Köztisztviselői cafeteria - az első munkában töltött nap

Kérdés: A 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9) bekezdése szerint: "Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10. munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafeteriajuttatásról." E bekezdés alapján melyik a munkában töltött első nap?
Részlet a válaszából: […] ...a 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9) bekezdése, ami kifejezetten a munkában töltött első napról rendelkezik. Ez az a nap, amit a közszolgálati tisztviselő év közbeni kinevezése, áthelyezése, tartós távollétről való visszatérése okán először munkában tölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Nyugdíjas jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése a közigazgatásban

Kérdés: A kollégánk a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kéri felmentését (a szükséges szolgálati idővel rendelkezik). Kérelmét 4 hónappal a kérelmezett megszűnés időpontja előtt terjesztette be. A fenti szakasz alapján felmenthető-e, vagy a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kell eljárnunk, és a (7) bekezdés szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szűnik meg a jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. általános szabálya szerint a törvény erejénél fogva, megszüntető jognyilatkozat közlése nélkül megszűnik a közszolgálati tisztviselő jogviszonya, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása

Kérdés:

Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás - tárgyévben kivett 10 nap, vagy
b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás - tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.

Részlet a válaszából: […] ...eseteket, amikor a szabadság később is kiadható. A tárgyévet követő hónap végéig a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja a közszolgálati tisztviselő tárgyévben igénybe vett, illetve ki nem adott szabadságának mértékét. Ennek során a tárgyévben ki nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Hozzátartozó - fogalommeghatározások

Kérdés: A Kttv. 6. §-ának 11. pontja tartalmazza a hozzátartozó fogalmát. Mit értünk nevelőszülő, nevelt gyermek és mostohaszülő, mostohagyermek fogalmak alatt? Mi a különbség közöttük?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. értelmező rendelkezései valóban nem tartalmazzák a hozzátartozó fogalmi körébe tartozó egyes kategóriák további magyarázatát. Ennek az az oka, hogy a jogszabályban csak akkor kell értelmező rendelkezést alkalmazni, haa) a fogalom jelentése eltér az adott jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Városunkhoz 2013. január 1-jén csatlakozott két község, közös hivatal létrehozására került sor. A korábbi körjegyzőségtől a dolgozókat átvettük. Egy személy 2011. november 10. napjától szülési szabadságot vett igénybe, és az átvételkor gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Részére a korábbi munkáltató 2008. február 1. napjától a Ktv. 44/B. §-a alapján személyi illetményt állapított meg. Kérdésünk, hogy a személyi illetmény jogszabályváltozásra való hivatkozással visszavonható-e, vagy csak a teljesítményértékelés után kerülhet sor az esetleges visszavonásra?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 2012. március 1-jén lépett hatályba. A Kttv. 235. §-a a képviselő-testület hivatalánál ezen időpontot követően is lehetővé tette személyi illetmény megállapítását, a minősítéssel, ennek hiányában teljesítményértékeléssel alátámasztottan kimagasló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni sérelmeket ellensúlyozó kártérítés helyett megjelenik a Kttv.-ben is a sérelemdíj [Kttv. 169. § (3) bek.] jogintézménye. A közszolgálati tisztviselő elleni, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása alapvető munkáltatói jog [Kttv. 6. § 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Fizetés nélküli szabadság tartama és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kolléganőnk férje is a közigazgatásban dolgozik, jelenleg külszolgálatot teljesít, felesége erre tekintettel fizetés nélküli szabadságon van. Számára a fizetés nélküli szabadság időtartama jogszerző idő a jubileumi jutalom tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 113. §-ának (4) bekezdése szerint a kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság jár a külszolgálat időtartamára, ha házastársa vagy élettársa külszolgálatot teljesít. A 150. § (1) és (3) bekezdése alapján pedig a kormánytisztviselő 25, 30, 35, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Szabadság - jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: -, kedd: -, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] ...több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a közszolgálati tisztviselő két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Ha a munkaidő-beosztás nem biztosít hetenként két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
Részlet a válaszából: […] ...Kttv. hatálya alá tartozó közszolgálati tisztviselők esetén általános szabály szerint a kinevezés tartalmát módosítani csak az államigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet [Kttv. 48. § (1) bekezdés]. Bizonyos esetekben azonban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Közszolgálati tisztviselő szabadságának megváltása

Kérdés: Hivatalunk egyik közszolgálati tisztviselője december végén nyugdíjba ment. Igényt tart 3 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására. A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati törvény szerint jogos-e az igénye? A korábbi években ki nem vett szabadság elveszettnek tekintendő-e, vagy a törvény 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint - amennyiben a közszolgálati jogviszony fennáll - annak kiadását a tisztviselő kérheti-e, ha igen, mennyi időre visszamenőleg? Mi történik az előző években ki nem vett szabadsággal, ha a közszolgálati tisztviselő áthelyezéssel kerül át másik szervhez?
Részlet a válaszából: […] ...a szabadság kiadása a munkáltató kötelezettsége, amelynek - általános szabály szerint - ennek a tárgy­évben köteles eleget tenni. A közszolgálati tisztviselő tehát nem tehető felelőssé a szabadság természetbeni "kivételének" elmulasztásáért. A Kttv. 104....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.