Harmadik országból érkezettek szállása

Kérdés: A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni [Mt. 12. §]. Azaz önmagában az azonos munkakörben történő foglalkoztatás a két munkát nem teszi egyenlő értékűvé. A harmadik országbeli munkavállalók részére biztosított juttatásokat megfelelő dokumentációval és szabályzati keretekkel támasszuk alá, így elkerülve a diszkrimináció vádját. Harmadik országbeli munkavállalók hiányszakmában történő foglalkoztatására a magyar jogszabályoknak megfelelően, a kormányhivatal engedélyével van lehetőség. A szerződésben szerepel, hogy a munkáltató szállást biztosít számukra, mivel a toborzási nehézségekre tekintettel ez a foglalkoztatás feltétele. Ugyanabban a munkakörben dolgozó magyar munkavállalónak viszont nem biztosít a munkáltató ilyen juttatást. Milyen szabályzattal és dokumentációval lehet igazolni, hogy a szállás biztosítása a külföldi munkavállaló foglalkoztatási feltétele volt, és így nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek? Hogyan lehet az objektív indokokat megfelelően rögzíteni a munkaszerződésben vagy egy különmegállapodásban?
Részlet a válaszából: […] ...magát [Ebktv. 22. § (2) bek.]. Az állampolgársági alapú megkülönböztetés esetén a munkáltató a törvényben meghatározott kimentési okokra hivatkozhat.A kimentés keretében bizonyíthatja, hogy a megkülönböztetés az alkalmazáskor a munka vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik munkavállaló pedig külföldi, harmadik országbeli állampolgár. A bruttó fizetésük megegyezik, ugyanúgy 40 órát dolgoznak mindketten egy héten. Viszont a külföldi állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is a gyár egyik melléképületében, és ezenfelül béren kívüli juttatásként havi SZÉP-kártya-kerettel is rendelkezik. A magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást, illetve az élelmiszerköltségekhez sem járul hozzá a SZÉP-kártya juttatásával. Milyen fenntartható megoldással lehetne ezt a helyzetet feloldani, és biztosítani a magyar és harmadik országbeli munkavállalók egyenlő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...magát [Ebktv. 22. § (2) bek.]. Az állampolgársági alapú megkülönböztetés esetén a munkáltató a törvényben meghatározott kimentési okokra (pl. a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és meghatározó szakmai feltételre alapított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Személyiségi jogsértés következménye – a nem vagyoni sérelem súlya

Kérdés: A jogi segítségért hozzánk forduló munkavállaló a munkáltatóval szemben munkaviszony munkáltató általi felmondása miatt jogvitát kezdeményezett. Az eljárás során sérelemdíjra is igényt tartana, mert a felmondás átadásakor, annak aláírása előtt nem engedték, hogy a helyiséget elhagyva telefonáljon a jogi képviselőjének, és csak a három vezető előtt használhatta a készülékét. A megtörtént és igazolható esemény jogosítja-e sérelemdíj kérésére?
Részlet a válaszából: […] ...sérelemért. A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire – különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára – a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Sport munkaidőn kívül – a munkaadó kárfelelősségének kérdése

Kérdés:

Egyik munkavállalónk maradandó egészségkárosodást szenvedett, amikor munkavégzés közben egy emelési folyamatnál jobb karjában fájdalmat érzett; kiderült, hogy mélyizomszakadása lett, és a csuklójának mozgása beszűkült. A munkavállaló korábban szabadidejében rendszeresen űzött küzdősportot, de azt éppen azért hagyta abba, mert jobb csuklója állandóan fájt. Ilyen egészségügyi előzményekkel nem rendelkező munkavállalóinknál ez a munkafolyamat soha nem okozott még semmilyen problémát. Nem tudunk erre hivatkozással mentesülni a felelősség alól?

Részlet a válaszából: […] ...elháríthatatlan magatartását bizonyíthatná. A szabályos, a munkavégzési utasításoknak megfelelő feladatellátás esetén azonban ez a kimentési ok sem állhat fenn, hiszen olyankor a munkavállaló nem kizárólagosan, hanem a munkáltató döntései, előírásai alapján jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...munkát végző munkavállalók között különbséget lehetne tenni a költségtérítés kilométerenkénti mértéke tekintetében; ez nem lehet kimentési ok [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont].Ebből következően a munkakör alapján történő differenciálásnak nincs akadálya, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyéni vállalkozó munkáltatói kárfelelőssége

