Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Keresés eredménye

68 találat a megadott egyenlőtlen munkaidő-beosztás tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása
Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszból: […]és a betegszabadság kiadásánál és elszámolásánál a munkáltató választhat két módszer közül. Az első - általános - szerint a szabadság munkanapban van kiadva és elszámolva; azaz a munkavállaló minden, beosztás szerinti munkanapja (ideértve a szabadnapokat is), amikor e jogcímen távol volt, egy nappal csökkenti a szabadság napjainak számát, és minden napot a munkaszerződés szerinti napi munkaidővel - a kérdés szerinti esetben 6 órával - kell elszámolni [Mt. 124. § (1)-(4) bek.].A második módszer esetében a munkáltató az adott naptári évben úgy is kiadhatja a szabadságot, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebben az esetben a szabadságot órában kell nyilvántartani, és minden munkanapra annyi óra szabadságot kell kiadni és elszámolni, amennyi a beosztás szerinti munkaidő volt aznap [Mt. 124 § (3)-(4) bek.] - tehát kedd-csütörtök napokra 8 órát, míg péntekre 6-ot. A hétfői szabadnap ilyen esetben is szabadságként kezelendő, de arra 0 óra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4029
2. találat: Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt
Kérdés: Cégünk a koronavírus okozta szigorítások miatt már március 18-tól (ha jól emlékszem az időpontra) rövidített nyitvatartásban üzemelhetett. Minden üzletünk bevásárlóközpontban működik, így ezt a szigorítást nem tudtuk megkerülni. Ez üzlettől függően napi öt- vagy hatórás nyitvatartást jelentett. Április 1-jétől jött az a "lehetőség", hogy amelyik cég szeretne, az élhet a 24 havi munkaidőkerettel. Mi éltünk is ezzel. Nálunk április 1-jén még mindenki bement dolgozni, ott elrendezték a dolgozók a boltot, majd április 2-től mindenki elment "kötelezően" szabadságra. Általában ez 10-12 nap szabit jelentett. Azután állásidő helyett szabadnapra osztottuk be a dolgozókat, így munkaidőkeret lévén, a havi ledolgozandó óraszámhoz képest sok-sok mínuszórája keletkezett a dolgozóknak, melyet a jövőben le lehet dolgoztatni a keret végéig. A szabadság a problémás. A nyitvatartási idővel számoltuk el a szabadságokat, azaz öt vagy hat órával, attól függően, hogy meddig lehetett volna nyitva az adott üzlet. Ezáltal ezen napokra is mínuszóra keletkezett, mert nem nyolc órával történt az elszámolás, mivel nyolc órát nem is lehetett volna nyitva a bolt. Van, aki azt állítja, hogy attól, hogy a nyitvatartásunk csak öt vagy hat óra, mi még beoszthattuk volna a munkavállalónkat nyolc órára is. Kb. 10 éve egyhavi munkaidőkeretben dolgozunk, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat, hogy a dolgozó beosztása egyik napra 10, másik napra 6 vagy 9,5 órára van megírva. Lehet, hogy valakinek már nyitás előtt be kell jönnie, vagy éppen utána még bent kell maradnia, de az előre megírt beosztás már eleve úgy van kitöltve, és tud róla a munkavállaló is. Ebben az esetben nem értem, miért kellene nyolc órával elszámolnunk, ha öt vagy hat órát lehet nyitva a bolt, amit amúgy ki sem nyitottunk. Úgy gondoljuk, ha teljes munkaidős dolgozónk van, nem szerezhet mínuszt szabadság alatt, ahogyan pluszt sem, ha például hirtelen szabadságot kell kivennie, miközben 12 órára lett volna beosztva arra a napra. Vagy ha napi 10 órát dolgozik, akkor elég négy napot is kivennie, és akkor is megvan a heti 40 órája a szabadság alatt. A jogszabályban az van leírva, hogy szabadságot munkanapra lehet kiadni, és annyi órára, amennyire be lett volna osztva a dolgozó. Erre szintén lehetne mondani, hogy akkor ő nyolc órára lett volna beosztva, de az meg ellenkezik a gyakorlattal.
