Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott köztisztviselői illetmény tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Köztisztviselői illetménycsökkenés - az utólagos kifizetés

Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
Részlet a válaszból: […]évben alapilletmény-eltérítésben részesült köztisztviselők alapilletménye 2019. december 31-ével visszaállt a 100%-os beállási szintre, 2020. január és február hónapban alapilletmény-eltérítésben nem részesülhettek, azt csak 2020. március 1-jétől lehetett részükre újra megállapítani. Az illetménycsökkenés elkerülése érdekében a 2019. december 31-ig megállapított alapilletmény-eltérítési különbözet január és február hónapokra történő utólagos kifizetését lehetővé tévő átmeneti rendelkezés - a kérdésben hivatkozott Kttv. 260/E. § - került megalkotásra.A Kttv. 260/E. § általánosságban használja a "köztisztviselő" fogalmat, ezért elvben alkalmazandó lenne bármely, a Kttv. hatálya alá tartozó szervnél foglalkoztatott köztisztviselőre, azonban ezt a szakaszt - figyelemmel a Kttv. 234/A. §-ának megfogalmazására - csak a képviselő-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőre lehet - és kell - alkalmazni. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a képviselő-testület hivatala alatt a Kttv. alkalmazásában a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3915

2. találat: Köztisztviselői cafeteriajuttatás - a megemelt illetményalap függvényében

Kérdés: Az önkormányzati hivatalban adható cafeteriajuttatások mértékét a Kvtv., valamint a Kttv. évek óta együttesen határozzák meg. Az adható felső mértéket a Kvtv. évek óta 200 000 Ft-ban rögzíti, míg a minimális szintet a Kttv. az illetményalap ötszörösében határozza meg (38 650 Ft esetében 193 250 Ft-ban). 2020-ban a bérrendezés eredményeként a köztisztviselői illetményalap összege 56 100 Ft-ra emelkedik. Ezzel együtt a cafeteriakeret a Kttv. szerint 280 500 Ft-ra emelkedhet. A Kvtv. 60. §-ának (4) bekezdése értelmében a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteriajuttatásának kerete csak törvény eltérő rendelkezése hiányában nem haladhatja meg a 200 000 Ft-ot. Hivatalunknál 56 100 Ft-ra nő az illetményalap, a fentiek alapján jogszerűen állapítjuk meg a cafeteriakeretet 280 500 Ft-ban?
Részlet a válaszból: […]köztisztviselő cafeteriajuttatásként - választása szerint - az Szja-tv. 71. §-ának (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra, legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel a kormány által meghatározott rendben jogosult. A köztisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafeteriajuttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is.A Kvtv. 58. §-ának (6) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2020. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a Kttv.-ben foglaltaktól eltérően - a Kvtv. 58. §-ának (1) bekezdésben meghatározottnál (2020. évben 38 650 Ft-nál) magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A fentiekből következően a Kvtv. szabályához képest a Kttv. eltérő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3825

3. találat: Személyi illetmény - a besorolás szerinti díjazásnál alacsonyabb összegűvé válhat

Kérdés: Egy köztisztviselőnk év elején személyi illetményben részesült. A köztisztviselő júniusban középfokú nyelvvizsgát tett, a besorolás szerinti illetménye a nyelvpótlékkal együtt magasabb lenne a jelenlegi illetményénél. Ki lehet-e léptetni a személyi illetményből év közben, vagy arra csak jövő márciusban van lehetőség?
Részlet a válaszból: […]a tárgyév elején megállapított személyi illetményből való "kiléptetésre" vagy a személyi illetmény összegének év közbeni megemelésére a Kttv. nem ad lehetőséget. Még a kérdés szerinti esetben sem, ami szerint végül a köztisztviselő - az idegennyelv-tudási pótlékra való jogosultsága megszerzése folytán - személyi illetménye alacsonyabb összegűvé vált a besorolása szerinti illetménye nyelvpótlékkal megnövelt összegénél. A tárgyévet követő év márciusától azonban ismét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3671

4. találat: Személyi illetmény megállapítása és megváltoztathatósága

Kérdés: A képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-áig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megtehette-e? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított 2 hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
Részlet a válaszból: […]tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra. Ebből következően a munkáltatói jogkör gyakorlójának nincs lehetősége arra, hogy a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig emelje vagy akár csökkentse a személyi illetmény mértékét. A köztisztviselő által nyújtott kimagasló teljesítményt vagy annak esetleges hiányát mindig a 10/2013. Korm. rendelet alapján meghatározott időközönként, de legalább évente kétszer lefolytatott teljesítményértékelés keretében, de összességében hosszabb időtávon (és nem a kinevezéstől számított 2 hónapon belül) kell a munkáltatói jogkör gyakorlójának figyelembe vennie.Ebből következően a személyi illetmény nem az eseti jutalmazás eszköze, hanem a ténylegesen huzamosabb időn keresztül kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselők elismerésére ad lehetőséget, ezért nincs arra lehetőség, hogy a tárgyév március 1-jétől következő év február végéig tartó időszakban a jegyző, illetve főjegyző megemelje a köztisztviselő személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3535

