E szabályok - egyebek mellett - azt is előírják, hogy a személyi illetmény határozott időre, a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra jár. Ebből következően a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságról munkába visszatérő köztisztviselő személyi illetménye már biztosan nincs hatályban, ezért a munkába[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]angol nyelvvizsgával rendelkező köztisztviselő részére összesen az illetményalap 20%-ának megfelelő illetménypótlék jár. Ugyanakkor, a Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből - így például angol nyelvből - szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint jogosult a nyelvpótlékra. Ebből következően, az államilag elismert angol szóbeli nyelvvizsga az illetményalap 30%-ára jogosítja az érintett köztisztviselőt.Ennek az ellentmondásos helyzetnek a kiküszöbölésére azt javasoljuk, hogy a köztisztviselő a munkáltató felé csak az angol középfokú szóbeli nyelvvizsgát mutassa be, amely alapján a fentiek szerint a magasabb összegű pótlékra válik jogosulttá. Megjegyezzük, hogy ez az ellentmondásos helyzet abból eredhet, hogy a Kttv. 141. § (8) bekezdése második mondatának a szabályai nincsenek teljesen összhangban a Kttv. 141.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyakorolja felette mind az alapvető, mind pedig az egyéb munkáltatói jogokat. Az Mötv. 81. §-ának (4) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy a polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a polgármesteri hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. Amennyiben ezt a jogkört a kérdés szerinti esetben a polgármester fenntartotta magának, szükséges az ő jóváhagyása is a vezetői kinevezésekhez, így a gazdasági vezető kinevezéséhez is.3. kérdés: A Kttv. 236. §-ának (5) bekezdése határozza meg, hogy a helyi önkormányzatoknál a jegyzői és aljegyzői kinevezésen túl milyen vezetői kinevezések adhatóak. Ezen szabályoknak meg kell, hogy feleljenek a polgármesteri hivatal vezetői szintjei. A költségvetési szerv szervezetét, feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv SzMSz-ében vagy a szervezeti egységek ügyrendjében kell meghatározni [Áht. 10. § (5) bek.]. Ebből következően, a hivatkozott belső szabályzatokban kell meghatározni az egyes szervezeti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]31-ével megszűnt a közhasznú munkavégzés, a közmunkaprogram, valamint a közcélú munka lehetősége, a közfoglalkoztatás átalakítása következtében 2011. január 1-jétől egységes közfoglalkoztatási rendszert vezettek be.A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdés taxatíve meghatározza a jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál figyelembe vehető időtartamokat. Ekkor - egyebek mellett - figyelembe kell venni a Kttv., valamint a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati, illetőleg kormánytisztviselői jogviszonyban töltött időt [Kttv. 150. § (3) bek. a) pont]. 2010. december 31. előtt a Ktv. 2. §-ának d) pontja úgy rendelkezett, hogy a Ktv. hatálya nem terjedt ki a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.Így, bár a fentiek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]veszélyhelyzet utolsó napjától (2020. június 18-ától) számított 180 napon belül kellett teljesíteni. Ebből is következik, hogy a veszélyhelyzet hatással volt a közigazgatási alapvizsga letételére. Megítélésünk szerint ugyanakkor az ennek letételével összefüggő köztisztviselői kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni azt is, hogy a Vmtv. által rögzített 180 napon belül egyáltalán sor került-e ilyen vizsga megszervezésére. Ha ennek a lehetősége nem volt nyitva a köztisztviselő előtt, úgy véljük, hogy ez nem a köztisztviselőnek felróható ok, így ebből eredően őt hátrány nem érheti. A pontos adatok ismeretében ugyanakkor ennél közelebbi nem állapítható meg e vonatkozásban.Ha lett volna ugyan lehetőség letenni a közigazgatási alapvizsgát, ám a köztisztviselő ezt nem tette meg, a közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnt [Kttv. 122. § (2) bek.]. Ha a munkáltató a megszűnéssel összefüggésben elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket - így például nem adta ki az igazolásokat, és tovább is foglalkoztatta a köztisztviselőt -, jogellenesen járt el. Ez a tény azonban nem változtat azon, hogy a közszolgálati jogviszony valójában megszűnt. Ha a köztisztviselőt ennek ellenére mégis tovább foglalkoztatták, e foglalkoztatás a Kttv. rendelkezéseibe ütközött, azaz a felek erre irányuló konszenzusa, hallgatólagos megállapodása semmis [Kttv. 23. (1) bek.]. Így a kérdés szerinti esetre az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni. Az érvénytelenségre (semmisségre) az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, így mind a köztisztviselő, mind a munkáltató megteheti ezt. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket ugyanakkor úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn, ezért mivel a köztisztviselő munkát végzett, őt megilleti többek közt az elvégzett munka ellenértéke, a szabadság, valamint az ez idő alatt a Kttv. szerint szerzett jogosultságok, és terhelik a kötelezettségek is.Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt ugyanakkor általános szabály szerint a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül nem hárítják el [Kttv. 25. § (1) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató - amint észlelte, hogy az elmaradt közigazgatási alapvizsga ellenére jogellenesen mégis tovább foglalkoztatta[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]esetében 15-15%-a. A Kttv. 141. §-ának (6) bekezdése előírja, hogy a (4) és (5) bekezdéstől eltérően - egyebek mellett - az angol és a német nyelvek tekintetében, komplex felsőfokú, középfokú vagy alapfokú nyelvvizsga teljesítése esetén a (6) bekezdésben meghatározott mértékben a pótlék alanyi jogon jár. A Kttv. 141. §-ának (7) bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a (6) bekezdésben meghatározott idegen nyelvekből szóbeli vagy írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, az (5) bekezdésben foglalt komplex nyelvvizsgára meghatározott mérték szerint[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kerülhet sor; bár kétségkívül ez a leg­egyszerűbb út. Azt viszont figyelembe kell venni, hogy a megváltozott munkaképesség megállapítása, illetve önmagában a nagy fokú össz-szervezeti egészségkárosodás szintén nem jelenti automatikusan a munkakör betöltésére való alkalmatlanságot, tehát önmagában erre alapítani a felmondást nagyon kockázatos. Jelen esetben erősíti a felmentés jogszerűségét az elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat mellett a Rehabilitációs Ellátási és Szakértői Osztály határozata.A fentiekből következően azonban a rendelkezésre álló elsőfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény mellett indokolt lehet, hogy a munkáltató a 33/1998. NM rendelet 12. §-ának (1) bekezdése alapján kérje az elsőfokú orvosi alkalmassági vélemény felülvizsgálatát. Amunkavállalónak és a munkáltatónak joga van ugyanis arra, hogy az orvosi vélemény kézhezvételétől számított 15 napon belül kérje a munkaköri, illetve szakmai alkalmasság másodfokon történő orvosi elbírálását. Az elsőfokú orvosi vélemény felülvizsgálatának lehetőségéről továbbá célszerű tájékoztatnia a munkáltatónak magát az érintett köztisztviselőt is, figyelemmel arra, hogy természetesen ő is kérheti a felülvizsgálatot. Az eljárás részletszabályait a 33/1998. NM rendelet 12. §-a tartalmazza.Az elsőfokú orvosi véleménnyel megegyező másodfokú munkaköri orvosi alkalmassági vélemény mindenképpen jelentősen erősítené az elsőfokú orvosi vélemény súlyát, és így a felmentés indokának valóságát.Bár nem feltétlenül szükséges, de a fent írtakra figyelemmel - a felmentés jogszerűségének erősítése érdekében - megfontolásra javasoljuk a másodfokú orvosi vélemény beszerzését, amelyhez - figyelemmel az elsőfokú orvosi vélemény dátumára - újabb, feltehetően soron kívüli elsőfokú alkalmassági vélemény beszerzése szükséges.2. A Kttv. fent idézett 63. §-ának (4) bekezdése kötelező munkáltatói felmentést ír elő egészségügyi alkalmatlanság esetére, azonban a felmentés közlésének az időpontját a munkáltatóra bízza. A felmentést természetesen mindenképp célszerű a felmentést megalapozó indokok bekövetkezését követően mielőbb közölni, de a közlés nem kell, hogy megegyezzen sem a munkaköri orvosi alkalmassági vélemény időpontjával, sem a táppénz időtartamának a lejártával. A felmentési idő továbbá nem kezdődhet meg visszamenőleg. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet [Kttv. 68. § (2) és (3) bek.], így semmiképp nem kezdődhet 2021. június 4-én.3. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének c) pontjára alapított[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, valamint a közszolgálati jogviszony megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül létesített közszolgálati jogviszony keletkezéséig tartó, jogviszonyban nem töltött időt.A Ktv. és a Kjt. hatálybalépése - 1992. július 1-je - előtti időszakban munkaviszonyban töltött idő csak akkor számítható be a jubileumi jutalomra jogosító időbe, amennyiben a munkáltató a Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében felsorolt törvények hatálya alá került vagy - fennállása esetén - került volna. A kérdező a "Kertészeti Egyetem Tangazdasága" alatt feltehetően a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kísérleti Üzem és Tangazdaságát érti. A Kertészeti Egyetem neve ugyanis az 1986. évi 13. tvr. alapján Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre változott, és az egyetem a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter irányítása alá tartozó országos hatáskörű szervnek minősült, állami fenntartású felsőoktatási intézmény maradt 1992 után is (lásd a Fotv. 1. számú mellékletét). Ebből következően az egyetemen és az egyetem szervezeti egységei­nél foglalkoztatottak (így feltehetően a tangazdaságnál foglalkoztatottak is) a Kjt. hatálya alá kerültek. Ezért az egyetem szervezeti egységénél foglalkoztatottak 1985 és 1992. július 1. napja között fennállt munkaviszonya jubileumi jutalomra jogosító időnek minősül a Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja[…] részlet vége a válaszból.