Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott közszolgálati tisztviselő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Köztisztviselői cafeteria - az első munkában töltött nap

Kérdés: A 249/2012. Korm. rendelet 9. §-ának (9) bekezdése szerint: "Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10. munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafeteriajuttatásról." E bekezdés alapján melyik a munkában töltött első nap?
Részlet a válaszból: […]közbeni kinevezése, áthelyezése, tartós távollétről való visszatérése okán először munkában tölt a munkáltatónál. Vagyis, ha év közben keletkezik a közszolgálati tisztviselő jogviszonya, áthelyezik, illetve visszatér a tartós távollétről, akkor azon a napon kezdődik a hivatkozott bekezdés szerinti határidő, amikor a közszolgálati tisztviselő először köteles munkába állni, amikor munkavégzés céljából először jelenik meg a munkáltató által előírt helyen és időben. Így az első munkában töltött nap nem feltétlenül esik egybe a kinevezést, illetőleg az áthelyezést követő nappal, valamint a munkába való visszatérés napjával. Előfordulhat ugyanis, hogy ez a nap beosztás szerinti pihenőnapra - jellemzően hétvégére - esik, így egy-két nappal megelőzi az első munkában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3991

2. találat: Nyugdíjas jogviszonyának megszűnése vagy megszüntetése a közigazgatásban

Kérdés: A kollégánk a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt a Kttv. 63. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kéri felmentését (a szükséges szolgálati idővel rendelkezik). Kérelmét 4 hónappal a kérelmezett megszűnés időpontja előtt terjesztette be. A fenti szakasz alapján felmenthető-e, vagy a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kell eljárnunk, és a (7) bekezdés szerint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával szűnik meg a jogviszonya?
Részlet a válaszból: […]kérdésben hivatkozott Kttv. 63. § (1) bekezdésének d) pontja pedig az így továbbfoglalkoztatott nyugdíjas közszolgálati tisztviselő munkáltató általi felmentésére ad lehetőséget. De ez utóbbi esetben sem a közszolgálati tisztviselő kérelmezi a munkáltatónál a felmentését, hanem az saját hatáskörében dönthet erről. Amennyiben a munkáltató eleve nem kívánja az öregségi nyugdíjjogosultságot megszerző kolléga jogviszonyát fenntartani - amire egyébként is csak a közszolgálati tisztviselőnek az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző legkésőbb 3 hónapon belül benyújtott írásbeli kérelmére van lehetőség -, a Kttv. 60. §-a (1) bekezdésének j) pontja szerint a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony a közszolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. június 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3618

3. találat: Közszolgálati tisztviselő előző évi ki nem adott szabadságának megváltása

Kérdés:

Egy köztisztviselő jogviszonya megszüntetésre kerül, amelynek keretében szabadságmegváltásra is szükség van. Mi a helyes mód az előző évről áthozott szabadnapokkal kapcsolatos számítás terén? Ezeket az adott évre mind a kivehető, mind a kivett napokhoz hozzá kell-e számítani, vagy mindkét esetben figyelmen kívül kell hagyni? Például, egy áthozott (az esedékesség évében kiadottnak nem minősülő) nap esetén, 10 kivett szabadnapnál helyes-e számítás?
/> a) Megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok + 1 áthozott nap) x arányosítás - tárgyévben kivett 10 nap, vagy
/> b) megváltandó szabadság = (tárgyévre járó napok) x arányosítás - tárgyévben kivett napok (itt a ténylegesen kivett 10 nap helyett csak 9, mivel 1 nap még a múlt évről járt neki).
/> A kérdés azért fontos, mert a két számítási mód eltérő eredményt hoz, és a kerekítés szabályai szerint a dolgozó adott esetben egy munkanaptól eleshet.

Részlet a válaszból: […]tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja [Kttv. 104. § (5) bek.]. Ha a közszolgálati tisztviselő jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít (Kttv. 106. §). Jelen esetben tehát egyrészt a jogviszony megszüntetésének évére járó szabadságnál arányosítani kell, és az így meghatározott mértéket kell összevetni a tárgyévben felhasznált napokkal. Másrészt, ennek során a megelőző évről áthozott egy munkanap szabadsággal nem kell számolni, itt időarányosításnak nincs helye, hiszen erre a munkanapra a közszolgálati tisztviselő már az előző év alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. augusztus 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3350

