Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott kötbér tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kártérítés helyett kötbér kikötése a versenytilalmi megállapodásban

Kérdés: Jogszerű-e, ha a munkavállalónkkal kötendő, munkaviszony megszüntetéséről rendelkező közös megegyezésben a versenytilalmi megállapodás munkavállaló általi biztosítása érdekében kikötjük, hogy a munkavállaló annak megszegése esetén egy bizonyos összegű kártérítést köteles fizetni?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó szabályai, ami egyúttal azt is jelenti, hogy kártérítési igény nem érvényesíthető a versenytilalmi megállapodásból származó kár bizonyítása hiányában. Másfelől (és ez az erősebb érv): az előre meghatározott összegű kártérítés kikötése érvénytelen (semmis), arra igényt nem lehet alapítani [Kúria Mfv.X.10.052/2020.].A versenytilalmi megállapodás biztosítása érdekében ugyanakkor ki lehet kötni a kötbér megfizetését [Mt. 228. § (6) bek.]. A Ptk. értelmében a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e [Ptk. 6186. § (1) és (3) bek.]. A kötbér kikötésének írásban kell megtörténnie, így a feleknek a munkaviszony megszüntetését rendező közös[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. február 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4071

2. találat: Munkakörátadás elmaradása - nem köthető ki kötbér

Kérdés: Kötelezheti-e magát a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban (közös megegyezésben) olyan összeg (kimondottan kötbér) megfizetésére, amely arra az esetre jár a munkáltatónak, ha a munkavállaló nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének?
Részlet a válaszból: […]versenytilalmi megállapodás és a tanulmányi szerződés esetében teszi lehetővé a kötbér kikötését [Mt. 228. § (5) bek., 229. § (8) bek.]. Ebből következően a Ptk. kötbérre vonatkozó szabályainak alkalmazására az Mt. hatálya alatt általánosságban nem, csak versenytilalmi megállapodás és tanulmányi szerződés esetében lehetséges. Ha a munkavállaló a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése során olyan összeg megfizetésére kötelezi magát, mely akkor jár a munkáltatónak, ha nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének, ez valójában kötbérnek minősül, még akkor is, ha egyébként ezt az elnevezést a jognyilatkozat nem tartalmazza, ezért az ilyen kikötés semmis, ugyanis az az Mt. rendelkezéseibe ütközik [Mt. 27. § (1) bek.].Az Mt. erre az esetre egyébként kifejezetten tartalmaz rendelkezést, ugyanis az Mt. 84. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a jogellenes munkaviszony-megszüntetés szabályait kell megfelelően alkalmazni, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adja át. Eszerint a munkavállaló köteles a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3775
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Felmondás a határozott idő letelte előtt - semmis a kötbérkikötés

Kérdés: A munkavállaló határozott idejű szerződését szeretné a lejárat előtt felmondani. Jól tudjuk, hogy ilyenkor kötbért kell fizetni? A munkaszerződés és a kollektív szerződés külön nem utal kötbérre. Lehetséges, hogy szabadságot kérjen a munkavállaló, ha csak súlyos anyagi teher mellett tudná egyébként megszüntetni a munkaviszonyát lejárat előtt?
Részlet a válaszból: […]viszonyait, éppen ezért hatálya nem terjed ki a munkaviszonyra (Ptk. 1:1. §). Mivel a kötbér polgári jogi szabályait az Mt. nem rendeli alkalmazni a munkaviszonyban (a tanulmányi szerződés és a versenytilalmi megállapodás kivételével), kötbér kikötésére nincs jogi lehetőség a munkaviszonyban. Míg tehát a határozott idejű munkaviszony idő előtti felmondása esetén kötbér nincs, a határozott idejű munkaviszony felmondását a munkavállalónak meg kell indokolnia. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna [Mt. 67. § (2) bek.]. Ilyen ok lehet például, hogy a család elköltözik, vagy megváltozott a munkavállaló egészségi állapota. Ha nem tud ilyen okkal szolgálni, akkor a felmondása jogellenes. Ennek az egyik szankciója, hogy a munkáltatója átalány-kártérítésként követelheti tőle a határozott időből még hátralévő időre járó, de legfeljebb háromhavi távolléti díjat [Mt. 84. § (2) bek.].Emellett ügyelni kell arra, hogy a munkavállaló felmondása esetén a törvény szerint még le kell tölteni 30 nap felmondási időt is [Mt. 69. § (1) bek.]. Ha viszonylag közel a lejárat ideje, inkább érdemesebb kivárni a végét, amikor is a munkaviszony[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3724

