Egyenlőtlen munkaidő-beosztás - irodai munkavállaló

Kérdés: Irodai munkarendben dolgozó kollégáknak, akik rugalmas munkarendben dolgoznak, lehetséges-e a munkaidő-beosztás szerint egy adott munkaidőkeret időszakán belül a munkáltatónak úgy beosztani a munkaidejét, hogy például a hónap első 3 munkanapján 12 órázik, és a hónap végén pedig "visszaadja", azaz lecsúsztatja a hónap elején felhalmozott többletórákat? Beoszthatom-e így a munkaidejét egy minőségirányítási mérnöknek, vagy erre az Mt. nem ad lehetőséget, csak a túlóra elrendelésére az adott napon? Hogy tudom a napi 8 órát meghaladó munkavégzésre beosztani ezt az irodai dolgozót? Milyen eszközök vannak a munkáltató kezében?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a napi 8 órás munkaidőtől eltérő napi beosztásban kívánja foglalkoztatni, a munkavállalók által teljesítendő munka­időt egyenlőtlen munkaidő-beosztásban is meghatározhatja. Ennek egyik megszervezési eszköze a munkaidőkeret. A munkaidőkeret egy hosszabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

A heti pihenőidő minimális mértéke

Kérdés: A heti pihenőidőre vonatkozó szabály esetében a heti 48 órás átlagot (munkaidőkeretben) és a 40 órás heti egybefüggő mértéket miként kell értelmezni? Ha munkaidőkeretben dolgozik valaki, akkor elég, ha heti átlagban megkapja a 48 órát, vagy ezen túlmenően minden héten is ki kell adni a 40 órás egybefüggő pihenőidőt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Egyenlőtlen munkaidőbeosztás - a bér elszámolása

Kérdés: Egy munkavállaló az Mt. szerinti munkaviszonyban van foglalkoztatva az önkormányzat által üzemeltetett vendégházban heti 30 órában, egyenetlen munkaidőben, hiszen vendég, illetve rendezvény függvénye, hogy mikor kell jelen lennie. Előfordul, hogy hétvégi munkavégzés is szükséges. Ezt megtehetjük anélkül, hogy bérpótlékot kellene fizetnünk? Ha nem, akkor ilyen helyzetben mi a helyes, jogszerű eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be), illetve - munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén - egyenlőtlen munkaidő-beosztásban történhet. Utóbbi akkor valósul meg, ha a munkáltatóa) a munkaidőt a napi munkaidőtől eltérően,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkerettel

Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó dolgozók munkaidejüket az alábbiak szerint dolgozzák le: hétfőtől csütörtökig 7.00-16.00, 8,5 óra munkaidő (30 perc munkaközi szünettel); pénteken 7.00-13.00, 6 óra. Összesen heti 40 óra. Ez a beosztás minden héten ismétlődik, folyamatos. Kérem szíves segítségüket abban, hogy ez az eset egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak minősül-e, és szükséges-e munkaidőkeretet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti esetben változó az egy napra beosztott munkaidő mennyisége, ezért nincs szó általános munkarendről, hanem egyenlőtlen munkaidő-beosztás valósul meg. Mivel minden héten ez a beosztás ismétlődik, és a munkavállaló hetente 40 órát dolgozik, heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Részmunkaidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Egy részmunkaidőben dolgozó kollégánk kérte, hogy a heti 20 órás munkaidejét egyenlőtlen beosztásban teljesíthesse úgy, hogy hetente a két pihenőnapján felül legalább egy további napon ne kelljen munkába jönnie. Úgy gondoljuk, hogy ez csak munkaidőkeret elrendelésével lenne lehetséges, de kérdéses, hogy milyen egyéb beosztási szabályokra kell figyelnünk. Lehetséges-e, hogy csak az egyik munkavállalóval állapodunk meg így, más részmunkaidős kollégák viszont továbbra is heti öt napot járnak dolgozni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő beosztása a munkáltató joga, tehát egyoldalú döntésétől függ, nem kell ebben a munkavállalóval megállapodni [Mt. 96. § (1) bek.]. Annak nincs akadálya, hogy az egyes munkavállalók beosztása eltérő legyen, ha a különbségtételnek a munkaviszonnyal összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása és elszámolása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Szabadság és betegszabadság díjainak elszámolása

Kérdés: A járványhelyzet miatt csökkentettük a munkavállalók munkaidejét, és 30 órás részmunkaidőben, az alábbi beosztással foglalkoztatjuk őket: K-Sz-Cs: 8-8 óra, P: 6 óra. Ha szabadságra, illetve betegszabadságra megy a munkavállaló, akkor hogyan kell elszámolni az erre járó díjazást? A tb-naptár szerint 5+2-ben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben írt munkaidő-beosztás egyenlőtlen munkaidő-beosztás (munkaidőkeret vagy elszámolási időszak) alkalmazása esetén lehetséges [Mt. 97. § (3) bek.], így a munkáltatónak érdemes a munkaidőkeretet formálisan is elrendelni, és annak kezdő, befejező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 24.

Szabadság elszámolása rövidebb nyitvatartás alatt

Kérdés: Cégünk a koronavírus okozta szigorítások miatt már március 18-tól (ha jól emlékszem az időpontra) rövidített nyitvatartásban üzemelhetett. Minden üzletünk bevásárlóközpontban működik, így ezt a szigorítást nem tudtuk megkerülni. Ez üzlettől függően napi öt- vagy hatórás nyitvatartást jelentett. Április 1-jétől jött az a "lehetőség", hogy amelyik cég szeretne, az élhet a 24 havi munkaidőkerettel. Mi éltünk is ezzel. Nálunk április 1-jén még mindenki bement dolgozni, ott elrendezték a dolgozók a boltot, majd április 2-től mindenki elment "kötelezően" szabadságra. Általában ez 10-12 nap szabit jelentett. Azután állásidő helyett szabadnapra osztottuk be a dolgozókat, így munkaidőkeret lévén, a havi ledolgozandó óraszámhoz képest sok-sok mínuszórája keletkezett a dolgozóknak, melyet a jövőben le lehet dolgoztatni a keret végéig. A szabadság a problémás. A nyitvatartási idővel számoltuk el a szabadságokat, azaz öt vagy hat órával, attól függően, hogy meddig lehetett volna nyitva az adott üzlet. Ezáltal ezen napokra is mínuszóra keletkezett, mert nem nyolc órával történt az elszámolás, mivel nyolc órát nem is lehetett volna nyitva a bolt. Van, aki azt állítja, hogy attól, hogy a nyitvatartásunk csak öt vagy hat óra, mi még beoszthattuk volna a munkavállalónkat nyolc órára is. Kb. 10 éve egyhavi munkaidőkeretben dolgozunk, és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt előfordulhat, hogy a dolgozó beosztása egyik napra 10, másik napra 6 vagy 9,5 órára van megírva. Lehet, hogy valakinek már nyitás előtt be kell jönnie, vagy éppen utána még bent kell maradnia, de az előre megírt beosztás már eleve úgy van kitöltve, és tud róla a munkavállaló is. Ebben az esetben nem értem, miért kellene nyolc órával elszámolnunk, ha öt vagy hat órát lehet nyitva a bolt, amit amúgy ki sem nyitottunk. Úgy gondoljuk, ha teljes munkaidős dolgozónk van, nem szerezhet mínuszt szabadság alatt, ahogyan pluszt sem, ha például hirtelen szabadságot kell kivennie, miközben 12 órára lett volna beosztva arra a napra. Vagy ha napi 10 órát dolgozik, akkor elég négy napot is kivennie, és akkor is megvan a heti 40 órája a szabadság alatt. A jogszabályban az van leírva, hogy szabadságot munkanapra lehet kiadni, és annyi órára, amennyire be lett volna osztva a dolgozó. Erre szintén lehetne mondani, hogy akkor ő nyolc órára lett volna beosztva, de az meg ellenkezik a gyakorlattal.
Részlet a válaszából: […] ...egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ahogy a kérdésben is szerepel, szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Pihenőnap-beosztás - törvényi minimumok