5. találat: Illetményeltérítés visszavonása

Kérdés: 1993-tól kezdődően a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő vagyok. Illetményemet 2011. január 1-jei hatállyal 50%-kal eltérítette a munkaadóm a Ktv. 43. §-a (4) bekezdésének b) pontja alapján. A jegyző által készített 2011. évi teljesítményértékelésem eredménye kiváló volt, ezért a jegyző az eltérítés mértékét 2012. évre továbbra is jóváhagyta a rendelkezésére bocsátott bérkereten belül. A képviselő-testület azonban - a polgármester által törvénytelenül összehívott ülésen, a munkáltatói jogkör gyakorlója, azaz a jegyző tudomása és jelenléte nélkül - 2012. április 20-ai döntésével, április 1-jére visszamenő hatállyal az eltérítés mértékét teljes egészében megvonta. Elvette továbbá a 2006. október 12-én megállapított 10% illetménykiegészítést is, az önkormányzat nehéz anyagi helyzetére való hivatkozással, a költségvetési rendelet és a polgármesteri hivatal részére megállapított bérkeret módosítása nélkül. Az illetménycsökkentés esetemben 60%-os bércsökkentést jelent. Szabályos volt-e az illetmény­eltérítés és az illetménykiegészítés megvonása 2012. március 1-jét követően, a nehéz anyagi helyzetre való hivatkozással a munkáltatói jogkör gyakorlójának tudomása és hozzájárulása nélkül 20%-ot meghaladó mértékben?
Részlet a válaszból: […]szerint a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat és kötelezettségeket a Kttv. hatálybalépése nem érinti, kivéve ha a Kttv. ettől eltérően rendelkezik. A 8. § (3) bekezdése pedig kimondta, hogy a 2012. évre megállapított alapilletmény-eltérítések esetében is alkalmazható a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdésében foglalt módosítási lehetőség, a 8. § (4) bekezdése szerint pedig a helyi önkormányzatoknál 2012-ben az alapilletmény-eltérítés 2012. december 31-ig tart. Ezen szabályok együttes értelmezése alapján még a Ktv. alapján a jegyző által megállapított eltérítés a Kttv. hatálya alatt is csak a jegyző által, csak a megállapítástól számított 6 hónap eltelte után, közbenső, rosszabb eredményt mutató teljesítményértékelés alapján, és legfeljebb 20%-os csökkentést eredményezve módosítható. Ami az illetménykiegészítést illeti, erről a Kttv. hatálybalépéséről rendelkező törvény átmeneti szabályt - az önkormányzatok vonatkozásában - nem tartalmaz. Így a Kttv. 234. §-át kell alkalmazni, amelynek (3) bekezdése szerint a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek a tárgyévre illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének meghatározott százaléka, attól függően, milyen önkormányzatnál dolgozik. A tárgyévre megállapított illetménykiegészítés tehát -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1370

6. találat: Köztisztviselő illetményének eltérítése

Kérdés: Köztisztviselőnk alapilletményét 2011. március 1-jétől 2012. február 29-ig a Ktv. 43. § (4) bekezdése alapján eltérítették 13%-kal. 2012. január 1-jével - mivel az illetménye nem érte el az eltérítéssel együtt sem a garantált bérminimumot [298/2011. (XI. 22) Korm. rendelet] - kiegészítettük 108 000 Ft-ra. Kérdésünk, a 108 000 Ft illetményére rá kell még tenni a 13%-os eltérítést 2012. január 1-jével?
Részlet a válaszból: […]önkormányzatok, ott március 1-jéig kell arról dönteni, hogy március 1-jétől a következő év február 28-ig (29-ig) tartó időszakra mennyi eltérítést ad a kinevezési jogkör gyakorlója. A 43. § (4) bekezdése azt is kifejezetten rögzíti, hogy az így megállapított eltérítés mértéke a tárgyévben nem módosítható. Emellett figyelembe kell venni a 43. § (7) bekezdését is, mely kimondja, hogy a köztisztviselő illetményét újra meg kell állapítani az (illetményalap kivételével) illetmény-összetevők változása esetén, így különösen az illetményalap emelkedése, a besorolási vagy fizetési fokozat változása során. A (8) bekezdés pedig azt írja elő, hogy az eltérítés a tárgyévben akkor módosítható, ha a tárgyévben a köztisztviselő vezetői kinevezést, megbízást kap, vagy azt tőle visszavonják, illetve címadományozásra, vagy annak visszavonására, vagy átsorolásra kerül sor. A módosítás eredményeként az alapilletmény nem lehet alacsonyabb, mint az e törvény alapján az eltérítés nélkül meghatározott összeg. A fenti szabályok együttes értelmezéséből megállapítható, hogy az önkormányzat helyesen járt el, amikor a 113%-ra beállított köztisztviselő illetményét a garantált bérminimumnak megfelelően megemelte. Noha a köztisztviselői illetményalap 2012-ben sem emelkedett, és ezért a köztisztviselők nagy része tekintetében nem kellett január 1-jével átsorolást végrehajtani, azok esetében, akiknek a besorolás szerinti alapilletménye kevesebb, mint a minimálbér vagy a garantált bérminimum, az utóbbi összegek változása miatt korrigált illetményét szintén besorolás szerinti illetménynek kell tekinteni. Erre tehát a 43. § (8) bekezdésének az a kitétele alkalmazandó, miszerint az eltérítés mértékének tárgyévi módosítási tilalma alól kivételt képez az az eset, amikor a köztisztviselő átsorolására kerül sor. A (8) bekezdés utolsó mondatából, amely ezen módosítás esetére előírja,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 1256

