Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

7 találat a megadott kirendelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kirendelés az óvodai rendkívüli szünet alatt

Kérdés: Március 8-tól rendkívüli szünetet rendeltek el az óvodákban, kivéve a gyermekfelügyeletet. Lehetséges-e, hogy ennek az idejére nem szabadságot vagy állásidőt ad ki a munkáltató, hanem kirendeli a dolgozókat az önkormányzat konyhájára dolgozni?
Részlet a válaszból: […]kinevezéstől eltérő munkavégzést rendel el. Ennek keretében például egy másik önkormányzati intézményhez rendelhető ki, esetleg más munkakörbe irányítható át. Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy a 352 órát nem haladhatja meg. Ezt a tartamot arányosan kell alkalmazni, ha a közalkalmazotti jogviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. Ezen foglalkoztatás várható tartamáról a közalkalmazottat tájékoztatni kell. Az utasításnak a közalkalmazott köteles eleget tenni, annak végrehajtását csak akkor tagadhatja meg, ha az közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Köteles az utasítást megtagadni, ha azzal más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4121
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Óvodából szociális intézménybe - a kirendelés feltételei

Kérdés: Nevelési intézményből (óvodából, ez a kinevezés szerinti állás) ki lehet-e rendelni a dolgozót szociális intézménybe (családgondozó munkakörbe gyermekjóléti szolgálathoz)?
Részlet a válaszból: […]kirendelés szólhat más helységben történő munkavégzésre is, azonban a közalkalmazott hozzájárulása nélkül nem kötelezhető más helységben végzendő munkára:a) a várandóssága megállapításától a gyermeke hároméves koráig,b) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli, valamintc) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén, továbbád) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította.Ezen túlmenően a közalkalmazott más munkáltatónál történő munkavégzésre a munkáltató által egyoldalúan akkor kötelezhető, ha ez a más munkáltató a Kjt., a Kttv., a Kit. vagy a Hjt. hatálya alá tartozik. Az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóhoz tehát nem rendelhető ki akkor sem, ha például az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságról van szó [Kjt. 44/A. § (2) bek.].Annak tehát nincs akadálya, hogy óvodából szociális intézménybe rendelje ki az óvoda mint munkáltató a törvényes időkorlátok közötti munkavégzésre a dolgozóját, feltéve, hogy mindkét intézmény költségvetési szerv, azaz a Kjt. hatálya alá tartozik. Annak sincs akadálya, hogy a másik munkáltatónál más munkakört[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. szeptember 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3691

3. találat: Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben

Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
Részlet a válaszból: […]dést ő l eltér ő foglalkoztatás lehet a megoldás (Mt. 53. §). A törvény ugyanis megengedi, hogy a munkáltató munkavállalóját naptári évenként 44 munkanapot (352 órát) nem meghaladóan más munkáltatónál foglalkoztassa (kirendelés). Ebben az esetben a két munkáltató megállapodik egymással abban, hogy ideiglenesen a munkavállaló a másik munkáltatónál végez munkát, ezért cserébe a szerz ő dés szerinti munkáltatónak megtéríthet ő k a foglalkoztatással járó költségek. Ha a " B " cégnél is tartósan van szükség a munkavállaló munkájára, és felette a " B " cég is munkáltatói jogkört kíván gyakorolni, akkor ez megoldható a több munkáltatóval fennálló munkaviszony létesítésével (Mt. 195. §). Ebben az atipikus munkaviszonyban a munkavállaló feladatait több munkáltató részére teljesíti, de egy munkaviszony keretében. Azaz, a kérdés szerinti eladó egyszerre állna munkaviszonyban " A " és " B " céggel is, egy munkaszerz ő dés alapján. A két cégnek meg kell állapodnia abban, hogy a munkáltatói jogkört hogyan fogják megosztani egymás között. Például kiköthet ő , hogy bármelyik munkáltató jogosult utasítást adni, de csak úgy, hogy a munkavállaló a másik munkáltató által adott utasításokat is teljesíteni tudja. A munkaszerz ő désben kötelez ő en meg kell állapodni arról is, hogy a munkabérfizetési kötelezettséget melyik munkáltató teljesíti. Például egyez ő mértékben vagy a munkavállaló által teljesített munkaid ő arányában írható el ő a bérfizetési kötelezettség.Ettől függetlenül, a munkáltatók a munkavállaló bármely munkajogi igényével kapcsolatban egyetemlegesen felelnek. Tehát a munkavállaló akkor is bármelyik munkáltatójától követelheti elmaradt munkabérét, egyéb juttatását, szabadságát stb., ha a munkaszerződés alapján a bérfizetés vagy a szabadság kiadása csak az egyikük kötelezettsége. A két munkáltató egymás között rendezheti, hogy a "közös" munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos költségeket[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3008

