Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott kármegosztás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kárfelelősség el nem adott árukért

Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?
Részlet a válaszból: […]bek.].Amennyiben a munkáltató sikerrel bizonyítja a kártérítés fenti, jogalapi feltételeinek fennálltát, akkor sem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, illetve amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 179. § (4) bek.]. A kármegosztásra alapot adó feltételeket viszont a munkavállalónak kell bizonyítania.A kérdésben írt rövid tényállás alapján nehezen tartjuk elképzelhetőnek a munkavállaló felelősségét azért a kárért, ami a munkáltatót abból érte, hogy a megrendelt termékeket nem tudták eladni, amennyiben a megrendelés a belső szabályoknak megfelelően történt. A leírás alapján, még ha volt is valamilyen kötelezettségszegés a beszerzésekkel kapcsolatban, a felelősség is csak a szabályszegő munkavállalóval szemben érvényesíthető,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. április 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3868

2. találat: Kármegosztás kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén

Kérdés: A munkavállalónk súlyos balesetet szenvedett, amikor a munkautasításokat és a munkavédelmi szabályokat megsértve a mozgó gépbe benyúlt. A baleset következményeként várhatóan nagyon nehezen talál majd munkát, mivel maradandó munkaképesség-csökkenést szenvedett, fizikai munkavégzésre várhatóan nem lesz alkalmas. Felajánlottunk egy munkakört, hogy próbáljunk neki segíteni, de nem fogadta el; ehelyett járadékként elmaradt munkabérét kéri. Nem lehet a kártérítésnél figyelembe venni, hogy ajánlottunk neki másik munkát, amivel a bérkiesést kompenzálni lehetett volna?
Részlet a válaszból: […]kell azonban megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget [Mt. 167. § (1)-(2) bek.]. Kártérítésként rendszerint járadékot kell megállapítani, ha az a munkavállaló tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja [Mt. 173. § (1) bek.].A kérdésben írt esetben a munkáltató felelőssége feltehetően meg fog állni, kármegosztás mellett járadék megállapításának lehet helye. A Kúria egy elvi döntésben ugyanakkor kifejtette, a kárenyhítési kötelezettség megsértése esetén előfordulhat, hogy a munkáltató a munkavállaló elmaradt jövedelmét nem teljes mértékben, avagy a balesetben történő közrehatás mértékétől eltérően köteles megtéríteni. A kárenyhítési kötelezettség körében ugyanis vizsgálni kell, hogy a nem teljesen munkaképtelen munkavállaló az alperes által felajánlott megfelelő munkakört miért utasítja el, különösen, ha más munkáltatónál elhelyezkedésére komoly esély nincs. Ez szakkérdés, amely keretében vizsgálni kell, hogy[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3472

3. találat: Munkabaleset utasítás megszegésével

Kérdés: Egyik műszakvezetőnk saját elhatározásából belekezdett egy munkafeladatba, bár határozott utasítást kapott, hogy várja meg a technológiai vezetőt, aki ellenőrzi a gépet, és megmondja, el lehet-e kezdeni a munkát. A műszakvezető a hozzá beosztott két kollégát is munkába állította. A munkavégzéshez használt gép meghibásodott, a feldolgozni kívánt anyagot szétforgácsolta, ami szétszóródva sérüléseket okozott a dolgozóknak. Ilyen esetben felelős-e a munkáltató a személyeket ért károkért?
Részlet a válaszból: […]illetve a kárt elhárítsa, vagyb) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (1)-(2) bek.].A baleset a munkáltató ellenőrzési körében, az általa biztosított munkaeszköz használatával, a munkahelyen, munkaidőben következett be, még ha a kifejezett utasítása ellenére is. Ebből következően a munkáltató első kimentési lehetősége nem alkalmazható.A második kimentési okhoz fenn kell állnia a munkavállaló kizárólagos és elháríthatatlan magatartásának a baleset bekövetkezésében. Ez a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) egy eseti döntésében kifejtettek alapján nem valósulhat meg akkor, ha a balesetet okozó munkaműveletet a munkavállaló nem egyedül és önkényesen, hanem több más munkavállalóval együtt végzi (BH2007. 201). Mivel a munkavállalók többen végezték a tevékenységet, amely elvezetett a káreseményhez, ez a kimentési ok[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2548

4. találat: Munkavállalói munkabaleset - ha maga okozza a sérülését

Kérdés: Egyik munkavállalónk balesetet szenvedett; egyedül dolgozott, mikor a baleset során a gumicsizmáját az általa használt magasnyomású mosó átvágta, és a forró víz megégette a lábát. A munkafolyamat során nincs olyan feladat, amely során a magasnyomású mosót a lába felé kellene irányítani, és a munkavédelmi oktatáson is megtanulták a használatát. Ráadásul egy teszt alapján ahhoz, hogy a csizmát át lehessen vágni, néhány centiméterről, több mint 10 másodpercig kell a sugarat ráirányítani. A kérdésem, hogy ilyen esetben valóban kártérítést kell fizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszból: […]károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy- a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta [Mt. 166. § (2) bek.].Amennyiben bizonyítható, hogy a káresemény csak úgy következhetett be, hogy a munkavállaló szándékosan, saját maga vágta át a gumicsizmáját a mosóval, valószínűleg ez a károsult kizárólagos elháríthatatlan magatartásának minősül, és a munkáltató mentesül a kártérítési felelősség alól. Ha ez nem bizonyítható, de az igen, hogy a munkavállaló maga is vétkesen közrehatott a károkozásban - azaz munkafolyamati utasításokat szegett meg, a magasnyomású[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2141

