Várandósan betegállományban - a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszából: […] A várandósság nem jelent automatikusan egyet a keresőképtelenséggel. A szülési szabadság kiadásának szabályai alapján (Mt. 127. §) jogilag akár arra is lehetőség van, hogy a nő csak két hét szülési szabadságot vegyen igénybe. Akár az is elképzelhető, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Keresőképtelenség okának közlése - kódszámokkal

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] Konkrétan a betegségéről, egészségügyi problémája mibenlétéről a munkavállaló nem köteles a munkáltatónak tájékoztatást adni; a tájékoztatás csak azokra a tényekre terjed ki, amelyeknek a munkáltató szempontjából jogi következményei lehetnek. A keresőképtelenségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Keresőképtelenség és kinevezésmódosítás

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.
Részlet a válaszából: […] A keresőképtelenség elbírálása és annak felülvizsgálata olyan orvosszakértői kérdés, amelyet a 102/1995. Korm. rendelet szabályoz részletesen, ennek 6. §-a (3) bekezdésnek b) pontja alapján a betegszabadság vagy táppénz igénybevétele alatt a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Keresőképtelen állapot - ha vitatja a munkáltató

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató részéről felmerül annak gyanúja, hogy akeresőképtelen állományban lévő munkavállaló oldalán a betegállománnyalösszefüggésben bármilyen rendeltetésellenes joggyakorlás valósul meg, a102/1995. Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése alapján lehetősége van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Betegszabadság - munkáltatói felülvizsgálat jogosulatlan igénybevétel esetén

Kérdés: Megfigyeltük, hogy egyik munkavállalónk rendszeresen azokban az időszakokban jelent beteget, amikor felgyülemlik a munka a cégnél, és ezért az átlagosnál többet kellene dolgoznia. Úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, hiszen minden alkalommal komoly betegségekről (tüdő- vagy mandulagyulladás) hoz háziorvosi igazolást. Mit tehet mégis a munkáltató ebben az esetben? Van valamilyen lehetőség, amellyel utánajárhatunk a háziorvos diagnózisának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy akeresőképtelenséget - a keresőképesség orvosi elbírálásáról szólórendelkezéseknek megfelelően - a kezelőorvos igazolja. A Korm. rendelet (II.)határozza meg a keresőképtelenség, illetőleg keresőképesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Felmondás elleni védettség - a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. felmondási tilalmakra vonatkozó szabályai szerint amunkáltató nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát rendesfelmondással - többek közt - annak betegség miatti keresőképtelensége esetén,legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év alatt; valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Keresőképtelenség - a munkaerő- kölcsönzés meghiúsulása?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk felmondással megszüntetné azon kölcsönzött dolgozók határozatlan idejű munkaviszonyát, akik többet hiányoznak, mint dolgoznak. Felváltva "keresőképtelenek", illetve igazolatlanul vannak távol. Álláspontunk szerint emiatt a kölcsönzés nem valósul meg, ami a kölcsönbeadó működésével összefüggő ok [Mt. 193/J. § (3) bekezdés d) pont]. Helytálló-e a felmondás indokolása?
Részlet a válaszából: […] A kölcsönbeadó felmondással megszüntetheti a határozatlanidejű munkaviszonyt, ha a megszüntetésre a kölcsönbeadó működésével összefüggőokból kerül sor [Mt. 193/J. § (3) bek. d) pont]. A kölcsönbeadó működésévelösszefüggő ok minden esetben a kölcsönbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.