4. találat: Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás

Kérdés: Az új Mt. 53. §-a szabályozza az eddigi kirendelést, kiküldetést, átirányítást, csak ezeket nem nevezi nevén? Ezen a téren mik a változások?
Részlet a válaszból: […]vonatkozó rendelkezéseit. Ebből következik, hogy nem korlátozott az a munkáltatói kör, ahol a munkavállaló köteles a munkáltatója utasítása alapján munkát végezni (tehát nem csak vállalatcsoporton belül kerülhet erre sor), a kirendelő és a kirendelés helye szerinti munkáltatónak egyáltalán nem kell tulajdonosi kapcsolatban állnia. A munkakörtől eltérő - már nem átirányításnak nevezett - munkavégzés esetén az új Mt. már nem tartalmazza a helyettesítési díj szabályait, vagyis azt a rendelkezést, hogy ha a munkavállaló a saját munkaköre mellett oly módon végez más munkakörbe tartozó feladatokat is, hogy a kétféle munkavégzés ideje egymástól nem különíthető el, akkor őt helyettesítési díj is megilleti. Természetesen az elé nem támaszt akadályt az új Mt., hogy akár munkaszerződésben, akár kollektív szerződésben a jövőben is előírjanak a felek helyettesítési díjat. További változás, hogy a munkaszerződéstől[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1337

5. találat: Kiküldetés, kirendelés, átirányítás

Kérdés: Az új Mt.-ből elmaradtak a kiküldetés, kirendelés, átirányítás szabályai. Ez azt jelenti, hogy ezentúl ilyen elrendelésre a munkáltató részéről nem lesz lehetőség? Ez ugyanis teljesen ellehetetlenítené a tevékenységünket (külkereskedelmi cég vagyunk).
Részlet a válaszból: […]munkavégzésre is kötelezhető volt (kirendelés). Az Mt. 150. §-ának (1) bekezdése lehetővé tette, hogy a munkáltatók között ellenszolgáltatás nélkül létrejött megállapodás alapján a munkavállaló más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető legyen, ha a munkáltató a munkaviszonyból eredő foglalkoztatási kötelezettségét - működési körében felmerült ok miatt - átmenetileg nem tudja teljesíteni. Mindezen szabályok helyett az új Mt. 53. §-a csak egy generális felhatalmazást tartalmaz, miszerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A szabály megfogalmazásából látható, hogy az eltérő munkakörben való foglalkoztatás megfeleltethető a régi átirányításnak, a más munkahelyen való foglalkoztatás a kiküldetésnek, a más munkáltatónál való foglalkoztatás pedig a kirendelésnek, illetve a munkáltatók közötti megállapodás alapján más munkáltatónál való foglalkoztatásnak. Az elrendelés feltételei is változtak a korábbi szabályokhoz képest. Míg kirendelésre korábban csak vállalatcsoporton belül volt lehetőség - a törvény ugyanis elő­írta, hogy a két munkáltató között milyen kapcsolat lehet: közös tulajdonosuknak kellett lenni, vagy egyik a másik tulajdonosa, vagy pedig egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonyuk alapján álltak kapcsolatban egymással -, addig az új Mt. ilyen feltételt nem tartalmaz. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama kapcsán, míg a korábbi rendelkezések alapján az átirányítás, kiküldetés, kirendelés időtartama külön-külön 44, együttesen pedig 110 munkanap lehetett, és ennél magasabb mértéket kollektív szerződés rendelhetett el, addig az új Mt. kimondja, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1321
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