Részlet a válaszból: […]szabadság a munkavállaló munkaszerződése szerinti napi munkaidejével egyező óraszámnak felel meg. A teljesített munkaidőt a beosztás szerinti munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ennek az elszámolási módnak tehát a munkavállaló munkaidő-beosztása az alapja. A munkaidő-beosztást előre meg kell határozni, tehát nem a távollét felmerülésekor (vagy elszámolásakor) eldöntendő kérdés, hogy aznapra hány órát "ismerjen el" a munkáltató. A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munka­idő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja [Mt. 97. § (4)-(5) bek.].Mindkét elszámolási módnál a szabadságon töltött időt a munkavégzéssel töltött idővel egyezően kell figyelembe venni a munkaidőkeret elszámolásakor. Ha a munkaidőkeret zárásakor így a beosztható munka­időnél magasabb óraszám képződik, azt munkaidőkereten felüli túlóraként kell elszámolni és kifizetni (Mt. 107. §, 156. §). Annak nincs jelentősége, hogy ezek a többletórák ténylegesen ledolgozott órákból vagy valamilyen távollétből származnak. "Mínuszóra" is képződhet, ha a szabadság idejére elszámolt óraszám nem meríti ki a még beosztható óraszámot (pl. mert a munkaszerződés szerinti napi munkaidőnél kevesebb órára volt beosztva a munkavállaló a szabadság idejére). Ilyenkor a hiányzó órákat állásidőként kell elszámolni (Mt. 156. §). Előre tervezett, tartósabb távollét idejére ezért a munkáltatónak érdemes olyan beosztást adni a távollét idejére, amellyel optimalizálható a munkavállaló óraszáma. Azaz, amely mellett sem túlóra, sem állásidő nem képződik. Ez általában az általános munkarendre való beosztást (hétköznapra napi nyolc óra)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3982
3. találat: Pihenőnap-beosztás - törvényi minimumok
Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségét, egy olyan nap következzen, amikor nem kell rendelkezésre állnia és munkát végeznie. Nem feltétlenül kell ennek a napnak heti pihenőnapnak lennie, hanem lehet szabadság vagy például munkaszüneti nap is. A szabály célja ugyanis így is megvalósul. Az ellenkező értelmezés oda vezetne, hogy a hat egybefüggő nap szabadság (vagy egyéb távollét) után kötelező lenne legalább egy pihenőnapot is beosztani a munkavállalónak, ami a munkavállaló regenerálódásának szempontjából teljesen felesleges.Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetén nem kötelező hat munkanap után egy pihenőnap beosztása, esetükben csak annyit[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3943
4. találat: Heti pihenőidő - egyenlőtlenül beosztva
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
Részlet a válaszból: […]munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani (Mt. 106. §). A kérdésben leírt értelmezés azonban nem helyes, a szabály ugyanis világosan úgy rendelkezik, hogy a heti pihenőidőnek megszakítás nélkülinek kell lennie (szemben a heti pihenőnapokkal, amelyeket nem kell egymást követő napokra beosztani, lásd Mt. 105. §). A megszakításnélküliség az egész heti pihenőidőre vonatkozik, nem csak az egy naptári napra, amit magában foglal, hiszen az "egy naptári nap" önmagában fogalmilag egybefüggő időszakot jelent. A heti pihenőidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén tehát minden héten egyszer egy legalább 40 órás egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani a munkavállaló[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3784
5. találat: Vasárnapi pótlék - ugyanaz a nap, eltérő díjazással
