27 találat a megadott külföldön végzett munka tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]köznevelési intézményben jogszerűen került sor a foglalkoztatásra, annak idejét a szakmai gyakorlatba be kell számítani. Jelen esetben ugyanakkor ez a jogszerűség kétséges, ezért az vizsgálandó, hogy 1991 és 1999 között az akkor hatályos román szabályozás lehetőséget adott-e képesítés nélküli óvónői munkakörben való foglalkoztatásra. Ha nem, akkor a munkavégzés a román szabályok szerint jogellenesnek minősült, szakmai gyakorlatként nem vehető figyelembe. (Erre nézve a román nagykövetségtől lehet információt kérni.)A fizetési fokozat szempontjából hasonló a helyzet. Az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése a fizetési kategóriára jogosító idő számítása tekintetében a Kjt. 87/A. §-ának alkalmazását írja elő. A Kjt. 87/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerint a jogosító időbe be kell számítani a közalkalmazotti jogviszony teljes idejét, valamint a munkaviszonyt. Ez utóbbi tekintetében a törvény azt mondja ki, hogy az 1992. július 1. előtt fennállót teljes egészében, az ezt követően fennállt munkaviszonyt pedig akkor kell figyelembe vennie a munkáltatónak, ha azalatt a közalkalmazott már rendelkezett a jelenlegi munkaköre betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképzettséggel. A munkaviszonyok tekintetében a Kjt. sem tartalmaz szűkítő szabályt arra nézve, hogy csak a magyarországi munkaviszonyok lehetnének figyelembe vehetők. Jelen esetben tehát az 1991. és 1992. június 30. között Romániában munkaviszonyban töltött időt figyelembe kell venni a fizetési kategória megállapításánál, az 1992. július 1. - 1999 közötti idő viszont a szakképzettség hiánya[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kérdés utal arra, hogy nem "kiküldetésről" van szó, így feltételezzük, hogy nem az Mt. 53. §-a szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretei között történik a külföldi munkavégzés, melyet a munkáltató ebben az esetben egyoldalúan rendelhetne el. Ennek az Mt. szerinti leghosszabb tartama - amelytől kollektív szerződésben van lehetőség eltérni - egyébként 44 munkanap vagy 352 óra lenne. Érdemes utalni ugyanakkor arra is, hogy a 96/71/EK irányelv szerinti "kiküldetés" fogalomnak megfeleltethető lehet a kérdésben írott helyzet.A konkrét kérdésre visszatérve: nincs akadálya, hogy az év egy részében idehaza, más részében pedig külföldön legyen a munkavégzés helye. Azt, hogy a munkavállaló fél évet Olaszországban dolgozik, fél évet Magyarországon, jogszerűen többféleképpen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összefogó, hivatalosan közzétett lista nem létezik, azonban valamennyi tagállam a kijelölt hatósága által mindenki számára hozzáférhetően közzéteszi a saját minimumszabályait és feltételeit. Például a német hatóság által közzétett minimumszabályokat a www.zoll.de oldalon keresztül lehet elérni. A tájékoztatás jellemzően nemcsak az adott ország nyelvén, hanem angolul is elérhető a hatósági oldalakon. Az itt meghatározott minimális bérszint összegét a kiküldött munkavállalókra nézve alkalmazni kell [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. második albek. c) pont].A munkabért - külföldön történő munkavégzés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - forintban kell megállapítani és kifizetni [Mt. 154. § (1) bek.]. Amennyiben viszont a külföldi munkavégzésre tekintettel devizában került megállapításra a bér, úgy azt devizában is kell kifizetni, és nem kell átváltani. A devizaösszegnek forintra való átváltására a felek által meghatározott árfolyam lehet alkalmazandó; egyedül a közterhek meghatározására van adózási szabály [Szja-tv.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítésével indokoltan merült fel. A külföldi kiküldetés a munkavállalónak munkaviszonyból származó kötelezettsége, ugyanakkor az útlevél nem csak erre a célra használható fel. Ez abban az esetben is így van, amennyiben sürgősséggel váltotta ki abból a megfontolásból, hogy a kiküldetés
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavállalónak a külföldi munkavégzési helyre történő első kiutazás költségét megtéríteni. Ennek mértékét a törvény nem határozza meg, illetve nem limitálja egy meghatározott összegben, ebből következően a teljes költségét meg kell téríteni a munkavállalónak. A kiutazással járó költség ugyanis a munkavállalónál indokoltan merül fel a munkaviszony teljesítésével összefüggésben. A munkavállaló azonban az együttműködési kötelezettségének, valamint az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelményének megfelelően [Mt. 6. § (1)-(2) bek.] nem követelheti az[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pont]. Bár Norvégia nem tagállama az EU-nak, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államként az ezen országba történő kiküldetés esetén is alkalmazandó a 96/71/EK irányelv, melynek értelmében ebben az esetben meg kell tartaniuk a norvég munkaviszonyra vonatkozó szabályok közül a minimális bérszintre vonatkozókat (beleértve a "túlóradíjakat" is).A minimális bérszint tekintetében nem csupán a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, hanem az olyan általánosan alkalmazandónak nyilvánított kollektív megállapodásokat vagy választott