4. találat: Kötbérkikötés - semmis a munkaviszonyban

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 133. számában (2016. május 23.) a 2616. kérdésszám alatt megjelent válasz szerint: "A munkaszerződés kötbérre vonatkozó kikötése semmis. A kötbér Ptk.-beli szabályai ugyanis a munkaviszonyban nem alkalmazhatók (Mt. 31. §, Ptk. 6:186-189. §)." Kérdésem, hogy a semmisség miből került levezetésre? A Ptk. 6:186-189. §-ai nem tartalmaznak erre utalást. Az Mt. 31. §-a azt tartalmazza, hogy a jognyilatkozatra egyebekben, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Ptk. bizonyos szabályait kell megfelelően alkalmazni. A felsorolt Ptk.-helyek nem tartalmaznak tiltást kötbérre. Az Mt. 31. §-a egyébként is csak a jognyilatkozattal kapcsolatosan írja elő a hivatkozott Ptk. tényállások alkalmazását, a Ptk. egyéb szabályaira nem vonatkozik.
Részlet a válaszból: […]rendeltségi felépítéséből eredően - elhatárolandó a polgári jogi jogviszonyoktól. A Ptk. a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait, éppen ezért hatálya nem terjed ki a munkaviszonyra (Ptk. 1:1. §). Mivel a kötbér polgári jogi szabályait az Mt. nem rendeli alkalmazni a munkaviszonyban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2970
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Kötbér a munkaszerződésben

Kérdés: A felek a munkaszerződésben jogszerűen rendelkezhetnek akként, hogy a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a munkavállaló meghatározott összegű kötbér megfizetésére köteles? Például: "Amennyiben a munkavállaló a munkaszerződésben rögzített titoktartási kötelezettségét a munkaviszony fennállása alatt vagy azt követően megszegi, X Ft egyösszegű kötbér megfizetésére köteles. A kötbér megfizetése nem zárja ki a munkáltató által érvényesíthető egyéb polgári, illetve büntetőjogi igények érvényesítését."
Részlet a válaszból: […]csak a titoktartási kötelezettség vétkes megszegésével okozott károk megtérítését követelheti, a munkavállalói kárfelelősség általános szabályai szerint. Ám ilyenkor a kár összegét, valamint a kötelezettségszegés és a kár közötti okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania (Mt. 179. §). Megjegyezzük, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó megállapodásokban
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2616

6. találat: Versenytilalmi megállapodás - a kötbéren felüli kár megtérítése

Kérdés: Munkavállalóinkkal minden esetben kötünk versenytilalmi megállapodást. Egyik munkavállalónknál megfelelő ellenértékként hathavi távolléti díjat határoztunk meg, amit ki is fizettünk a munkaviszony megszűnésekor. A munkavállaló azonban a következő hónaptól mégis átment a konkurenciához dolgozni, holott ezt egy évig nem tehette volna. A munkavállaló a neki kifizetett díjat, mint a szerződés szerint kikötött kötbért vissza is utalta, és álláspontja szerint ezzel le is zárult az ügy. Azonban már most látszik, hogy komoly kárt okozott nekünk, mert átvitte a versenytárshoz az általunk kifejlesztett technológiát. Mit tehetünk ilyen esetben? Valóban nem követelhetünk tőle semmit, ha kifizette a kötbért? Ezzel megszűnt a köztünk lévő versenytilalmi megállapodás?
Részlet a válaszból: […]sérti a munkáltató jogos gazdasági érdekét. Ennek betartása érdekében a munkáltató megfelelő ellenértéket köteles fizetni a munkavállalónak, mely esetünkben meg is történt. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (2) bek.], tehát a felek között megfelelő ellenérték került kikötésre az egyéves tilalom tartamára. Arra az esetre pedig, ha a munkavállaló megszegné a megállapodásban vállalt kötelezettségét, a felek a Ptk. szerinti kötbér fizetését írhatják elő [Mt. 228. § (1) bek.].A Ptk. 6:187. §-ának (1) bekezdése szerint a kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, ugyanakkor a jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is. Azaz, a kötbér megfizetésével volt munkavállalójuk mentesült a versenytilalmi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2434

