Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás - hatás a kollektív szerződésre

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató - egyebek mellett - az a gazdasági társaság, amelyben a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik. Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek alapján a befolyással rendelkező jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Közvállalat ügyvezetője - összeférhetetlenség és munkáltatói jogkörgyakorlás

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnál (kft.) az ügyvezető, aki egyben vezető állású munkavállaló, a munkaviszonya alatt nem létesíthet további munkavégzésre irányuló jogviszonyt (Mt. 211. §). A munkáltató előzetes írásbeli engedélyével vállalhat-e egyéb jogviszonyt? Melyik jogszabály ad erre lehetőséget és milyen formában? Milyen szankcióval élhet a munkáltató - amennyiben lehetséges -, ha azt előre nem jelezte a munkáltatónak? Ki látja el felette a munkáltatói jogokat: a képviselő-testület vagy annak nevében a polgármester? A munkáltatói jogok közül az egyéb munkáltatói jogok mit tartalmaznak, azt ki gyakorolhatja?
Részlet a válaszából: […] ...mivel a kérdés az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságra vonatkozik, amely viszont az Mt. hatálya alá tartozik - minden bizonnyal köztulajdonban álló gazdasági társaságként -, a Mötv. rendelkezése nagy valószínűséggel nem alkalmazható. Felhívjuk a figyelmet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Továbbképzési kötelezettség - az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet a válaszából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy kétévente a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen vesz részt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Kollektív szerződés köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján, amit még 2008-ban kötöttünk meg, a munkavállalóknak a törvényi mértéknél magasabb végkielégítés jár. 2014-ben az állam többségi tulajdont szerzett a társaságban, ezért köztulajdonban álló munkáltatóvá váltunk. A kollektív szerződést ez miként érinti? Kell-e magasabb összegű végkielégítést fizetnünk, vagy épp ellenkezőleg, tilos?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Felmondási idő módosításának tilalma köztulajdonban álló munkáltató esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató az Mt. értelmében a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszából: […] ...alapján munkavállalót foglalkoztat (Mt. 33. §). A gazdasági társaságok az Mt. hatálya alatt működnek, akkor is, ha egyébként köztulajdonban álló gazdasági társaságnak minősülnek. Ebben az esetben annyi eltérés van egy általános munkáltatóhoz képest,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Közvállalati munkajogi szabályok - jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)-(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszából: […] A Köztv. 7. §-ának (1)-(3) bekezdése - e törvény hatálybalépésekor - a felmondási idő, a végkielégítés és a versenytilalmi megállapodás ellenértékének mértéke tekintetében tartalmazott korlátozó rendelkezéseket. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése kimondta, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
Részlet a válaszából: […] A köztulajdonban álló munkáltatókra nézve a törvény előírja, hogy az Mt. XIX-XXI. fejezetének rendelkezéseitől - amelyek közé tartozik az üzemi tanács jogállását szabályozó fejezet is - eltérni nem lehet (Mt. 206. §). A munkáltató és az üzemi tanács az Mt. XX....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaközi szünet - nem lehet a munkaidő része közvállalatnál

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében munkaidőnek számít a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama is [Mt. 86. § (1) bek.]. Ugyanakkor nem munkaidő - a készenléti jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Bérpótlékra való jogosultság a közvállalatoknál

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése értelmében a köztulajdonban álló munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ezt a törvényi felső határt - nemcsak a munkabérre, de más jogcímen fizetett díjazásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 27.
1
2