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. A pihenőnap kiadása szempontjából folyamatos munkarend és egyhavi munkaidőkeret alkalmazása esetén egybefüggő munkanapoknak kell-e tekinteni a fizetett szabadság előtti, illetve utáni munkanapokat, vagy ebben az esetben a fizetett szabadság megfelel a pihenőnapjellegnek, amennyiben a munkaidőkereten belül egyébként érvényesülnek a pihenőnapok kiadására vonatkozó szabályok? Például 2020. július hónapban: 22 nap munkanap, 1 nap fizetett szabadság és 8 pihenőnap lett kiadva a beosztás szerint a közalkalmazottnak, viszont ebből egy részidőszak az alábbi módon került beosztásra: 3 munkanap után 1 nap fizetett szabadság, majd 3 munkanap, ezután 2 szabadnap. Jogszerűen járt-e el a munkáltató a beosztás elkészítésekor a fenti 9 napos intervallumban?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály célja, hogy a munkavállaló testi-lelki regenerálódását minden héten egy huzamosabb pihenőidővel biztosítsa, amikor mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. Ebből a szempontból csak annak van jelentősége, hogy hat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Heti pihenőidő - egyenlőtlenül beosztva

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a gyakorlatban a heti pihenőidő kiadását egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén [Mt. 106. § (3) bek.]? A törvényben előírt "hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő" szövegrész alatt azt is lehet érteni, hogy például: munkavégzést követő 8 óra pihenőidő, majd munkavégzés, utána 14 óra pihenőidő, majd megint munkavégzés, utána egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli, vagyis 22 és 7 óra közötti időintervallumtól induló 24 óra pihenőidő = 46 óra heti pihenőidő? A heti pihenőidőt gyakorlatilag így három részletben is ki lehet adni, és a munkavégzéseket követő pihenőidők (8-14 óra) valójában a 48 (40) órás heti pihenőidő részei is lehetnek? A törvényt úgy kell értelmezni, nem előírás az, hogy ahány alkalommal munkát végzett a munkavállaló, annyi alkalommal jogosult lesz egyrészt a 11 órás napi pihenőidőre és másrészt ezenfelül még külön, hetenként 48 órát kitevő heti pihenőidőre, vagyis a napi pihenőidő és a heti pihenőidő kiadása tekintetében a gyakorlatban átfedések is lehetnek? Ellentétben a heti pihenőnap kiadásának szabályaival [Mt. 105. § (1) bek.], a heti pihenőidő nem osztható be egyenlőtlenül, vagyis az nem jogszerű megoldás, hogy a munkavállaló az egyik héten 24 óránál kevesebb megszakítás nélküli pihenési lehetőséget kap, majd egy másik héten kompenzálásként pedig kétszer 24 órát? Ha egy négyhetes munkaidőkeretben a munkavállalónak kiadnak négy alkalommal 8 órás, négy alkalommal (22-8) = 14 órás pihenőidőt, és négy alkalommal (ebből 1 vasárnap) pedig egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli pihenőidőt, vagyis minden héten 46 órát, és ezenfelül az egyik héten még + 8 órát, akkor az előírt heti 48 órás heti pihenőidő 13 részben történő kiadása megfelel a törvényben foglaltaknak, mert a 4 × (8+14+24) + 8 = 192 ugyanannyi, mint 4 × 48=192?
Részlet a válaszából: […] ...egy naptári napra, amit magában foglal, hiszen az "egy naptári nap" önmagában fogalmilag egybefüggő időszakot jelent. A heti pihenőidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén tehát minden héten egyszer egy legalább 40 órás egybefüggő pihenőidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.
1
2
3
8