72. Munkaügyi Levelek / 2012. július 30.

TARTALOM

1377. kérdés Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása
Van-e olyan műszakbeosztás, hogy hétfőtől szombatig éjszakai műszak, vasárnap pihenőnap, azután hétfőtől csütörtökig délutános műszak, majd péntek, szombat és vasárnap szabadnap? A délelőttös műszak szintén hétfőtől szombatig tart, a vasárnap szabadnap. Jogszerű ez a beosztás?
1378. kérdés Életkor alapján járó pótszabadság csökkenthetősége az üzemi megállapodásban
Úgy tudom, ha egy munkáltató az üzemi tanáccsal üzemi megállapodást köt, akkor ez egyenértékű lesz a kollektív szerződéssel, azaz az új Mt.-ben jelölt eltéréseket ez alapján is meg lehet tenni. Az eltérések között van, hogy ezen megállapodás alapján csökkenthető a pótszabadság mértéke. Ha egy munkavállaló a régi Mt. alapján már megszerezte például a 30 nap alapszabadságot, ezt - rosszabb esetben - vissza lehet-e csökkenteni 20 napra? Azaz elvehető-e a már (elvileg) megszerzett szabadság?
1379. kérdés Felmondási védelem és betegség miatti keresőképtelenség
Abban kérem a segítségüket, hogy aki az új Munka Törvénykönyve bevezetése előtt táppénzes állományba került, arra hogyan vonatkozik a törvény? Táppénzes állománya alatt közölhető-e felmondása, és annak letelte után elbocsátható-e?
1380. kérdés Munkaidőkeret - a munkaszüneti nap elszámolása
A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő megállapítása során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni a törvényi előírás szerint. Ezért a január, február, március havi munka­időkeret esetén 64 nap x 8 óra = 512 óra a ledolgozandó idő + március 15. munkaszüneti nap. Ezen munkaidőkeretben 5/2 munkarendben dolgozó munkavállalónk megkapja az 512 órára járó munkabérét, és megkapja a március 15-re járó távolléti díját. Viszont ezen munkaidőkeretben megszakítás nélküli munkarendben napi 12 órás beosztással foglalkoztatott dolgozónk csak az 512 órára járó bért kapta, mivel március 15-e szabadnapja vagy pihenőnapja volt, ezért díjazást nem kapott rá. Ilyen esetben is biztosan csökkenteni kell a munkaszüneti napokkal a teljesíthető munkaidőt?
1381. kérdés Felmentési idő hosszának megállapítása
Közalkalmazottunk bejelentette, hogy jogosulttá vált 2012 májusában a nők kedvezményes negyvenéves öregségi nyugdíjára, és kérte felmentését. Részére nyolc hónap felmentési idő járna. Közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetésére azonban nincs fedezet, mivel a 2012. évi költségvetés tervezésekor nem jelezte nyugdíjba vonulási szándékát. A közalkalmazott írásban kérte, hogy a számára adható nyolc hónap felmentési időt szeretné lerövidíteni, mert még 2012-ben igényelni kívánja a nyugdíjat. Jogviszonyának tervezett megszűnési időpontja 2012. október 31-e lenne úgy, hogy negyven­éves jubileumi jutalmat fizetünk részére szeptemberben. Tudjuk, hogy a jogszabály a felmentés lehetőségét a munkáltató mérlegelési jogkörébe helyezi. Hogyan tudjuk szabályosan megszüntetni a jogviszonyt, ha intézményünk a munkavégzés alól csak két hónapra tudja felmenteni, és csak két hónap felmentési illetményt tudunk fizetni neki a munkavégzés alóli felmentési időre? Tehát összesen négy hónap felmentési időt tudnánk kifizetni a nyolc hónap helyett. Bennünk két megoldási lehetőség merült fel:
1. Felmentjük a közalkalmazottat nyolc hónap helyett négy hónap felmentési idővel, és jubileumi jutalmát kifizetjük szeptemberben, amikor esedékes. A közalkalmazott nyilatkozik, hogy ő kéri a négy hónap felmentési időt a nyolc hónap helyett. Ha így döntünk, ezt később a közalkalmazott meg tudja-e támadni azzal az indokkal, hogy a felmentési idő szabályai szerint neki nyolc hónap felmentési idő jár, vagy a mérlegelési jogkörbe az is beletartozik, hogy a munkáltató akár kevesebb felmentési időt is meghatározhat?
