Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott köztulajdonban álló gazdasági társaság tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kollektív szerződés köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: A kollektív szerződésünk alapján, amit még 2008-ban kötöttünk meg, a munkavállalóknak a törvényi mértéknél magasabb végkielégítés jár. 2014-ben az állam többségi tulajdont szerzett a társaságban, ezért köztulajdonban álló munkáltatóvá váltunk. A kollektív szerződést ez miként érinti? Kell-e magasabb összegű végkielégítést fizetnünk, vagy épp ellenkezőleg, tilos?
Részlet a válaszból: […]kollektív szerződés a végkielégítés Mt.-ben megállapított szabályaitól, ideértve annak mértékét is, nem térhet el [Mt. 205. § (1) bek. b) pont]. Ezt a szabályt azonban csak az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre kell alkalmazni [Mth. 11. § (1) bek.].Fentiekből következően az Mt. hatálybalépését, azaz 2012. július 1-jét megelőzően kötött kollektív szerződésekre a tiltó rendelkezést nem kell alkalmazni. A tilalom alóli mentesség következik abból is, hogy a kollektív szerződés megkötésekor a munkáltató még nem volt köztulajdonban álló, azaz rá abban az időpontban, amikor a kollektív szerződés létrejött, nem vonatkozhatott tiltó szabály, amelybe a rendelkezés ütközhetne, és ami miatt az érvénytelensége akkor megállapítható lett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2654

2. találat: Felmondási idő módosításának tilalma köztulajdonban álló munkáltató esetén

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 122. számában a 2395. sorszámú kérdéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy módosul-e a kérdésre adott válasz abban az esetben, ha a munkaviszony köztulajdonban álló munkáltatóval áll fenn? Megállapodhat-e a munkavállalóval rövidebb felmondási időben a dolgozó által beadott felmondás alapján, amellett, hogy a felmondási jogcímen nem szeretne változtatni a munkáltató?
Részlet a válaszból: […]választól, a köztulajdonban lévő munkáltató esetén a felek a munkaszerződésben a törvényben meghatározottnál rövidebb felmondási időben nem állapodhatnak meg. Az Mt. ugyanis egyértelműen kimondja, hogy sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el az Mt. felmondási idő mértékére vonatkozó szabályaitól [Mt. 205. § (1) bek. a) pont].A munkavállaló felmondása esetén a felmondási idő tehát minden esetben harminc nap [Mt. 69. § (1) bek.], mely a felmondás munkáltatóval való közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. Köztulajdonban álló munkáltatónál egyáltalán nem lehet az Mt.-től eltérő felmondási időt kikötni. Ha a felmondásban rögzített felmondási idő nem felel meg az Mt. rendelkezéseinek, nem teszi a felmondást jogellenessé, mindössze a feleknek e tekintetben nem a felmondásban foglaltak szerint, hanem az Mt. rendelkezéseinek megfelelően kell eljárni a munkaviszony megszűnése tekintetében.Amennyiben csak azt szeretnék a felek, hogy a munkavállaló ne végezzen munkát a felmondási idő teljes tartama alatt, akkor ez az általános szabályok szerint köztulajdonban álló munkáltató esetén is megoldható. A munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2416

3. találat: Mt. hatálya közvállalat esetében

Kérdés: Köztulajdonban álló gazdasági társaság jogosult-e alkalmazni a Kttv. vagy a Kjt. előírásait? Valamint jogosult-e rendelkezési állományba helyezni létszám felettinek ítélt munkavállalóját?
Részlet a válaszból: […]eltérés van egy általános munkáltatóhoz képest, hogy alkalmazni kell az Mt. 90. pont alatti címét (A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony), valamint a Kgttv. rendelkezéseit.A Kjt. és a Kttv. meghatározza saját szervi és személyi hatályát, amelyben nem szerepelnek a gazdasági társaságok. Ebből következően e törvényeket sem részben, sem egészében nem alkalmazhatja a köztulajdonban álló gazdasági társaság. Nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató válasszon, melyik törvény hatálya alatt szeretne működni, illetve hogy az egyes foglalkoztatási törvényekben válogasson a neki tetsző intézmények közül. A Kjt. és a Kttv. egyes rendelkezései átvételének (pl. kollektív szerződésben, munkáltatói[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. december 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 2152

4. találat: Közvállalati munkajogi szabályok - jogszabály-szerkesztési pontatlanság