7. találat: Körzetközponti jegyző illetményének megállapítása

Kérdés: Körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat vagyunk, és új jegyző kerül kinevezésre nálunk. Kérdésünk, hogy hogyan kell a jegyző illetményét megállapítani, ha körzetközponti önkormányzatról van szó? Jár-e a körzetközponti feladatok ellátásáért külön díjazás?
Részlet a válaszból: […]jeleníti meg. Az illetménymegállapítás szabályai között külön rendelkezést nem találunk. Erre tekintettel - eltérő rendelkezés hiányában - a körzetközponti feladatokat ellátó jegyző illetményének megállapításakor a körzetközponti feladatokat el nem látó jegyző illetményének megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az alábbiakban ismertetettek szerint. A Ktv. 42. § (2) bekezdése szerint a köztisztviselő illetménye a 43. § (2) bekezdés szerint megállapított alapilletményből, valamint illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll. A jegyző esetében azonban a 43. § (2) bekezdésében meghatározottakhoz képest az alapilletmény megállapítására eltérő szabályok vonatkoznak. Esetében a Ktv. 45. § (2) és (3) bekezdései alapján az alapilletményt az illetményalap és a település költségvetési törvényben meghatározott normatív támogatásoknál figyelembe vett lakosságszámához igazodó szorzószám szorzata adja. A Ktv. 44/A. § (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat rendeletben egységesen valamennyi felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőnek illetménykiegészítést állapíthat meg, amelynek mértéke a köztisztviselő alapilletményének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 620

8. találat: Aljegyző illetménye - meghaladhatja-e a jegyzőét?

Kérdés: Jegyzőnk már évek óta személyi illetményt kap, valószínű, hogy jövőre visszavonják személyi illetményét. Amikor felvételre került az aljegyző, a jegyző illetményéhez viszonyítva állapítottuk meg díjazását. A Ktv. szerint az aljegyző illetménye nem haladhatja meg a jegyző illetményét. Azonban, ha visszavonásra kerül a jegyző személyi illetménye, akkor az aljegyző illetménye meg fogja haladni a jegyzőét. Kérdésem: az aljegyzőnek is csökkentenünk kell-e az illetményét?
Részlet a válaszból: […]állapítja meg úgy, hogy az nem érheti el a jegyző illetményét, és nem lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél. A fenti jogszabályhelyből következik, hogy az aljegyző illetménye kinevezésekor nem érheti el a jegyző illetményét. Ha viszont az aljegyző kinevezését követően megváltozik a jegyző illetménye, az nem érinti az aljegyző illetményét. Vagyis jelen esetben az aljegyző illetményét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. december 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 543

9. találat: Aljegyző illetményének megállapítása

Kérdés: Az önkormányzatnál jegyző és aljegyző is dolgozik. A jegyző a korábbiakban személyi illetményt kapott. Az aljegyzőt később nevezte ki az önkormányzat, mint a jegyzőt, így illetményét a jegyző személyi illetményéhez viszonyítva állapították meg. A jegyző személyi illetményét később visszavonták. Olyan információt kaptunk, hogy törvénybe ütközik, ha meghaladja az aljegyző illetménye a jegyzőét, mert a Ktv. úgy rendelkezik, hogy az aljegyző illetménye nem lehet magasabb, mint a jegyzőé. Helytálló-e ez, mi a teendő?
Részlet a válaszból: […]lehet alacsonyabb a már megállapított illetményénél. A rendelkezés alkalmazásakor a hangsúly a kinevezés időpontján van. Az aljegyző kinevezésekor helyesen, a törvény rendelkezését betartva állapította meg a képviselő-testület az aljegyző illetményét úgy, hogy az nem volt magasabb a jegyző számára megállapított személyi illetménynél. Előfordulhat, hogy a következő évben már nem kerül sor a jegyző személyi illetményének meghatározására, mivel az a teljesítményértékeléstől függ, és így az aljegyző illetménye már meghaladja a jegyzőjét. Ez a változás ugyanakkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 268