Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott keresőképtelenség felülvizsgálata tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Keresőképtelenség okának közlése - kódszámokkal

Kérdés: Két hétig betegállományban voltam. Amikor visszatértem, a főnököm közölte, hogy nem hiszi el, hogy beteg voltam, és felszólított, hogy igazoljam, mi bajom volt. Köteles vagyok-e a munkáltatóval közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt voltam keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszból: […]1-es: üzemi baleset, 2-es: foglalkozási megbetegedés, 3-as: közúti baleset, 4-es: egyéb baleset, 5-ös: beteg gyermek ápolása, 6-os: terhesség vagy szülés miatti keresőképtelenség, 7-es: közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás vagy hatósági elkülönítés, 8-as: egyéb keresőképtelenség, 9-es: veszélyeztetett terhesség. Mint látható, a betegségcsoportok aszerint vannak megállapítva, hogy fűződik-e hozzájuk valamilyen speciális jogkövetkezmény (pl. az üzemi balesethez munkáltatói kártérítési felelősség, a terhességhez a munkakörülmények megváltoztatásának kötelezettsége, a közegészségügyi okból való elkülönítés vagy eltiltás esetén a munkavégzés tilalma).Ennél részletesebb információt a munkáltató nem követelhet, ennek megadását az orvostól sem kérheti, akit köt az orvosi titoktartás követelménye is, hiszen ez esetben különleges személyes adatról van szó. Ha a munkáltató kételkedik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3795

2. találat: Várandósan betegállományban - a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszból: […]nyilvánítja, ez ellen a munkáltató legfeljebb annyit tehet, hogy a 102/1995. Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése alapján jár el, azaz kezdeményezi az illetékes járási hivatalnál a keresőképtelenség felülvizsgálatát. A járási hivatal a keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását szakértő főorvos, valamint felülvéleményező főorvos útján ellenőrzi, aki ennek keretében jogosult - többek között - a beteg vizsgálatára, a kezelőorvos jelenlétében akár a beteg tartózkodási helyén is, valamint dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről (102/1995. Korm. rendelet 7. §). Ha a munkavállalót keresőképesnek nyilvánítja, köteles a munkát felvenni. Ebben az esetben természetesen a munkakörülményeket az állapotának megfelelően módosítani kell, vagy ha ez nem lehetséges, más megfelelő munkakört kell számára felajánlani. Ha ilyen munkakör nincs,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3794

3. találat: Keresőképtelen állapot - ha vitatja a munkáltató

Kérdés: Üzemünkben sajnálatos módon csoportos létszámcsökkentést kell végrehajtanunk a kereslet jelentős visszaesése miatt, ezért a döntésünkről a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek betartásával előzetesen írásban tájékoztattunk minden érintett munkavállalót. Többeknek a tájékoztatót sem tudjuk átadni, mivel néhány érintett keresőképtelen állományba vonult. Felmerült bennünk a gyanú, hogy ez az átlagnál magasabb arányú "lebetegedés" valószínűleg a döntésünk kézbesítésének elodázására irányul. Tehetünk-e ebben a helyzetben valamit, vagy ki kell várnunk, amíg maguktól visszajönnek dolgozni?
Részlet a válaszból: […]munkáltató által kezdeményezett eljárás során az OEP képviseletében az ún. ellenőrző főorvos bírálja felül a munkavállaló keresőképtelenségét. Az ellenőrző főorvos az ellenőrzés keretében széles körű jogosítvánnyal rendelkezik, amelynek során átnézheti a betegdokumentációban fellelhető adatokat, indokolt esetben magát a munkavállalót is megvizsgálhatja, mindezek alapján pedig dönthet a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. A döntést követően köteles írásban értesíteni mind a munkáltatót, mind a munkavállalót, továbbá döntését köteles be is jegyezni az orvosi naplóba [102/1995. Korm. rendelet 7. § (4) bek. a)-b) pont]. Amennyiben az érintett munkavállalók további távolléte nem bizonyul indokoltnak, úgy valószínűleg az ellenőrzés erre fényt derít, és a keresőképes állapot elrendelésével a munkavállalók kénytelenek lesznek visszatérni dolgozni. Tájékoztatjuk ugyanakkor, hogy az Mt. 90. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben a felmondási védelem (így a keresőképtelen betegség) időtartama a tizenöt napot meghaladja, akkor a felmondási idő csak ezt követően tizenöt nap elteltével kezdődhet, ha pedig a harminc napot meghaladja, a felmondási idő ezt követően harminc nap elteltével kezdődhet. Ez a rendelkezés természetesen az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 997

4. találat: Felmondás elleni védettség - a tilalom lejárta után?