2. A másik lehetőség, hogy a közalkalmazott augusztus 31-én írásban jelzi közalkalmazotti jogviszonyáról való lemondási szándékát. Mivel a lemondási idő két hónap, erre az időre mentesítenénk a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Viszont ebben az esetben is kifizethetjük neki szabályosan a szeptemberben járó jubileumi jutalmát, amely a lemondási idő alatt esedékes. Ez jogszerű megoldás lehet?
1382. kérdés Próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás
Próbaidőn vagyok, és fel szeretnék mondani. Milyen levelet kell írnom a munkáltatónak?
1383. kérdés Tanulók utáni adózás
A szakképzési hozzájárulás fizetése teljesíthető a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanulók gyakorlati képzésének szervezésével. Ezért a tanulószerződéssel foglalkoztatottak után kedvezményt veszünk igénybe a fizetendő szakképzési hozzájárulásból. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Mértéke a szociális hozzájárulási adó alapjának 1,5%-a. A tanulószerződéses tanulók (biztosítottak) részére fizetett díj után kell-e szakképzési hozzájárulást fizetnünk, tekintve hogy a díjazásuk után szociális hozzájárulási adót is fizetünk?
1384. kérdés Távolléti díj számítása
Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például ha valaki augusztusban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak? Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, jutalom, prémium, állásidőre kifizetett bér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába. A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani?
1385. kérdés Óvónők foglalkoztatása
Egy három gyerekcsoporttal működő óvodában kötelező-e 6 óvónőt foglalkoztatni, vagy a kinevezett vezető (aki szintén óvodapedagógus) a vezetői munkája mellett az óvodai csoportban is végezhet munkát, így biztosítva a 6 óvodapedagógust a három csoportra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
1386. kérdés Havibéres munkavállaló díjazása szabadság esetén
Az új Mt.-ben havibérnél általános teljes napi munkaidő esetén hogyan kell kiszámolni a szabadságra jutó távolléti díjat? Ha például 150 000 Ft-os az alapbér, és 20 munkanapos a hónap, akkor az egynapi távolléti díj összege 150 000/174 x 8 = 6897 Ft? Ezzel egyidejűleg akkor a fennmaradó 19 munkanapra hogyan kell díjazást fizetni? A bér összege 19 x 6897 = 131 043 Ft, vagy 150 000/20 x 19 = 142 500 Ft, és akkor összesen a havidíjas munkavállaló bruttó bére 137 940 Ft, vagy 149 397 Ft, vagy mégis 150 000 Ft?
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,
1387. kérdés Munkavégzés alóli mentesülés díjazása
Az új Mt.-ben hogyan kell eljárni, ha a munkavállaló munkaideje a munkavégzés alóli mentesülés tartamára (55. §) nem volt beosztva? Amikor előre tervezett volt a távollét, akkor figyelembe kell venni a több műszakos tevékenységre fizetett műszakpótékot, az éjszakai pótlékot, készenléti, ügyeleti pótlékot? Ha beteg lesz, a betegszabadságnál nem kell ezeket figyelembe venni?
1388. kérdés Több műszakos tevékenység - megszakítás nélküli tevékenység
Mikor tekinthető a munkáltató tevékenysége több műszakosnak, 80 órát elérő idejűnek? Állattenyésztés esetén a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli. Ez egyben több műszakos tevékenység is?
1389. kérdés Vasárnapi és a rendkívüli munkaidő pótléka
Cégünk több műszakos munkarendben foglalkoztat dolgozókat, a profilunk kereskedelmi tevékenység. A törvény szerint vagy azonfelüli (azaz többlet-) díjazást adunk akkor, amikor a vállalatnál a vasárnapon végzett rendkívüli munkavégzés idejére vasárnapi pótlékot és túlórapótlékot is fizetünk, vagy ha vasárnap valaki túlórázik, akkor a túlóra idejére nem jár vasárnapi pótlék?