Kérdés: Telephelyünkön a munkavállalók egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak, páros héten 48, páratlan héten 32 órát, a hét minden napján van munkavégzés, az üzem működése megszakítás nélküli. Jár-e vasárnapi pótlék az üzem dolgozóinak? Mi a helyzet azokkal a kollégákkal, akik nem a termelésben vesznek részt, csak segítik az eladásokat, és marketingtevékenységet folytatnak? Nekik időként el kell rendelnünk rendezvények, ügyféltalálkozók miatt vasárnapra rendkívüli munkavégzést, de a heti pihenőnapjuk, a munkájuk természete alapján rendes munkaidőt nem oszthatnánk be nekik vasárnapra. Ők jogosultak vasárnapi pótlékra?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet folytató munkáltatónál történő foglalkoztatás alapján kerül sor [Mt. 140. § (1) bek. a) pont]. Ha a vasárnapi rendes munkaidőt a munkáltató nem az előbb felsorolt három jogcímen, hanem valamely más eset alapján rendelte el, a munkavállalót vasárnapi pótlék nem illeti meg. Akkor sem jár vasárnapi pótlék, ha a felsorolt három eset valamelyike ugyan fennáll, ám amellett a munkáltató valamely további jogcímre is hivatkozhatna a vasárnapi rendes munkaidő beosztásakor.A kérdés szerinti esetben a munkáltató megszakítás nélküli tevékenységet folytat, amely jogcím feljogosít ugyan a vasárnapi rendes (beosztás szerinti) munkaidőben történő foglalkoztatásra [Mt. 101. § (1) bek. c) pont], de nem jár vasárnapi pótlékkal. Ezért a kérdés szerinti esetben a munkavállalókat vasárnapi pótlék nem illeti meg, ha vasárnapra vannak beosztva. Az értékesítési tevékenységet támogató munkavállalók[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3769
6. találat: Szabadságelszámolás - nem változtatható meg év közben
Kérdés: Fizikai munkavállalóink egy részének a munkaidő-beosztása szeptembertől megváltozott. Addig napi nyolc órában foglalkoztattuk őket, szeptembertől kezdve pedig a beosztás szerinti munkaidejük napi 12 óra. Négyhavi munkaidőkeretben dolgoztak és dolgoznak most is. Ha a munkáltató 2019-ben napban kezdte el kiadni a szabadságot a munkavállalóinak, áttérhet-e év közben az órában történő nyilvántartásra? Kell-e ehhez a munkavállalók beleegyezése, értesítése?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 124. § (3) bek.]. Álláspontunk szerint "az adott naptári évben" fordulatból következik, hogy az órás elszámolást csak az egész naptári évre lehet választani, és az elszámolás módja az év során nem változtatható meg. Tehát hiába változik a beosztás szerinti munkaidő mértéke, a szabadság elszámolásának módját legközelebb 2020. január 1-jétől lehet megváltoztatni. Ez a munkáltató egyoldalú döntése, amelyhez nem szükséges a munkavállalók beleegyezése. A törvény előírja, hogy a felek kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3760
7. találat: Fiatalok és kismamák - az egyenlőtlen munkaidő-beosztás korlátai
Kérdés: A hatórás részmunkaidőben foglalkoztatott fiatalkorú, illetve kismama dolgozhat-e nyolc órát, ha a munkaidő-beosztása előre így készült, és egy másik napon csak négy órára van beosztva, vagyis a munkaidőkeretben nem lesz túlórája?
Részlet a válaszból: […]egymást követő pihenőnap),c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől (heti egybefüggő 48 óra)eltérően osztja be.A hatórás munkaszerződés szerinti részmunkaidőben dolgozók számára egyik munkanapra négy, a másikra nyolc óra beosztása egyenlőtlen munkaidő-beosztás, ugyanakkor ez önmagában még nem jelenti a pihenőidő egyenlőtlen beosztását, hiszen a b) és c) pontokat ez nem érinti. Az Mt. egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó rendelkezései között előírja, hogy a várandós munkavállaló, valamint a háromévesnél fiatalabb gyermekét nevelő anya, vagy az ilyen korú gyermekét egyedül nevelő apa számára a munkaidő egyenlőtlenül csak az előzetes hozzájárulása esetén osztható[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3714
8. találat: Szabadság elszámolásának megváltoztatása - év közben nem lehetséges
Kérdés: Idegenforgalmi tevékenységet végzünk, a nyári főszezonban szinte minden munkanapon 12 órát teljesítenek a munkavállalók. Ugyanakkor sok a kisgyermekes kolléga, akik miatt kénytelenek vagyunk a szabadság egy tetemes részét a nyári hónapokban kiadni. Hogyan kell eljárnunk a szabadságok kiadásánál a 12 órás munkanapok esetében, hogy ne legyen igazságtalan azokkal szemben, akik a nyolcórás munkanapjaikon (jellemzően ősszel és tavasszal) mentek el pihenni? Év közben hogyan lehet áttérni a szabadság órában való nyilvántartására?