7. találat: Kártérítés kikötése a titoktartási kötelezettség megszegése esetére

Kérdés: Kiköthetjük-e jogszerűen a munkavállalónkkal kötött egyedi megállapodásban azt, hogy amennyiben megszegi a titoktartási kötelezettségét, köteles automatikusan egy előre meghatározott összegű kártérítést fizetni?
Részlet a válaszból: […]megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené, vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ha a munkavállaló megsérti a titoktartásra vonatkozó kötelezettségét, tulajdonképpen a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szegi meg, amely - a törvényi feltételek fennállása esetén - egyebek mellett megalapozhatja valamely hátrányos jogkövetkezmény kiszabását (Mt. 109. §), valamint rendes, illetve rendkívüli felmondás alkalmazását is. Előfordulhat az is, hogy a munkavállaló e kötelezettségszegése folytán kárt okoz a munkáltatónak. Ilyen esetben a munkáltató az Mt. általános kárfelelősségi szabályai szerint eljárva - elsődlegesen a bíróság előtt, munkaügyi perben - érvényesítheti kártérítési igényét (Mt. 166-168. §, 173. §). Kérdéséből arra lehet következtetni, hogy az Ön által említett előre meghatározott összegű, a munkavállaló kötelezettségszegése esetén automatikusan járó "kártérítés" voltaképpen a kötbérhez hasonló jellegű szerződéses biztosítékként viselkedne. A kötbér lényege ugyanis éppen az, hogy a kötelezett - arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, továbbá nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít - egy meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát [Ptk. 246. § (1) bek.]. A kötbért a jogosult akkor is követelheti, ha kára nem merült fel, amennyiben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 909

8. találat: Kötbér a munkajogban

Kérdés: Kölcsönbe adott munkavállalóink rendszeresen késnek a kölcsönvevőtől, ami miatt egyes munkafolyamatokat csak később tudnak elkezdeni, és ez termeléskiesést okoz. A kölcsönvevő ezt a késést 10 000 Ft-os kötbérrel szankcionálja alkalmanként és munkavállalónként, ami elég komoly veszteséget eredményezett a múlt hónapban. Szeretnénk a felmerült kárt áthárítani a munkavállalókra olyan módon, hogy a kölcsönvevő által követelt kötbérhez hasonlóan a munkaszerződésbe is belefoglaljuk, hogy amennyiben a munkavállaló igazolatlanul nem, vagy nem pontosan jelenik meg a kölcsönvevőnél, akkor kártérítésként 10 000 Ft-ot köteles fizetni nekünk. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszból: […]kell bizonyítania [Mt. 166. § (2) bek.]. A munkavállaló nem tehet előzetesen (a károkozást megelőzően) olyan nyilatkozatot érvényesen, amelyben a kárért való felelősségét elismeri, munkabéréről előzetesen nem mondhat le. Fentiek okán olyan érvényes nyilatkozat megtételére sincs lehetőség a károkozást megelőzően, amely meghatározná a kártérítés pontos összegét, hiszen azt utólag, a kár bekövetkeztét követően kell bizonyítania a munkáltatónak. A munkajog - a polgári joggal szemben - a munkavállalói kárfelelősség vonatkozásában nem ismeri az átalány-kártérítést, munkajogviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 796