1390. kérdés Munkaszüneti napon végzett munka ellenértéke
A folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál az ünnepnapon végzett munkát szükséges-e úgy "kompenzálni", hogy az ünnepnapot megelőző vagy követő héten plusz egy szabadnapot adunk a munkavállalónak?
1391. kérdés Pihenőnapi és hétvégi munkavégzés
Fölmerült a karbantartói munkakörűek készenlétével kapcsolatban, hogy lehet-e egy pihenőnapját töltő karbantartó ugyanakkor készenlétben is? Lehet-e szabadságot kiírni szombati napra, amikor a dolgozónak eredetileg munkavégzési kötelezettsége lett volna, majd szabadságot igényelt?
1392. kérdés Kamera a munkahelyen
Az élelmiszeriparban dolgozom. A munkahelyemen kiépítésre került egy igen jó minőségben rögzítő kamerarendszer, a dolgozók bármiféle tájékoztatása nélkül, és most olyan nyomás alá kerültünk, hogy szinte minden lépést, tettet számon kérnek! Mennyire jogszerű ez?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
1393. kérdés Szabadság kiadása
Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?
1394. kérdés Szünetek képernyő előtti munka esetén és étkezésre
Számítógépes munkát végzek 6 órás munkarendben. Minden órában jár 10 perc szünet számomra, de a munkáltatóm megtagadta tőlem a 20 perces ebédszünetet, mert csak 6 órában vagyok foglalkoztatva. Megteheti ezt?
1395. kérdés Munkaviszony bejelentésének határideje
A munkába lépéstől számítva mikortól köteles a munkáltató bejelenteni a munkavállalót? A munkaadó a próbaidő kikötésével felvett munkavállalót is köteles a munkába lépés napjától bejelenteni, vagy elegendő csak a próbaidő lejárta után?
1396. kérdés Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és szabadságmegváltás
Közalkalmazott vagyok, 40 év szolgálati idővel rendelkezem, és erre tekintettel nyugdíjba akarok menni. A fennmaradó szabadságomat kivehetem, vagy a munkáltató köteles megváltani azt? Milyen módon kérjem jogviszonyom megszüntetését: rendes felmondással vagy közös megegyezéssel? Sajnos nem mentenek fel, mert nincs rá pénze a munkáltatómnak.
1397. kérdés Bércsökkenés munkarend (tevékenység) változása miatt
Sajnos olyan helyzetbe kerültem, hogy a folyamatos műszakrendből átraktak a cégen belül állandó délelőttre. Emiatt elbukom az összes műszakpótlékom. Már 10 hónapja semmi előrelépés az ügyemben. El kell fogadnom a 20-25%-os bércsökkenést, ami ezzel jár? Az alapbérem nem változik, csak a pótlékoktól esek el. Ebben az esetben mit tehetnék?
1398. kérdés Ki nem adott szabadság "sorsa"
5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyerme­kem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
1399. kérdés Feketefoglalkoztatás - fiktív részmunkaidő
Ha külföldön teljes munkaidőben dolgoztam, akkor helyes-e, hogy Magyarországon a cég 4 órába jelentett be?
1400. kérdés Változó munkahely és a más munkahelyre történő beosztás megtagadhatósága
2008. március 10. napjától dolgozom munkáltatómnál eladói munkakörben. Változó munkahelyre vettek fel, de telephelyként a jelenlegi munkavégzési helyem van megjelölve. A munkáltatóm azonban aláíratott velem egy papírt arról, hogy 2012. június 1-jétől átirányítanak egy másik városba. Kérdésem, hogy ezt megtehetik-e, ha igen, akkor mennyi időre, végleg, vagy csak 44 munkanapra? Költségeimet meg kell-e téríteniük, ha igen, mit? Köteles vagyok-e elfogadni? Ha nem fogadom el, akkor rám nézve milyen következménnyel jár?
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére