313 talált cikk az egyenlőtlen munkaidő-beosztás kifejezésre

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló kérésére a gyermeke négyéves koráig köteles a munkaszerződést az általános munkaidő felére módosítani. A gyermek hároméves kora felett kötelezheti-e a munkáltató a munkavállalót egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történő munkavégzésre, ezt a négyórás részmunkaidőt „tömbösítve” ledolgozni?

Kérdés: A munkavállaló havi 7 műszakban köteles munkát végezni, 7×12 óra/műszak = 84 óra. Ez megközelítőleg 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásnak felel meg. Egy műszak 12 órás, a munkáltató 12 órás műszaknál egy óra munkaközi szünetet biztosít, amely nem része a munkaidőnek. 1 havi munkaidőkeretben dolgozik. Évközi belépő volt, munkaszerződés szerinti alapórabére 1868 Ft, de az állattenyésztésben órabéres és teljesítménybéres munkák is vannak. Az eddig teljesített 231 órára (21 műszak) 839.591 Ft munkabér került részére elszámolásra. Hogyan kell kiszámolni az egy napra jutó távolléti díj átlagát? Előfordulhat olyan eset, hogy ugyanakkora összegre lesz éves szinten jogosult, mint aki dupla ennyi műszakban és dupla órában dolgozik? Szabadságra évi 30 munkanapra jogosult.

Kérdés: Önkormányzatunk saját konyhát üzemeltet, mely konyha az óvodai és iskolai étkezésen túl ellátja a településen működő önkormányzati és egyházi fenntartású bentlakásos idősek otthona étkeztetését is. Ez utóbbit figyelembe véve szombat és vasárnap is munkavégzés folyik a konyhán. Jelenleg a gyakorlat az, hogy túlóra szombatra és vasárnapra nem kerül elszámolásra, a munkavállalók heti 40 órája úgy van elosztva, hogy a szombatot és a vasárnapot is viszik. A dolgozók heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkeznek. Helyesen jár el az önkormányzat? Ha nem, akkor a konyhán mi a helyes eljárás, munkaidőkeretben dolgoztatni a kollégákat? Ha szombatra és vasárnapra is túlórát számolunk el, akkor a maximum túlórakeretet meghaladnánk.

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél közfoglalkoztatott dolgozhat-e munkaidőkeretben? Amennyiben igen, napi hány óra munkát végezhet? A hatósági szerződés melléklete szerint, „a közfoglalkoztatás napi 4–8 órás munkaidőben közfoglalkoztatási jogviszonyban történik”. Úgy értelmezzük, hogy a Kftv. 2. §-a alapján az Mt. 50. alcímet kell alkalmazni (kivétel a kötetlen munkarend), tehát dolgozhat munkaidőkeretben. De a hatósági szerződés melléklete alapján csak úgy foglalkoztathatjuk munkaidőkeretben, hogy maximum napi 8 órát és minimum 4 órát? Ha jól értjük, akkor ez a munkaidőkeretnek egy speciális formája lesz, és nem a „klasszikus” munkaidőkeret, ahol akár 12 órát is dolgozhatnak a főállású jogviszonyosok?

Kérdés: Ha heti két napon tömbösítve (16 óra/hét) dolgozó munkavállalónak az ünnepnapot is magában foglaló hét során az ünnepnapok számával kevesebbet kell dolgoznia, akkor hatnapos munkahét esetén (áthelyezett munkanap miatt) pedig ugyanúgy több időre kell beosztani munkavégzésre? Ünnepnap esetén a havi beosztható óraszámot csökkentjük a hétköznapi munkaszüneti napra eső napi munkaidővel. Ha hatnapos a hét, akkor egy nappal növelni kell?