4. találat: Hozzátartozó - fogalommeghatározások

Kérdés: A Kttv. 6. §-ának 11. pontja tartalmazza a hozzátartozó fogalmát. Mit értünk nevelőszülő, nevelt gyermek és mostohaszülő, mostohagyermek fogalmak alatt? Mi a különbség közöttük?
Részlet a válaszból: […]meghatározott jelentésétől ésb) az adott fogalom jelentése nem egyértelmű a jogszabály egyéb rendelkezései alapján sem. A mostohaszülő, illetve mostohagyermek fogalmakat Kttv. is azok köznapi értelmében használja. Azaz a mostohaszülő a vér szerinti szülő házastársa, míg a mostohagyermek a mostohaszülő házastársának vér szerinti gyermeke. A nevelőszülő fogalma a Ptk. 4:199. §-ának (2) bekezdése szerint az a személy, aki a nevelt gyermek eltartásáról a saját háztartásában hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül gondoskodott, és nem vér szerinti, örökbe fogadó vagy mostohaszülője. Nevelt gyermek a fentiek alapján pedig az a vér szerinti, örökbe[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3030
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Személyi illetmény visszavonhatósága

Kérdés: Városunkhoz 2013. január 1-jén csatlakozott két község, közös hivatal létrehozására került sor. A korábbi körjegyzőségtől a dolgozókat átvettük. Egy személy 2011. november 10. napjától szülési szabadságot vett igénybe, és az átvételkor gyermek gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon volt. Részére a korábbi munkáltató 2008. február 1. napjától a Ktv. 44/B. §-a alapján személyi illetményt állapított meg. Kérdésünk, hogy a személyi illetmény jogszabályváltozásra való hivatkozással visszavonható-e, vagy csak a teljesítményértékelés után kerülhet sor az esetleges visszavonásra?
Részlet a válaszból: […]illetmény visszavonására. A személyi illetmény megállapítására a jegyző jogosult, a polgármester jóváhagyásával. Ez mérlegelési jogkört jelent, a kimagasló minősítés nem teremt automatikus alapot a személyi illetményre való jogosultságszerzésre. Az előzőek alapján a személyi illetmény visszavonása is a jegyző jogköre. A visszavonásra nézve sem állapít meg a Kttv. különös feltételeket, tehát ez is mérlegelési jogkörbe tartozó döntés. A Kttv. továbbá azt sem írja elő, hogy a személyi illetmény visszavonását minősítésnek kellene megelőznie.Az illetmény a kinevezés kötelező tartalmi eleme [Kttv. 43. § (1) bekezdés b) pont], ezért annak megváltoztatása csak a felek közös megegyezésével lehetséges [Kttv. 48. § (1) bekezdés]. Miután[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1969

6. találat: Fizetés nélküli szabadság tartama és a jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közszolgálati tisztviselő kolléganőnk férje is a közigazgatásban dolgozik, jelenleg külszolgálatot teljesít, felesége erre tekintettel fizetés nélküli szabadságon van. Számára a fizetés nélküli szabadság időtartama jogszerző idő a jubileumi jutalom tekintetében?
Részlet a válaszból: […]jubileumi jutalomra jogosult. A jogosító idő megállapításánál - többek között - a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött időt kell figyelembe venni. A jogviszonyban állás idejébe a fizetés nélküli szabadság tartama is beletartozik, hiszen ekkor a jogviszony nem szűnt meg, csak szünetel a munkavégzési kötelezettség, valamint a fizetési kötelezettség teljesítése. [Sajátos szabályokat a házastárs, élettárs külszolgálata miatti fizetés nélküli szabadsággal összefüggésben a Kttv. csak a besorolás kapcsán tartalmaz: a 8. § (5) bekezdése és a 118. § (2) bekezdése a fizetés nélküli szabadság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1894

7. találat: Új Ptk. a közszolgálatban

Kérdés: Kérjük, foglalják össze számunkra, hogy az új Ptk. március 15-étől mennyiben érinti a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatókat!
Részlet a válaszból: […]személyiségi jogok megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeket szabályozzák [Kttv. 12. § (4)-(6) bekezdés].Az új Ptk. 2:52. §-ának (1) bekezdése értelmében, akit személyiségi jogában megsértenek, ún. sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. Ezzel összefüggésben az eddigi nem vagyoni sérelmeket ellensúlyozó kártérítés helyett megjelenik a Kttv.-ben is a sérelemdíj [Kttv. 169. § (3) bek.] jogintézménye. A közszolgálati tisztviselő elleni, sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása alapvető munkáltatói jog [Kttv. 6. § 1. pont], a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat csak hagyományos írásbeli formában közölhető, elektronikusan nem [Kttv. 20. § (3) bek.]. A közszolgálati tisztviselő sérelemdíj megfizetésére kötelezésére - bizonyos eltérésekkel - a fegyelmi eljárásra meghatározott szabályokat kell alkalmazni [Kttv. 11. § (5) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben a közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság bírálja el [Kttv. 190. § (2) bek. f) pont], ám ha a jogviszony már megszűnt, közvetlenül bírósághoz lehet fordulni [Kttv. 11. § (6) bek.]. A sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyekben, továbbá a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani [Kttv. 238. § (3) bekezdés].Ami a kamatot illeti: a Kttv. 147. §-a szerint a késedelem idejére a késedelembe esés időpontjától kezdve nem a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon, hanem a késedelemmel érintett félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot kell majd fizetni. A Kttv. 149/A. §-a pedig lehetővé teszi,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. február 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1883