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozom, egy építőipari cégnek végzünk anyagmozgatási munkákat három alkalmazottammal. Az egyikük balesetet szenvedett (ráborult néhány hordó), mert a vele párban dolgozó munkatársa az emelés előtt nem rögzítette azokat megfelelően a raklapon. A sérült munkavállaló kártérítést akar, de úgy tudom, nem felelek a káráért, mert ott sem voltam, mikor az eset történt, és így nem is akadályozhattam meg a balesetet.
Részlet a válaszából: […] ...szerinti baleset egyértelműen a munkáltató ellenőrzési körébe tartozott, és nem is a kárt elszenvedett munkavállaló okozta, így kimentési ok nem áll fenn. A magánszemély (egyéni vállalkozó) munkáltatókra nézve nincs külön szabály, azaz ugyanazok a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

SZÉP-kártya-juttatásból eredő költségmegtakarítás felosztása

Kérdés: Cégünk cafeteriaszabályzatban rögzítve éves bruttó 300 ezer forint cafeteriajuttatást ad a munkavállalóknak, melyet a rendelkezésüknek megfelelően SZÉP-kártya vagy készpénzjuttatás formában fizet. A készpénz magasabb köztehertartalma miatt eleve alacsonyabb nettó kihozatalt jelent, de van, aki ennek ellenére, ennek tudatában ezt választja. A SZÉP-kártya járulékmentessége miatt arra gondoltunk, hogy az idei "megtakarítást" 2 részletben, júliusban és decemberben visszaadnánk a munkavállalóinknak. Lehet-e bármilyen tekintetben aggályos az, hogy mivel csak a SZÉP-kártyások esetében van megtakarítás, csak ők kapják meg a be nem fizetett járulék összegét, aki a készpénzjuttatást választotta – mivel ott nincs járulékfizetési kedvezmény –, nem kap semmit?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlő bánásmód megsértését jelentő közvetett hátrányos megkülönböztetés, amely alól a munkáltatónak ki kell mentenie magát. A kimentés akkor lehet sikeres, ha bizonyítja, hogy a munka vagy a munkakörülmények természete alapján indokolt, tényleges és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Mentesülés a kárfelelősség alól – a munkavállalói kizárólagos és elháríthatatlan magatartás

Kérdés: A munkavállalónk kézbesítőként dolgozik. A motorkerékpárjával egy olyan helyszínre szállított küldeményt, amely az eső miatt egy sáros, kátyús földúton volt megközelíthető. A motorral megcsúszott, elesett, és lábtörést szenvedett. Nem egyértelmű, hogy pontosan mi történt, de most kártérítési igénnyel állt elő. Az ilyen helyzet nem minősülhet a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti esetben nem lesz kétséges, mert a kár a munkaköri kötelezettség teljesítése során érte a munkavállalót. Az a) pont szerinti kimentés sem állhat fenn, mivel a munkáltatónak a kézbesítési feladatok ellátásával összefüggésben számolnia kell azzal, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Foglalkozási megbetegedésből eredő kár – a felelős munkaadó meghatározása

Kérdés: Egy munkavállalónknál foglalkozási megbetegedést állapítottak meg, amely okán most kártérítési igénnyel él. Pár hónapja dolgozik nálunk, azt megelőzően rövidebb-hosszabb ideig más munkáltatóknál, de ugyanebben a munkakörben foglalkoztatták, ahol – a szakvélemény szerint – ugyanilyen expozícióknak volt kitéve. Ilyenkor is alapos a követelése, nem kellene a korábbi munkáltatóit perelnie?
Részlet a válaszából: […] ...megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a két kimentési ok valamelyikét sikerrel tudja bizonyítani, azaz, haa) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Munkáltatói kártérítési felelősség – a károsulti elháríthatatlan magatartás értelmezése

Kérdés: Egy munkavállalónk munkahelyi balesetet szenvedett, kártérítést kér. A gép, amin dolgozott, nemrég lett ellátva külön vészleállító rendszerrel (épp egy korábbi baleset miatt), amit manuálisan kell működtetni. Ennek a használatára a munkavállalót a munkavédelmi oktatás keretein belül be is tanították. A munkavédelmi oktatása és a vizsgája is nagyon friss, néhány hete kezdett nálunk, vagyis még csak el sem felejthette, hogyan kell biztonságosan használni a berendezést. Ilyen esetben a munkáltató tud alappal hivatkozni a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartására?
Részlet a válaszából: […] ...megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. A felelősség alól csak akkor mentesülhet, ha a két kimentési ok valamelyikét sikerrel tudja bizonyítani, azaz, haa) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
1
2
3
4