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben, idősek otthonában közalkalmazott ápolók, gondozók 12 órás, folytonos munkarendben dolgoznak, nem munkaidőkeretben. Adott hónapban általános munkarend szerint például 152 óra a ledolgozandó, a közalkalmazott beosztás szerint 12 napot dolgozott (12×12 óra = 144 óra), és szabadságon volt 3 napot (8 órával számolva 3×8 = 24 óra), így összesen 168 óra a ledolgozott idő. Ebben az esetben a 168 óra és a 152 óra különbözetét hogyan kell kezelni? Rendkívüli munkavégzésként (túlóra) ki kell esetleg fizetni, vagy mivel ténylegesen nem történt túlmunka, így nem kell? Illetve fordított esetben, hogyan kell kezelni, ha például 176 óra a ledolgozandó, de beosztása alapján 11 napot dolgozott (132 órát), és 4 nap szabadságon volt (32 óra), így összesen 164 óra a ledolgozott idő?

Kérdés: A bérköltségek optimalizálása és a hatékonyabb munkaszervezés érdekében három- vagy négyhavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni. A cél, hogy a hétvégi munkavégzés a keret részévé váljon (szabadnapok hétközi kiadásával), ugyanakkor a nem önkormányzati (külsős) rendezvények esetén továbbra is fennmaradjon a túlóra-elszámolás lehetősége. A Kjt. hatálya alatti munkáltatónál milyen utasítás szükséges a munkaidőkeret bevezetéséhez, mely tájékoztató kell? Milyen előnyei és hátrányai lehetnek a három- vagy négyhavi keretnek a mi esetünkben? Hogyan kell vezetni a munkaidő-nyilvántartást, és jogszerűen közölni a munkaidő-beosztást, figyelemmel a hétvégi pótlékok és a pihenőnapok kiadásának szabályaira?

Kérdés: A munkáltatóhoz a GYES/GYED-ről visszatérő kismama a szabadságát kivéve munkába szeretne állni. A munkavállaló az Mt. 61. §-ának (3) bekezdése alapján kérte a munkáltatót, hogy a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítsa. A munkáltató működése több műszakos, a munkanap 05.45-kor kezdődik. A munkáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli a fenti szabály alapján, ám a munkavállaló munkaidejének beosztási joga a munkáltatónál van. A munkáltató beoszthatja-e a munkavállalót 05.45-ös kezdettel munkavégzésre? Ha a munkavállaló így nem tudja a gyermekét bölcsődében, óvodában elhelyezni a korai munkakezdési időpont miatt, hivatkozhat-e a munkáltató együttműködési kötelezettségének a hiányára, és így kérheti-e a 07.00–08.00 óra körüli beosztás szerinti munkavégzés kezdetét? A gyermek bölcsődei, óvodai elhelyezésének kérdéskörében mennyiben vizsgálhatja a munkáltató a munkavállaló házastársának, élettársának szerepét a bölcsődei, óvodai elhelyezés kapcsán? Továbbá, a munkáltatónál (fél)automata gépek üzemelnek. A munkavállaló feladata ezen gépek kezelése. Ha egy munkavállaló hiányzik, a rábízott gépeket más kollégák, például áthelyezéssel vagy túlóra elrendelése mellett csak ideig-óráig tudják kezelni. Hosszabb távon, akár 2-3 hét elteltével ez a fajta helyettesítés már a helyettesítő kollégára ró aránytalan terhet. A munkáltató hivatkozhat-e arra, hogy a berendezéseinek működtetése 8 órás munkaviszonyt igényel, azaz a visszatérő kismama négyórás foglalkoztatása a munkáltató számára azt jelenti, hogy az adott gépet az adott műszakban 50%-os kihasználtsággal tudja csak működtetni? Ez megalapozhat-e egy munkaviszony-megszüntetést?

Kérdés: 13 fős vendéglátóegység jelenleg háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja munkavállalóit, egy műszakban, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Hathavi munkaidőkeretet szeretnénk alkalmazni, ennek milyen feltételei vannak és milyen pluszkötelezettségekkel járna?

Kérdés: Társaságunk azon munkavállalók esetében, akik az adott év során nem vettek igénybe legalább 14 nap egybefüggő szabadságot, írásbeli megállapodást köt, amelyben a felek közös megegyezéssel eltekintenek az egybefüggő 14 nap szabadság kiadásától. Szeretnénk megvizsgálni annak lehetőségét, hogy mellőzhető-e az írásbeli megállapodás megkötése abban az esetben, ha a társaság a munkavállalók szabadságát előzetesen elfogadott szabadságolási terv alapján adja ki.