Kérdés: Cégünk a gazdasági válság miatt felmondásokat tervez, az Mt. szerint azonban a munkavállaló a keresőképtelenség (táppénz) lejárta után harminc napig még védettséget élvez a munkáltatói rendes felmondás tekintetében. E védettség ellenére sem tudunk a munkavállalónknak munkát adni. Megítélésünk szerint ezzel a helyzettel könnyen visszaélhet, hiszen ha visszajön a táppénzből, és azt látja, hogy nincs munka, újra elmegy táppénzre, s ezt akár jó néhány hónapig is így tudja folytatni. Önök szerint milyen megoldás létezik erre a helyzetre?
Részlet a válaszból: […]szabályait kell alkalmazni (Mt. 94/A-94/G. §). Tekintettel arra, hogy a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről már a rendes felmondás közlését megelőzően legalább harminc nappal előbb köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót, a felmondási tilalom fennállása szempontjából e tájékoztatás időpontjának van jelentősége. Ha ugyanis a munkavállaló már e tájékoztatás időpontjában is felmondási tilalom hatálya alatt áll, az előzetes tájékoztatás nem fog a későbbi munkáltatói rendes felmondás jogellenességéhez vezetni, a rendes felmondást viszont csak a felmondási tilalom lejártát követően lehet közölni. Abban az esetben, ha a munkavállaló az előzetes tájékoztatást követően esne valamely felmondási tilalom alá, e körülmény már nem fogja befolyásolni a későbbi rendes felmondás közlésének jogszerűségét [Mt. 90. § (5) bekezdés, 94/E. § (2) bekezdés]. Ha a felmondási tilalom időtartama a harminc napot is meghaladta, a felmondási idő a tilalom lejártát követően legkorábban csak harminc nap elteltével kezdődhet el (erre az esetre utal a kérdés is). Ennek alapján, ha a munkavállaló több mint harminc napot volt távol a munkahelyétől betegség miatti keresőképtelenség okán (pl. március 1-jén tér vissza a munkahelyére), a rendes felmondást számára már ezen a napon is át lehet adni jogszerűen, a felmondási idő - tekintettel a harmincnapos szabályra - azonban csak március 31-én indulhat el. Megjegyezzük, ezek a szabályok a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során nem alkalmazhatóak [Mt. 90. § (5) bekezdés]. Az Mt. 151. § (4) bekezdése értelmében, ha a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (az ún. állásidőre) ki kell kifizetni számára a személyi alapbérét. E rendelkezésből következik, hogy amennyiben nem tudják munkával ellátni a munkavállalójukat, e ténytől függetlenül kötelesek számára kifizetni az ezen időszakra járó személyi alapbért. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással történő megszüntetése nem ütközik a felmondási védelemre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 282

5. találat: Betegszabadság - munkáltatói felülvizsgálat jogosulatlan igénybevétel esetén

Kérdés: Megfigyeltük, hogy egyik munkavállalónk rendszeresen azokban az időszakokban jelent beteget, amikor felgyülemlik a munka a cégnél, és ezért az átlagosnál többet kellene dolgoznia. Úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, hiszen minden alkalommal komoly betegségekről (tüdő- vagy mandulagyulladás) hoz háziorvosi igazolást. Mit tehet mégis a munkáltató ebben az esetben? Van valamilyen lehetőség, amellyel utánajárhatunk a háziorvos diagnózisának?
Részlet a válaszból: […]illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni az illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárnál [REP] [Korm. rendelet (II.) 6. § (3) bekezdés]. A munkáltatónak ezért 15 800 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie az NM rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak szerint. A keresőképtelenség és a keresőképesség elbírálását az ellenőrző főorvos végzi. Ellenőrző tevékenységet elláthat a REP erre kijelölt főorvosa is [Korm. rendelet (II.) 7. § (1) bekezdés]. Az ellenőrző főorvos a munkáltató megkeresésére a betegdokumentációból fellelhető adatok, vagy indokolt esetben a keresőképtelen biztosított vizsgálata alapján dönt a biztosított keresőképtelenségéről vagy keresőképességéről. Döntéséről a munkáltatót és a munkavállalót írásban értesíti. A döntéssel szemben a foglalkoztatott és a foglalkoztató a közléstől számított 8 napon belül az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet illetékes főorvosi bizottságnál [FOB] orvosi felülvizsgálatot kezdeményezhet [Korm. rendelet (II.) 7. § (4)-(5) bekezdés]. A FOB a döntését a rendelkezésére álló orvosi dokumentáció alapján hozza. Szükség esetén a beteget vizsgálatra berendelheti, a fekvőbeteget az ápolás helyén megvizsgálhatja. A FOB naponta ülésezik, döntése végleges. A FOB a beteg keresőképtelenségéről hozott döntését a vizsgálat lezárásával egyidejűleg írásban közli [Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 279