5. találat: Gépjármű-üzemeltetési költség megfizetése a munkavállalót ért kár megtérítése körében

Kérdés: Egy munkavállalónkat pár évvel ez­előtt baleset ért. Ennek következtében a munkavállaló részben mozgássérültté vált, és ennek megfelelő gépjárművet kellett vennie. Akkor ennek az értékét a munkáltató kártérítés körében megfizette. Most azzal az igénnyel lépett fel a munkavállaló, hogy az autó használati költségeit is térítse meg számára a munkáltató. Az igényét méltánytalannak érezzük, hiszen az egész családja ezt az autót használja, és a teljes üzemeltetési költséget kéri megtéríteni. El lehet utasítani valamilyen jogszabály alapján az igényét?
Részlet a válaszból: […]felelőssége alapján a munkavállalónak elmaradt jövedelmét, dologi kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni. Meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár [Mt. 177. § (1)-(2) bek.]. A bírói gyakorlat ugyan a teljes kártérítés elve mellett érvényesíti a jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás követelményét (káronszerzés tilalma) is, de egységes abban a tekintetben, hogy kármegosztás nem alkalmazható amiatt, hogy a károsult részére biztosított személygépkocsit esetleg a hozzátartozói is használhatják (BH 1988. 250); azaz ebben a körben a teljes üzemeltetési költség a munkáltatóval szemben érvényesíthető (BH 2005. 404). Az üzemeltetési költség tekintetében kártérítésként jellemzően járadék kerül megállapításra [Mt. 183. § (1) bek.]. Járadékigény azonban hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1079

6. találat: Munkavállalói közrehatás a balesetben

Kérdés: Az egyik munkavállalónk balesetet szenvedett, amikor egy leszakadt lánc kijavítása során nem az előírt létrát használta, hanem önállóan próbálta meg kijavítani a hibát. A munkavállaló korábban több esetben megszegte a munkavédelmi szabályokat, és ezért legutóbb írásos figyelmeztetésben is részesült, de eddig semmilyen baj nem történt. Most viszont a baleset miatt kártérítést követel - viszont nem szeretnénk fizetni, mivel álláspontunk szerint a baleset kizárólag az ő elháríthatatlan magatartása miatt következett be. Érdemes ezzel az állásponttal egy jogvitába bonyolódnunk?
Részlet a válaszból: […]felelősség alóli mentesülésére, ha a kárt - függetlenül attól, hogy az okozás vétkes volt-e vagy sem - kizárólag a munkavállaló maga okozta, és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ha a kár bekövetkezése nem kizárólag a munkavállaló magatartására vezethető vissza, hanem abban olyan ok is közrehatott, amely a munkáltató működési körébe esik, vagy bár azon kívül esik, de a munkáltató részéről objektíve elhárítható lett volna, a munkáltató a felelősség alól nem mentesülhet (MK 29.). A konkrét esetben a leszakadt lánc megjavítása, amennyiben az munkaköri feladat volt, és a munkáltató eszközeivel történt - még ha azok nem is a legalkalmasabbak voltak a tevékenység végzésére -, nem alapozzák meg a munkavállalói kizárólagos és elháríthatatlan magatartást, így ez alapján a munkáltató nem mentesülhet a felelősség alól. Nem kell megtéríteni ugyanakkor a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása idézett elő [Mt. 174. § (3) bek.]. Ilyen esetben - vagyis a munkavállaló egészségének a munkaviszonyával összefüggésben történő olyan megsértése esetén, amelynek bekövetkezésében a munkavállaló vétkes magatartása is közrehatott - a munkáltató objektív felelősségének mértéke aszerint alakul, a kárviselés arányát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 561

7. találat: Munkáltatói kárfelelősség - a mentesülési feltételek hiánya

Kérdés: Munkavállalónk elcsúszott az üzem udvarán, miközben az egyik szerelőcsarnokból a másikba haladt át munkaidőben. A csúszás következtében olyan szerencsétlenül esett, hogy agyrázkódást szenvedett, és eltörte a karját, felgyógyulása több hónap is lehet. Az udvar vizes volt, de azt bizonyítani nem tudjuk, hogy ezt a munkavállaló nem vette figyelembe. Terheli-e kártérítési felelősség cégünket, szóba jöhet-e a kármegosztás?
Részlet a válaszból: […]Az idézett törvényhely szerint külön kimentési ok az, ha a kárt kizárólag a károsult munkavállaló elháríthatatlan magatartása okozta. Ennek megállapításánál figyelembe kell venni a munkahely sajátos körülményeit. A kérdésben foglalt esetben nem állapítható meg, hogy a munkavállaló mitől csúszott el az udvaron. A kérdés alapján semmilyen olyan bizonyíték nem áll rendelkezésre, amely szerint a károsult munkavállaló figyelmetlensége vagy más magatartása volt a baleset kizárólagos oka. A munkáltató mentesülésének ugyanis csak akkor lehet helye, ha kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta a balesetet. A bírói gyakorlat szerint, amennyiben az elesés, a baleset oka nem állapítható meg, akkor az sem bizonyítható, hogy a balesetet kizárólag a sérült elháríthatatlan magatartása okozta (Legf. Bír. Mfv. II.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. június 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 34