Kérdés: A 2009. december 4-től hatályos köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (Köztv.) 7. §-át az Mth. 69. §-a (3) bekezdésének c) pontja hatályon kívül helyezte. Ez a szakasz a köztulajdonban álló gazdasági társaságnál munkaviszonyban álló munkavállalók körében a végkielégítésre való jogosultság és a felmondási idő tekintetében alkalmazott korlátozásokat az akkor hatályos régi Mt.-ben foglaltakhoz képest, ami azonban azóta hatálytalan. A Köztv. 9. §-ának (2) bekezdése miért hivatkozik még mindig a 7. § (1)-(3) bekezdésére, ha a jelenleg hatályos törvény 7. §-a csak (1) bekezdést tartalmazza, és teljesen más tartalommal rendelkezik, mint korábban? Erre tekintettel hogyan kell értelmezni a 9. § (2) bekezdését? A köztulajdonban álló munkáltatónál a 2009. december 4-e előtt már hatályban lévő azon munkaszerződések, melyek a végkielégítés és felmondási idő tekintetében eltérnek az Mt. kógens szabályaitól, amennyiben 2014-ben az alapbér tekintetében módosulnak, akkor azzal jár-e, hogy a végkielégítés és felmondási idő mértéke a kollektív szerződés, illetve az Mt. által meghatározott szintre "esik vissza"? Vagy most már csak az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése az irányadó, függetlenül attól, hogy módosításra került-e javadalmazásra vonatkozó részében az adott munkaszerződés?
Részlet a válaszból: […]gyakorló szervezettel, vagy ilyen szervezet közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló szervezettel szemben. A 7. § további bekezdést nem tartalmaz, sem a végkielégítés, sem a felmondási idő, sem a versenytilalmi megállapodás ellenértékéről nem rendelkezik. Ugyanakkor helyesen állapította meg a Kérdező, hogy a 9. § (2) bekezdése még mindig - azonos szövegezéssel - utal a hatályon kívül helyezett bekezdésekre is. Ez sajnálatosan egy jogalkotói figyelmetlenség, ezért a 9. § (2) bekezdésének e része - a jogszabályszerkesztés pontatlansága miatt - a gyakorlatban értelmezhetetlen.A hatályos jogunkban a köztulajdonban álló munkáltatóra az Mt. 204-208. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az Mth. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az Mt. 205. §-ának (1) bekezdésétől - mely szerint a törvényben szabályozott felmondási idő tartamától és végkielégítési jogosultsági feltételektől - nem lehet eltérni, az Mt. hatálybalépését követően kötött kollektív szerződésre és munkaszerződésre kell alkalmazni.Mindezek értelmében a 2009. december 4. napját, azaz a Köztv. életbelépését megelőzően a köztulajdonban álló munkáltatóval létesített munkaviszony esetében, ha a munkaszerződésben az Mt.-ben foglaltnál kedvezőbb feltételekkel állapították meg a végkielégítésre való jogosultságot,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1993

5. találat: Munkaközi szünet - nem lehet a munkaidő része közvállalatnál

Kérdés: Köztulajdonban álló cégünket nemrég alapították, így most kerül sor munkavállalóink felvételére. Az egyértelműség kedvéért szeretnénk rögzíteni írásban a munkavállalóink részére, hogy a napi munkaidő nálunk nyolc óra, és ebbe az ebédszünet is beleszámít majd, így a munkaidő reggel 8 órától délután 16 óráig tart. A kérdésünk, hogy ezt a munkaszerződésben vagyunk kötelesek rögzíteni, vagy elég, ha tájékoztatóban szerepeltetjük?
Részlet a válaszból: […]és munkavégzési kötelezettsége alól, többek között annak érdekében, hogy étkezni tudjon. A munkaközi szünet, s mint ilyen az ebédszünet alatt a munkavállaló a fő kötelezettségeit nem köteles teljesíteni, így az általános szabály szerint ez az idő nem minősül munkaidőnek. Ettől azonban a felek megállapodása, illetve - ha az a munkavállalóra kedvezőbb [Mt. 135. § (2) bek. a) pont] - kollektív szerződés eltérhet.A kérdés szerint a munkáltató köztulajdonban áll, melyre e tekintetben szigorúbb szabályok vonatkoznak. Az Mt. szerint a felek megállapodása sem térhet el attól a szabálytól, miszerint nem munkaidő - a készenléti jellegű munkakört kivéve - a munkaközi szünet [Mt. 205. § (2) bek. b) pont]. Ennek értelmében nem hozhat a munkáltató a fentiekkel ellentétes döntést, tehát az ebédszünet nem számíthat bele a napi nyolcórás munkaidőbe. Egyebekben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1959

6. találat: Üzemi tanács elnökének díjazása köztulajdonban álló munkáltatónál

Kérdés: Az Mt. már nem tartalmazza azt a szabályozást, miszerint 1000 fő fölött az üzemi tanács elnöke munkáját díjazás ellenében végzi. Ez a lehetőség, ha ki is került az Mt. szövegéből, az üzemi megállapodásba bekerülhet, illetve e tekintetben megállapodhat a díjazásról a munkáltató az üzemi tanáccsal alapesetben. Mivel köztulajdonban álló munkáltatónál az Mt.-nek az üzemi tanácsra vonatkozó szabályaitól nem lehetséges az eltérés, ez azt is jelenti, hogy az üzemi tanács elnökének, valamint a tagoknak járó havi díjazásban/tiszteletdíjban a felek közötti megállapodás nem köthető meg érvényesen? Részesítheti-e jogszerűen díjazásban a köztulajdonban álló munkáltató az üzemi tanács, valamint a központi üzemi tanács tagjait, illetve elnökét?
Részlet a válaszból: […]csak a törvényi szabályok végrehajtása, illetve a munkáltató és az üzemi tanács együttműködése lehet a tárgya, illetve célja. E szabály minden munkáltatóra nézve kógens [Mt. 267. § (5) bek. g) pont]. A központi üzemi tanácsra - a létrehozását kivéve - az üzemi tanácsra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni [Mt. 250. § (3) bek.]. A köztulajdonban álló munkáltatóknál a törvény egyáltalán nem enged eltérést az Mt. XX. fejezetében foglaltaktól, azaz a munkáltató és az üzemi tanács együttműködésére vonatkozóan a jogalkotó elegendőnek tartja a jogszabályi rendelkezéseket.Figyelemmel arra, hogy mind az üzemi tanácsi választáson indulás, mind az üzemi tanácsi elnöki tisztség betöltése önkéntes a munkavállaló részéről, így álláspontunk szerint az elnök részére díjazás megállapítása nem olyan körülmény, amely a törvényi szabályok végrehajtását, illetve a munkáltató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1950

7. találat: Bérpótlékra való jogosultság a közvállalatoknál

Kérdés: Az Mt. 204. §-ának (3) bekezdése szerint a köztulajdonban álló munkáltatónál fennálló munkaviszonyban a munkavállaló munkabére nem haladhatja meg a törvényben meghatározott összeget. Ez a rendelkezés a munkavállalóknak fizetendő műszakpótlékok mértékére is vonatkozik-e, illetve fizethető-e a pénztárosnak kollektív szerződés alapján 10% pénzkezelési pótlék?
Részlet a válaszból: […]azonban csak a gazdasági társaság igazgatósága és felügyelőbizottságának elnöke, tagja vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket, az egyéb pozíciót betöltőkre nem. Miután az előbb említett státuszokat nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony alapján töltik be, az Mt. 204. § (3) bekezdése rendelkezésének hatálya jogviszonyukra nem terjed ki.A kérdésével kapcsolatban egyébként megjegyezzük: az Mt.-ben említett "munkabér" fogalomba minden, a munka díjazása címén fizetett összeg beletartozik, tehát a pótlékok is. Az Mt. 213. §-ának f) pontja alapján a felek megállapodása vagy kollektív szerződés a törvényi maximumra vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1860

8. találat: Közvállalat - a rövidebb teljes napi munkaidő kizárása

Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?
Részlet a válaszból: […]kizárva, ami nem egyenlő a részmunkaidővel. Az előbbi - ahogy a neve is mutatja - teljes munkaidőnek minősül, jóllehet a munkavállaló a felek megállapodása vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján nem dolgozza le az általános teljes napi munkaidőt (napi 8, heti 40 órát) [Mt. 92. § (4) bek.]. Díjazását mégis teljes munkaidő után kapja.Ezzel szemben a részmunkaidőnél a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg [Mt. 92. § (5) bek.]. Részmunkaidőnél az időarányosság elve alapján a munkaidő mértékével összefüggő díjazási formák arányosan járnak. Például ha a munkavállaló napi 6 óra munkavégzésre szerződik, ám ezt a felek rövidebb teljes munkaidőnek tekintik, díjazása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. április 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1616

9. találat: Kollektív szerződésben meghatározott végkielégítés mértéke önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságnál

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságunknál a kollektív szerződés valamennyi munkavállalóra nézve az Mt. szabályainál magasabb összegben állapítja meg a végkielégítés összegét. Tudomásunk szerint az új törvényi szabályozás megtiltja, hogy kollektív szerződés ekként rendelkezzen.
Részlet a válaszból: […]kistérségi társulás, fejlesztési tanács, kisebbségi önkormányzat, kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik. Kérdéséből arra következtetünk, hogy az Önök esetében alkalmazni kell e törvény rendelkezéseit. A Közvtv. 7. § (1) bekezdése egyebek mellett azt mondja ki, hogy azoknál a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál, ahol a kollektív szerződés szabályozza a végkielégítést, a végkielégítésre való jogosultság tekintetében a kollektív szerződésben a szabályozott feltételektől nem térhet el a felek megállapodása. Ebből következően a kollektív szerződésben el lehet térni az Mt. szabályaitól a végkielégítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 659