6. találat: Közalkalmazott kirendelése

Kérdés: Önkormányzatunk a településgazdálkodási feladatokat az általa alapított kft.-vel végzi. Sajnos a kft.-nél gazdálkodási szabálytalanságokat állapítottunk meg, ezért ügyintézői szintig rendkívüli felmondással éltünk a gazdálkodási szervezet dolgozóival szemben. Szeretnénk az önkormányzat által fenntartott többcélú intézményünktől, az ottani gazdasági főosztályon dolgozók közül kirendelni két közalkalmazottat a kft.-hez, hogy átmenetileg vigyék az ügyeket. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszból: […]a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát, amelynek tulajdonosa - részben vagy egészében - azonos a munkáltató tulajdonosával, vagy a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, illetőleg a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással. Önkormányzati szférában elképzelhető a tulajdonosi, de emellett a fenntartói minőség is, amely összeköti e munkáltatókat. A jelen esetben felmerül egy probléma, mégpedig, hogy nem egy másik, az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményről, hanem egy kft.-ről van szó, amely nem a Kjt., hanem az Mt. hatálya alá tartozik. A Kjt. 54. § (2) bekezdése ugyanis tartalmaz egy korlátozó szabályt, melynek értelmében:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. október 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1135

7. találat: Külföldi kirendelés megtagadása - jogszerű-e a rendkívüli felmondás?

Kérdés: Október 20-án közöltük a vállalatunk kereskedelmi igazgatójával, hogy október 29-től kezdődően előreláthatóan 140 munkanap időtartamra németországi munkavégzésre rendeljük ki egy stratégiai fontosságú feladat elvégzése céljából. Kollektív szerződésünk megengedi a törvénynél hosszabb időtartamú kirendelést. Intézkedésünk gazdasági indokoltságával és szükségességével a kereskedelmi igazgató is tisztában volt, ennek ellenére megtagadta az utasításunkat arra való hivatkozással, hogy évek óta több betegsége van, amiket kezeltetnie kell, illetve édesanyjával - annak betegsége miatt - napi kapcsolatot kell tartania. A vállalat vezetése szerint ezek az indokok, különösen a munkavállaló által betöltött pozíció miatt, nem fogadhatók el. Amennyiben a munkavállaló nem hajlandó teljesíteni az utasítást, helytálló lesz vele szemben a rendkívüli felmondás?
Részlet a válaszból: […]széles körű utasításadási joga ellenére sem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a munkavállaló egyedi körülményeit. A kirendelés esetén is alkalmazni kell a 83/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Így a kirendelés a munkavállalóra nézve, különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel nem járhat aránytalan sérelemmel [Mt. 106. § (6) bek.]. A munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolja az utasítási jogát, ha azzal a munkavállalónak aránytalan sérelmet okoz. Ez az oka annak, hogy az eset konkrét körülményei - akár a munkavállaló egészségi állapota, akár az édesanyja gondozásának szükségessége - megalapozhatják a kirendelés jogszerű visszautasítását, ebből következően pedig a kirendelésre irányuló utasítás megtagadására alapított rendkívüli felmondás jogellenessé válhat. Javasoljuk, hogy az Mt. 3. § (1) bekezdése alapján - még a rendkívüli felmondás alkalmazását megelőzően - szólítsák fel a munkavállalót az egészségi állapotát, valamint a beteg édesanyja gondozásában történő közreműködése szükségességét igazoló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 858
Kapcsolódó tárgyszavak: ,