bírósági határozatokat is figyelembe kell venni, amelyeket az érintett szakmában vagy iparágban az adott rendelkezés területi hatálya alá tartozó valamennyi vállalkozásnak be kell tartania. A kiküldetéshez tartozó juttatásokat a minimálbér részének kell tekinteni, kivéve, ha azokat a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek, mint például utazás, lakás és ellátás megtérítésére fizetik ki. A minimális bérszint fogalmát egyébként annak a tagállamnak a nemzeti jogszabályai, illetve gyakorlata határozzák meg, amelynek a területén a munkavállaló kiküldetésben tartózkodik [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. c) pont, (7)-(8) bek.].A fentiek alapján megállapítható, hogy amennyiben Norvégiában az adott szakmában az Önök által foglalkoztatott munkavállalók tekintetében van olyan - például jogszabályi, kollektív szerződéses - rendelkezés, ami a minimálbért, illetve egyéb minimális bérszintet szabályozza, ezért ezt a kiküldetésben részt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az Ebtv. által meghatározott időszakra személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem [Ebtv. 5/C. § (1) bek. a) pont]. A baleseti táppénz alapja tehát általában az a jövedelem, amely után a munkavállaló személyijövedelemadó-előleget és egészségbiztosításijárulék-alapot fizet. Feltételezve, hogy a munkavállaló Magyarországon biztosított, és a személyi jövedelemadó szempontjából is magyarországi illetőségű, a fenti szabályok lesznek irányadók. Azaz, ha a külföldi munkavégzésére tekintettel kapott nettó 13,5 eurós órabére után is Magyarországon fizet be személyijövedelemadó-előleget és egészségbiztosítási[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]keretében külföldre küldi a gépjárművet vezető munkavállalóját. Ebben az esetben az irányelv fogalmi meghatározása szerint a munkavállaló kiküldetésben lévő munkavállalónak minősül, mivel munkáját korlátozott ideig egy, a szokásos munkavégzése szerinti tagállamon (ez jellemzően a munkáltató letelepedése szerinti tagállam, ami a kérdés szerinti esetben Magyarország) kívüli tagállam területén végzi [96/71/EK irányelv 2. cikk (1) bek.]. Az ilyen munkavégzés esetén annak a tagállamnak, amelynek területén a munkavégzés történik, a legalacsonyabb munkabérre (minimális bérszintre) vonatkozó jogszabályait alkalmazni kell a munkavállalóra, amennyiben azok rendelkezései kedvezőbbek a számára, mint a szokásos munkavégzési hely szerinti tagállam legalacsonyabb munkabért meghatározó jogszabályai [96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bek. c) pont, (7) bek.].Ebből következően a kiküldetésben lévő munkavállalót csak a külföldi legalacsonyabb bérszint illetheti meg, ami nem feltétlenül azonos azzal, amit[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]részesülő köztisztviselőnek az adott naptári napra jutó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell.Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő köztisztviselőnek a kiküldetés befejező időpontját követő három munkanapon belül kell nyilatkoznia arról, hogy a kiküldetés időtartama alatt részesült-e díjtalan ebédben, illetve vacsorában, továbbá - ha részére a napidíj teljes összegét előre kifizették - a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül vissza kell fizetnie a meghatározott összeget. A napidíjon felül a Kttv. 54. §-ának (6) bekezdése alapján a munkáltató köteles a köztisztviselő számára megfizetni a kiküldetés során felmerülő szükséges és igazolt többletköltségeit, ilyenek lehetnek tipikusan az utazási és szállásköltségek.Ezen túlmenően a kérdés szerinti, a szombati és vasárnapi rendezvényen való részvétel rendkívüli munkavégzésnek minősül, figyelemmel arra, hogy a köztisztviselőt a munkaidő-beosztásától eltérő munkaidőben foglalkoztatták a kiküldetése alatt. A rendkívüli munkavégzés ellentételezése a Kttv. 98. §-ának (1) bekezdése alapján általános szabály szerint annak időtartamával azonos mértékű szabadidővel történik. Ettől eltérően, a heti két pihenőnapon (szombat és vasárnap) teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg a köztisztviselőt. Munkaszüneti napon (pl. március 15-én) csak a Kttv. 96. §-ának (5) bekezdése szerinti esetkörben (baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében, valamint a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható kormánytisztviselő számára) rendelhető el rendkívüli munkavégzés, ez irányadó a kiküldetés keretében teljesített rendkívüli munkavégzésre is. A munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkavégzés után a munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély részére adható napidíjátalány 3000 forint, feltéve hogy a munkáltató a kiküldetésre nem alkalmazza a havi átalány lehetőségét, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást nem ad (437/2015. Korm. rendelet 5. §). A kiküldetés fogalma itt az Szja-tv. rendelkezéseire épül, amely szerint kiküldetés a munkáltató által elrendelt hivatali, üzleti utazás. Ez független attól, hogy munkajogi szempontból a nagyobb földrajzi egységként megjelölt munkavégzési helyen belül történő munkavégzés nem minősül munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak [Mt. 53. § (1) bek.], hanem csak olyan munkáltatói utasításnak,[…] részlet vége a válaszból.