Részlet a válaszból: […]alkalmazzon. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot [Mt. 124. § (2) és (4) bek.]. Minden szabadságnapot a munkavállaló napi munkaidejével kell elszámolni (tehát a munkaszerződésében szereplő napi munkaidővel). Ez azt jelenti, hogy a kérdéses esetben a 12 órás munkanapra is nyolcórányi távolléti díj illeti meg, és ezt nyolc óra teljesített munkaidőként kell nyilvántartani a munkaidő elszámolásához is.A másik lehetőség az órákban való elszámolás. Ez alapján a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól, és a szabadságot a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani [Mt. 124. § (3)-(4) bek.]. Például, ha a napi nyolc órára szerződött munkavállaló olyan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3646
9. találat: Általános munkarend és egyenlőtlen munkaidő-beosztás
Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a heti pihenőnapok kiadásának rendje és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás fogalma. Ezek alapján akkor, ha a munkavállaló heti két pihenőnapja a vasárnap és a hétfő, akkor általános munkarendben dolgozik, vagy ez továbbra is egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül, és munkaidőkeretet kell elrendelni?
Részlet a válaszból: […]bekezdésétől eltérően osztja be [Mt. 97. § (2)-(3) bek.]. E rendelkezés alapján viszont hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani, amelyek egyenlőtlenül is beoszthatók. A fogalmi zavart az okozza, hogy a pihenőnapok egyenlőtlen beosztására vonatkozó rendelkezés 2018. december 31-ig csak akkor volt alkalmazható, ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatták a munkavállalót. E rendelkezés értelmezése alapján a kérdés szerinti esetben, amikor a munkavállaló pihenőnapjai a vasárnap és a hétfő, szükséges volt a munkaidőkeret elrendelése.A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3562
10. találat: Heti pihenőnap/pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Több műszakos tevékenységű munkáltató munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatja egyes munkavállalóit. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozás (kereskedelmet kiszolgáló nagykereskedelem) alapján elrendelhető. Eltérő munkanap került meghatározásra, mivel a munkaidő kezdete és befejezése nem azonos napra esik. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának közlésekor - az eltérő munkanap-meghatározás miatt - a dátum mellett az óra-percet is fel kell tüntetni? Azonos munkaidőkereten belül lehet-e váltogatva kiadni a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt? Heti pihenő- vagy munkaszüneti napon 21 órától kezdődhet-e a műszak? Ha igen, akkor a 21 és 22 óra közötti 1 óra milyen időnek minősül, és milyen pótlékkal kell elszámolni? Heti pihenőidő alkalmazása esetén a hét és huszonkét óra közötti tartamot miként kell kezelni?
Részlet a válaszból: […]minősül [Mt. 107. § a) pont], így nincs jelentősége annak, hogy az a pihenőnapon belül mikorra van beosztva - tehát akár 21 órakor is elkezdődhet. A pihenőnapi rendkívüli munkaidőben teljesített munkavégzésre (az alapbéren felül) 100% pótlék, vagy 50% pótlék és másik pihenőnap/pihenőidő jár [Mt. 143. § (4) bek.].A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és közzé kell tenni [Mt. 93. § (1)-(4) bek.]. A munkaidőkeretről szóló tájékoztatóban a kezdő és befejező napot akként kell megjelölni, hogy a munkavállaló számára egyértelmű legyen, melyik munkavégzése lesz az, amelyik már, illetve még a munkaidőkeretben kerül figyelembevételre. Így, ha a munkavégzés február 28-án este 22 órakor úgy kezdődik, hogy az a március 1-jei munkanap kezdete is egyben, akkor megadható a március 1. a keret kezdőnapjaként, de mellé - valamilyen formában - tájékoztatni kell a munkavállalót arról is, hogy ez a beosztás már nem a február 28-i, hanem a március 1-jei munkanapjának számít.Bár a törvény nem tartalmaz tételes szabályt arra vonatkozóan, hogy a heti pihenőnapokat (Mt. 105. §) és a heti pihenőidőt (Mt. 106. §) egy munkaidőkereten belül lehet-e felváltva alkalmazni, vagy sem, álláspontunk[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3557

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést