Munkaadói tájékoztatási kötelezettség – két eset

Kérdés: Az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban a munkaviszony kezdetére és tartamára, valamint a munkahelyre vonatkozóan eleget tesz a munkáltató a jogszabályi előírásoknak, ha annyi szerepel, hogy ezekről a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben állapodnak meg? Munkáltatói figyelmeztetés esetén (joghátrány nem éri a munkavállalót, nem érinti az Mt. 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt, a munkáltató csak felhívja a munkavállaló figyelmét, hogy a jövőben tartsa be a munkavégzésre irányadó szabályokat), amennyiben ez írásban kerül kiadásra a munkavállaló számára, akkor annak kell jogorvoslati kioktatást tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató legkésőbb a munkaviszony kezdetétől számított hét napon belül írásban tájékoztatja a munkavállalót a közöttük létrejött munkaviszony alapvető tartalmáról, ezen belül a munkaviszony kezdetéről, tartamáról, illetve a munkahelyről is. Nem terheli ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Munkavállalói kárfelelősség – az összeg meghatározása

Kérdés:

A Covid–19-járvány idején a hordozható laptop mellett több monitor kihelyezésre került a munkavállalókhoz, hogy az egészségügyi okokra hivatkozók otthoni munkavégzése is biztosított legyen. Amikor bármely okból megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, az eszközöket vissza kell szolgáltatnia. Ha ezt nem teszi meg, kiszámlázzuk. Mi a teendő, ha nem fizeti ki? Ahhoz, hogy a munkavállalótól levonásra kerüljön bármilyen összeg, hozzá kell járuljon. A munkavállalónak pontosan meg kell adjuk, hogy milyen összeghez kell hozzájáruljon, hogy az levonásra kerüljön? A munkaügyi szabályzatba nem tehetjük bele, hogy munkaviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén az el nem számolt vagyontárgyak értéke levonásra kerül a munkabérből, és ezt elfogadtatjuk egyénenként? Nem a könyv szerinti értékről van szó, hanem arról, ha valaki "lelép" a céges monitorral vagy bármilyen eszközzel, azt újra meg kell venni, ezzel többletterhet ró a cégre. Az IT-leltár úgy működik, hogy e-learning felületen keresztül kapunk egy listát azokról az eszközökről, amelyek a nevünkön vannak. Ha ezt rendben találjuk, akkor elfogadjuk, és ez az elfogadó nyilatkozat "megy vissza" online. Felvetődött, hogy ezen is feltüntethetnénk a fentebb javasolt munkabérből való levonásra irányadó szöveget. A probléma azonban az, hogy ezen a listán nincs feltüntetve az eszközök értéke, csak azok neve és mennyisége. Az az álláspont, hogy az értéket mindenképpen közölni kell, de vajon mi legyen rajta? Egyenként mindent piaci értéken beárazni képtelenség, illetve nem jó megoldás. A beszerzési ár még adott, mivel az a listán fel van tüntetve, ám az is lehet, hogy az már idejétmúlt. Az sem jöhet szóba, hogy a meglévő munkaszerződésekbe beleírják ezt a szöveget, legfeljebb az újonnan kötöttekbe lehetne ezt felvezetni, de ott is fel kellene tüntetni az értéket. Miért kell meghatározni a pontos értéket? Hogyan lehet ezeket megelőzni, vagy egyáltalán felhívni a figyelmüket a munkavállalóknak arra, hogy felelősséggel tartoznak?

Részlet a válaszából: […] ...felszólításban fel kell tüntetni a követelt összeget, azt, hogy a munkavállaló milyen időn belül fizesse meg, illetve a jogorvoslati kioktatást, azaz azt, hogy harminc napon belül keresetlevelet terjeszthet elő a munkaügyi perekben eljáró illetékes bíróságnál [Mt. 287...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkaviszony felmondása telefonon

Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
Részlet a válaszából: […] ...számított 30 napon belül kellene előterjesztenie a munkaügyi perben eljáró illetékes bírósághoz. Mivel ugyanakkor az ún. jogorvoslati kioktatás is értelemszerűen elmaradt – hiszen a telefonos közlésben az igény érvényesítésének módjáról és 30 napos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Szóbeli munkaviszony-megszüntetés próbaidő alatt

Kérdés: Néhány napja kezdtem az új munkahelyemen egy ruházati üzletben. A munkaszerződésemben három hónap próbaidő kikötésére is sor került. Egy hét munkavégzés után bejött egy úr, aki a bolt új üzemeltetőjeként mutatkozott be, majd közölte velem, hogy mivel átvette a boltot, nem tart igényt a munkámra, ugyanis neki egy munkavállaló (a kolléganőm) is elegendő, és mivel én próbaidős vagyok, ezért össze is pakolhatok, délután haza is mehetek, többet nem kell bejönnöm. Előtte arról senki nem szólt nekem, hogy változni fog a munkáltató személye. A munkáltatóm képviselője (aki még annak idején a felvételemet intézte a cégnél) arról tájékoztatott telefonon ezt követően, hogy a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos hivatalos papírokat (feltételezem, a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást és az igazolásokat) a következő héten postázzák. Nem tartom ezt az eljárás tisztességesnek, ezért kérdezném, mit tehetnék Önök szerint?
Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményei iránt (Mt. 82. §) munkaügyi pert indíthat, és mivel a szóbeli közlés nem tartalmazta a jogorvoslati kioktatást, az egyébként irányadó harmincnapos keresetindítási határidő "kitolódik": a megszüntetés napjától számítva hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Közfoglalkoztatási jogviszony azonnali hatályú megszüntetése

Kérdés: Közfoglalkoztatottként dolgoztam, 2017. március 6-ától betegállományba kerültem, és folyamatosan táppénzen voltam. 2017. november 9-én kórházi kontrollon voltam, majd november 10-én a háziorvos a beutalót kiadta a CT-re, az orvos ekkor még táppénzes papírt nem adott. December 6-ára kaptam időpontot, december 7-től február 28-ig kórházban feküdtem. Ez idő alatt – valószínű a közfoglalkoztató kérésére – 2017. október 31-én "keresőképessé váltam", és az ezután következő időszakot igazolatlan távollétként kezelték. A következő időpontra már családtagom ment a táppénzes papírért, melyet az asszisztens kiadott, de nem közölte vele, hogy keresőképes vagyok. Jogviszonyomat 2017. október 31-én megszüntették azonnali hatállyal, felszólítást előtte sem szóban, sem írásba nem kaptam. 2017. december 19-én egy közalkalmazottal kiküldték aláírásra boríték nélkül a közfoglalkoztatási szerződést, de kórházi kezelésem miatt családtagommal íratták alá (ő a saját nevét írta az iratra). A munkavállaló helyett más is aláírhatja-e a szerződést? Családtagom nevével érvényes-e a szerződés felmondása? A szerződés megjegyzésébe indokként beleírták, hogy nem vettem fel a munkát, illetve magatartási problémákat tüntettek még. Sztrókos betegként, elferdült szájjal, alig mozgó kézzel milyen magatartást gyakorolhattam volna? Így váratlanul itt maradtam a kórházi ágyon társadalombiztosítási jogviszony és fizetés nélkül. Hova fordulhatok egyáltalán, van-e még rá idő?
Részlet a válaszából: […] ...már nincs lehetősége az ügyben bírósághoz fordulni. Még akkor sem, ha esetleg a megszüntető irat nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, ugyanis a 6 hónapos határidő, mely ilyen esetekben "felülírja" a 30 napos keresetindítási határidőt [Mt. 22. § (5) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 15.

Bíróság megnevezése a jogorvoslati kioktatásban

Kérdés: Az Mt. 22. §-ának (5) bekezdése alapján a munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát az Mt.-ben meghatározott esetben köteles írásban indokolni, és az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén hat hónap elteltével az igény nem érvényesíthető. Feltételezve, hogy a kioktatási kötelezettség további feltételei teljesülnek, a kioktatási kötelezettség fentiek szerinti elmulasztásának minősül-e, ha a munkáltató a kioktatás során nem jelöli meg a bíróság pontos nevét, hanem ehelyett csak annyit rögzít, hogy az igény az "illetékes bíróság" előtt érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...sor kerülhet, számos lehetőséget kellene számba vennie.Az Mt. kérdésben is idézett szövege szerint a munkáltató a jogorvoslati kioktatás körében az igény érvényesítésének módjáról, és ha az elévülési időnél rövidebb, annak határidejéről köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Keresetindítás munkáltatói szóbeli azonnali hatályú felmondás esetén

Kérdés: Négy éve dolgozom ugyanannál a munkáltatónál. A munkáltatóm egy hete szóban azonnali hatállyal felmondott nekem, indokolás nélkül. Jól gondolom, hogy ez nem volt jogszerű? Milyen lehetőségeim vannak, meddig lehet megtámadnom?
Részlet a válaszából: […] ...igény érvényesítésének módjáról, valamint a 30 napos keresetindítás határidejéről a munkavállalót kioktatni. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén – amely jelen esetben is elmaradt – az igény nem 30 napon, hanem hat hónapon belül érvényesíthető [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 16.

Felmondás követségi alkalmazottnak

Kérdés: Férjem egy budapesti nagykövetségen dolgozott majdnem 20 évig. Márciusban felmondtak neki, azzal az indokkal, hogy 55 éves lett. Végkielégítést nem kapott. Szóbeli megállapodás alapján augusztus 31-ig dolgozott. A felmondásában nem szerepelt semmilyen tájékoztatás a jogorvoslati lehetőségekről, azok módjáról és határidejéről. Férjem szeretne munkaügyi bírósághoz fordulni, mert úgy tudjuk, jogsértő indokkal mondtak fel, és 4-5 havi végkielégítés is járt volna neki. Kérdésem, hogy az általános elévülési határidőn belül fordulhat-e a bírósághoz, azaz 3 éven belül megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] ...még a régi Mt.-t kellett alkalmazni. E szerint a felmondás a munkavállaló által megtámadható volt, ha az nem tartalmazott jogorvoslati kioktatást, hiszen a régi Mt. 6. § (2)–(3) bekezdése szerint a munkáltató írásbeli intézkedését köteles volt megindokolni, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Munkáltató jogellenes utasításának megtagadása

Kérdés: Mit tudok tenni, ha a főnököm megszüntette a munkaviszonyom, mert megtagadtam a munkába állást? Ugyanis 13 óra munka után még arra utasított, hogy dolgozzak tovább, pedig az utolsó másfél órában a szakadó esőben bőrig áztam. Én az utasítás ellenére nem folytattam a munkát, hanem hazamentem. Ezt követően felhívott, hogy másnaptól nem kell munkába állnom.
Részlet a válaszából: […] ...járt el. A munkáltató ugyanis az azonnali hatályú felmondását is köteles írásban indokolni, és ennek részeként a jogorvoslat-kioktatást biztosítani. Esetünkben a harmincnapos keresetindítási határidőről való kioktatás elmulasztása esetén csak hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Próbaidő alatti kioktatás a jogorvoslati lehetőségekről

Kérdés: Próbaidő alatti munkáltatói felmondásba kötelező-e beleírni a jogorvoslatra vonatkozó kioktatás tényét?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, haaz ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben ajogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni [Mt.6. § (3) bek.]. A munkaviszony a próbaidő alatt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.