8. találat: Szabadság - jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: -, kedd: -, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszból: […]szabadságot, hogy a közszolgálati tisztviselő azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók (Kttv. 105. §).A kérdés szerinti példában, a közszolgálati tisztviselő heti 20 órás részmunkaidőben dolgozik, szerdától péntekig. Ha egy hétre kíván szabadságot igénybe venni, úgy kell tekinteni, mintha az adott héten 2 pihenőnapja és 5 munkanapja lenne. Az egy hét távollét tehát 5 nap szabadságként számolandó el, amelyek mindegyikére a heti munkaidő arányos részének megfelelő illetmény jár (20 óra/5 = 4 órányi).A törvény szerint a hét a naptári hetet jelenti, vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc órát, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik (Kttv. 6. § 9. pont). Mivel a jelen esetben a munkaidő kezdete és vége egy napon[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. december 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1822

9. találat: Megfelelő munkakör kérdése köztisztviselő áthelyezése során

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom egy központi szervben, és eléggé speciális felsőfokú végzettséggel rendelkezem. A munkáltatóm át akar helyezni egy másik osztályra, feltehetően a munkaköröm is megváltozna. Szeretném tudni, hogy milyen, a Kttv. szerinti munkakörbe vagyok áthelyezhető, hiszen nem szeretnék olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értek.
Részlet a válaszból: […]módosításnak azonban feltétele, hogy az a közszolgálati tisztviselőre nézve - különösen beosztására, besorolására, egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel ne járjon [Kttv. 48. § (5) bekezdés]. Ezen túlmenően az új munkakörnek meg kell felelnie a közszolgálati tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának is [Kttv. 48. § (4) bek.].A törvény tehát kiemeli, hogy az új munkakörnek nemcsak a közszolgálati tisztviselő végzettségének kell megfelelnie, hanem adott esetben speciális szakképzettségének is. Nem megfelelő tehát egy olyan munkakör, amely, bár ugyanúgy felsőfokú végzettséget igényel, de teljesen eltérő szakképesítéssel látható el. Ha pedig így sem találja megfelelőnek a kinevezésmódosítás szerinti munkakört a köztisztviselő, akkor munkakör-módosítás folytán történő kinevezésmódosítástól[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1646

10. találat: Közszolgálati tisztviselő szabadságának megváltása

Kérdés: Hivatalunk egyik közszolgálati tisztviselője december végén nyugdíjba ment. Igényt tart 3 évre visszamenőleg a ki nem vett szabadságának pénzbeli megváltására. A 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati törvény szerint jogos-e az igénye? A korábbi években ki nem vett szabadság elveszettnek tekintendő-e, vagy a törvény 104. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint - amennyiben a közszolgálati jogviszony fennáll - annak kiadását a tisztviselő kérheti-e, ha igen, mennyi időre visszamenőleg? Mi történik az előző években ki nem vett szabadsággal, ha a közszolgálati tisztviselő áthelyezéssel kerül át másik szervhez?
Részlet a válaszból: […]igény a kormányzati szolgálati jogviszony fennállása alatt nem évül el, a szabadság pénzbeli megváltásával kapcsolatos kormánytisztviselői igény elévülése pedig a kormányzati szolgálati jogviszony megszűnésének napján kezdődik. Vagyis mindaddig, amíg a jogviszony fennáll, lehetőség van arra, hogy a közszolgálati tisztviselőnek a munkáltató ténylegesen kiadja a szabadságát. Erre a munkáltatónak a közszolgálati tisztviselő kérése nélkül is kötelezettsége áll fenn! Ha ugyanakkor a szabadság kiadására - a jogviszony megszűnésére tekintettel - nincs mód, akkor a közszolgálati tisztviselőnek az összes, még ki nem adott szabadság vonatkozásában pénzbeli megváltására igénye keletkezik, amelyet a jogviszonya megszűnésétől számított 3 éves elévülési idő alatt bíróság előtt is érvényesíthet.Az áthelyezés a közszolgálati[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1553